Építők Lapja, 1964 (64. évfolyam, 1-26. szám)

1964-01-06 / 1. szám

1954. JANUÁR. 6 Magas- és mélyépítőipari, épületlakatosipari, szak- és szerelőipari dolgozók! Műszakiak! Szorgalmazzuk a korszerű, folyamatos termelésszerve­zés széles körű bevezetését, az új építési technológiák, anyagok és szerkezeteik, vala­mint a műszaki fejlesztés eredményeinek fokozottabb alkalmazását. A gépi mun­kák részarányának növelé­sével, a rendelkezésre álló gépeik optimális kihasználá­sával, .­ üzemzavarok gyors elháríttásával­, a gépek terv­szerű és folyamatos karban­tartásával, a munkaszervezés javításával és a munkafegye­lem szilárdításával segítsük elő a folyamatos munkavég­zést biztosító feltételek meg­teremtését. A szocialista m­u­n­ka ver­sen­yvá­ll­a­­­ások kialakításánál fordítsunk nagy figyelmet az éves építési programban szereplő — elsősorban a ki­emelt — építkezések, utak és hidak határidőre, illetve határidő előtt történő át­adására, az építési (átfutási) idő további jelentős csökken­tésére. A mennyiségi követelmé­nyek teljesítése mellett fon­tos feladat a munkák minő­ségének állandó, tervszerű ja­vítása, a technológiai tervek betartása, a­ létesítmények, különösen a lakások minősé­gi hiány nélküli átadásának­­ biztosítása. Ennek megvaló­s­­ításához nagy segítséget ad­­ a belső műszaki átadások , rendszerének széles körű ki­­­­terjesztése a szak- és szere­lőipari munkák gyors el­vége­e­zése, valamint a lakatosipari termékek határidőre történő leszállítása. Fordítsunk nagyobb figyel­met, a gazdaságosság javítá­­­­sára, a tervezett költségszint csökkentésére, az anyaggal, energiával és emberi munka­­­­erővel való takarékosságra.­­ Ennek érdekében irányítsuk­­ a szocialista munkaversenyt a szállítási és raktározási se- s­lejtek, felesleges anyagfel­használások csökkentésére,­­ az importanyagok hazai anya­­­­gokkal történő helyettesítésé­­­­re, a helyi anyagok feltárásár­­ak és felhasználásának ki­­s szélesítésére. Tekintsük to­vábbra is fontos feladatnak­­ a készletnormák betartását, a­ forgóeszközök forgási sebes­ségének növelését, és a fel­használói készletek csök­ken­­­­tését. A szállítási feladatok jobb­­ megszervezésével segítsük­­ elő a szállítóeszközök foko­­­­zottabb kihasználását, a szál­­­­látási és rakodási idő csökken­­­­tését, a munkahelyek anyag­ellátásának javítását. Tervező vállalatok, kutató intézetek dolgozói! Fordítsunk nagyobb gon­dot a tervdokumentációk gazdaságos, határidőre tör­ténő, a kiemelt ipari létesít­mények tervdokumentációi­nak pedig határidő előtti jó minőségben történő elkészí­tésére. A műszaki fejlesztés meg­gyorsítása, az új technoló­giák, korszerű építési anya­gok és szerkezetek kikísérle­tezése és a tervekben való széles körű alkalmazása ér­dekében kutatók, tervezők és kivitelező műszakiak fog­junk össze és segítsük elő a­­ gazdaságosabb, gyorsabb és­­ könnyebb munkavégzést.­­ Törekedjünk a típustervek,­­ típusszerkezetek széles­körű, valamint az egyedi tervek is­mételt felhasználására. A Beruházási Takaré­kos­­­­sági Mozgalomban való tévé- i­gény részvétellel csökkentsük­­ tovább a költségnormáikhoz, il­­­­letőleg a beruházási program­­ előirányzatához viszonyított­­. építési költségeket. A tervezési és kiviteli mun­­i­­cák előkészítése és további , nagyütemű gyorsítása érdeké­­­­ben fordítsunk nagy jrigyet- ­­ r ! Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének felhívása az 1964. évi népgazdasági terv végrehajtását segítő szocialista munkaversenyre Az építőipar, a szak- és sze-­j­melőipar dolgozói az elmúlt év folyamán mély felelősségért-­­­zettől áthatva végezték munn-­­­kájukat. Megértették, hogy az építési program teljesítése maximális erőfeszítést igé­nyel a fizikai és műszaki dél-,­­ gőzöktől egyaránt. Vállalták­­ a nehézségeket, a rend­kívüli túlórázásokat, a vasárnapi­­ műszakokat. Ezzel elősegítet­­t­­ék, hogy népgazdaságunk to- t­o­vábbi fejlődését biztosító, ki­emelt ipari létesítmények fel-­­ épültek. Megkezdte munká­ját a Dunai Cement- és Mész-­­ mű, második ötéves tervünk­­ legnagyobb ipari beruházá­­­­sa. Új utakkal, hidakkal, is-­­­koláik és lakások ezreivel gazd­­­dagodott az ország. Az építőanyagi ipar dolgozói mindent elkövettek annak ér­dekében, hogy elősegítsék az­­ építési feladatok teljesítését,­­ műszaki megvalósulását. Becsülettel helytállta­k a­­ famunkások, bútoripari dől­­­ gőzök is, jó munkájaikkal hoz­­­­zájárultak a lakosság több és­­ jobb minőségű bútorral va­ló ellátásához. A központi vezetés köszön - netét fejezi ki az építőipar, az­­ építőanyagipar, bútor- és fa­­j­ipar dolgozóinak, hogy fárad- t­ságot nem ismerve végezték a munkájukat. Lelkesen dol­­­ goztak a tervek teljesítéséért.­­ Köszönetet mondunk a bi­zalmiaknak, aktívaknak és­­ tisztségviselőknek, hogy lel­kiismeretesen képviselték a dolgozók érdekeit, helytállá­sukkal, példamutatásukkal is­­ mozgósították őket a vállalt feladatok teljesítésére, a ki­tűzött célok elérésére. Az el­ismerés és megbecsülés hang-­­ jén szólunk a szocialista bri­gádokhoz, a szocialista munka műhelye, üzeme, építéshelye­­ cím elnyeréséért versenyző kollektívákhoz, akik élenjár­tak a termelési lemaradások pótlásáért , folyó szocialista munkaverseny­b­en. Az 1964. évi feladatok meg­valósítása szükségessé teszi, hogy iparágaink dolgozói, fi­zikai munkások és műsza­kiak, tervezők és kivitelezők, gazdasági és szakszervezeti szervek egymással összefog­va végezzük munkánkat. Az ez évi tervek teljesítését csak szervezettebb munkával, ha­tékonyabb intézkedésekkel, a műszaki fejlesztés meggyor­sításával, a felmerülő nehéz­ségek és problémák gyorsabb megoldásával tudjuk elérni. Látnunk kell, hogy a má­sodik ötéves tervünk teljesí­tése nagymértékben függ ez évi munkánk eredményességé­től. Úgy kell dolgoznunk, hogy elősegítsük szocialista ha­zánk további erősítését, dolgo­zó népünk életszínvonalának további emelkedését,­­ felké­szüljünk a még nagyobb fel­adatok elvégzésére. Segítsük elő a szocialista munkaversenymozgalom­ haté­konyságának, eredményessé­gének növekedését, támasz­kodjunk bátran a szervezett munkások, bizalmiak és szo­cialista munk­akolle­ktíváik se­gítségére. A bírálatok, észre­vételek és javaslatok figye­lembevételével, hasznosításá­val törekedjünk a vezetés és irányítás színvonalának állandó emelésére. Fokozottabban érvényesít­­süik a balesetelhárítási óvó­rendszabályok betartását, te­gyük hatékonyabbá a tár­sadalmi munkavédelmi őrök hálózatának munkáját., A dol­gozó emberről való fokozot­tabb gondoskodás képezze minden intézkedésünk alap­ját. Í­met a közműtervezés és a­­ geodéziai munkák fejleszté­­­­sére. Építőanyagipari dolgozók!­ ­ Tartsuk elsőrendű felada­­t­­unknak a munka termelé­­s­kenységének állandó, szaba­­­­datlan növelését. Ennek biz­­t­­osítása érdekében végezzük­­ el határidőre a műszaki fej­­j­­esztési feladatokat, fordít­sunk fokozott figyelmet a­­ kidolgozott és elfogadott, ku­­­­­atási eredményeik, újítások­­ és találmányok üzemszerű be­­­­vezetésére, állandóan tartsuk­­ szem előtt a termelőeszközök­­ kihasználásának fokozását, a­­ gépáll­ások csökken­tését, a­­ munkaidő-kihasználás javítá­sát. A gazdaságos termelés elő­segítése, az önköltség csök­kentése céljából