Erdélyi Híradó, 1842. július-december (52-104. szám)

1842-07-01 / 52. szám

Ezen rendeletek sikerét biztosítékokkal szerzi meg a’ magyar törvény, mert a’ költözést akadályozó földesúrra közkereset 200 p.f. büntetést ’s kár ’s költség megtérítését szabja. Meghatározza az el­mozdítás eseteit, sőt mivel őt a’ vevési jogból kizárja, e’ kettőben fekszik az óvószer a’ költözések megelőzésére. Végre a’ szabad a­­dás-vevést is korlátolja, nehogy eleinte mig az új viszonyoknál az érdekek sulyegyenbe jőnek, az úrbéri birtok kevés kezekbe össze­­tömegüljön. Erdélyben a’ szabad költözhetésre nézt következő szabályok állíttattak fel javallatilag : a) az úrbéres, ha költözni kiván, építményeit és javításait ura tudtával szabadon eladhatja, miben ha ura meg nem egyeznék, ő köteles kifizetni azon árt, mellyet a’ vevő igér; b) ha vevő nem találkoznék, illető kér, tisztviselő becsűt vitet véghez, ’s ezen becsűárnak két harmadát a’földesúr tartozik kifizetni. c) a tett delerioratiokat a’ jobbágy egészben fizeti. Nem mutatkozik­­ a’ két törvényhozás rendszabályaiban me­rőben ellenkező irány? Magyarhonban minden törekvés oda lát­szik intézve lenni, hogy a’ földesúr érdekét minél inkább távolít­sa azon törekvéstől, hogy a’ jobbágyban a’ költözési kényszerítés eltávolíttassék; a’ földesurat elzárja a’ megvehetéstől; egyezésének megtagadását szigorú szabályok közé szorítja, az elmozdítás eseteit határozottan kiszabja. —­ Ellenben a’ kérdésben forgó javaslat még kényszerítő szabályt foglal magában, ’s azon állapotot —hogy’ a' jobbágybirtok lassanként földesúri kézre kerüljön — mesterségesen idézi elő, mitől a’ törvényhozás Magyarhonban annyira irtózott. Továbbá a’ kölcsönös igazság ellenére egyfelől a’ rontásokat a’ job­­bágygyal egészben, a’ javításokat viszont csak két harmadában ren­deli a’ földesúr által visszafizetendőknek.— Azonban menthetetlenül igazságtalanok lennénk a’ közvélemény előtt azon melegkeblü ügyfeleink iránt, kik e’ szabályt — a’ két harmad kötelezett megfizetésére nézve pártolák. Választásuk, mi­dőn ezt tevék, csak nagyobb és kisebb rész közűl vala. És vagy meg kell egyezniük minden ipart elölő rendszabályokban, minek például , hogy a’ jobbágy csak földesura engedelmével építhessen, javíthas­son, vagy csak bizonyos summáig, a’ belső telek értékéig inves­­tialhasson ;— vagy e* szomorú kölcsönösséget eltűrni.— Sehol annyi óvatosság nem kívántatik, mint az úrbéri viszo­nyok rendszerezésénél, egy sorocska milliók nyugalmáról határoz, e’ kérdés a’ nemzet életkérdése, ’s az eredményeket minden kap­csolataiban felkarolva kell tekintenünk, különben a’ legjobb szándék, mell a’ szobánkat melegítőé, házunkat gyújtja fel. A’ költözködési szabadság intézkedésünk elengedhetlen tárgya, mert a’ letartózta­tás az emberi méltóságon, a’személyen elkövetett bűn, mire a’ ter­mészet lázad föl , de midőn ezt eltöröljük, óvakodjunk más rész­ről fölébreszteni azon érdeket, melly e’ szabadságból minden jobb reményeinknek sirt készíthet, ’s viruló part helyett még közelebb visz az örvény széléhez. — Siovitos IjiiJoh. IloIOZSViili IliipIo- Junius fokán déli 12 óra lájatta’ kormányszéki felső