Erdély, 1897 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1897-01-01 / 1. szám
kirándulásait megkönnyítő turista-szállások szervezése úgy eszközöltetett, hogy ma már egy meg nem szakított láncz alakjában e szállóhelyek a Sudetek és a Glatzi hegységtől kezdve egész a Cseh Erdőig vonulnak le A szállók közp. kezelősége a művészi kivitelű postakártyák egész sorozatát hozta forgalomba, melyek mindenütt kaphatók. KÜLFÖLDI TURISTA HÍREK ÉS jéghegyek szaporodása. Ez a több mint egy év óta tapasztalt tünemény a legsajátságosabb föltevésekre szolgáltatott alkalmat. A legtöbb tudós a jéghegyek szaporodását az antarktikai szárazföldön előzetesen végbement nagyobb havazásoknak hajlandó betudni, mely következtetés folytán a glecserjég gyorsabb levonulása jött volna létre ; ezáltal a jéghegyek száma is szaporodott, melyek tudvalevőleg a glecserek tengerparti végeinek leszakadásából keletkeznek. Nemrégiben H. P. Russel azonban kifejtette, hogy a tömegesebb hóhullás váratlan beköszöntését ez esetben valószínű oknak nem fogadhatja el s különben sem volna képes ez a kérdéses hatást előidézni, sőt inkább abban a hiedelemben van, hogy inkább a délsarki szárazföld tűzhányóinak megnövekedett működése játszhatik közre a fentemlített tünemény előidézésében. Ugyanis a tűzhányók kitörései földrengést, ez pedig a tengerpartokon a glecserjég nagyobb mérvű leszakadását vonhatja maga után. Azonban legkézzelfoghatóbbnak látszik az a föltevés, hogy a jéghegyek azon nagy készletéből, mely a délsarki szárazföld előtt felhalmozódott, már magában a tenger fokozottabb hullámzása folytán is nagyobb jéghegytömbök úszhatnak le észak felé. Hegymászó kir. herczeg. Az olasz királyi család egyik tagja, az abruzzoi herczeg, ki a Club Alpino Italiano kötelékében tevékenyen működik, a nyár folyamán egy nagyobb expediczióval Turinból Angolországon át a Szent Ilyés hegylánczhoz tett amerikai kirándulása alkalmával, folyó évi jul. 31-én a Mount St. Elias (5494 m.) legkimagaslóbb csúcsát mászta meg. A résztvevő turisták közül állítólag senki sem betegült meg. E vállalkozást megelőzőleg négy expedíció tett hasztalan kísérletet. Megjegyzendő, hogy Észak-Amerika egyesült államának Dél-Alaska, vagyis az »új aranyország« jelzővel bíró tartományában az említett hegylánczon kívül még egy hegység, u. m. a Mount Logan (5954 m.) emelkedik, melyet azonban mindeddig még turista nem mászott meg. Bravur hegymászás. A zürichi Edelweiss alpesi klub 3 tagja, u m. L. Bodhner, A. Flanxer és P. Schniffelberger 8 nap alatt, vagyis folyó évi júl. hó 12—20-ig terjedőleg kilenc, 3000 méternél magasabb csúcsot másztak meg, köztük a Finsteraarhorn-t (4275 m.). Göschenenből indultak ki és Meiringenben szállottak alá, 2 napot pedig kedvezőtlen időjárás miatt a társaság pihenni volt kénytelen. Taunus-club. Ez a több mint 2000 taggal bíró majna-frankfurti egyesület különös súlyt fektet a Taunus-hegyvidék legszebb pontjainak kilátó tornyokkal való ellátására. A már 15 év óta fennálló klub újabban a Königsteinra és Feldbergre állít messzelátókat. Az előbbin építendő masszív torony alapkőletétele Nagyboldogasszony napján ünnepélyesen ment végbe. A kőépület költségelőirányzata 4500 márka. Túrista jelző zászló. Az innsbrucki mészkő alphegység Frau Hitt nevű nehezen megmászható csúcsán (2242 m.), mely sziklatömbhöz egy tiroli népmonda is fűződik: a nyár folyamán egy 3112 méter hosszú és 95 cm. széles forgatható pléhlobogót állítottak fel. A 6 méter hosszú rúdon lévő időjelző lobogó, mely 78 kgr.