takarékos­kodjunk az anyaggal, ener­giával­ és emberi munkaerő­vel. Törekedjünk a gyártási, szállítási és raktározási se­lejtek, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökken­tésére, az I. osztályú temékek arányának tervszerű növelé­sére. A szocialista munkaver­­senyvállalások kialakításánál szorgalmazzuk a kiemelt ter­mékek mennyiségi tervének teljesítését, illetve túlteljesí­tését. Az exporttermékek jó minőségű elkészítésével és ha­táridőre történő szállításával segítsük elő nemzetközi köte­lezettségeink teljesítését, gyártmányaink hírnevének fokozását,­­ importanyagokkal. Fordítsunk ■ fokozottabb figyelmet a hul­­l­­­adékok arányának hasznosí- I tására, a fűrészáru , hulladé­­­­kok arányának csökkentésére.­­ A fűrész-, lemeziparban­­ fontos feladatunkat képezi az értékesítési terv mennyiségi és minőségi teljesítése vala­mennyi gyártási cikk eseté­ben, az értékesítési határidők ütemezés szerinti betartása, ezenkívül a máglyázási terv­­ teljesítése, az anyag osztályo­­­zása és annak megfelelően­­ elkülönített tárolása. A láda­­s gyártásnál a fenyőfűrészáru­­ helyett szélesebb körbe­n­­ használjuk fel a lombos fa­­­­anyagokat. ÉPÍTŐK LAPJA Bútoripari, épü­letasztalosipari, fűrész-, lemezipari dolgozók! A munka termelékenységé­nek növelése érdekében töre­kedjünk az új gyártási tech­nológiák, új gépek és anya­gok megismerésére, azok szé­les körű alkalmazására, a kézi munkaműveletek minél na­gyobb arányú gépesítésére, a gép állásidőik és a gyártás közbeni veszteségidők csök­kentésére, az újító és ésszerű­sítési mozgalom kiszélesítésé­re, eredményeink gyakorlati alkalmazására, szakismerete­ink rendszeres növelésére. Fordítsuk minden erőnket a bútorok, beépített bútorok, nyílászáró szerkezetek terme­lési tervének teljesítésére, a minőség javításéra. Az ex­porttervek teljesítésével, az exportgazdaságosság állandó, tervszerű javításával biztosít­suk termékeink versenyké­pességét a nemzetközi piacon. Szélesítsük tovább a poz­­dorja, forgácslap, farostlemez és a műanyagok felhasználási körét. Az önköltség csökken­tése érdekében takarékoskod­junk az anyaggal, energiával, emberi munkaerővel és az A dolgozók alkotó kezde­­­­ményezéseinek, hasznos ja­­­­vaslatainak felkarolásával se­­­­gítsük elő népgazdaságunk­­ további erősítését. Harcoljunk­­ következetesebben a hiányos­­­­ságok ellen, alakítsuk ki a­­ nagyobb feladatok végrehaj­tását elősegítő fejlettebb ve­zetési módszereket, teremtsük­­ meg az 1964. évi tervfelada­­­­tok és szocialista munkaver­­senyvállalások teljesítéséhez szükséges feltételeket. Fokozottabban gondoskod­junk a munkaversenyben, a tervek teljesítésében élen járó dolgozók és brigádtagok er­kölcsi és anyagi megbecsülé­séről, a szocialista munk­a­ver­seny munkahelyi nyilvános­ságának gyökeres, minőségi me­gj­avításáról. Mutassunk példát dolgozó­társainknak a munkában, járjunk élen a tanulásban, az újító mozgalom fejlesztésé­ben, a társadalmi tulajdon védelmében.­­ A termelési tanácskozások­­ és üzemi tanácsülések jó elő­­­­készítésével, a javaslatok­­ megvalósításával segítsük elő az üzemi demokrácia további­­ szélesítését. A Központi Vezetőség meg van győződve arról, hogy az­­ építő-, fa-, és építőanyagipar­­ 250 ezer szervezett dolgozója,­­ a szakszervezeti bizalmiak, szocialista munkabrigádok, e szocialista munka műhelye, üzeme, építéshelye címért versenyző kollektívák, a vál­lalatok műszaki és gazdasági vezetői mindent megtesznek a szocialista munkaverseny­mozgalom eredményességé­nek, hatékonyságának növe­léséért, s lelkiismeretes, szor­galmas munkájukkal biztosí­tani fogják az 