Meynert Hermann: I. Ferencz austriai császár, magyar király s a t. és korának történetei (Pest, 1835)
Második szakasz
is hagyák oda az Ángolyok, Hollandok és Hannoveraiak is Belgiumot. Pichegry nyomban követé őket a’ hollandi szélekre, megtámadd a’ Yorki herczeget; ’s mivel Brabantia’ belsejében titkos pártjai voltak, ’s egész várak adák fel neki részint ármány, részint árulás által magokat; e miatt táborozása egy, mindent magával ragadó győzedelmi menetelnek látszott. A’ bekövetkezett kemény tél természeti hidakat készített neki itt ez egyébbiránt folyók ’s áradások által védelmezett tartományban, úgy hogy egyszerre egész Holland a' szerencsétől segített ellenségnek zárva állott. Illy környűlményben haszontalan lévén Holland’ védelmezése , eddigi védőji elváltak tőle. A’ Francziák Utrechtbe ’s Amsterdamba bemennek, a’ Helytartó Angolországba megy, ’s Holland minden akadály nélkül a’ Francziák’ kezére kerül; kik itt is nyomban szabadság-fájikat felállíthatják, ’s felszólításaikat széttbocsátják. Az anti-orániai párt mindenütt segéd-kezet nyujta nekiek, ’s az orániai fejedelemi ház’magános birtoka , egyedül az Ángolgorságtól tartott félelem miatt nem lett az uj köztársaságé. Az ifjú batáviai, és a’ franczia köztársaságok közt 1795-ki májusban kötött barátsági ’s szövetségi szerződés’ következésében az elsőnek függetlensége biztosaatott; azonban ez nem olly igen olcsón adatott, mert Hollandnak e’ baráti szolgálatot pénzzel, tartománnyal’s emberekkel kelle megfizetnie. Az átengedett tartomány által a’ Schelde — Amsterdam’ kárára — szabadhajókázhatónak nyilatkoztatott ki. A’ Rajna’ felső vidékén a’ Francziák nehezebben boldogultak. Poroszország, pénzes emberekből kifogyva, az ország rendeivel volt