Uj Előre, 1927. október (23. évfolyam, 5457-5488. szám)
1927-10-15 / 5474. szám
aul Crouch Csütörtök délután van. Az Előrénél lázasan, gyorsan jik a munka. Táviratok jönk. Kínából, Angliából. Aovjet Unióból. A Balkánon borús veszély. Magyarorigon Weinberger elvtárs üzetését meghosszabbítóták. Az amerikai militaristák ibb hadirepülőgépek épités veszik tervbe. Jönnek a hit. Egymást érik. Háború, uradalom, forradalom, hábo. Kommunisták letartóztató-Paul Crouch bejön. Mi istjük őt. ő most akar megisrni minket. Leül. Kezet ad. Magas, vány. Ahogy elképzeltük, hogy Alkatraz szigetéről kirülhet. A katona-proletárok rtönéből. Alkatrazból . . . — Hogy is volt, elvtárs ? — Igen. Alkatrazban. Beszél. Visszagondol. Átél. — Egy pár hónapig szenet látottam. Azután bevittek szabóműhelybe. Egy társ megszegte a börtönszagt. Egy felügyelő leütötte. r. Újra ütött. Vér. Kórházba télt. Tiltakoztunk. Büntetésra. Kenyér, viz . . . gy volt. Akkor az éhezés ellen tiltajdunk. Három hónapig nem írtunk könyvet. Se újságot, levelet nem irhattunk. Hawaii ? 1925. augusztusban értem. Munkához láttam a hidegben. Kommunista Ligát öveztünk. Már 75 tagunk. Akkor jött az elfogatás. hawaiiban borzalmas az élet. 1 924-ben történt. 15,000 fi LÁTOGATÁSA AZ ÚJ ELŐRENÉL A levél magyar fordítása: Csupán az International Labor Defense erőfeszítéseinek köszönhetem, hogy ma szabad vagyok, ahelyett, hogy hátralevő napjaimra élőhalott lennék Alcatraz börtönében. Az I. L. D.-be szervezett munkások ereje KÉNYSZERÍTETTE a hadügyi államtitkárságot, hogy 40 évi büntetésemet három évre szálítsa le. Az I. L. D.-et építeni kell, hogy lehetetlenné váljon a munásosztály harcosainak bebörtönzése. Látva, hogy a reakció fokozódik, az I. L. D. közelgő konferenciája roppant horderővel bír ez ország munkásságára. Remélem, hogy a magyar munkások fölismerik az I. L. D. nagy jelentőségét és mindent elkövetnek, hogy a konferencia eredményes legyen, proletárgyőzelem legyen. PAUL CROUCH: lippinó sztrájkba ment. Kihívták a nemzetőrséget. Sortűz. 24 sztrájkólót agyonlőttek. Egy dollárt kaptak egy napra .. . 15 katonát fogtak el. 20 évi börtönnel fenyegették őket. Hogy valljanak. Hogy elárulják egymást. Nem tették meg. Szabadon engedték őket. Csak én és Trumbull maradtunk ott. Kihallgatások. Vallatások. ítélet. 40 évi börtön. 26 évi börtön. Az International Labor Defensenek köszönhetjük, hogy I leszállították a büntetést. Most mind a ketten harcolünk a militarizmus ellen. Crouch tollat vesz és ir. I Üzenetet az Uj Előre olvasói- I nak. Megszívlelendő üzenetet. Kezet fog. Ati-militarista gyűlésre megy. ő, Crouch, a katona-forradalmár. Akit kommunista meggyőződéséért 40 évi börtönre ítéltek. K. L. a new yorki Wall Streettől Los Angelesig s onnan Moszkváig VI. A föladat. Ki lehet a munkásmozgónak a föladata ezzel az sz helyezettel szemben ? Nem sokat kell ismételget- A fentiekből önkényt adód: a válaszok. . Fölkelteni, kialakítani és éjteni az amerikai munkásosztály tudatát. Lerombola munkásság sorai közé sterségesen emelt válaszfalt és az egész munkásságot osztállyá kovácsolni. A tikásosztály gazdasági és tikai iskolázottságát fokozkiszélesíteni. Osztályérdekek megfelelő célkitűzéseadni neki, ideológiailag és ■vezetileg teljesen külön válani a burzsoáziától, szétli azt a járszalagot, amely Greenek a kapitalisták ma előtt tartják őket fog- És a célkitűzések mellé, módszereket is mutatni, ilyeken keresztül a célokat,sősorban