Építők Lapja, 1956 (54. évfolyam, 1-43. szám)
1956-01-02 / 1. szám
2 26 áldozat... Tragikus szerencsétlenség történt a nyugat-németországi Frankfurt-am-Main városában. Mint erről a német lapok hírt adnak, hatalmas robbanás után egy két hónappal ezelőtt épült négyemeletes, új lakóház összeomlott és maga alá temette a ház lakóit. A vizsgálatok megállapították, hogy 26 ember vesztette életét. A holtak között találták meg a ház tervezőmérnökét is. A rendőrség megállapítása szerint világítógáz robbanásától omlott össze a négyemletes ház. A rendőrség állításával szemben a Berliner Zeitung című német lap annak a véleményének ad hangot, hogy az összeomlás oka az építész munkaadók profitéhségében rejlik, akik az új házak építésénél figyelmen kívül hagyják a szükséges biztonsági intézkedéseket. A lapnak ezt a véleményét az is igazolja, hogy a frankfurti ház beomlása előtt rövid idővel több nyugat-német városban hasonló módon omlottak össze házak. «oc>x^ooooocxxx)űooooo<x)t»ociooo«>oocoooo „Ballag már a vén diák"... Régi szép diákhagyományt elevenítettek fel az Építőipari Műszaki Ecetemen. Évek óta most először tartottak ballagást a végző kilencedik féléves diákok s búcsúztak ünnepélyesen az Alma Matertől. Egymásba fonódnak a karok és párosával, szép rendben, az alsóbb évfolyamúak sorfala között ballagnak az ötödéves építészmérnök, és mérnökhallgatók, számszerint hétszázan. Sötét, ünnepi ruhájukon világoskék szalagocska, rajta aranybetűkkel, két évszám: 1951—1956. Felcsendül a hagyományos szép diákének, s megfé-'V'-«'»dik a professzorok és a diákok szeme Cholnoky rektor Gábor László építészkari és Vásárhelyi Boldizsár mérnökkari dékán társaságában fogadja a búcsúzókat, majd az ifjúság élén a feldíszített aulába vonulnak, ahol ott vannak már az egyetem professzorai. Kos- Guth-díjas tudósok, a párt, a különböző minisztériumk, a szakszervezet, a DISZ küldöttei, hogy ők is köszöntsék az új mérnököket. Kecskés Sándor a végzett mérnökhallgatók köszönetét tolmácsolta a professzoroknak, a szülőknek és a kormányzatnak. ígéretet tett, hogy jó munkával méltók lesznek az Alma Mater nevéhez, szelleméhez. ________ Megkezdték a nagyjavításokat A Selypi Cementgyár dolgozói egész évi kiváló munkájuk után most hozzákezdtek a téli nagyjavításokhoz, a gépek és egyéb berendezések korszerűsítéséhez. A gyár korszerűsítésére és a szállítóberendezések átalakítására három és fél millió forintot fordít az állam. ÉPÍTŐK LAPJA Ébren tartják bennük a lelkesedést... Téli tanulószünet csendje honol a Hunor utcai tanépítkezésen. Néhány napja még csillogószemű fiatalok vidám lelkesedéssel építették sok, lakásra váró dolgozó majdani boldog otthonát. Ha összehasonlítjuk ezt az építkezést más tanépítkezéssel, az MTH 35-ös intézetének munkahelyén nem a tanépítkezéseken általában megszokott kép fogad: téglákat unottan rakosgató, legtöbbször azonban játszadozó gyerekek csoportja. Nem, ez az építkezés díszére válna akármelyik idős munkásokból álló mintaépítkezésnek is. Fiatalok — akiknek átlagos életkoruk a köztük lévő néhány idősebb szakmunkás életkorával sem éri el a 20 esztendőt — tették mintaszerűvé ezt az építkezést. Természetesen a fiatalos lelkesedés egymagában még nem lenne elegendő. Az oktatók helyes pedagógiai módszereire is szükség van, amivel ezt a lelkesedést ébren tudják tartani. A fiatalok munkakedve szalmalángként lobban fel és ha már elvesztette érdekességét a számára, éppoly hamar le is rohad. Nem kis munka várt itt az oktatókra, hiszen 60, az ország különböző részéből származó fiút kellett a szakma szeretetére nevelni alig 6 hónap alatt. Újszerűvé, érdekessé kellett