Uj Előre, 1927. február (23. évfolyam, 5224-5251. szám)
1927-02-01 / 5224. szám
Y. o’ Az Élő Újság elindulása (KÖVESS LAJOS RIPORTJA) A bronxi munkás műkedvelők szombaton este nagyszerű előadást tartottak a McKinley Square Bandingben. A terem zsúfolásig megtelt. A szereplők jól játszottak. A hangulat emelkedett volt, stb., stb. Pont. Ha a bronxi munkás műkedvelők kitűnő szerepbetanulással lejátszottak volna egy színdarabot, akkor a fenti néhány sorral az ügy el is lenne intézve. Azonban ennél valami több történt. Megjelentek Amerikában a * • Kékzubbomlások' ’. Az történt, hogy a bronxi fiataljaink ezúttal nem mint reprodukálók, hanem mint alkotók léptek elő. Az történt, hogy egy este a McKinley Square Buildingben utat talált magának az a hatalmas csere, amely a proletárosztályban szunnyad.* A Greenwich Villágéban van egy kicsiny kísérleti színház. Parányi színpad, egyszerű eszközökkel. Az a modern színdarab, amely ott beválik, az sikert arat az amerikai színpadon. Ezek a színdarabok az amerikai középosztály, intellektuellek, a‘szabadgondolkodó” kispolgárok szükségleteinek felelnek meg. A McKinley Square Building kis színházterme, néhány tenyérnyi színpadával, ugyan ezt a benyomást kelti. Kísérleti színház lett a bronxiak élő Újság előadása alkalmából. Az élő Újság innen indul el hódító útjára az amerikai proletárok között. A bronxiak csekély önbizalommal kezdtek az előadáshoz. Nem ismerték a saját erejüket. ★ Az Élő Újságnak a főszerkesztője Bálint Imre. Társszerkesztők : Komor Ágota és Barabás István. Az “újságnak” meg rajlnak a maga hírei, cikkei, vezércikk, kép, “storie”-k. Még mielőtt a fiatalsággal túlzsúfolt teremben megkezdődött volna a tulajdonképeni “élő Újság” előadás, hegedűszólóban, zongorakisérettel (Eichhorn, Lillian Newman ) hallottuk a “Bagdadi Kalifa” és a “Márta” egy-egy részletét. A konferáló (Barabás) az Élő Újságot ismertette. Az oroszországi “kékzubbonyosokat”, vagyis, munkás színjátszókat, akik bejárják a nagy Szovjet Uniót s rögtönzött képekben, jelenetekben és szavakban adják a munkás és földműves tömegeknek a nap eseményeit, a forradalmár megvilágításában. “Két öntudatlan munkás” .Megjelennek a színpadon. Az egyik kezében a Daily News van. (Oszten Ferenc.) A másikéban a Graphic.,(Farkas.) Éppen azért, mert valójában osztálytudatos munkások, nagyszerű humorral rögtönzik le a két osztálytudatilan munkás vitáját. Arról, hogy melyik lap jó. Az egyik többet ír “Peaches”-ről. De a másik Rheinlandernéról irt többet. A közönség harsogó hahotája között sorolják fölé a lap erényeit és a végén még össze is verekednek. A két kapitalista lap a földre tipródik. A színpad fölött hatalmas fölirat jelenik meg : “Read the Daily Worker, j To Hell with the Daily j News". - i Egy kép Sacco (Rózsa), Vanzettis (Jeremiás) a villamos szék-ben. Az ítélet-végrehajtói (Zimmerman)a begörbült, ujjakkal nyúl az áramkapcsoló felé. Pillanatnyi kép. A tömegből fölharsan a kikáltás: “Sacco and Yan/.etti must not die!” Egy hét Amerikai munkásdelegáció érkezett Szovjetoroszországba. Egyik tagja (Szabad László) beszélget két orosz dolgozóval (Weinstock Rózsi és Sas Lajos). Hogy így, meg úgy, “minekünk” van subway-nk. Az oroszoknak nincsen az se. Meg Fifth Avenue. Az oroszok megfelelnek. A subwayból az a hasznuk, hogy