Építők Lapja, 1972 (67. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-03 / 1. szám

1972. JANUÁR 3. Új szociális létesítmények Borsod megye legtöbb vállalatánál javult a bérszínvonal, fejlődött a munkavédelem és a szociális ellátás. A Borsod megyei ÁÉV-nél új munkásszálló épült, selyemréti szállójuk központi fűtést kapott. A Hollóházi Porcelángyár rekonstrukciójának eredményeként - -újüzem,' szociális létesítmények', -'irodaház " és családi lakások is önylték. A két nagy megyei vállalat öszszefogásával elkészült az első 104 lakásos társasház a Borsod megyei és az Északmagyarországi ÁÉV dolgozói részére. Tíz dolgozóját juttatta lakáshoz a Hejőcsabai Cementgyár is. A megyei bizottság napirendre tűzte a kiemelt beruházásokon dolgozók Gyufásdoboz az épületelemgyárnak Fél millió darab francia családi gyufásdobozt szállított a Gyufaipari Vállalat szegedi gyára a BVM alsózsolcai Épületelemgyárának. Hogy mire használják a gyufásdobozt az épületelemgyárban? — Nem gyufát tárolnak benne. Tömör faanyag helyett térkitöltőnek használják fel a vasúti betonaljak gyártásánál. A doboz mérete pontosan megegyezik a tömör fabetétekével, de jóval olcsóbb, s mint hézagpótló, kitűnően megfelel. Az idén már 1 millió darab francia családi gyufásdobozt szállítanak a szegediek Alsózsolcára. ÉPÍTŐK lapja Birs©os megye megfelelt sí mesepeasxibb követelménye kisek Az egész évi munka során sok-sok tapasztalattal gazdagodtak szakszervezetünk Borsod megyei tisztségviselői, aktivistái is. Ezekről a tapasztalatokról, az óesztendő eredményeiről és gondjairól beszélgettünk Emri Lászlóval, a megyei bizottság titkárával. — Kezdjük talán azzal, ami a legfontosabb tapasztalat 1971-ről: az építő- és építőanyagipari dolgozók is eredményesen járultak hozzá az országosan és Borsod megyei viszonylatban magunk elé tűzött célok megvalósításához. Vállalataink, üzemeink dolgozói megállták helyüket a szocialista munkaverseny múlt évi szakaszában, ha a lakásépítéseknél és a kiemelt beruházások gyorsabb megvalósításában még nem is sikerült elérnünk a kívánt eredményeket. Szakszervezetünk XXXI. kongresszusa határozatainak megvalósítását tekintve is jelentős fejlődést értünk el Borsod megyében. Megyebizottságunk az alapszervekkel közösen törekedett arra, hogy minél többet és jobban valósítsunk meg megyénkben a központi elképzelésekből a termelésfejlesztést, dolgozóink élet- és munkakörülményeinek javítását tekintve egyaránt, szociális ellátásának kérdését. A Hejőcsabai Cementgyár és a LKM rekonstrukciójánál, a Hőerőmű, a Borsodi Sörgyár építésénél tapasztalt problémák megoldását nem eredménytelenül szorgalmazták az érintett vállalatoknál. A bérfejlesztést tekintve is igyekeztünk a központi elképzeléseket megvalósítani, alapszervezeteinkkel összhangban. Az elért eredmények biztatóak — folytatta Emri László —, bár a végzett munka szerinti differenciálás, az állománycsoportok közötti helyes arányok kialakítása még nem éri el a kívánt mértéket. Központunktól is több gyakorlati segítséget várunk e kérdések megoldásához. A bérpolitika témája igen fontos, hiszen tapasztalhatjuk, hogy ahol helyesen alakították ki ezt — így az Észak-magyarországi ÁÉV-nél, a Tégla- és Cserépipari, valamint a Kőbánya Vállalatnál —, ott a gazdasági eredmények is kedvezőbben alakultak 1971-ben. Igényesebbé vált a tagság Már az elmúlt év elején a megye 30 alapszervezeténél megtartott választások során megélénkül a szakszervezeti élet. Borsod megyei tagságunkat is a fokozott igényesség jellemezte, bátran éltek a szakszervezeti demokrácia keretében biztosított jogaikkal. Az újjáválasztott vezető testületek írásban válaszoltak a vezetőségválasztó gyűléseken elhangzott észrevételekre, javaslatokra, s a megyebizottság is ugyanezt tette a küldöttértekezlet után. Az újjáválasztott vezetőségek munkaterveit titkári,reszortfelélési értekezleteken is megtárgyalták, s az így kialakított programok a korábbiakhoz képest minőségi fejlődést hoztak: közelebb került az élethez, a napi problémákhoz a testületi ülések napirendje. Alapszervezeti szinten is megnyugtatóan