Erdélyi Híradó, 1836. január-június (első félév, 1-52. szám)
1836-03-22 / 24. szám
nyitás, mind annak haszonbérbe adási használatával élni akaró jobbágy,földesurának a boltokra nézve megállapított három osztályozathoz képest a’ következendő bért fogja fizetni. A’ Vildik törvényczikkely 5diknak 4dik pontja . Valamint hogy pedig az előrebocsátott, és megátalkodott makacskodással, vagy rosszasággal összekötött kihágások , rendetlenkedések ’s kártételek esetei ismételt előfordulásakor, szabadságban áll a’ földesúrnak , hogy az Iső törvényczikkely 12 dikuszában szabott módon jobbágyát telkéről elmozdíthassa, úgy? a’ jobbágyainak szántszándékkal, és ismét kártevő, vagy jobbágyát méltatlanul, vagy a’ feljebb megállapított intézkedési rendszer által megszabott mértékben túl hatólag büntető földesúr is, a’ Tiszti Ügyész felperessége alatt kihágása minemüségéhez képest, 50 forinttól 200 forintig bírói képen meghatározandó , ’s fele részben a’ megsértetett, fele részben pedig a’ házipénztárt illetendő büntetésben marasztassék el; kegyetlenkedési esetben pedig büntető per útján is a’megsértetnek való elégtételre szorittassék , ’s a’vétekhez mérséklendő büntetés alá vettessék ; a’ jobbágyok vagy cselédek által elkövetett tetemesebb ’s magokban bűnt foglaló kihágások megfenyitése a’ büntető rendszerénti ítélőszékekre tartozván. A cs. kir. Felsége február. 20tól kert ’s a’ magy. kir. udv. cancellariushoz gróf Reviczkyhez intézett kézirata szerént Peltz Józsefet a’ bécsi egyetem theol. kara igazgatóját, a’ cs. k. udvar plebanusát ’s a’ t. pogrányi B. Sz. M. czimzetes apátsággal méltóztatott felruházni. — Továbbá jan. 25ról költ ’s az erdélyi udv. Cancellariához utasított legfennsőbb határozata szerént Mircse József főhadnagyot a’ székely huszár-ezrednél töltött mintegy 59 esztendei hív hadiszolgálatja tekintetéből „Barátosi“ czimnévvel erdélyi nemességre emelni. Suppini Antalnak a’ magy. kir. udv. kamaránál számvevővé történt kineveztetése által megürült alszámvevőségre ő cs. k. Felsége Schneidt András eddigi számvevő-tanácsnokot méltóztatott kinevezni. — A’ ma. m. kir. udv. Kamara újbányái (königsbergi) bánya- s erdőmesterré Szabó Józsefet az alföldi bányakerületi törvényszék jegyzőkönyv-iktatóját nevezte ki. ( Kir. Kam. Hirdetés ) Az abrudbányai bányászi praefectusi, egyszersmind az első aranyváltó assessori és homo regiusi hivatal ürességbe jött. Zalathnán az erdélyi tartománybeli bányászi széknél egy bírói hivatal ürességbe jött. Nyilatkozás a’ magyar tudós társaság részéről. Hirűl esvén a’ magy. tud. társaságnak, hogy némelyek, kik annak nem tagjai, ezen czimet nem csak bitorolják, hanem azzal különfélekép vissza is élnek, nevezetesen mint a’ m. t. társaság megbízottjai saját munkáikra előfizetést szedegetnek , kénytelennek érzi magát az académia, részint minden álkereskedés megakadályozására , részint önnevének tisztán tartása végett figyelmeztetni az olvasóközönséget, hogy tagjai csak azok, kiknek neveik mint olyanoké, újságok által közhírré téve , ’s a’ társaság mindenkori legújabb névkönyvében feljegyezve vannak; továbbá hogy senkit előfizetés-szedés végett kiküldeni ’s felhatalmazni nem szokott. Egyetlen egy munkája, melyre előfizetést elfogad, a’ tudománytár, ’s erre is csak a’ kir. postahivatalok és könyvárosok bizattak meg, kik nem az academiával, hanem annak középponti könyvárosával Eggenberger Józseffel számolnak" A’ magy. t. társaság kis-gyűléséből Pesten mart 7kén 1836. D. Schedel Ferencz [titoknok. Múlt febr. 24 ike egy magas ragyogásu csillagát ragadá el Helikonunknak ’s nemz. literatúránknak. Ugyan is e’ napon hunyt el Niklán (Somogybán) egyházas-nagyberzsenyi Berzsenyi-tán ev. t. ns. megye táblb. a’ m. t. Academia rendes tagja, ’s egyike nemz. lantunk legdicsőbb félként koszorusinak. Berzsenyit, mint a’ remekség és lyra szellemfiját’s költészetében nemzetünk dicsőítő sugárát nem félthetni az idő fogától’s mohától. A’ Berzsenyi név „a’ko-