a fölszabadulástelérhetik. Amíg ott van, köztük mindig, ott hazunk mindennapi kicsi és követeléseikért, szakaanul és el nem homályosul mutatnunk kell a végső , a végleges fölszabadulást , egyetlen lehetséges után, uradalom útján, a politikai Horn eltagadása által azlkodó osztálytól. , El kell távolítani az oszyó szervezkedés és forradalmulás utjából a megbénító, italra vezető és a kapitalus járszalagjára kötő akarc, a kompersizmust és enizmusit, amely az A. F. írta KISS JÁNOS of L. megcsontosodott és korrupt vezető gépezetében testesül meg. Meg kell szüntetni ennek a jól szervezett munkáshadnagy kapitalista lakáj hadnak a bitorolt munkásmozgalmi monopóliumát és helyébe a munkásosztály valódi életérdekeit képviselő tiszta és harcos vezetést odaállítani. Demindezt csak egy után lehet elérni: ha az A. F. of L. céhszerű kereteit szétfeszegetve, minden proletártömeg bevitelének lehetőségét kiverekedve, belülről söprik el Greenék uralmát. Ez a legbiztosabb módszer , mert erre most a kommunisták rátapintottak, Greenék idegesebbek lettek, mint az I. W. W.-isták 22 éves lármájától. Ezzel egyben hatalmas mértékben előrevihetjük a szervezetlenek megszervezését is. 3. A bentlévő és beviendő proletár elemekkel megszervezni és támogatni az ellenzéki, progresszív vagy balszárnyi mozgalmat Greenék társasága ellen .Hogy ez nem megy hamar és könnyen, mert Greenék gépezetének hatalmán kívül az egész kapitalista állami erőszakszervezet is a munkáshadnagyok támogatására siet, ez tény. De ebből megint csak az következik, hogy minél nagyobbak az akadályok valahol, annál nagyobb erővel kell nekifeküdni az akadályok elhárítására és végső eredményben mégis csak Greenék kisöprésére és az amerikai munkásmozgalom osztályharcossá tételére. Az ut éz távolság látszólag igen nagy, amíg az amerikai munkásmozgalom sok harcon, veszteségen keresztül el fog jutni a Los Angelesi kompersizmustól a Moszkvai Leninizmusig, a new yorki Wall Street járszalagjától a proletárforradalom fölszabadításáig. De mégis kicsiny hitűek azok, akik különféle frázisokkal lehet tétlennek hazudjék az amerikai munkásság forradalmasulását. Kicsinyhitűek azok vagy a Gomers-Greeni és Wall Streeti kapitalista ideológiától megfertőzöttek, akik ilyesféle frázisokkal akarnak kitérni a forradalmi munkásmozgalomhoz való csatlakozás elől. “Amerikában sohasem lesz forradalom, mert it még van szép lakás, autó és pecsenye bőven. “Ha volna is, nem ez határozza meg a munkásmozgalmak és munkásosztály alapvető célkitűzéseit. De már nem is nagyon van még Amerikában sem. Amikor öt millió munkás van részben, vagy egészben munka nélkül, amikor a vasútbárók munkásrabszolgái, az acélipar robotosai, a szövőipar kizsarolt párái, a munkástömegek milliói és milliói keresnek $17-t, vagy annál is nyomorúságosabb béreket, amikor az a bizonyos autó elrepül lassan, az a bizonyos pecsenye ebeknek való csonttá soványodik lassan, amikor az a bizonyos szép lakás mind a nagybankoké lesz lassan,akkor nem is olyan nagy többé az a távolság a new yorki Wall Streettől Los Angelesig és onnan Moszkváig, a kapitalista diktatúrától a fölszabadult proletár uralomig. UJ ELŐRE Egy fiatal bányászcsoport Pennsylvániából. Munkás AZ INT. LABOR BOSTON ÉS CHESWICK Írta: JAMES V. CANNON A bostoni “igazságszolgáltatás” alig, hogy befejezte hóhér munkáját, Cheswicken egy kis bányászfaluban ismétlődik meg a munkások elleni sorozatos támadás. Cheswick, Pennsylvania