emeletü hivatalszobákban keletészakról jövő gyenge földrengést érzettek, melly egy percznél nem igen tartott tovább. A’ város több részeiben észre sem vették. Junius 25kán mint kir. biztos ő mzolga névnapján a’város ki volt világítva. Nem­zeti színházunk zárva van , miután az utóbbi játékokat átalában i­­gen gyér látogatásra méllalá a’ közönség , annyira hogy egy pár­szor a’ költség sem kerülvén be, a’ jelentett darabot elő sem le­hetett adni. Ennek okát a közönség a’ szinigazgatóban, a’ színigaz­gató a’ közönségben keresi. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy azon módok, mellyekkel a’ színigazgató közönségét az utóbbi na­pokban színházba próbálta csalogatni, korán sem ollyak , hogy ál­latok a’ közönség nagyobb részvétre buzduljon. Most a’ színész­­társaság arc­na­i elő.idásukkal mulattatja a’ közönséget. Első előa­dás junius 26k án volt némi úgynevezett tűzijátékkal párosítva. Meg­lehetős számú közönség volt jelen. Az előadás mulatságos volt. E’ napokban folytak le a’ városunkban levő két protestáns főosko­lákban a’ próbatételek. Az ev. ref. főoskolában jun. 20-án kezdet­tek ’s már bévégezvék. E’ közpróbák is bizonyítók, hogy a’ tudo­mányok anyanyelven tanítása az értelmet s ítéletet sokkal jobban fejti, mig az idegen nyelvű tanitás csak az emlék tehetséget élesí­ti. A’ tanulók száma ezen oskolában öszvesen 508. Ezek közűl fel­ső osztálybeli 194, alsó 514. Ezen oskolai év végével az oskolai személyzet is változott. Rectorrá hittudomány és egyházi történe­tek tanutója Salamon József helyett törvény és politika közta­­rtója Tu­nyogi József, paedagogarchává történet és régi iro­dalom tanítója Szilágyi Ferencz helyett bölcsészet és közállo­­mánytan közoktatója Nagy Ferencz választattak, hivata’i megelő­zőik három évig viselt hivatalukról önként lemondván. Egyszer­smind határozatott, hogy ezentúl mind a’ rector, mind a’ paeda­­gogarcha csak két évre választassák , az utóbbi azonban, ha az e­­lőljáróság rendeli, még két évig köteles legyen folytatni hivatalát. Az unitáriusok főoskolájában jun. 21 k én kezdődtek ’s 30k án vég­ződtek a’ közpróbák. Érdekesek valónak azért, mert, mint irtuk volt, a’ múlt nyári zsinati gyűlés az osztály szerinti tanítási rend­szer helyett a szakrendszert hozta gyakorlatba, határozván egy­szersmind hogy a’ tanulmányokat magyar nyelven tanítsák , a’ ma­­gyar, latán és német nyelvek pedig mint nyelvek tanitassanak. Az új rendszer nagyon kedvező eredményt adott, mert azon főosko­lában régóta, hogy ne mondjuk emlékezet óta, nem adattak jobb próbák mint most. Különösen örvendeztető volt, hogy már az al­sóbb osztályú gyermekeken is megtetszett, mikép értik azt, mit mondanak ’s értelemmel és utángondolással tanultak. A’ magyar műszavakat már egészen megszokták ’s a’ holt latinokat most be­­tanulniok sokszorta bajosabb lenne, mint a’ millyennek hitték az orthodoxia emberei a’ magyar műszavak betanulását. A’ tanulók száma öszvesen 226. Ezek közt felsőbb osztályú 126, alsó 100. U­­gyan az unitáriusok junius 26k án közszertartással ünneplék azon jóltévők emlékét, kik azon állomány létét adományaikkal, alapít­ványaikkal részint