Erdélyi Híradó, 1842. július-december (52-104. szám)
1842-07-01 / 52. szám
Ezen rendeletek sikerét biztosítékokkal szerzi meg a’ magyar törvény, mert a’ költözést akadályozó földesúrra közkereset 200 p.f. büntetést ’s kár ’s költség megtérítését szabja. Meghatározza az elmozdítás eseteit, sőt mivel őt a’ vevési jogból kizárja, e’ kettőben fekszik az óvószer a’ költözések megelőzésére. Végre a’ szabad adás-vevést is korlátolja, nehogy eleinte mig az új viszonyoknál az érdekek sulyegyenbe jőnek, az úrbéri birtok kevés kezekbe összetömegüljön. Erdélyben a’ szabad költözhetésre nézt következő szabályok állíttattak fel javallatilag : a) az úrbéres, ha költözni kiván, építményeit és javításait ura tudtával szabadon eladhatja, miben ha ura meg nem egyeznék, ő köteles kifizetni azon árt, mellyet a’ vevő igér; b) ha vevő nem találkoznék, illető kér, tisztviselő becsűt vitet véghez, ’s ezen becsűárnak két harmadát a’földesúr tartozik kifizetni. c) a tett delerioratiokat a’ jobbágy egészben fizeti. Nem mutatkozik a’ két törvényhozás rendszabályaiban merőben ellenkező irány? Magyarhonban minden törekvés oda látszik intézve lenni, hogy a’ földesúr érdekét minél inkább távolítsa azon törekvéstől, hogy a’ jobbágyban a’ költözési kényszerítés eltávolíttassék; a’ földesurat elzárja a’ megvehetéstől; egyezésének megtagadását szigorú szabályok közé szorítja, az elmozdítás eseteit határozottan kiszabja. — Ellenben a’ kérdésben forgó javaslat még kényszerítő szabályt foglal magában, ’s azon állapotot —hogy’ a' jobbágybirtok lassanként földesúri kézre kerüljön — mesterségesen idézi elő, mitől a’ törvényhozás Magyarhonban annyira irtózott. Továbbá a’ kölcsönös igazság ellenére egyfelől a’ rontásokat a’ jobbágygyal egészben, a’ javításokat viszont csak két harmadában rendeli a’ földesúr által visszafizetendőknek.— Azonban menthetetlenül igazságtalanok lennénk a’ közvélemény előtt azon melegkeblü ügyfeleink iránt, kik e’ szabályt — a’ két harmad kötelezett megfizetésére nézve pártolák. Választásuk, midőn ezt tevék, csak nagyobb és kisebb rész közűl vala. És vagy meg kell egyezniük minden ipart elölő rendszabályokban, minek például , hogy a’ jobbágy csak földesura engedelmével építhessen, javíthasson, vagy csak bizonyos summáig, a’ belső telek értékéig investialhasson ;— vagy e* szomorú kölcsönösséget eltűrni.— Sehol annyi óvatosság nem kívántatik, mint az úrbéri viszonyok rendszerezésénél, egy sorocska milliók nyugalmáról határoz, e’ kérdés a’ nemzet életkérdése, ’s az eredményeket minden kapcsolataiban felkarolva kell tekintenünk, különben a’ legjobb szándék, mell a’ szobánkat melegítőé, házunkat gyújtja fel. A’ költözködési szabadság intézkedésünk elengedhetlen tárgya, mert a’ letartóztatás az emberi méltóságon, a’személyen elkövetett bűn, mire a’ természet lázad föl , de midőn ezt eltöröljük, óvakodjunk más részről fölébreszteni azon érdeket, melly e’ szabadságból minden jobb reményeinknek sirt készíthet, ’s viruló part helyett még közelebb visz az örvény széléhez. — Siovitos IjiiJoh. IloIOZSViili IliipIo- Junius fokán déli 12 óra lájatta’ kormányszéki felső emeletü hivatalszobákban keletészakról jövő gyenge földrengést érzettek, melly egy percznél nem igen tartott tovább. A’ város több részeiben észre sem vették. Junius 25kán mint kir. biztos ő mzolga névnapján a’város ki volt világítva. Nemzeti színházunk zárva van , miután az utóbbi játékokat átalában igen gyér látogatásra méllalá a’ közönség , annyira hogy egy párszor a’ költség sem kerülvén be, a’ jelentett darabot elő sem lehetett adni. Ennek okát a közönség a’ szinigazgatóban, a’ színigazgató a’ közönségben keresi. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy azon módok, mellyekkel a’ színigazgató közönségét az utóbbi napokban színházba próbálta csalogatni, korán sem ollyak , hogy állatok a’ közönség nagyobb részvétre buzduljon. Most a’ színésztársaság arcnai elő.idásukkal mulattatja a’ közönséget. Első előadás junius 26k án volt némi úgynevezett tűzijátékkal párosítva. Meglehetős számú közönség volt jelen. Az előadás mulatságos volt. E’ napokban folytak le a’ városunkban levő két protestáns főoskolákban a’ próbatételek. Az ev. ref. főoskolában jun. 20-án kezdettek ’s már bévégezvék. E’ közpróbák is bizonyítók, hogy a’ tudományok anyanyelven tanítása az értelmet s ítéletet sokkal jobban fejti, mig az idegen nyelvű tanitás csak az emlék tehetséget élesíti. A’ tanulók száma ezen oskolában öszvesen 508. Ezek közűl felső osztálybeli 194, alsó 514. Ezen oskolai év végével az oskolai személyzet is változott. Rectorrá hittudomány és egyházi történetek tanutója Salamon József