államban van, ahol húsz bányászt tartanak fogva s várják ítéletüket. Boston és a cheswicki ügy azonos annyiból, hogy a cheswicki bányászok letartóztatása egy Sacco és Vanzetti tüntető gyűlésen történt, ahol a bányászok szolidaritásukat fejezték ki a két ártatlanul elitélt munkással szemben. Ezen az említett gyűlésen a rendőrség az ő megszokott brutalitásával, melynek mestere, a tömeg közé rontott. Nőket, férfiakat s gyermekeket vertek meg botjaikkal. A gázzal, melyet tervük keresztülviteléhez szintén használtak, elkábították a tömegeket, s ilyen körülmények között taposták le lovaik patáival azon munkásokat, akiket elérhettek. Számos munkás sebesült meg ezen bestiális támadás következtében. A helyszínen golyótól találva egy rendőr is meghalt. Talán a saját “bajtársai” fegyverétől s mégis munkásokat tartanak fogva az esettel kapcsolatban s készek egy újabb Sacco és Vanzetti ügyet kovácsolni. Pennsylvaniában az ilyen ügyek elintézésére “gyakorlott kezek” állnak rendelkezésére az uralkodó osztálynak. A Nemzetközi Munkásvédelmi Szervezet, (I. L. D.) „ntgly. o.iy kitartással harcolt "Sacco és Vanzetti megmentéséért, a cheswicki bányászo- kát is védelmébe veszi. Ezeknek a bányászoknak megvédésére az I. L. 1. van hivatva. Harcolni a munkások bebörtönzése ellen, minden rendelkezésére álló erejével. Harcolni a munkások regkínzása ellen. Harcolni a kapitalista rendszer brutalitása ellen, mely a legjobbjainkat ragadja ki közülünk. Az I. L. D. fölveszi ezt a harcot s elejét fogja venni annak, hogy egy másik Boston ne fejlődhessen Jd Cheswicken. Angliul: M. J. • Ja* Védellem DEFENSE ROVATA ---------- Amerikai magyarok A BÁRÁNYKÁK Boroznaki Bálint az uj szürke nyári ruháját öltötte föl. Sokáig és gondosan öltözködött. Kivételesen a borbélynál borotválkozott és hot totelt is vett. Az arcmasszagot is fölajánlotta neki a borbély, de azt már meg is restelte volna. A pap meghívta egy kis vasárnap délutáni beszélgetésre. Sokáig gondolkozott, mennyi pénzt tegyen a zsebébe. — Kéri, vagy nem kéri? —tanakodott magában. Azután eldöntötte: — Biztosan kéri. A múltkov is kérte, mikor így meghívott. Mégis a biztonság okából a külső zsebbe tette a tízest, a belsőbe a húszast. A külsőbe szokott nyúlni az ember először. Ahogy végig ment az utcán, minden lépése azt kérdezte: magát, szomszéd, nem hívta meg a főtisztelendő úr? Mielőtt belépett volna a paplakba, még meg is állt néhány pillanatra, hogy megállapítsa: látják-e elegen, hogy a paphoz fordul be. Bent a legnagyobb meglepetésére már ott ült az asztal mellett Lábas Jóska és Szekeres Ermán. A pap is velük. Az asztalon feketekávés csészék és poharak. Lent az asztal mellett egy gallon jófajta rizsingé. 3. Oldal Belülről mégis az döbbent bele, hogy fogja kifizetni a következő kázrentet. Mindegy, Lábas Jóska mégsem tesz túl rajta. — Maga volt mindig az egyház leghűbb támogatója, Mr. Boroznaki, — mondotta olyan hangon a pap, mintha most is prédikált volna az istenüktől és egyházuktól elfordult emberekről. Lábas Jóskát elöntötte valami mérges, köpni való kedv, de a szőnyegre mégsem lehetett. Hát csak lenyelte. Utána a bort is. — Elvégre megfizettem érte, gondolta bosszúsan és nézte fél szemmel, ahogy a húszasa a főtisztelendő ur rendkívül mély zsebeiben eltűnik. A pap ajkán pedig elégedett mosoly szaladgált, miközben szívesen kínálgatta az üresedő gallont. Amikor Boroznakiék elmentek, Lábasnak úgy tűnt fel a