rendeződtek a jog- és hatásköri kérdések. Az szb minden esetben összehívta a szakszervezeti tanácsot, ha annak hatáskörébe tartozó kérdésekben kellett dönteni, véleményt mondani. Mind több szakszervezeti bizottságunk alkalmazza azt a helyes módszert — mondta Emri elvtárs —, hogy a testületi ülés elé kerülő kérdésekben előzetesen kikéri a tagság véleményét a bizalmiak útján. A műhelybizottságok és az szb-k közötti összhang és munkamegosztás kialakításában tapasztaltuk az elmúlt évben a legtöbb problémát. A jövőben, úgy látjuk, szakszervezeti bizottságaink útján több segítséget kell adnunk a műhelybizottságoknak a hatáskörük tényleges betöltéséhez, hogy érdemben felkészüljenek az egyes feladatok ellátására. Szükséges ez azért is, mert a dolgozók jobb tájékoztatása csak közvetlenül rajtuk keresztül oldható meg. Beszámolás a kollektív szerződésekről Borsod megyei bizottságunk a közeli napokban értékeli a megyei küldöttértekezlet óta az óévben végzett munkát. Ugyanekkor az alapszervezeteket is felkészítik arra, hogy adjanak számot a tagságnak eddigi tevékenységükről, szabják meg a további feladatokat és mozgósítsák az aktivistákat, a tagságot ezek végrehajtására. Ismerve a beruházásokkal kapcsolatos problémákat és feladatokat, az építőipar gondjait, igyekeznünk kell úgy fejleszteni munkánkat, hogy minden területen elősegítsük az 1972. évi terv minél eredményesebb megvalósítását. Másik igen fontos feladatunk, hogy minden területen megtörténjen a beszámolás a kollektív szerződések végrehajtásáról és az esetleg előforduló törvénysértő pontok módosításra kerüljenek. L. J. „Erősödtek kapcsolataink a " Beszélgetés Kiss József Baranya megyei titkárral Beszámolók, értékelések, jelentések, a megyebizottsági ülések jegyzőkönyvei. Vaskos dossziék őrzik Baranya megyei bizottságunk iratszekrényében az 1971. évi tevékenység eseményeinek írásos anyagait, ha úgy tetszik, dokumentációját. Mert valójában ezek az írások, jegyzőkönyvek dokumentálják, hogy az elmúlt évben is eredményekben gazdag munkát végeztek szakszervezetünk Baranya megyei szervezetei. Ezúttal azonban az óesztendő , tapasztalatait összegezendő — jegyzőkönyvön kívül beszélgettünk a megyetitkárral, Kiss Józseffel. — Mozgalmunk fejlődése szempontjából beváltotta-e az óesztendő az egy évvel ezelőtt hozzáfűzött reményeket? — Igaz ugyan, hogy nálunk sem volt mindig „felhőtlen” az égbolt 1971-ben, de ha végigtekintünk az elmúlt évben folytatott szakszervezeti tevékenységünkön, elmondhatjuk, hogy nem hiába dolgoztunk. Megyei vonatkozásban, s az alapszervezetek területén egyaránt jelentős fejlődés jellemezte a munkánkat. Az év indulásakor lebonyolított választásaink során sok fontos kérdésben szót értettünk a területünkhöz tartozó több mint 15 ezer szervezett dolgozóval. Megyei küldöttértekezletünk fontos útmutatásokkal összegezte feladatainkat és vezető testületünk, amelynek számos új tagja is van, gazdag útravalót kapott 1971-re, de a következő évekre is. S a múlt esztendei munkánk egyik legfontosabb eredménye, hogy minden szinten erősödtek kapcsolataink a tagsággal, több nő és fiatal került a vezető testületekbe. Új tisztségviselőink aktivitása megfelel a várakozásnak, sokat tanultak, sok mozgalmi tapasztalatot szereztek az elmúlt évben, és szervezeti életünk további gazdagítását várjuk tőlük az idén is. — Hogyan fejlődött a múlt évben a szakszervezet termelést segítő munkája Baranyában? — Igen sok nehézséggel kellett megküzdeniök alapszervezeteinknek az év folyamán, de a végzett munka alapjában véve pozitívan értékelhető. A közelmúltban zajlottak le megyénkben is a szocialista brigádvezetők tanácskozásai, melyek előkészítésében és lebonyolításában megyebizottságunk is részt vett. A mozgalom számszerű fejlődésének kedvező megítélése mellett megfelelő hangsúlyt kapott a színvonal emelésében elért eredmény is, valamint a további fejlődés igénye, hogy mind hatékonyabban érvényesüljön a szocialista brigádmozgalom hármas jelszava. Elmondotta Kiss József azt is, hogy a gazdasági vezetők beszámolóiban a kedvezőtlen jelenségeket sem kerülték