Mihalkovics Géza: A központi idegrendszer és az érzékszervek morfologiája (Budapest, 1892)
ELŐSZÓ. Ezen könyv a folytatása és befejezése a négy év előtt megjelent Emberboncztanomnak, de önálló munkának is tekinthető, mert tárgya körülírt és kiterjedtebb alapokra van fektetve, mintsem az egy tankönyv keretét megilleti. Minthogy az emberben előforduló szerkezet megbírálására a szükséges összehasonlító boncz-, szövet- és fejlődéstani viszonyokkal is foglalkozik, a szokásos Emberboncztan czím helyett a Morfológia nevet választottam. Csak az irodalom közlésének hiánya által különbözik egy kézikönyvtől, amit el kellett hagynom, hogy a kiadó-társulat által elvállalt terjedelmet át ne lépjem. De szükségesnek láttam a szövegben megemlített szerzők neve mellé munkájuk megjelenésének évszámát odatenni, aki azokba részletes betekintést kíván, az illető évi jelentések (Hoffmann-Schwalbe vagy Yirchow-Hirsch-féle) tárgymutatójában hamar reáakad a hivatkozott munkára. Boncz Janom előszavában annak idején mondottam, hogy a tan- és kézikönyvek írása alig talál elismerésre, s most sincs okom akkori állításomon változtatni. Egy alaposan kidolgozott efféle munka évekre terjedő kitartó munkásságot nyel el, ahány monográfiát, akadémiai értekezést, szaklapi czikket, népszerű közleményt lehet kevesebb fáradsággal is világgá bocsátani? Pedig akárhány letűnik azok közül mihamarább úgy, hogy nyomot sem hagy hátra. De az nem lényeges, csak számot töltsön az irodalmi tevékenység mérlegelésében! Távol sincs szándékomban a vizsgálatokkal járó irodalmi dolgozatok értékét kisebbíteni, magam is működöm ebben az irányban; amit fennebb mondottam, az a napi sikerre számító tevékenységre vonatkozik csak, amely nem a szakemberek, hanem távolabb állóknak elismerését keresi. Utalni kívánok arra, hogy nem ok nélküli a panasz a sok efemér közleményre, amelyeknek létjoga sok esetben nincs is. De hát következik-e ebből, hogy a tan- és kézikönyvek írása a vizsgálatoknál többre teendő ? Gondolom, hogy e kétféle működést nem lehet egybevetni. Egyikre, másikra is szükség van, s ha oly kiváló férfiak, mint