Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-01 / 145. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár Jókai u. 16., I. Telefon: 11—09. Nyomda: fegyetem u. 8. Telefon: 29—23. Csekkszámla: 12056 »LIPNOTTI: BERTHS MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÁLLALAT* Rt. Kolozsvár. Előfizetés* árak: 1 kóra 3.20 ,„ negyedévre 9.20, félévre 16.40, egy Are 20 sázalékkal felemelték a köztisztviselők fizetését, a nyugdíjasok illetményeit az itt köztisztviselői fizetések arányában folyósítják, a magánalkalmazottaik fizetési pénléket kapnak A hivatalos lap mai száma közli az árakat, a fizetéseket és a béreket szabályozó kormányrendeletet Bérpótlékot kell fizetni az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak — Újból szabályozzák a mezőgazdasági munkabéreket és a munkások munkabérét Felemelték a szesz adókat, a dohányárakat, a mozijegyilletékét, a cukor és gyufa árát, a sójövedéki alapár, valamint számos fényűzés és élvezeti cikk adóját BUDAPEST, július 1. (MTI.) A Budapesti Közlöny csütörtöki száma a rendeletek hosszú sorát tartalmazza, amelyek többek között az árakat, a fizetéseket és béreket újból szabályozzák. A kormány azért tette közzé egyidőben ezeket a rendeleteket, hogy az új ár-, bér- és fizetésszinvonal kialakításában az összhang és egyöntetűség biztosíttassék és megfelelő módon kifejezésre is jusson, mert csak ez nyújt lehetőséget az árszínvonal állandósítására. A rendezés keretében a közalkalmazottak illetményei és családi pótlékai, valamint a nyugdíjasok, özvegyek és árvák járandóságai is szabáyoztattak. A közalkalmazottaknak háborús különminnkaátalánnyal összevont fizetése 20 százalékkal lett nagyobb és a családi pótlék a fizetésjavításnak megfelelően emelkedett. Fenntartja a rendelet azt az eddigi rendelkezést, hogy az újszülött után első ízben a felemelt családi pótlék ötszörös összege folyósítandó. A jövőben az a közalkalmazott, vagy nyugdíjas, aki hadiárvát fogad örökbe, vagy hadiárva gyermek neveléséről háztartásában gondoskodik, családi pótlékban részesül, illetőleg a pótlék engedélyezhető akkor is, ha a gyermekkel nincs vérrokonságban. A családvédelem szempontjából nagy jelentőségű az az intézkedés, hogy az apátián árva után fizetett nevelési járulék a családi pótléknál kevesebb nem lehet. Ez az összeg a hősi halált halt alkalmazottak árvájánál a családi pótlék összegének másfélszeresére, a születlen árvánál pedig ennek kétszeresére emelkedik. A nyugellátás terén lényeges újítást jelent a rendelet, mert a közalkalmazottak újonnan megállapított fizetését veszi a nyugellátás kiszámításának alapjául, egyben emeli a nyugdíjasok családi pótlékát is. A magánalkalmazottak fizetésének újabb szabályozásáról szóló rendelet hatálya kiterjed az ipari (kereskedelmi), bánya- és kohóüzemekben, üzletekben és a rendeletben felsorolt egyéb vállalatokban, úgyszintén általában a keresetszerűen folytatott vállalkozásoknál, foglalkozásokban és irodákban alkalmazott magántisztviselőkre. A rendelet a magánalkalmi mázoltók járandóságát emeli és egyben rögzíti. A munkaadó köteles a rendelet hatálya alá eső munkavállalójának úgynevezett alapfizetését megállapítani. Az alapfizetés alapján kiszámított járandóság, úgyszintén a túlóradíj és az esetleges vasárnapi pótdíj után fizetési pótlékot kell fizetni. A fizetési pótlék mértéke az ország egész területén egységesen az alapfizetésnek megfelelően nyer megállapítást. A fizetési pótlék a korábbi rendeletekben már megállapított mintegy 30 százalék figyelembevételével az évi 4000 pengőig terjedő alapfizetésekután 60 százalékot, 8000 pengőig terjedő alapfizetések után pedig az 55 százalékot nem haladhatja meg. A 8000 és 24.000 pengő között mozgó fizetési csoportoknál a pótlék legfeljebb 4400 pengő lehet. Akinek évi 24.000 pengőnél több, de évi 28.400 pengőnél kevesebb az alapfizetése, annak pótlékát úgy kell megállapítani, hogy a pótlék az alapfizetést 28.400 pengőre egészítse ki. Az ipari (kereskedelmi), bánya- és kohóüzemekben, üzletekben és a rendeletben felsorolt egyéb vállalatokban foglalkoztatott iparos és kereskedősegédek, munkások, tanoncok