meg. Szóltak a munkaszervezés fogyatékosságairól, a minőség problémáiról, a munkafegyelem lazaságairól, a túlzott anyagiasságról, a formális vállalásokról és értékelésekről, a brigádnaplók vezetésének elhanyagolásáról. A szakszervezeti bizottságok titkárai, kiegészítve a vállalati beszámolókat, a mozgalom termelést segítő eredményei mellett, főként annak tudatformáló szerepét hangsúlyozták. Hatvan felszólaló foglalkozott termelési, munkaszervezési és minőségi kérdésekkel, s a zavartalan munkavégzés feltételeinek biztosítását kérték a gazdasági vezetőktől. Több javaslat hangzott el a „Dolgozz hibátlanul!” mozgalom bevezetésére is. Nem úgy tárgyaltak a mozgalomról, mint különálló tevékenységről, hanem mint célszerű eszközről, melynek helyes felhasználása a gazdasági eredmények növelésének segítése mellett a szocialista emberré válásnak is lényeges tényezője. A megye építő-, fa- és építőanyagipari üzemeinek, vállalatainak többsége a versenymozgalom erényeit hasznosítva a várakozásnak megfelelően teljesítette 1971. évi tervét. A Baranya megyei ÁÉV kevesebb túlórával dolgozott, mint az előző évben, és több mint 1100 lakást adott át. A Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat nagyon kiegyensúlyozottan, eredményesen dolgozott az elmúlt évben is. A Mohácsi Farostlemezgyár dolgozói csak alig valamivel kevesebb részesedéssel számolnak, mint az előző évben, pedig nagyarányú bővítés is folyik a gyárban. Kielégítő munkát végzett a Közúti Építő Vállalat és a Pécsi Porcelángyár is. A Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalattól a tavalyinál kisebb eredmény várható és a BVM Pécsi Betonárugyára értékesítési nehézségei miatt szerényebb nyereséggel lesz kénytelen megelégedni az előző évinél. A siklósi és a mohácsi bútorgyár bíztatófejlődést produkált 1971-ben is, míg a megye két új téglagyára Görcsönyben és Mohácson még nem tudta beváltani a hozzájuk fűzött reményeket. Négy éve tart Baranyában népgazdaságunk egyik kiemelt beruházása, a Beremendi Cementgyár építése. Tudjuk, hogy a megyebizottság kezdettől fogva nemcsak szemmel tartja, de sajátos eszközeivel segíti is a beruházás vitelét. — Hogyan segítették tavaly a BCM építésének hatalmas munkáját? — A beremendi beruházásnál azt a politikát alkalmaztuk, hogy a problémákat jobb megelőzni, mint bevárni... Megyebizottságunk a szervezőnk, Domsits János útján, de közvetlenül is jó kapcsolatokat alakított ki a BCM beruházó és kivitelező vállalataival. Elősegítettük, hogy a kivitelezők szocialista szerződés alapján végezzék munkájukat. Rendszeres ellenőrzéssel, ha kellett intézkedéssel is elősegítettük, hogy a dolgozók elszállásolása, szociális és kulturális ellátottsága, megfeleljen a követelményeknek. Sok problémának elejét vettük azzal, hogy javaslatunkra egységes étkeztetési és szállástérítési díj került bevezetésre a munkában részt vevő minden vállalat számára. A munkálatok viszonylag kedvező ütemben haladnak Beremenden, de az új év első negyedében így is rendkívüli erőfeszítéseket kell tenni a kollektív vállalás teljesítéséért. Csak minden erő összefogásával valósulhat meg, hogy 1972. április 4-én üzembe lépjen a BCM első cementgyártó vonala! — mondotta befejezésül Kiss József megyetitkár. Lőrincz János HÚSZ ÉV UTAS» Titkári ma Andriska József nevét nem először írjuk le a Famunkásban, sokan ismerik őt a szakma dolgozói közül. A BUBIV 2. sz. gyáregység szakszervezeti bizottságának titkára. Tavaly kapta meg a „Könnyűipar Kiváló Dolgozója” kitüntetést. — Most töltöttem be a húsz évet a szakszervezeti munkában — mondja. — Ezerkilencszázötvenegyben kezdtem és ötvenkilenc óta vagyok titkár. Az igazság az, hogy ha visszatekintek az elmúlt két évtizedre, bizony volt, amikor könnyebben is, jobban is ment a munka. Többen osztoztak benne szívvel, lélekkel. Egyik legfőbb gondja a szocialista brigádmozgalom, a munkaverseny. Ez most különösen foglalkoztatja. Összefogást — Most folyik a brigádok munkájának értékelése. Az 1970-es évhez viszonyítva nagy a fejlődés, de úgy érzem, mégsem állunk azon a szinten, mint nyolc-tíz éve