Erdélyi Híradó, 1830. január - június (1-52. szám)
1830-05-04 / 36. szám
282 kil effern, korona után ásítozónak festenek , mellyel ők engem nem egyszer kínáltak; de a’ mit én mint hajólhatatlan respublicanus bosszankodva taszítottam el magamtól. Soha,—soha, esküszöm nektek, nem volt nekem eszemben korona után vágyódni: ámbár az én’ ellenségeim, tsalárd ólálkodással én reálo olyan vágyódásokat kentek, hogy engem a’ Ti’ vélekedéseitekben megfojtsanak.— Nyissátok ki szemeiteket Columbiaiak! Az én egyedülvaló törekedésem oda tzélozott, hogy a’ Ti’ szabadtságtokon, ’s nyugodalmatok’ fentartásán segíthessek. Ha tehát vádoltathatom , megérdemlem , inkább mint akárki, a' Ti’haragotokat. Az egekre kénszerítelek Titeket, ne hallgassatok alatson rágalmazásra és gyalázatos intselkedésekre , mellyek mindenütt a’világon visszavonást teremnek. Ne haggyátok magatokat hamis vádlóim’ hazugságai által megtsalattatni. Ne haggyátok magatokat megvakítani Columbianusok ! Gyűljetek össze az országlást szerző Congressus korul ; ez a’ nemzeti böltsesség, a’nép’ igazságos reménysége, és a’ Patrióták utólsó egybe-tsatolódása’hellye. A’ mi’ életünk , a’köztársaság’ szerentséje, és Columbia’ ditsőssége, az ő’ fejedelmi Végzéseitől függenek. Ha Ti magatokat, boldogtalanul félre hagynátok vezettetni, hogy azt hagyyátok sárban ; nints többé boldogság a’ hazára nézve, és a’ fejetlenség oceanusába rohannátok, és gonosságot, vért és halált hagynátok hátra gyermekeiteknek örökségül. — Polgártársaim ! hallgassatok az utolsó szavamra, politikai pájám’ berekesztésénél. Columbia’ nevében kérlek Titeket, maradjatok eggyet-értésben, hogy ne legyetek a’ haza’ gyilkosai és saját hóhérjaitok.— Bolivár Simon, Portugalia A’ mostanában ide érkezett, azelőtt portugalli szolgálatban volt angl. Chester, Campbell, azt mondotta volna DiMiguelnek , hogy az ő’ országlószéke , azon lehetetlenség mellett, hogy valami kedvezőt lehetne tőlle várni, a’ continens’ más Hatalmainak példáját fogja követni, kik szinte mind hajlandók III. Máriát megesmérni. Spanyolország A’ Journal des Debats jelenti Madridból , ápr. 1-sejéről: “A’ frantzia Követ, St. Priest Ur, adott be a legkeresztényebb Fge’ nevében egy protestatiót, akármiféle Végzés ellen, mely a’ Spanyolországban most erejében álló királyszékikövetkezés’rendit változtathatná vagy mérsékelhetné; mivel’Frantziaország’Királlya, Feje a’ Bourbon-háznak , és a’spanyolországi Királynak nints hatalma, Ő legkeresztényebbégével előre tett értekezés nélkül, rendszabásokat tenni, melylyeknek következései az ő’ famíliája Tagjaira is kiterjedhetnének. De a’külső ügyekbajok’ spanyol Ministere azt felelte: “A’ frantzia Királynak éppen oly’ kevés jussa van magát ezen dologba elegyíteni, mint akármelyik más Fejedelemnek. Ere, St. Priester Kurírt küldött a’maga’Udvarához, utóbbi útmutatások kérése végett. Nagybritannia A’ Courierban az itt következő szikkely van : “A’ frantzia Journalok az algieri hadiszállítvány végtárgyára és következéseire nézve, igen ortzátlanok, és hozzá adhatljuk még — igen incorrectek. Egy nagy hírű párisi Journal , felteszi mint ellene mondhatatlant, hogy, ha egyszer Algier’ meghódoltatása Frantziaország által végbe-ment, úgy , magától következik a’ maradandó elfoglalás az említett Hatalom’ részéről. Kételkedünk hogy azoknak a’ számvetéssekbe valami ollyas elfoglalás belé keveredett volna, kik ezen expeditio’ planumát kidolgozták; és egésszen bizonyosok vagyunk , hogy , ha