tenni a munkát, hogy érdeklődésük pillanatra se lankadjon. Gépeket hoztak az építkezésre. A gép mindig különös vonzóerőt gyakorol a mai fiatalokra. Már ebben a korban megszeretik, megtanulnak bánni vele, hogy egész életükre hűséges segítőtársat találjanak benne. Mindent, a régi építkezéseken megszokott eszközt mellőztek. Nincsenek kézi felvonók, meredek állványok — de van központi habarcskészítőtelep, ahonnan kompresszor segítségével nyomják a kívánt helyre a habarcsot. Az épület mellett hatalmas daru emeli az előregyártott elemeket a helyükre. Az új munkaeszközök mellett az új munkamódszereket sem hanyagolják el, hiszen itt szakaszos építkezés folyik: az egyik háznak most ássák az alapjait, a másiknak a falait építik, illetve a paneleket helyezik el, a harmadikra a tetőszerkezetet készítik. Minden csodálatosan újszerű, ami megragadja a fiatalok csapongó fantáziáját s nem engedi egy pillanatra sem unatkozni őket. Még a téglagyár is gondoskodik egy kis változatosságról, mert nem a szokásos módon, ömlesztve küldi a téglát, hanem vasketrecekben úgynevezett konténerekben. Ezzel nemcsak új, hasznosabb módszerekkel ismertetik meg a tanulókat, hanem az ömlesztéssel együtt járó nagy selejtszázalékot is megszüntetik. Azzal a tudattal búcsúzunk az építkezéstől, hogy mind az oktatók, mind pedig a tanulók eredményes, jó munkát végeztek, s tudásuknak, szorgalmuknak legjavát építették ezekbe az épületekbe. A téli reggel sűrű köde puha vattaként öleli át az égnek emelkedő falakat, mintha jó anyaként vigyázna lányai és fiai fáradságos munkáiéra ... Kovács Kálmán KÉLINGER PÁL A János-kórházban 1937. ** január 1-én halt meg. Az előző napokban a felesége faggatta az osztályos orvost, legyen őszinte. Az orvos, polgár a javából, haragosan ráncolta a homlokát. ..Hát vegye tudomásul, férjének egyetlen íze sincs ott, ahol lenni kellene, minden porcikáját elverték a helyéről. — Mérgesen tette hozzá: — önmagával és a családjával kellett volna törődnie, nem politikával!“ De Kélinger Pálnak, az építőmunkás fiatalság „Pali bácsijának“ a politika, a mozgalom mindennél előbbre való volt. Szerette ő a családját, kamaszodó fiát és eladósorba serdült lányát. Azonban szerette a nagyobb családot, az elnyomottak, a kizsákmányoltak, a szenvedő emberek millióit is. Már gyermekkorában izzó gyűlölettel viseltetett a fennálló rendszerrel szemben. Látta maga körül a zselléremberek szűkös, kucorgó életét. Látta béres apjának megalázó, érti benneten sorsát. Aztán a magáét! Amikor Szeghalomról, szülőföldjéről tovavándorolt családjával, s Füzesgyarmaton a Wenckheim báró uradalmában kötött ki, hamarosan beteg lett a gyermeke. Diftériába esett. Frank Ferenc tiszttartóhoz fordult, hogy orvosért mehessen. A tiszttartót semmi könyörgés nem hatotta meg: „Aratás van, nincs idő most ilyesmire ..Ilyen körülmények között indult az első világháborúban hazát védeni. Ennek a hazának azonban az urak, a gazdagok élvezték minden kincsét, javát. Érthető, ha Kélinger 1917-ben, az orosz forradalom kitörése alkalmával — röviddel fogságbaesése után — az elsők között csatlakozott a bolsevikokhoz. Részt kért a forradalomért vívott fegyveres küzdelemből.Tudta, hogy nemcsak az orosz proletárok felszabadításáért folyik ez a harc, tüze átcsap majd az országok határain is. Gyakran felmerült benne, vajo odahaza vannak-e magvetők? S ha igen, elegen vannak-e? 1918-ban jött haza, segíteni. Akkor már Rákosi elvtárs és társai megalakították a Kommunisták Magyarországi Pártját, s megkezdték történelmünkben új lapot nyitó dicső harcukat. Azonnal belépett a pártba. Akkor már kitanulta az állványozó mesterséget. S