Energiagazdálkodás, 1972 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1972-02-01 / 2. szám

MŰSZAKI INFORMÁCIÓ — ENERGIAGAZDÁLKODÁS Az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ (OMKDK) kiadványának ismertetése 1971. 6. sz. 36 MIÉ — 40 MIÉ 35 MIÉ Nyugat-Európa olajellátásának mai forrásai. (DANIELS, B.: Heutige Basis der europäis­chen Erdölversorgung. ) Mitteilungen der Verei­nigung der Grosskesselbetreiber, 51. k. I. sz. 1971. febr. p. 17—23.) Nyugat-Európát 80 %-ban Líbiából és a Közel- Keletről látják el kőolajjal. Az 1969. évi 550 millió­­ szükségletből 10 %-ot a többi afrikai ország, míg a maradék 5—5 %-ot Venezuela és a kelet-európai országok adták. Az 1960—1970 közötti évtizedben Nyugat-Európa kőolaj­­szükséglete gyakorlatilag a háromszorosára nőtt (200 millió t-ról kb. 600 millió t-ra). A saját forrásból származó kőolajellátás pl. 1969-ben mindössze a szükséglet 4,5 %-át fedez­te. A behozatal zömmel kőolaj. A kőolajellátás fontos tényezői az olajmezőket a tengeri kikötőkkel összekötő csővezetékek, ame­lyek mai mérete 8 hüvelyktől 42 hüvelykig (kb. 200—1050 mm) terjed. Ezeknek a csővezetékek­nek a szállítóképessége szabja meg a mindenkori kitermelés felső határát. 1967 júniusa óta a Szuezi csatornán át nincs szállítás és ez jelentő­sen megnövelte azoknak az olajmezőknek a jelentőségét, amelyek Földközi-tengeri kikötők­be szállítanak. Ezzel párhuzamosan jelentős ütemű a tartályhajópark továbbfejlesztése, az 1970 óta gyártásba vett 491 db tartályhajóból 205 db a 200 000 tonnás kategóriába tartozik ; a jelenleg épülő tartályhajópark közel 40 %-át Japán gyártja. A jelentősebb nyugat-európai országok jelenleg legalább 54 napi tartalékkal rendelkeznek. A többéves tapasztalat azt mutatja, hogy a különféle kritikus befolyások (pl. algériai­francia tárgyalások időleges kudarca) ellenére, végül is a szállító (termelő) országok érdeke is azt kívánja, hogy a termelés és szállítás folyama­tossága fennmaradjon. Kétségtelen azonban, hogy új források felfedezése és belépése (pl. a norvég tengerparti területekről 1980-t­ól 20—25 millió t/év termelés várható közvetlenül és köz­vetve egyaránt növeli az ellátás stabilitását. Az erre vonatkozó sokoldalú erőfeszítések eredmé­nyeképpen megállapítható, hogy az olajellátás biztonsága semmivel sem jobb vagy rosszabb, mint bármely egyéb energiahordozó-behozatalé. Mindenesetre, a kifejtett szempontok szerint továbbra is fokozni kell a sokoldalú erőfeszítése­ket, nehogy utólag ezek elégtelensége miatt esetleg olyan károk keletkezzenek, amelyek ezekkel elkerülhetők lettek volna. 36 MIE Fűtőközpontok és tömbfűtőművek méretezése és üzemi hatásfoka. (MATTERSDORFF, E. Betriebswirkungsgrad und Лiislegwng von Heizzern tralen und Block­­heizwerken. = Das Gas- und Wasserfach-Gas /Erdgas, 112. к. 2. sz. 1971. p. 68—80.) 37 MIE A villamosenergia-termelés fejlődése a Német Szövetségi Köztársaságban. (MANDEL, H. : Die Entwicklung der Stromer­zeugung in der Bundesrepublik Deutschland.