összelapítják őket benne. A Fifth Avenuet meg “szabad nézni”. Kacagtató párbeszédek. A munkásdelegáció azzal, buccsúzik el, hogy “majd megmondják az amerikai, munkásoknak, hogy mégiscsak másképen van a Szovjet Unióban". “Tudományos rovat” A Mars lakó (Sas Lajos) látcson figyeli a Földet. A mars lakó egyfejű, de négy arca van. A földgömb egy bemázolt football ég a látcső valami hurkatöltő fele. Annál jobb. A Mars lakó nézi, hogy “a brit és amerikai imperialisták hadithajóhada békés szándákkal közeledik Ivina felé”. A Mars lakó meglátja azt is, hogy Sigmanék alkusznak a buszokkal. A látottak fölött nagyon elszontyolodhatik, mert a végén úgy dönt, hogy “node mégse nézem ezt to-vább”. A színes riport A Union Square. Árusok kínálják portékájukat, “amiknek az ára . Fifth Avenuen 17 dollár, de nálunk csak 26 cent.” Munkanélküliek vonulnak (Schwartz, Spitzer, Szabad, Adler, Oszten Artur, Sas, Weinstock Rózsi, Sadie Gott- diener és mások). Egy-kettő- nek utolsó centjét kialkudják a zsebéből. Croakmakerek jönnek. Megjelenik a Salvation Army. Csinnadratta bum-bum-bum! Nyekergő ének. Sipákoló prédikáció. Kéregetés. Utána a munkáisok éneklik a Salvation Ar-my gúnydalát és egy mun-kásszónok beszél a tömeghez. Csupa élénkség, nyüzsgés, élet. Maga a Union Square. Vers Mert egy jólnevelt újsághoz ez is illik. A Fiatal Munkás című verset szavalják. (Lieberman Tibi.) És pedig hatalmasan. A szenzáció Headline. Megérkeztek a Horthypropagandisták. Leleplezik a Kossuth-szobrot a Union Square-nek abban a sarkában, amely a soha föl nem épített Amerikafalva mellett van. A szobor illedelmesen le van takarva. Előtte ketten egy széles szalagot tartanak kifeszítve ezzel a fölírással: “A maszlagolt magyarok klubja”. Az ünnepi szónok (Moór Péter) meghatott nyekergés után rákezdi: “Mélyen tisztelt honleányi hölgykoszorú, szeretett hazafiúi honfitársaim... ” Közbeszólások, hangzavar, az egész nézőközönség bekapcsolódik a jelenetbe, lelkesen éltetik Báli Mihályt, Berkót, Göndört és Horthyt). Néha kihallatszik az ünnepi szónok hangja: . . .Mélységes szivem magaslatán. . . . átevezve a dörgedelmes óceánon. . . szívmelengető ünnepség. . . Horthy öröméltósága. . . nemzetmegváltó ige..... hulljon le a lepel. . . És a lepel lehullott. A szobor feje ugyan takarva maradt. De deréktól lefelé három fölirás volt a szobron olvasható, ebben a sorrendben: Horthy Miklós Brkó D. Géza Göndör Ferenc, üdvözlő távirat Héjjas Ivántól, a háttérben ünnepi ének: Berkó Géza azt szerzte, Elfogyott már minden centje. Kacagás a végletekig. A vezércikk Kína térképe. Az előadó (Kövess Lajos) a kínai bonyodalmakat ismerteti. Ez itt Shanghai, a döntő harc centruma. Itt vannak az Amerikát szolgáló Sun Chuan Fang, amott a Japánt szolgáló Csang Cse Lin csapatai, emitt akarnak az amerikai imperialisták behatolni Japánba, ahol az új világháború kiinduló pontja lesz, stb. Egy cikk Az asztalnál ül Coolidge (Adler), Kellogg külügyi államtitkár (Sas Lajos). A háttérben a Wall Street hangja hallik (Bálint). Telefon cseng. Itt a Wall Street. Kellogg felel. “Kezeit csókolom, Wall Street. Mit parancsol?” A Wall Street felel: “Hat új hadihajót Nicaraguába, kétezer marinerrel!” Kellogg odaszól Coolidge-nal “Hét új hadihajót ég 2500 marínért Nicaraguába.” Coolidge előrehajol és monoton