második blocki fordulónál, mintha egy mellette elmenő azt mondotta volna a szomszédjának csendes nevetéssel: — Itt megy a három papszamár. És Lábas Jóskának az az érzése támadt, mintha ellenállhatatlan kedve támadna pofon vágni a mellette beggyeszkedve lépkedő Boroznaki Bálintot. '\~ SZÍNHÁZ - ZENE - MOZI | ----------------------------------------------------------------------------------------' mét London utcáin, lesi éri űzőbe veszi prédáit. Az álomszerüséget a legművészibb módon adja vissza a film. Ajánljuk! E héten a “The Ship” megy a Fifth Are Playhouseban. D’Annunzio művének filmre vitele. Velence keletkezését adja elénk. Érdekes és több történelmi részletében hű a valósághoz. Megérdemli a mozikedvelők figyelmét. AZ 55. UTCAI Cinemában “Salome”-t adják elő. Jó. A CAMEOBAN továbbra is az “Underworld” megy. A COLONY THEATER a “Surrender” filmet mutatta be. Úgy olvassuk, hogy Brodynak “Len Lyon” című darabja után készült. Brody itt Maupassanttől kölcsönzött, de úgy, hogy annak nagyszerűségét, realitását elfelejtette átvenni. A “Boule de Suis”re gondolunk, a francia író novella gyöngyére. 1870-ben, a német-francia háború alatt a postakocsi francia utasokkal a németek által megszállott területre érkezik. A német tiszt csak azon feltétellel engedi tovább a kocsit, ha az egyik szép utasnő, vele tölt egy éjjelt. A nő kokott, de mégsem akarja ezt megtenni. Útitársai mély megvetéssel kezelték addig, míg nem függött tőle a további utazás. Akkor hirtelen az ellenkezőjébe csapnak át. Körülhizelgik, bókolnak neki és engedékenységre akarják bírni. De mihelyt meghozta az áldozatot és a kocsi tovább gurul, a hitvány kis lelkek ismét fagyosan, álszenteskedően elfordulnak tőle, így Maupassant. Brody és a film a következőket mondja: 1914-ben csapatainak élén galíciai faluba érkezik az orosz herceg. Megkíván egy zsidólányt és felégetéssel fenyegeti a falut, ha az nem enged vágyainak. A nő végül hajlandó erre, de akkor a hercegben gavallér érzések ébrednek és érintetlenül hagyja. A háború után, — tátva maradt szemünk, szánk — mint bolseviki tér vissza és feleségül veszi a lányt. Úgy hisszük ez az első “bolseviki”, ki burzsoá filmen törvényes alapra helyezkedik. Azután pedig kérdeznénk, hány katonában ébredt fel a lovag, midőn erőszakot vettek a nőkön és hány letepert galíciai nőért tért vissza a hős, a háború után. Van néhány jó tömegjelenet a filmben, de egyébként csak boszt szankodunk, miként rontja el a jó öreg Maupassant. AZ ELŐRE Műkedvelő Kör november 5-én, a Heckscher Foundation színházban előadja Ibsen “Népgyűlölő”-jét. A darab a nagy ízó legjobbjai közzé tartozik. Egy norvég fürdőhely orvossá észreveszi, hogy a gyógyító hatásáról híres fürdővíz súlyos betegségeket előidéző baktériumokkal van megfertőzve. Ezrek egészségét akarja megmenteni és a fürdő lezárását és megtisztítását javasolja az igazgatóságnak. Rábírja az újság szerkesztőt is, hogy közölje lapjában a tervet. Az orvos elbüszkélkedik, mily nagy szolgálatot tesz az emberiségnek, de nincs ugyanazon a véleményen a fürdő igazgatósága. Azok az elmaradt hasznot, a tisztítás nagy költségeit tartják szem előtt, azzal érvelnek, hogy az orvos helyrehozhatatlanul rossz hírt terjesztene a fürdőről és a leghevesebben ellenzik a tervet és annak nyilvánosságra hozatalát. Ebben,az orvos bátyja, a város polgármestere vezet, ki először bolondnak, később a nép ellenségének nevezi. Az újságíró is hamar meggondolja