a fiatal építőmunkás csakhamar megnyerte az elvtársak bizalmát. Ennek a bizalomnak vol az eredménye, hogy amikor a proletárforradalom hazánkban kitört, és megalakult az első magyar Tanácsköztársaság, Kélingert Debrecenben direktóriumi taggá választották. De a Tanácsköztársaság bukása után nem volt könnyű viselni annak következményeit. Horthy pribékjei Kélingert feleségével együtt letartóztatták Az asszonyt hat hónap múlva engedték ki, őt magát hetekig kínozták, gyötörték, végül bíróság elé állították. A debreceni bíróság a proletárdiktatúra alatt kifejtett ténykedéséért három évi börtönre'élte. Aki a népet igazán szeret-é s gyűlöli az elnyomást, annak kedvét a további harctól a börtön sem szegheti. Kiszabadulása után Pestre költözött. Csakhamar bekapcsolódott az illegális kommunista párt munkájába. Részt vett a Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSZMP) megszervezésében. Igazán komoly szerepet azonban az építőmunkás szakszervezeti ellenzéki mozgalomban töltött be. Döntő szerepe volt például az „Új Építőmunkás“ című ellenzéki lap megjelentetésében, az 1933-as, 1935-ös hatalmas építőmunkás sztrájkok megszervezésében. Amikor a harmincas évek elején a MÉMOSZ bürokratái kizárták a szövetségből, a szakszervezet bejáratával szemben, egy kis ligeti térség, a Marx-platz vált tartózkodási helyévé. Ide jött nap mint nap, itt gyűltek köré a ,,gyerekek“, itt beszélték meg a legfontosabb mozgalmi kérdéseket. Természetesen mindez nem ment simán. Többször tartóztatták le, helyezték rendőri felügyelet alá, cipelték börtönbe, toloncházba kínozták veréssel is gyakran. A hatalom, melynek létére tört, melynek megdöntésére agitálta, szervezte az elnyomottakat, nem volt kíméletes vele szemben. Ugyanúgy, mint odahaza, a parasztság körében. Pesten is rögtön megnyerte munkástársai bizalmát. Mindenki megkedvelte arca nyugodt derűjét, közvetlenségét, bölcs tanácsait. Mi, idősebbek, egyéni ügyünkkel, bajunkkal is gyakran megkerestük. Jellemzésül erre a szeretetre, hadd említem meg, hogy amikor a verések és börtönélet következtében szerzett tüdőbaja elhatalmasodott rajta, a szaktársak, öszszeadogatva a pénzt, többször elküldték vidékre gyógyulni. De két-három nap után mindig visszatért. Csak ott érezte jól magát, a Marx-platzon, az építőmunkások között! Tizenkilenc éve halt meg Kélinger Pál. De emléke ma is itt él közöttünk. Harcos élete példaként lebeg előttünk és erősít bennünket a szocializmus építésében. Mert ez volt álmainak is az álma, de eljövetelét már nem érhette meg körünkben ... PALOTÁS IMRE Egy cementgyári képzőművészeti körben Minden embernek van valami szenvedélye. Az egyik sakkozik, a másik bélyeget gyűjt, a harmadik él-hal a horgászásért. Vécsei Kálmán, a Hejőcsabai Cement- és Mészművek dekorációsa rajzolgatni, festegetni szeret, s minden szabadidejét ezzel tölti. Két éve társai is akadnak a gyárban. A közös szenvedély öszszehozta Bukovenszki László lakatossal, Rácz Károly bérelszámolóval, Ráksi Miklós kereskedelmi osztályvezetővel s csatlakozott hozzájuk Szikra Pál, a gyári dolgozók gyermekeinek szobrászkodó tanítója. Megalapították a gyár képzőművészeti körét s minden támogatás nélkül dolgozgattak esténként Vécsei Kálmán mű- teremnek kinevezett kis műhelyében. Azt vallották, először megmutatják, mit tudnak, s csak azután kérik majd a gyár vezetőinek támogatását. Első kiállításuk, melyet grafikai művekből rendeztek, azt eredményezte, hogy a gyár igazgatója és üzemi bizottsága elhatározta: évi ezer forinttal támogatja a tehetséges kis kollektívát. Megvették részükre a Barcsai-féle művészeti anatómia című szakkönyvet, megígérték