hangon mondja: “Kétezerötszáz mariner és hét új hadihajó Nicaraguába. A parancs ki van adva”. A telefon újra cseng. A Wall Steel. “Kezeit csókolom”, stp. “A mexikói elnök bolsevik. Több hadihajót”. Kellogg magánkívül lesz. Coolidge felé ordít: “Te hülye. Hát nem mondtam mindig, hogy az a Calles egy bolseviki. Azonnal húsz hadihajót, repülőgépeket és sokezer marínert. Te hülye!” Coolidge föláll. “Húsz hadihajó és pár ezer mariner Mexikóba. Calles bolseviki. A parancs kiadva”. “Hallo, Wall Street? A parancs kiadva”. ★ “Tosca” Börtön áriája. Nagy átérzéssel »énekli Eichhorn Béla. Zongorán kiséri Lillian Newman. ★ Az Élő Újságnak a közönsége is átformálódik. A szereplők rögtönöznek az Újság szerkesztői csak irányvonalat adnak. A mondanivaló mindig a “kékzubbonyosé“, így a közönség sem az a hallgató, síró, vagy pillanatokig nevető közönség, mint a betanult szinielőadások közönsége. A közönség bekapcsolódik az Élő Újságba. Tucatjával akadnak köztük “riporterek”, hirkók”, hogy az újság nyelvével éljünk. A szereplők rögtönzése kiváltja a “hallgatók” rögtönzését, ami főleg közbeszólásokban nyilvánul meg, ami itt nem hogy zavarólag hatna, hanem belé illeszkedik az előadásba. Maró gúny, ami az osztályharc fegyverévé lesz. Egy odavetett szóban politikai megvilágítás, az osztályharc szolgálatára. Egy fölvillanó kép, a mai nap eseményeiből. Agitáló, fölrázó erejű, valóban élő újság. Ez az Élő Újság. És ez az Élő Újság elindult amerikai útjára. • Ügyeljen erre a 4 szervére Gyomor, Vesék, Szív, Máj Segítse e fontos szerveit, igyék sok vizet és szedje e szert, mely világhírű vese-, máj, hólyag- és savbajok ellen. HAARLEM OIL Nagyszerű kiválasztó szer és Hol-lamiának évszázadok óta nemzeti gyógyszere. Minden gyógyszertár ,ban három nagyságban kapható jót- állás mellett. Egyetjen a Gold Medal névre, autoty Invisiden dobozon rajta van, én ne fogadjon rí utánzatot» Telephone: Rhinelander 4116. NICOLAS T. BROWN a legelőnyösebb magyar new yorki egyleti TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓ Elvállal és legyen Bárhol a városban tosabban vége vagy a környéken minden felekezet NYITVA beli temetkezést ÉJJEL—NAPPAL 12l5Jjrst Ave. fft 68. utcánál) New York j T J E L 0 R K CSENDÉLET TRENTONBAN HAJ, HAJ, de jó dolguk lehet a trentoni magyar polgároknak ! Nem elég, hogy a Független Polgári Körben “függetlenítik” magukat a prohibíciótól, most már biztosítani is akarják magukat és a rendőrséggel panybratizva egy kis koccintásra nem kisebb embert hívnak meg, mint magát a trentoni rendfőtanácsost. Élelmes emberek ezek a Polgári Körösök, tudják, hogy amely kutyának knpcot dobnak, az se nem ugat, se nem harap. Összeálltak tehát és meghívták George B. La Barre rendőrtanácsost egy bankettre a Magyar Otthonba. Tudjuk, hogy az urak és polgá- i rok bankettje mit jelent. Tud- juk, hogy azon csak tejet isznak és sült almát esznek. De, ha jelen lesz a rendőrtanácsosor, akkor lehet csirkét is enni, és bort is inni. HOGY a Magyar Otthon egy rendőrtanácsosnak címzett bankettet enged meg, még megértjük. Azt is megértjük, hogy a Független Polgári Kör csak rendőrtanácsosokkal komázik. De hogy a trentoni magyar kolóniának miért kell “ünnepelni” a polgár urak kedvéért, azt már nem tudjuk olyan pontosan megérteni. Egyet sejtünk és ez az, hogy