­­ Elektro-Anzeiger, 24. k. 4. sz. 1971. febr. p. 63—67.) A villamosenergia-termelés fejlesztése a még mindig érvényes ökölszabály következtében (az igények tízévenkénti kétszereződése) kényszerű folyamat. Jelenleg az NSZK-ban évente 2000 MW erőműkapacitást kell üzembe helyezni. Az 1920-as évek műszaki szintjét figyelembe véve, 38 MIE A teljesen villamosított és a kizárólag villamos energiával ellátott lakások teljesítménye és energiaszükséglete. (ROUVEL, L. : Leistungs- und Strombedarf von voll- und allelektrisch versorgten Wohnungen. = Brennstoff— Wärme — Kraft, 23. к. 2. sz. 1971. p. 74—80.) 39 MIE Előmelegítőkben fellépő harmatpont-korróziók gazdaságos elhárításának vizsgálata. (RUPPERT, K. : Massnahmen zur Behebung von Economiserschäden infolge Unterschreiten des Säuretaupunktes aus wirtschaftlicher Sicht. = Mitteilungen der Vereinigung der Grosskes­selbetreiber, 5]. к. 1. sz. 1971. febr. p. 58—61.) 40 MIÉ Központi fűtőberendezések szabályozása és ve­­ zérlése. (AWE, F. : Regelung und Steuerung von Zent­ralheizungsanlagen. = Das Gas- und Wasser­­fach, Gas /Erdgas, 112. k. 2. sz. 1971. p. 87—93.) *** A közlemény e számában az egyes közlemények vé­gén az alábbi lin. RÖVID KÖZLEMÉNYEK jelentek meg (zárójelben a közlemény sorszáma). Alállomások költségcsökkentése. (35 MIE) Rablógazdálkodás az olajtartalékokkal A világ évi kőolajtermelése 1960 és 1970 között megkétszereződött. Nem meglepő tehát, hogy az új olajmezők felfedezése nem tart lépést a növekvő szükséglettel. Annak ellenére, hogy a világ biztos olajtartaléka 1969-ben 73 milliárd tonna fölé emelkedett az 1960. évi 41 milliárd tonnáról, a felhasz­nálási idő­, azaz az élettartam erősen vissza­esett. A készletek 1960-ban még 41 évre fedezték a világ szükségletét, ma (Kína nélkül) már csak 32 évre fedezik. Az USA- ban az olajtartalék élettartama kilenc és fél évről hét és fél évre csökkent és ezen az alaszkai olajmezők várható hozama sem nagyon változtat, mert a fogyasztás fokozó­dása nagymértékben meghaladja a várható termelésnövekedést. (37 MIÉ) Agrárpoltikai fejlődés és villamosítás az NSZK-ban.­­ (39 MIÉ) A villamosenergia-felhasználás elősegíti a­ kertészeti munkát. (39 MIÉ) Energiagazdálkodás XIII. évf. 2. sz. évente 370 kazánt kellene megrendelni. Ez a szám mutatja, hogy az erőműtechnika fejlődését a szükségletek diktálják. Az egyre nagyobb egység-teljesítőképességek irányában nemcsak az exponenciálisan növekvő szükséglet hajt, hanem a bér-, és anyagköltségek növekedése is, valamint a teljesítőképességgel fokozódó és a kihasználásra mindenképpen érde­mes költségcsökkenés. Természetesen mindig a blokknagyság és a hálózatnövelés együttes optimálására van szükség. Az erőművek automatizálása és a létszámigény csökkentése. Az erőművek fokozódó bonyolultsága és a bér­költségek növekedése következtében növekvő jelentőségű az automatizálás, amely a táv­ellenőrzéssel és távvezérléssel kezdődött, ön­működő indítással és leállítással folytatódott és egyre több műveletre terjed ki. Ennek következ­tében csökken a fajlagos létszámigény, amely az ötvenes években 250 MW-os szénerőműben 2,6 fő/MW volt, ma pedig földgázerőműben 0,3 fő/MW, az épülő Bibics­i atomerőműben pedig 0,12 fő/MW lesz. 95

Next