1964. évi ter­vek sikeres teljesítését. ÉPÍTŐ-, fa- és építő-­ANYAGIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Bizalmiak, szakszervezeti bizottságok! Műszakiak, szocialista munkakollektívák! A sajátos munkakörülményeket figyelembe véve alakították ki a szakszervezeti életet Hosszú évek tapasztalata bizonyítja: aktív és sokoldalú szakszervezeti élet csak azok­nál az építőipari vállalatok­nál folyik, ahol szoros kap­csolat alakult ki a dolgozók és az seb között. Ezt figyelembe véve kiválasztottunk egy olyan vállalatot, amelynek munkahelyei a központtól tá­vol vannak és­ megvizsgál­tuk, hogyan tudják összefog­ni és irányítani a tagságot, aktíváikat a szakszervezeti­ feladatok elvégzése érdeké­ben, miképpen látják el a munkások érdekvédelmét. — Az ország minden részé­ben megtalálható kisebb-na­­gyobb munka­helyein­ken nem könnyű megfelelő szakszerve­zeti életet teremteni — mond­ta Kalmár Pál, a Gyárké­­ményépítő Vállalat szb-titká­­ra. — Hét főépítésvezetőisé­­günk a nagyobb ipari centru­mokban Pécsett, Diósgyőrben, Százdiadrombatttán, Orosházán, Győrött és Pétfürdőn báziso­kat alakított. E helyen vala­mennyi szakmánk megtalál­ható. itt alakítottuk meg te­hát a műhelybizottságo­kat, amelyek a munkahelyeken fo­lyó szakszervezeti munka szervezői és irányítói. A műhelyf­izotts­ágioraba a különböző szakmák képvise­lőit választották be, létszá­­j­muk a bázis nagyságától füg­gően 3­7 dolgozó. Feladata a bizalmiak és a központ szak­szervezeti bizottsága közötti kapcsolat fenntartása. Három évvel ezelőtt még főbizalmi rendszer alapján folyt a mun­ka, de mert nehezen volt mozgósítható a mintegy hu­szonkét főbizalmi, így — a fejlődésnek megfelelően — erre a szervezeti megoldásra tértek át. Ez be is vált. A nehézségekr­ől szólva Kal­­­­már elvtárs elmondotta, hogy­­ a bizalmi hálózat fenntartása sok gondot okoz az szb-nek. Jó néhány olyan munkahe­lyük van ugyanis, ahol csu­pán egy hónapig dolgoznak, s a munka befejezte után nem biztos, hogy a megválasztott bizalmi az újabb mun­ahelyen is együtt marad csoportjával. Ez a sajátos helyzet aztán ér­dekes jelenséget alakított ki.­­ A szakszervezeti aktivisták közül mintegy 40—50 akár­­hová került is, mindenhol ön­ként részt vesz a szakszerve­zeti munkáiban. Ezek az aktí­vák népszerű, és megbecsült szakemberek, a törzsgárda tagjai. Közülük is kitűnik lel­kiismeretes munkájával id. Bódis István, Sziklási­ István, Takács János és Bicskei Já­nos. — Legnehezebb feladatunk közé tartozik a hőszigetelők közötti bizalmi hálózat kiépí­tése — mondotta Kalmár Pál. — Ezek ugyanis rendkívül rö­vid ideig tartozik­odnak egy n­­agy munkahelyen. E­gy-két megoldatlan problémától elte­kintve, őszintén elmondhat­juk: a szakszervezeti­ bizott­ság egységesen mozgósítani tudja a távoli munkahelyek tagságát. Ez elsősorban a mű­­helybizottságok jó munkájá­nak köszönhető. A 17 tagú szakszervezeti tag­­tzottság tagjai között­­ olyan akad, akiknek­­ beosztása — építésvezető, normaellenőr, tervező, technológus — rend­szeres utazgatással jár, s szo­ros kapcsolatban állnak a műhelybizottságokkal, így bár­milyen probléma merül fel az egyes munkahelyeken, a szak­szervezeti bizottság a helys­zá­­j­ton azonnal segítséget tud­­ nyújtani.