helyett törvény és politika köztartója Tunyogi József, paedagogarchává történet és régi irodalom tanítója Szilágyi Ferencz helyett bölcsészet és közállománytan közoktatója Nagy Ferencz választattak, hivata’i megelőzőik három évig viselt hivatalukról önként lemondván. Egyszersmind határozatott, hogy ezentúl mind a’ rector, mind a’ paedagogarcha csak két évre választassák , az utóbbi azonban, ha az előljáróság rendeli, még két évig köteles legyen folytatni hivatalát. Az unitáriusok főoskolájában jun. 21 k én kezdődtek ’s 30k án végződtek a’ közpróbák. Érdekesek valónak azért, mert, mint irtuk volt, a’ múlt nyári zsinati gyűlés az osztály szerinti tanítási rendszer helyett a szakrendszert hozta gyakorlatba, határozván egyszersmind hogy a’ tanulmányokat magyar nyelven tanítsák , a’ magyar, latán és német nyelvek pedig mint nyelvek tanitassanak. Az új rendszer nagyon kedvező eredményt adott, mert azon főoskolában régóta, hogy ne mondjuk emlékezet óta, nem adattak jobb próbák mint most. Különösen örvendeztető volt, hogy már az alsóbb osztályú gyermekeken is megtetszett, mikép értik azt, mit mondanak ’s értelemmel és utángondolással tanultak. A’ magyar műszavakat már egészen megszokták ’s a’ holt latinokat most betanulniok sokszorta bajosabb lenne, mint a’ millyennek hitték az orthodoxia emberei a’ magyar műszavak betanulását. A’ tanulók száma öszvesen 226. Ezek közt felsőbb osztályú 126, alsó 100. Ugyan az unitáriusok junius 26k án közszertartással ünneplék azon jóltévők emlékét, kik azon állomány létét adományaikkal, alapítványaikkal részint megjárják , részint jobb karba helyezek. Hivének Zsuki László: Két Pápai nő. Augustinovics Pál. Farkas Sándor. ’sat. Ezen szertartás a’ múlt téli egyházi főtanács határozatából egy évenként tartandó oskolai ünnepély , de hogy a’ jelen lenni kívánó számosak elfogadására alkalmasabb hely legyen, igen helyesen áttétetett az unitáriusok itteni templomába , mellynek közepén egy csinos emlék volt emelve, jelképző a’ szertartás czélját és virágokkal ízletesen körülrakva. Szónoklottak Berde Áron, ujonan választott közoktató, ki felsőbb országokon utazás és tanulás után lépenk szép hivatási pályájára, utána Kovácsi Antal, végre Török Sámuel mindketten tanulók, az utolsó egyszersmind kolozsvári káplán. Beszédeiket tartalmasság ’s korszerűség tevék a’hallgatók közmegelégedésére méltóvá. Az ünnepélyen mindkét nemből szép számmal voltak jelen. A’ kolozsvári muzsikai conservatorium több tagja szíveskedett az ünnepélyt kedvelt zenedarabok játszásábani részvéttel érdekesbiteni. — Ugyan ez nap (jun. 26kán) tartatott a’ hidelvi nép- vagy előoskola növendékei közpróbája. E’ néposkolák azért érdemlik különösebb figyelmünket, mivel az előváros azon része lakói hajdan minden tanulás, miveltség nélkül nőttek fel, s hátrább állottak a’ falusi közlakosoknál, úgy hogy gyakran csudáim lehetett, mikép őket csak egy folyam választja el Erdély fővárosától ’s még is olly elerdősűlt állapotban élnek, mintha soha várost se lássanak. A’ mivelődés szomja máig sem hatolt ki eléggé közéjük, ’s még sok szülő van, ki elmulatja gyermekét ezen ingyenoskolába feladni, ’s lukeladják is , olly rendellenül jártatják , hogy alig járt egy harmad része a’ növendékeknek rendesen oskolákba. A’ tanulók száma ez évben 162 re ment, kik közt minden Vallásuak voltak; a’ nagyobb rész ev. református. A’ tanulmányok a’ növendékek sorsához alkalmazottak: jelesen olvasás, irás, vallás, számvetés, Erdély földirata, természettörténet, erkölcsi fiéldázatok, ének, a’ lánykák tanitatnak varrásra, fonásra ’ lel. Ezen közpróbát megelőzőleg nagy temidomozás tartatott, bel helybeli kedvelt pap Nerepes Gergely alkalomszerű beszédet tarta, alapul vévén Ilos. prof. IV. könyve 17 verse ezen igéit: ,,Elvesz az én népem, mivelhogy tudomány nélkül van. “ A’ növendékek szép előmenetelt tanúsítottak ’s nem lehet dicsérettel nem említeni tanulójok Mike János szorgalmát, ki a gyermekek rendetlen feljárása mellett is illy sokra vivé. A közpróba utáni naji kiosztanak a’ jutalmak, mellyek köntösnemüek-, keszkenők-, szalagok-, énekes és imakönyvek- sbe-ből állottak. Ezeknek nagy részét b. NI h a dár Istvannné gr. Rhédei Klára sajátjából adta, más részét jótékony hölgyek adakozásából gyűjtötte össze. A’ jutalmazottak gyermeki őszinte öröme legédesebb jutalmok lehetett a’ jutalmazóknak. Ezen előoskolán kívül még van egy hasonló szerkezetű Kolozsvár k. magyarul eza nevű külvárosában a’ jótékony hölgyek pártolása alatt, hol múlt napokban szintén közpróba tartatott; valamint k.monostói utczában a sajtjainkban többször említett asszonyt egyesület pártfogása alatt lévő kisdedó