és hasonló munkavállalók munkabéreinek újabb szabályozásáról kiadott rendelet értelmében a munkaadónak meg kell állapítania a munkavállaló úgynevezett alapbérét. Az alapbér az eddigi törvényes bérpótlékot (általában 30 százalékot) is magában foglaló június 30-án érvényben volt járandóság 77 százaléka. Az alapbér alapján kiszámított járandóság, úgyszintén a túlóradíj és az esetleges vasárnapi pótdíj után bérpótlékot kell fizetni. A bérpótlék a hadiüzemekben és a honvédelmi törvény alapján előkészületi intézkedésre kötelezett üzemekben 60 százalék. Egyéb üzemekben a munkaadó a bérpótlékot 50 százalékig emelheti fel. A munkabér általános rendezése kapcsán természetszerűen újból szabályozást nyernek a mezőgazdasági munkabérek is. A magánalkalmazottak nyugellátásának, valamint a munkások munkabérének újabb szabályozására vonatkozó rendelkezések rövidesen szintén megjelennek. Felemelteti a fényűzési és élvezeti adókat. Emelkedett a cukor és a gyufa ára !A Budapesti Közlöny csütörtöki számában rendeletek jelentek meg, amelyek intézkednek aziránt, hogy azok az adók, amelyek tételesen, tehát nem százalékszerűen állapíttatnak meg, vaamint az állami szolgáltatásokért járó díjak, tarifák és egyes egyéb állami, illetőleg közületi bevételek összhangba hozastalnak meg, valamint az állami ss árszínvonal kialakítása a közbevételek eme újabb szabályozásának figyelembevételével történt meg. A bevételek fokozásánál a kormány elsősorban a fényűzést, illetőleg az élvezeti cikkeket kívánta megterhelni. Ezeknek a szempontoknak megfelelően emelkedik a mozijegy adóterhe, a szesz és ennek következtében az ecet, az ecetsav és az élesztő eladási ára, úgyszintén emelkedik, a dohánygyátttarító esék ára is. A dohánygyártmányok áremelkedése az olcsóbb fajtáknál kisebb, mint a jobb minőségű gyártmányoknál. Növekedett az ásványolaj, izzólámpa, valamint a szivarkapapír fogyasztási adója. A jövőben a propán gázak után is kell fizetni fogyasztási adót és megszűnik a totalizátor forgalmiadómentessége. A legtöbb vendéglátó üzemben július 15-től a vendégek által fizetett összegről számolólapot kell kállítani és a számolólapra a rendelet értelmében járó illetéket le kell róni. Emelte a kormány a bor és kisebb mértékben a hús fogyasztási adóját. A borfogyasztási adó felemelése nem érinti a szőlősgazdák által termelt és saját használatra szolgáló bor adójánál biztosított 50 százalékos kedvezményt, és a magasabb húsfogyasztási adó mellett is megmarad a rita-i gánszemélyek által saját házi szükségletre eszközölt vágás adómentessége. A közszükségletszámba menő cikkek közül csupán a cukor ára emelkedett nagyobb mértékben. Tudvalevő azonban, hogy a cukor ára az 1938. évi árcsökkentés óta nem emelkedett viszont a termelési költség, különösen a cukorrépa beváltási ára lényegesen drágult. A fogyasztói cukorár változatlan szinten tartása csak az államkincstár igen nagy áldozatával vált lehetségessé. Amennyire kívánatos, hogy a közszükségleti cikkek árai alacsony színvonalon, mozogjanak, biztosítani kell azt is, hogy az árak között a harmonikus összefüggés fennmaradjon. A cukor árának emelésével kapcsolatban a mesterséges édesítőszerek ára is megváltozott. A háború kitörése óta első ízben került sor a sójövedéki alapárnak, az italmérési illeték tételeinek, a vámkezelési illetéknek, valamint a vámhivatali raktárdíjaknak felemeléséről, továbbá első ízben változik a gyufa ára. Sor került az árufuvarozás mai díjtételeinek megfelelő emeléséről a vasúti és tehergépkocsi forgalomban. A vármegyék és városok, valamint a nagy- és kisközségek ház járását érintő egyes kérdések szabályozása tárgyában kiadott rendelkezések helyhatósági terhek arányosítását célzó egyszerűsítési intézkedés is van a rendeletben. A jövőben ugyanis a belügyminiszter rendelettel állapítja meg a helyhatósági közszolgáltatások legmagasabb mértékét és ezen belül az önkormányzati testületek saját hatáskörükben szabhatják meg a helyhatósági közszolgáltatást. A kormány rendeletet adott ki az 1913. évi külön földadóról, az UIII. évtől a földadó kulcsának erdőművelési ágban használt földek ka-