például. Akkor egy brigádértekezlet emlékezetes volt. Feledhetetlen közös megmozdulásokra került sor. Most kulturális lehetőség nincs a gyáron belül, az eleven sportélet is elmúlt. Ma, ha letelik a munkaidő, mindenki siet haza. Nincs, ami marasztalná őket. S kevesebb azoknak a száma is, akik szívvel, lélekkel munkálkodnak, szerveznének ezen a téren. Itt van,:a munkaverseny ! Nemkizárólag a szakszervezet feladata. Felsőbb szinten ezt meg is értik. De közép- és alsó szinten még nem teljes az egyetértés, különösen a gyakorlatban. Jelen pillanatban csupán tizenkét brigád van. Ha minden szinten összefognánk, akkor jobb eredményre jutnánk. Az első lépés megtörtént, már van gyári versenyfelelős. Megtéíts offidié léttezán Az utóbbi három-négy évben a gyári létszám több mint hatszáz fővel mintegy háromszázhúszra olvadt le. Nem egyedüli helyzet ez, és nem is csupán rossz oldala van. A váratlan változások kétségtelenül megnehezítették a munkát, valóban nagyon okosan kell gazdálkodni az emberekkel, hogy a feladatot jól el lehessen végezni. A szakszervezeti életet is megbolygatta időnként a nagy vándorlás. Másfelől azonban a gyárak termelése nem csökkent, a technológia fejlesztése pótolta a fizikai munkát, a népgazdaságban újabb és újabb munkahelyek keletkeztek. S most már a nagy vándorlás megállapodott, a mozgás kicsi. „Ahányan elmennek, anynyian jönnek” — így jellemzi Andriska József a helyzetüket. És remélik, hogy a jövőben ez a megállapodottság erősödik. Ezt bizonyára elősegíti majd az is, ha elkészül az új törzsgárdaszabályzatuk. Simor János miniszterhelyettes is részt vett és felszólalt az Épületasztalosipari és Faipari V. szocialista brigádvezetőinek tanácskozásán Emböki megbecsülés — Van fejlődés az elmúlt évekhez képest — így összegezi a véleményét az szb-titkár —, de ha nem kizárólagosan szakszervezeti feladatnak tekintenék az emberekkel való törődést, a brigádokkal való foglalkozást, akkor még sokkal jobb eredményt érhetnénk el. Akik itt dolgoznak, megmaradtak nálunk, azokat valami köti az üzemhez. Ezt meg kell becsülnünk anyagilag, de nem szabad megfeledkeznünk az emberi megbecsülésről sem. N. F. 3 Szakszervezeti aktivisták köszöntése Bensőséges ünnepség színhelye volt a közelmúltban a zalaegerszegi Közúti Építő Vállalat kultúrterme. A vállalat szakszervezeti bizottsága a hagyományokhoz híven ezúttal sem feledkezett meg a szakszervezeti aktivisták jól végzett munkájáról. A 75 meghívott vendég előtt Füzi István elvtárs, a vállalat szbtitkára röviden értékelte az elmúlt időszakban végzettszakszervezeti munkát, majd köszönetet mondott valamennyi aktivistának a jó és eredményes munkájáért. Lőczi Lajos tudósító jut , de nem maradt . Kollektív szerződésük szerint már hosszú évek óta 96 ezer forint az az összeg, amely a jutalmazási, illetve a jóléti alapot képezi a Szentendrei Kocsigyárban. Ugyancsak sok éves rend szerint az összeg megoszlása a következők szerint történik: 45 ezer forint jutalmazásokra, s 51 ezer forint a jóléti keret. Valljuk be, nem túl fényes összeg, főhet is a feje az szb tagjainak, miként osszák fel ezt a summát akként, hogy mindenre jusson. Az ünnepeket családiasan, közösen szoktál megülni. Egy rész kell tehát a fenyőünnepi, a nőnapi ajándékokra. Évente megvendégelik a nyugdíjasokat,, május elsején az üzem egész kollektíváját, a vöröskeresztes napon a véradókat, természetesen, szintén a jóléti alapból. Remekül működik, a fotószakkör, egészen jó a sportkör, s igaz ugyan, hogy díjat fizetnek a tagok, de kizárólag a tagdíjból nem tarthatnák fenn magukat. Támogatásra szorulnak. A fentiek rovatán évente két-három ezer forintok szerepelnek. A jóléti alap terhére ez idén is az üdülő céljaira adták a legjelentősebb összeget: mintegy hétezer forintot. Újabb két víkendházat rendeztek be Balatonszabadiban. Jelenleg már hét lak várja a nyaralókat, egy-egy szezonban ötven család tölt ott egyegy hetet. Kis üzem lévén, a jövőben sem várható a jóléti alap emelkedése, de immár több mint évtizedes tapasztalat, ha ügyesen gazdálkodik az stb, nos, ha nem is marad, de jut mindenre...