megjárják , részint jobb karba helyezek. Hivé­nek Zsuki László: Két Pápai nő. Augustinovics Pál. Farkas Sán­dor. ’sat. Ezen szertartás a’ múlt téli egyházi főtanács határozatá­ból egy évenként tartandó oskolai ünnepély , de hogy a’ jelen len­ni kívánó számosak elfogadására alkalmasabb hely legyen, igen helyesen áttétetett az unitáriusok itteni templomába , mellynek kö­zepén egy csinos emlék volt emelve, jelképző a’ szertartás czélját és virágokkal ízletesen körülrakva. Szónoklottak Ber­de Áron, ujonan választott közoktató, ki felsőbb országokon utazás és ta­nulás után lépenk szép hivatási­ pályájára, utána Kovácsi An­tal, végre Török Sámuel mindketten tanulók, az utolsó egyszer­smind kolozsvári káplán. Beszédeiket tartalmasság ’s korszerűség tevék a’hallgatók közmegelégedésére méltóvá. Az ünnepélyen mind­két nemből szép számmal voltak jelen. A’ kolozsvári muzsikai con­­servatorium több tagja szíveskedett az ünnepélyt kedvelt zeneda­rabok játszásábani részvéttel érdekesbiteni. — Ugyan ez nap (jun. 26kán) tartatott a’ hidelvi nép- vagy előoskola növendékei köz­próbája. E’ néposkolák azért érdemlik különösebb figyelmünket, mivel az előváros azon része lakói hajdan minden tanulás, mivelt­­ség nélkül nőttek fel, s hátrább állottak a’ falusi közlakosoknál, úgy hogy gyakran csudáim lehetett, mikép őket csak egy folyam választja el Erdély fővárosától ’s még is olly elerdősű­lt állapotban élnek, mintha soha várost se lássanak. A’ mivelődés szomja máig sem hatolt ki eléggé közéjük, ’s még sok szülő van, ki elmulatja gyermekét ezen ingyenoskolába feladni, ’s luk­­eladják is , olly ren­dellenül jártatják , hogy alig járt egy harmad része a’ növendékek­nek rendesen oskolákba. A’ tanulók száma ez évben 162 re ment, kik közt minden Vallásuak voltak; a’ nagyobb rész ev. református. A’ tanulmányok a’ növendékek sorsához alkalmazottak: jelesen ol­vasás, irás, vallás, számvetés, Erdély földirata, természet­törté­net, erkölcsi fiéldázatok, ének, a’ lánykák tanitatnak varrásra, fonásra ’ lel. Ezen közpróbát megelőzőleg nagy temidomozás tar­tatott, bel helybeli kedvelt pap N­­e­r­e­p­e­s Gergely alkalomszerű beszédet tarta, alapul vévén Ilos. prof. IV. könyve 1­7 verse ezen igéit: ,,Elvesz az én népem, mivelhogy tudomány nélkül van. “ A’ növendékek szép előmenetelt tanúsítottak ’s nem lehet dicsé­rettel nem említeni tanulójok Mike János szorgalmát, ki a gyer­mekek rendetlen feljárása mellett is illy sokra vivé. A közpróba utáni naji kiosztanak a’ jutalmak, mellyek köntösnemüek-, kesz­kenők-, szalagok-, énekes és imakönyvek- sbe-ből állottak. Ezek­nek nagy részét b. NI h a d­á­r Istvannné gr. Rhédei Klára saját­jából adta, más részét jótékony hölgyek adakozásából gyűjtötte össze. A’ jutalmazottak gyermeki őszinte öröme legédesebb jutal­­mok lehetett a’ jutalmazóknak. Ezen előoskolán kívül még van egy hasonló szerkezetű Kolozsvár k. magyarul eza nevű külvárosában a’ jótékony hölgyek pártolása alatt, hol múlt napokban szintén közpróba tartatott; valamint k.­monostói utczában a sajtjainkban többször említett asszonyt egyesület pártfogása alatt lévő kisdedó­

Next

/
Thumbnails
Contents