nekik, hogy a gyár asztalosaival rámát készíttetnek festményeikhez. A kis kollektíva nagy lelkesedéssel látott munkához. Alakrajz, fej- és tájkép-tanulmányokat folytattak s időnként művészettörténeti és esztétikai vitadélutánt tartottak. Augusztusban újabb kiállításon mutatták be egész nyári szorgalmas munkájuk termését. Negyvenkilenc kép — többnyire olajfestmény — és Szikra Pál öt szobrászati munkája várta a gyár dolgozóit a tanácsteremben. Az érdeklődés felülmúlta minden várakozásukat. Majdnem ezren ■nézték meg kiállított műveiket s a gyár dolgozói nem fukarkodtak a dicsérettel, de a bírálattal sem. Különösen azok a képek tetszettek, amelyek a környékbeli tájat, vagy a gyárat ábrázolták, illetve, amelyekről tudták, hogy munkatársaik ültek modellt hozzá. Ugyanis a 73 éves Rádai bácsi, Gecsei bácsi, Török Andor kőműves, Kiss Margit s még jónéhányan a gyár dolgozói közül szívesen segítettek a festőknek és munka után modellt ültek készülő festményeikhez. Kecskés János laboráns például egész éjszakai munka után ült modellt Vécsei Kálmánnak, hogy a gyári DISZ szervezet részére készülő olajfestményét időre befejezhesse. Ez is azt bizonyítja, hogy munkájuk nem volt hiábavaló. Sikerült felkelteniük a munkások érdeklődését a képzőművészet iránt. Olyannyira, hogy többen — mint például Farkas Iván marós, Mlakár Rezső párttitkár és Csirmaz Károly művezető is — jelentkeztek a kör tagjai sorába. Bizonyos, hogy akad még több tehetséges ember a gyár munkásai között s előbb-utóbb ezek is csatlakoznak a körhöz. S mind többen és többen terjesztik majd a szocialista kultúrát a gyár munkásai között. L. O. JANUÁR 5-ÉN délután 5 órakor az Ipartervben (V., Deák Ferenc utca 10.) Székely Bertalan művészetéről tart előadást Telepi Katalin művészettörténész. A Hatodik Békekölcsön túljegyzéséből tavasszal 126 lakás építését kezdik meg Győrött, a Kígyó utcában. Az építkezés terveit már úgy készítették el, hogy később még 114 lakással bővíthessék az új lakótelepet. Elgondolkoztató adatok... OLASZORSZÁG: Olaszországban az évi átlagos cukorfogyasztás személyenként 13,20 kg. A cukorfogyasztás ilyen alacsony volta ellenére a nagy cukormonopóliumok profitja állandóan emelkedik. 1949-ben, a hivatalosan bevallott profit 20 milliárd 252 millió líra volt, 1952-ben pedig 33 milliárd 750 millióra rúgott, annak ellenére, hogy a gépi berendezések kapacitásának 33 százalékát nem használták ki. Egy kg cukor ára 260 líra, ebből 45 líra a gyáros profitja... SPANYOLORSZÁG: Granada városában számtalan barlanglakás van. Amikor az eső esik, a barlanglakások „mennyezetéről” patakokban folyik a víz. A „padló” pedig egyetlen sártenger. Az esőzések következtében számtalan esetben beomlik a föld és ilyenkor a lakók közül sokan megsebesülnek, illetve elpusztulnak. 1950. január 8. Keresd a baleset forrását! Az Építők lapja munkavidelmi őrjárata Szaktársak! Többször közlünk ezentúl olyan rajzot, amely baleseti forrásra hívja fel a figyelmeteket. Nézzetek szét munkahelyeteken! Ha ilyen baleseti forrást fedeztek fel, jelentsétek az építésvezetőnek, vagy munkavezetőnek, hogy szüntesse meg. Aztán a rajzot vágjátok ki a lapból. Ragasszátok fel egy levelezőlapra. Igazoltassátok az építésvezetővel és az üzemi bizottság munkavédelmi felelősével, vagy a munkavezetővel és a bizalmival, hogy a felfedezett baleseti veszélyt elhárítottátok. A levelezőlapot küldjétek be az Építők Lapja szerkesztőségébe (Bp., VI., Sztálin tér 16.) Beküldési határidő: január 9. Az őrjáraton sikerrel részvevő szaktársak között ezen a héten egy töltőtollat, József Attila összes verseit és egy 1056-os zsebnaptárt sorsolunk