magát és megismerkedve a “valódi" közérdekkel, fiókjába zárja cikkét. Az orvos a néphez fordul. De itt még nagyobb csalódás éri. Kifütyülik és beverik lakása ablakait. Fontosabb nekik a vastagon kent vajas kenyér, amit a fürdővendégek távolmaradásával elvesztettének. És végül Ibsen kiengesztelést keres és a következőket adja a bukott hős szájába: “A legerősebb ember mégis az, ki egyesegyedül is megtudja állni helyét”. Ibsenben vannak anarchista tendenciák. E darabban is kiütköznek azok belőle. De ha szándékosan tette volna, akkor sem illusztrálhatta jobban az anarchizmus csődjét. Amíg az orvos individuálisan akart hatni, bátyja megszervezte az igazgatóság tagjait és a tömeget. És bármily jót akart az orvos egyedül, elbukott a szervezett rosszal szemben. Még őt nevezték el a nép gyűlölőjének. És ezért mi, ha a függöny legördül, azt kell mondjuk: a legtehetetlenebb ember az, ki egyedül áll. Erőt csak a szervezettség jelent. Jöjjenek és nézzék meg a darabot. Sok érdekes fordula zavai, gondolataival feltétlen élvezetet nyújt. A Műkedvelő Kör legjobb erőit hozza színpadra, hogy megfeleljen Ibsennek és a közönségnek. A FIFTH AYE Playhouse a német “Three Waxmen“-t mutatta be. Kitűnő kép. A három legjobb német filmszínész: Jannings, Veidt és Kraus főszereplői. Egy újságíró álomképzeletében megelevenednek a panoptikum viaszbábui. Rettenetes Iván leszáll az állványról, felkeresi börtönáldozatait és gyönyörködik azol, halálos kínjaiba... kijátsza az életére törő örszeesküvő nemeseket és iszonyatos büntetéseket mér rájuk. Végül az állandó rettegés megőrjíti. Kaszattal Raszkiddal a régi Bagdadba kerülünk. Éjjeli kalandjára indul el a Kalifa és a mulatságos jelenetek során visz át. Jack, a hasmetsiző, kisért is** — .— Istentelenségükben nem ismernek sem tekintélyt, sem tiszteletet, mondotta ki éppen az utolsó mondatot a pap. J — Megint a bolsevikiekről van szó, gondolta Boroznaki “■Bálint és nem éppen emiatt, de másvalami miatt hirtelen méreg öntötte el. Forgott is benne homályosan: — Hát nem ép én vagyok az ■egedüli és nem is az első, hanem Lábas Jóska, meg Szekeres Émán. Pedig nekik még kávéjuk sincs. És nagyon bánta, hogy nem a kávéval jött, ha mindjárt csak három blocknyira lakik is innen. , —■ Hát tudja mit, főtisztelend:: ur, mondotta fülélénkülve Lábas Jóska a Boroznaki beléptére. Engem nem tántorita- nak el a bolsevikiek. Itt van atemplomalapra egy huszas. A pap ajkán mosoly szaladt f át és azonnal lehajolt egy galj . Ionért. . — Oh, az nem fontos, Mr. I Lábas. Nem nekem, hanem az : Istennek adja. A Boroznaki ösztönszerüen a belső zseb felé tapogatózott és még jobban elfutotta a méreg, Lábas Jóska tenne túl rajta? ! És észre sem vette, hogy benyúlt a belső, meg külső zsebbe is és amig lassan helyet, foglalt, az asztalra tette a harminc dollárt. — Én is hozzájárulok ezzel a kicsiséggel. Megéri az a szép beszéd, amit a főtisztelendő ur ma tartott az elájuló és Isten-től elforduló világról. Ms A RIALTOBAN “Jesse James”-t látjuk. A nős valóban élt. Bandita király volt, hat állam rendőreinek réme. A fél évszázaddal ezelőtti középnyugati államok korképét látjuk a legmerészebb rablási sorozatokon keresztül, míg egy áruló golyója véget nem ivet James karrierjének. A filmet ajánljuk. A ■ ROXYBAN az “East , Side, West Side” kerül bemu- t tatásra. New yorki kép. A cím sokat igér. De előbbi tapasztalatok óvatossá tesznek minden Fox produkcióval szemben.