a “független’,A polgárok közül sokan lehetnek olyanok, akiknek a rendőrtanácsos úr barátságára nagy szüksége van. Ezek tehát nem sajnálnak egy bankettet a tanácsos úrtól. De a trentoni magyarságot “ünnepeltetni” mégis csak sok. Tudtunkkal a rendőrtanácsosok közéleti működése abban merül ki, hogy lefogatják a prolikat, becsukatják a sztrájkólókat, deportáltatják az idegeneket és ha — mondjuk — Szabó tisztelendő urnák kedve kerekedik egy kis feljelentésre, hát megbírságoltatják a rendőrségen a tisztelt tagtársakat. * A BÍRSÁGOLÁSRÓL eszünkbe jut Szabó plébános esete Virók Jánossal. A trentoniak csuhás spiclije bement a Szent István Egylet januári gyűlésére egy Gondos Sándor nevű börtönviselt úrral, aki nem tagja az egyletnek. Amikor pedig Virók János egyleti tag felszólalt és megkérdezte az elnököt, hogy mit keres az abizonyos Gondos Sándor az egyleti gyűlésen, amikor nem tag, hát Szabó plébános nekitámadt Viróknak, hogy így-amúgy, majd megtanítja őt keztyübe dudálni, amiért az ő becses vendégét meg meri sérteni, aki — mondotta — a “Kereszt” újságot képviseli. Virók Sándor nem hagyta magán száradni a tisztelendő sajtóhiéna piszkolódásait és odamondogatott a papnak. És tudjátok, kedves olvasók, hogy a pap mit csinált? A rendőrségre citáltatta Virókot. ★ SZABÓ PLÉBÁNOS a rendőrségen kirukkolt Virók ellen. “Részeg volt,” — mondotta Trenton magyar lelkikoldága. “Részeg volt és megsértett.” És a rendőrbíró szépen megbüntette Virókot 10 kemény dollárokra. Íme, a rendőrség és Sza-1 bő, plébános “belső viszonya.” ! Megértik egymást. Megvédik a púpocskát, aki besúgja a dolgo-kat ,aki kémkedik a maszvarok- ra, aki vádaskodik és bűntettet. Hát ezért csak érdemes ünnepelni egy rendőrtanácsost. A AZT HALLJUK, hogy a’Szent István Egyletben nagy a felháborodás a “diszelnök” ellen. A tagok azon törik a fejüket, hogyan lehetne megszabadulni egy ilyen csuhás diszelnöktől. Nehéz a dolog, mert a Szt. István Egylet igen benső kötelékkel van odafűzve a Szt. István Egyházhoz. Márpedig az egyházat Szabó tisztelendő spicli ur a zsebébe hordja. A “keresztre” nem feszíthetik őt, noha ezer százalékkal bűnösebb, mint azok a valakik, akik a keresztre feszített Krisztustól jobbra és balra lógtak. De tenni muszáj valamit, mert sok száz tag félti a segélyét és az egyletet. TUDNÁNK egy módot a tisztelendő úr elutaztatására. Csak úgy hirtelenében jut az eszünkbe: Gerenday Móric “Jersey I-Siradó ”-ja ugyanis szépségversenyt készül rendezni. Mivel Gerendayék is koronázni készülnek, hát a koronázáshoz kell egy magyar hercegprímás. Tessék prímássá “ütni” Szabó plébánost és amikor megkoronázta Gerendayék szépségét, küldjék vele együtt Lourdesbe csodát nézni. Még útiköltséget is adhatnak neki a “Kereszt” napilapra sikkasztott pénzből. * Mesék Murad életéből Murad a kelet híres uralkodója a 14-ik században élt. Közismert volt a pompa iránti szeretetéről. Vezéreit a földkerekség minden részére elküldte kutatni gyönyörű dolgok után. PÉLDÁJÁT követve, a Murad cigaretta gyártói embereiket elküldték a földkerekség minden részébe a legfinomabb dohányért. A legkiválóbb szakértők kezelik, akik azután az amerikai népnek adják készítményeiket... MURÁD Az egyetlen cigaretta, amely azok részére készül, akik jogosítva vannak a világ legjobb dolgait élvezni.