-ot nyom, tiszta időben Innsbruckból szabad szemmel is kivehető. út a vármegye határáig, összeköttetés Küküllővármegyével) Tövis — Mihálczfalva — vízaknai út. Mihálczfalvánál az új vas hídon a Maroson át. Abból egy rész poronddal fenntartva k) Vingárd—szászsebesi út . . . l) Alsó-Marosváradja—szekási út . m) Drassó — tervei csak porondozott út...................................... n) Koncza—preszakai csak porondozott út......................... o) Csicsóholdvilág—ladámosi út, a vasúti állomáshoz nincs kiépítve, csak jó időben járható akadály nélkül p) Ladámos — alamori porondozott út...................................... q) Alsó-marosváradja—alvinczi út r) Hegyaljai út. Tövistől kiindulva Krakkón Magyar-Igenen át Sárdnál összeköttetése a gyulafehérvár — abrudbányai úttal. Kitűnő út................. s) Tövis—száklya -alsó-gáldi út t) Gyulafehérvár —abrudbánya - Jopánfalvi út. Összeköttetés Magyarországgal, hadászati út, mindig járható . . . u) Abrudbánya — kőrösbányai út építés alatt áll .... v) Abrudbánya -verespataki út. 31 00 56 1, 12 00 23 0 192 17-5 18-5 N-D4-3 17- 7 18- 4 77 00 15-2 6-6 166 TÁVOLSÁG MUTATÓ. B) Alsófejérvármegye. I. A nevezetesebb útvonalak : 1. Állami út, kifogástalan, jókarban mindig járható A torda-nagyszeben-brassói állami közút 266 kimtertől 72 kiméterig terjed és Alsófehérvármegye területén 454 kmnyi a hossza. 2. Törvényhatósági közutak, legnagyobb része kiépített és jókarban fentartott utak. Kim. a Nagy-Enyedtől—Toroczkó felé a megye határáig ... . 16.3. b) Nagy-Enyedtől Csombordnál a Maros hídon át, Ispánlakánál összeköttetés a szárazvámi úttal Küküllőv. felé . . . 22 00 c) Nagy-Enyedtől — Szász-Újfalunál a Maroson át Megykeréknek 11 9 d) Nagy-Enyed - Remete Abrudbánya. A Pilisen át gyönyörű havasi út, ha ki lesz építve, 76.0 klmtr. hosszú, kiépült , eddig.....................................26.no c) Magyar-Csesztve—Maros-Ludas 36.4 f) Felső-Újvár—Magyar-Herepeszárazvámi út, a vármegye határáig, összeköttetés Küküllő vármegyével.......................31.0 Ebből kiépült eddig . . . 17... g) Czintos-ózdi út a vármegye határáig ........................... . . 130 h) Balázsfalva — veresegyházi út, csak poronddal fenntartott út 14 i) Maros-Szent-Imre Balázsfalva— monori, hadászati fontosságú C) Besstercze-Nassódvármegye. I. Állami közutak: Kolozsvár—bukovinai áll. közút. Királynémeti, Besenyő, Besztercze, Aldorf, Jaád, Orosz , Alsó-, Felső- és Közép Borgón, Borgó-Prundon, Borgó- Tihán és Maros-Borgón át Tihuczáig és innen a bukovinai határig. Ezen útvonal kezdő pontja Besztercze város közepétől 13., végpontja 545 2. Maros-Vásárhely —királynémeti állami közút. Dipsén, Galaczon, Harinán és Szeretfalván át az 1) alatti útig, melylyel Királynémeti és Besenyő közt találkozik. Az út találkozási pontja Beszterczétől 94 kilométer, kezdete . .... 249 II.Törvényhatósági és hadászati ■ítak 4.Bethlen-lajosfalvi................... 891. 2.Szálva—teles—romulis ... 38.49 3-Besztercze-naszódi .... 21.57 4-Jaád —kisilvai............................ 20.17 5-Alsó-borgó —kisilvai .... 277 6.Besztercze -somkereki . . 1651 7-Besztercze — monor — szász-régén..................................... 8.Harina—lekencze—mathei 11 10 9-Harina-tács szentmihálytelkei 19 09 10.Lekencze -kerlési .... 471 II.Szeretfalva —bilak nagysajói *5 47 12.Besztercze —petresi................... 1 172 13-Zsolna-román-budaki . . . . 9-20 összesen . 29412 A nevezetesebb pontok távol a Veszterczétöl: I.Naszódig................................. 28.4 2.O-Radnaig................................. 3-Pintaki fürdőig ....................... 132 4-Oláh-Szt.-Györgyön lévő »Hébe« fürdőig................................. 5-Radna-Borberekig................... 56 3 6.Tihuczáig................................. 45 5 7-Rotundai csendőr laktanyáig . 75-s 8.Magura Caluluig....................... 53-s 9-Lajosfalváig............................ 890 10.Nagy Ilváig ............................ 48.5 11.Borgó-Prundig............................ 24p 12.Borgó-Tihaig . . .... 26*2 13-Romuliig..................................... 14Harmnáig..................................... 15-1