Erdély, 1897 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1897-01-01 / 1. szám

kirándulásait megkönnyítő turista-szál­lások szervezése úgy eszközöltetett, hogy ma már egy meg nem szakított láncz alakjában e szállóhelyek a Sude­­tek­ és a Glatzi hegységtől kezdve egész a Cseh Erdőig vonulnak le A szállók közp. kezelősége a művészi kivitelű postakártyák egész soroza­tát hozta forgalomba, melyek minde­nütt kaphatók. KÜLFÖLDI TURISTA HÍREK­ ÉS jéghegyek szaporodása. Ez a több mint egy év óta tapasztalt tüne­mény a legsajátságosabb föltevésekre szolgáltatott alkalmat. A legtöbb tudós a jéghegyek szaporodását az antark­­tikai szárazföldön előzetesen végbe­ment nagyobb havazásoknak hajlandó betudni, mely következtetés folytán a glecserjég gyorsabb levonulása jött volna létre ; ezáltal a jéghegyek száma is szaporodott, melyek tudvalevőleg a glecserek tengerparti végeinek lesza­kadásából keletkeznek. Nemrégiben H. P. Russel azonban kifejtette, hogy a tömegesebb hóhullás váratlan bekö­szöntését ez esetben valószínű oknak nem fogadhatja el s különben sem volna képes ez a kérdéses hatást elő­idézni,­­ sőt inkább abban a hiede­lemben van, hogy inkább a délsarki szárazföld tűzhányóinak megnövekedett működése játszhatik közre a fentem­­lített tünemény előidézésében. Ugyanis a tűzhányók kitörései földrengést, ez pedig a tengerpartokon a glecserjég n­agyobb mérvű leszakadását vonhatja maga után. Azonban legkézzelfogha­tóbbnak látszik az a föltevés, hogy a jéghegyek azon nagy készletéből, mely a délsarki szárazföld előtt felhalmozó­dott, már magában a tenger foko­zottabb hullámzása folytán is nagyobb jéghegytömbök úszhatnak le észak felé. Hegymászó kir. herczeg. Az olasz királyi család egyik tagja, az abruzzoi herczeg, ki a Club Alpino Italiano kötelékében tevékenyen működik, a nyár folyamán egy nagyobb expedi­­czióval Turinból Angolországon át a Szent­ Ilyé­s hegylánczhoz tett ame­rikai kirándulása alkalmával, folyó évi jul. 31-én a Mount St. Elias (5494 m.) legkimagaslóbb csúcsát mászta meg. A résztvevő turisták közül állí­tólag senki sem betegült meg. E vál­lalkozást megelőzőleg négy expedíc­ió tett hasztalan kísérletet. Megjegyzendő, hogy Észak-Amerika egyesült államá­nak Dél-Alaska, vagyis az »új arany­ország« jelzővel bíró tartományában az említett hegylánczon kívül még egy hegység, u. m. a Mount Logan (5954 m.) emelkedik, melyet azonban mindeddig még turista nem mászott meg. Bravur hegymászás. A zürichi Edelweiss alpesi klub 3 tagja, u m. L. Bodhner, A. Flanxer és P. Schniff­el­­berger 8 nap alatt, vagyis folyó évi júl. hó 12—20-ig terjedőleg kilenc, 3000 méternél magasabb csúcsot mász­tak meg, köztük a Finsteraarhorn-t (4275 m.). Göschenenből indultak ki és Meiringenben szállottak alá, 2 napot pedig kedvezőtlen időjárás miatt a tár­saság pihenni volt kénytelen. Taunus-club. Ez a több mint 2000 taggal bíró majna-frankfurti egyesület különös súlyt fektet a Taunus-hegy­­vidék legszebb pontjainak kilátó tor­nyokkal való ellátására. A már 15 év óta fennálló klub újabban a Königstein­­ra és Feldberg­re állít messzelátókat. Az előbbin építendő masszív torony alapkőletétele Nagyboldogasszony nap­ján ünnepélyesen ment végbe. A kő­­épület költségelőirányzata 4500 márka. Túr­ist­a jelző zászló. Az inns­brucki mészkő alphegység Frau Hitt nevű nehezen megmászható csúcsán (2242 m.), mely sziklatömbhöz egy tiroli népmonda is fűződik: a nyár folyamán egy 3112 méter hosszú és 95 cm. széles forgatható pléhlobogót állí­tottak fel. A 6 méter hosszú rúdon lévő időjelző lobogó, mely 78 kgr.