ki. ----------------- ------------------- Egy népszerű vállalati híradóról Háromnegyed év telt el azóta, hogy első ízben jelent meg a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat híradója. Nem nagy idő, mégis elegendő volt ahhoz, hogy a munkások és műszaki vezetők megszeressék a havonként megjelenő vállalati újságot, ami merőben különbözik az általában megjelentetett „termelési híradóktól". Ugyanis nemcsak a vállalat termelési kérdéseivel foglalkozik, hanem magában foglalja a szakszervezeti életnek azokat az eseményeit is, amelyek érdeklik az embereket. Nem feledkezik meg a rendeletek, határozatok, sőt a fegyelemsértők neveinek közléséről sem. Népszerű része a „sarokba állítjuk” rovat. Ebben a legérdekesebb és legkirívóbb fegyelmezetlenségeket gúnyolja. Nagy érdeklődéssel várják a dolgozók a híradót azért is, mert az üzemi bizottság havonként közli, hogy kik érték el a sztahanovista szintet, így 40—50 kilométer távolságban is értesülnek egymás teljesítményeiről az emberek. Közli a segélyezéseket és azt is, hogy kik voltak üdülni, milyen fontos teendőik vannak a bizalmiaknak és így tovább. Tehát változatos és sokrétű a híradó. Külön elismerésre méltó, hogy a témaválasztásnál meghallgatják és megvalósítják a dolgozók javaslatait. A jövőben — éppen az ő javaslatuk nyomán — azt is közlik a sztahanovisták eredményei mellett, ki hány esetben teljesítette már a feltételeket, így lehetőség nyílik arra, hogy a munkások széles körben ellenőrizzék a kitüntetések adományozását. Szintén a munkásjavaslatok alapján kerül a híradóba azoknak a brigádoknak a neve, akik főépítésvezetőségenként a legjobb, illetve a leggyengébb teljesítményeket érték el. „A munkások javaslatainak a megvalósításával akarjuk biztosítani — mondotta Szakáll elvtárs, az üzemi bizottság elnöke —, hogy híradónk érdekes legyen, jobb munkára serkentsen.“ Hogyan védekezzünk a fagyás ellen? A fagyásról mindenekelőtt azt kell tudni, hogy a fagydaganat kiváltásához tulajdonképpen fagyra nincs is szükség. Két tényező váltja ki: alacsony hőmérséklet (fagypont felett 5—10 fok C) azonkívül bizonyos hajlam, amelynek alapja a rossz vérkeringés, az erek szűkülete. Ilyen esetben keletkeznek az első őszi hidegek beállta után a fagyások. Elsősorban a kézen, lábon, orron, fülön, egyszóval a hidegnek fokozottabb írértékben kitett és természetüknél fogva rosszabb vérellátású helyeken. Megfelelő rendszabályokkal ezeket a kellemetlenségeket csökkenthetjük, sőt sok esetben meg is szüntethetjük. Elsősorban azzal, hogy a fagyásra hajlamos testrészek vérkeringését kellő mértékben biztosítsuk. Ezt úgy érjük el, hogy a hő és a lehetőség szerint a legmelegebb lábbelit, illetve kesztyűt viseljük. Legcélszerűbb a gyapjúholmi, de még fontosabb, hogy a ruha semmiképp ne szorítsa el a végtagok vérkeringését. Igen jó szolgálatot tesz a fagydaganatok megelőzésére az értorna és a masszázs. Az értorna forró és hideg fürdők váltogatásából áll. Jótékony hatását fokozhatjuk a fürdők után olyan masszázzsal, hogy a végtagot az ujjaktól kezdve fölfelé masszírozzuk. A fagydaganat megelőzésére és gyógyítására igen eredményes a D-vitamin és az ibolyántúli (kvarcfény) sugárral való kezelés. A különféle kenőcsös és ecsetelő kezelésnek lényege: a vérkeringést serkentő szereknek (jódichtyol, Derubalzsam, kámfor stb.) a bőrbe való bedörzsölése és a bőr védelmének fokozása megfelelő zsírozással. -------------------- AZ ÚJLAKI TÉGLAGYÁR december 21-én déli 12 órakor téliesítette éves tervét, 7 nappal előbb a kitűzött határidőnél. Az égetett cserépből terven felül az év hátramaradó részében egymillió darabot kívánnak gyártani.