­­ — A munkahelyek hiányos , szociális ellátottsága okozza a­­ legtöbb bajt — mondta Kal­már­ Pál. — Például az Oros­házi­­ Üveggyár építkezésénél száz dolgozónk vesz részt, de összesen egy zuhanyozó jó a háromból! Az öltöző túlzsú­folt, s dolgozóink szállásáról sem gondoskodtak, albérlet­ben laknak. A generál válla­lat többszöri ígérete ellenére sem változott a helyzet. Saj­nos, a beruházási program el­csúszása miatt kerültek ilyen helyzetbe dolgozóink. — Sok nehézséget kell le­győznünk — mondotta befe­jezésül az szb-titkár —, de fáradságot nem ismerő akti­vistáinkkal megoldjuk felada­­tai­­kat. Taggy­űlésen számolt be a Tokodi Üveggyár szakszer­vezeti bizottsága az évi mun­kájáról a tagságnak. Szilágyi József szó­titkár be­számolójában a többi között elemezte a szakszervezeti bi­zottság termelést segítő mun­káját, nevelő és felvilágosító tevékenységét, valamint az újítási bizottság munkáját. A vita során felszólalók megál­lapították, hogy a szakszerve­zeti bizottság munkamódszere helyes, tevékenysége pedig eredményes volt. Ugyanakkor felhívtá­k a figyelmet a mun­kájukban mutatkozó hiányos­ságokra és azok megszünteté­sére. Főleg azt emelték ki, hogy a hozott határozataikat következetesebben hajtsák végre, és a végrehajtás során szerzett tapasztalatokat, ész­revételeket az szb rendszere­sen elemezze értekezletein, s a tanulságokat hasznosítsa mun­kájában. A szakszervezeti taggyűlé­sen elhangzottak sok segítsé­get nyújtottak az szb 1964. évi I munkaterve összeállításához. Katona Pál­ ­ tudósító Már­­ tavaszra készülünk Aki ismeri a téglagyártás­­h­oz szükséges föld előkészíté­sének folyamatát, a nálunk végzett hatalmas földmunkát látva, azt gondolja: talán itt lesz kilyukasztva a föld, avagy a Keleti főcsatornának építe­nek egy újabb ágat. A VK-30- as és K-25-ös kotrógépek há­rom ■ műszakban dolgoznak az emberekkel együtt egy-egy műsza­c során 200 m3 földest mozgatnak meg, és így szapo­rán fogy az egyik, és növek­szik a másik hegy. Az 1964. évi terv teljesítésé­hez szükséges föld előkészíté­sén kívül teljes erővel dolgoz­nak munkásaink a különböző gépek szállító- és egyéb be­rendezések nagyjavításán. Tudjuk, hogy milyen nagy­­szükség van a téglára, s a nagy­­hideg ellenére i® dolgozunk, hogy időben elkezdhessük majd tavasszal a téglagyár­tást. Bodnár János tudósító Hajdú-Szabolcs megyei Téglagyár Fenyőünnep az árvaházban A szakszervezetünk elnök­­s­sége által patronált Bányai­­ Júlia Állami Nevelőintézet növendékei részére ez évben­­ is megrendeztük a már hagyo­mányossá vált fenyőfaünne­pet. Az ünnepi estet elsősorban azon gyermekek részére akar­tuk emlékezetessé tenni, akik rajtuk kívülálló okok miatt nélkülözik a szeretetétt a me­leg családi otthont.­­ Az intézet vezetősége min­­­­dent megtett, hogy pótolja ezt­­ a hiányt: gyönyörűen díszített­­ fenyőfával és­ ünnepi vacsorá­­­­val­­ kedveskedett a kicsinyek­­­­nek. Az öröm fokozásához sok­­ szép ajándékkal járultak hoz­­­­zá a budapesti vállalatok­­ szakszervezeti bizottságai. A játékok egy részét a gyerme­­­­kek személyi ajándékként­­ kapták, más része a különbö­­­­ző csoportok kollektív ajándé­ka lett. Szakszervezet­ün­k elnöksé­ge köszönetet mond a 22. sz.,­ 25. sz., 31. sz., 23. sz., 43. sz. 45. sz. Út- Vasútépítő, Köz­épülettervező, Gyárkémény és Kazánépítő, Budapesti Szak­ipari, Építőipari Gépesítő, Az É. M. Épületasztalosipari és Faipari V. lágymányosi és óbudai gyára. Hőpalack és Üvegipari, Fémmunkás Laka­tosipari, Budapesti Fűrészek, Elektromos Szerelő, Budapesti Falemezművek, Fővárosi Sze­relőipari, Csőszerelő, Budapes­ti Épületelemgyár, Kőbányai Porcelángyár.*­­ Budapesti Fale­mezművek II. gyáregysége. Hídépítő, Lakóépülettervező. 1. sz. Mélyépítő, Mélyépítési Tervező, Építésügyi Miniszté­rium, É. M. Építőipari Szállí­tási V. 2. sz. üzemegység, Bu­dapesti Bútorgyár 3. gyáregy­sége vállalatok szakszervezeti bizottságának és nőbizottság­á­­nak, a szerető gondoskodá­sért. Lokár Vilmosnié instruktor 3

Next