-ot nyom, tiszta időben Innsbruckból sza­bad szemmel is kivehető. út a vármegye határáig, össze­köttetés Küküllővármegyével­­) Tövis — Mihálczfalva — vízaknai út. Mihálczf­alvánál az új vas hídon a Maroson át. Abból egy rész poronddal fenntartva k) Vingárd—szászsebesi út . . . l) Alsó-Marosváradja—szekási út . m) Drassó — tervei csak porondozott út...................................... n) Koncza—preszakai csak poron­dozott út......................... o) Csicsóholdvilág—ladámosi út, a vasúti állomáshoz nincs ki­építve, csak jó időben jár­ható akadály nélkül p) Ladámos — alamori porondozott út...................................... q) Alsó-marosváradja—alvinczi út r) Hegyaljai út. Tövistől kiindulva Krakkón Magyar-Igenen át Sárdnál összeköttetése a gyulafehérvár — abrudbányai úttal. Kitűnő út................. s) Tövis—száklya -alsó-gáldi út t) Gyulafehérvár —abrudbánya - Jo­pánfalvi út. Összeköttetés Magyarországgal, hadászati út, mindig járható . . . u) Abrudbánya — kőrösbányai út építés alatt áll .... v) Abrudbánya -verespataki út. 31­ 00 56 1, 12 00 23 0 192 17-5 18-5 N­-D­­4-3 17- 7 18- 4 77 00 15-2 6-6 166 TÁVOLSÁG MUTATÓ. B) Alsófejérvármegye. I. A nevezetesebb útvonalak : 1. Állami út, kifogástalan, jókarban mindig járható A torda-nagyszeben-brassói ál­lami közút 26­6 kimtertől 72 kiméterig terjed és Alsófehérvármegye területén 45­4 kmnyi a hossza. 2. Törvényhatósági közutak, legnagyobb része kiépített és jókarban fentartott utak. Kim. a­ Nagy-Enyedtől—Toroczkó felé a megye határáig ... . 16.3. b) Nagy-Enyedtől Csombordnál a Maros hídon át, Ispánlakánál összeköttetés a szárazvámi úttal Küküllőv. felé . . . 22 00 c) Nagy-Enyedtől — Szász-Újfalunál a Maroson át Megykeréknek 11 9 d) Nagy-Enyed - Remete Abrud­­bánya. A Pilisen át gyönyörű havasi út, ha ki lesz építve, 76.0 klmtr. hosszú, kiépült , eddig.....................................26.no c) Magyar-Csesztve—Maros-Ludas 36.4 f) Felső-Újvár—Magyar-Herepeszá­razvámi út, a vármegye ha­táráig, összeköttetés Küküllő vármegyével.......................31.0 Ebből kiépült eddig . . . 17... g) Czintos-ózdi út a vármegye ha­táráig ........................... . . 13­0 h) Balázsfalva — veresegyházi út, csak poronddal fenntartott út 14 i) Maros-Szent-Imre Balázsfalva— monori, hadászati fontosságú C) Besstercze-Nassódvármegye. I. Állami közutak:­ ­ Kolozsvár—bukovinai áll. közút. Királynémeti, Besenyő, Besz­­tercze, Aldorf, Jaád, Orosz , Alsó-, Felső- és Közép Bor­­gón, Borgó-Prundon, Borgó- Tihán és Maros-Borgón át Tihuczáig és innen a buko­vinai határig. Ezen útvonal kezdő pontja Besztercze vá­ros közepétől 13.­,­ végpontja 54­5 2. Maros-Vásárhely —királynémeti állami közút. Dipsén, Gala­­czon, Harinán és Szeretfalván át az 1) alatti útig, melylyel Királynémeti és Besenyő közt találkozik. Az út találkozási pontja Beszterczétől 9­4 kilo­méter, kezdete . .... 249 II.Törvényhatósági és hadászati ■ítak 4.Bethlen-lajosfalvi................... 891. 2.Szálva—teles—romulis ... 38.49 3-Besztercze-naszódi .... 21.57 4-Jaád —kisilvai............................ 20.17 5-Alsó-borgó —kisilvai .... 2­77 6.Besztercze -somkereki . . 1651 7-Besztercze — monor — szász-ré­gén..................................... 8.Harina—lekencze—mathei 11­ 10 9-Harina-tács szentmihálytelkei 19 09 10.Lekencze -kerlési .... 4­71 II.Szeretfalva —bilak nagysajói *5 47 12.Besztercze —petresi................... 1 1­­72 13-Zsolna-román-budaki . . . . 9-20 összesen . 29412 A nevezetesebb pontok távol a Veszter­­czétöl: I.Naszódig................................. 28.4 2.O-Radnaig................................. 3-Pintaki fürdőig ....................... 132 4-Oláh-Szt.-Györgyön lévő »Hébe« fürdőig................................. 5-Radna-Borberekig................... 56 3 6.Tihuczáig................................. 45 5 7-Rotundai csendőr laktanyáig . 75-s 8.Magura Caluluig....................... 53-s 9-Lajosfalváig............................ 89­0 10.Nagy Ilváig ............................ 48.5 11.Borgó-Prundig............................ 24p 12.Borgó-Tihaig . . .... 26*2 13-Romuliig..................................... 14Harmnáig..................................... 15-1

Next