Erdélyi Híradó, 1843. január-június (1-52. szám)

1843-05-16 / 39. szám

Megjelenik­ лг luit unitiak, egyi­tt Erdélyi bel.­­ben Ilii adó ел 4 i- 18 kr. Nemzeti Társalkodó helenként kétszeri kedden és j­­nteken. A' Vasai na­p»i­­­jság postán 5 Г. \'i kr. kft jön a’ két első helyben 3 C. 38 kr. postán­­i f. A' Vasárn­api Mindehfe'le t.ih­letm­en­­­ek fölvételnek és pontosan közzé telelnek. — minden kedden. Ára félévre mind a I­jság magában 1 f. 30 kr. mindenütt­. Po«­Jar»ti El dél V és M а у у a I' ö r s г. ;i у. Halá­lozás. Egyházi lótanycs gyűlése (veg/et ) К fejérvár (bíró iktatás.) N. Szelem (szász, nemzeti gyűlés.) Ma­­rosszék (vásárhelyi papi próbáik — ’s eyes.) Beszter­­cz ! (magy­ar körlánca) I. Hu lapvilág: enlelji lapok. M . . V­a­r­h­­ont dolgok: Szatm­ármegye (követek fel-sketése — ki In:­ ülés.) 131 bar (követ választás uta­­ Sí­tás.) Követ választások. '1 H­irla­p­v­i­lly in. honi his lapok. Külföld. Amerika. Spanyolország: Anglia. Oroszország. Igazitiís. N­e m z­e­ti T­ársalkod­ó : szózat a’ mezei naptár ügyében. istSlálóXáS. Károly fejérvári ev. ref. hitszónok és esperest Székely­ Péter f. K­o­ráli tudományosság, vallás és erkölcsiségnek szentelt élete 82ik , lelkészi pályája 501. évé­ben meghalt. Az érdemteljes aggastyán po­rait családja, hívei és utódja méltó könnyei kisérték örök nyugalmukra. A’ Kolozsvári rói»a­ cziffbor­­gy­á­ti t­á­rsa­ság’flon­­a közgyű­l­ese tartatik a’ jövő junius 2 kán délután 4 óra­kor a* casino ‘ teremben, mellyr­e a’ részvénye­sek tisztelettel jó előre meghivatnak és számo­san megjelenni keletnek, annál inkább, mint­hog­­z az alólirt igazgató és pénztárnok hivatala vitelét csak lső más. napjáig vállalván ’s már le is tevén, helyekbtt más igazgatót és pénz­­tárnokot szükség választan­i. Kolozs­várit, mai. 15. 1845» Szőcs Józsefn.k» Аж ev. egyházi főtanács né­pes gyűlése (végzet) 6). A’ zsinati és egyházi főtanácsi rendeletek egybeszedésének czélszerű eszközlésére a’ sz. zsinat főtiszteletü püspök úr mellé egy állandó s a’ mostaninál jobbacskán dijazandó titoknoki hivatal alapítá­sát véleményezvén, kijelenté a’ mlgs. egyházi főtanács, mikép a’ titoknoki hivatal megalapítá­sa nincs ellenére, ’s erre segédkezeket is nyúj­tana, miután a’ sz. zsinat eziránti kimerítőbb véleményét veendi; addig is azonban az érin­tett irományok egybeszerkesztését a' felállítan­dó titoknoki állomástól feltételezni nem kíván­ván— maga kebeléből a’ saját levéltárában le­vők kikeresésére bizottmányt nevezett, felszó­lítván a’ k. sz. zsinatot a' püspöki levéltárra nézve hasonlóul intézkedni. 7­. Széki hitszónok Bárdi István hivataltársa néhai esperest Török István halálával önként vállalkozván a’ papi szolgálatot egy évig egyedül minden díj nélkül teljesíteni, ha addig az üresség be nem töltetvén* az ekklézsia az illető papbért egy'pap­­özvegyi segélyintézet megalapitására forditand­­ja , — ajánlata meltá­j­tólag fogadtatott. A’kéz* des reményen felül sikerült, mi azon eszmét költé fel a’ derék hitszónokban, eg­y tervet terjeszteni a’ zsinat és migs egyházi főtanács eleibe, miszerint valamikor az érdeklett ek­­klézsiában egyik papi állomás halál által üres­ségbe jövend,­t lelki szolgálat egész ter­he hivataltársára tétetvén át, egy évig be ne töltessék, hanem az illető papi bér tőkésit­­tetvén , ez koronként egy olly pénzalappá ne­veltessék , minek kamatja jövendőre nézve a’ lelkészi fizetést az ekklézsia hívei teljes bér­mentessége mellett is fedezendhetné. Bárdi Istvánnak közjóra tett áldozata a’ migs egy­házi tanács által is méltányoltatván, terve más egynél több lelkészt tartó egyházakra nézve is üdvösnek találtatván, a’ széki egyházkerület gyűlésének megh­atolt miként a’ terv létesíté­sére szolgáló pénzalap pontos kezeléséről gon­doskodjék, a* pénztár állásáról, s gyarapodá­sáról a’ ki zsinathoz évenkint körülményes és tiszta tudósítását tegye meg) a terv innepe- lyes aláírásokkal hitelesítve, egy egy példány­ban mind az égydiaki főtanács * mind az illető kerület, mind pedig a széki egyház levéltárai számára küldessék meg. 8­. Báró W­esse­le­l­­­­i M­i­k­­­ó­s nagy hazánkfiának —a ki a távol­ban is annyi szellemi és anyagi áldozatot tesz e’ hon boldogitására — az iránti javaslata, mike­­pen a’ ns. Doboka­­ megyében keblezett Ga­la e­z helységébeni ref. pajiság — a’ hívek számá­nak egy két személyre apadása miatt — csak nem haszon nélkülivé válván, a lelkész helyett­es fizetésére egy­ népnevelő volna állítandó , ki nem csak a’ még létező magyarok gyermekeit nem­­zetiségök ’s vallásukban nevelné ’s erősítené, hanem az oláh vallásu­ vidéket is illetőleg ok­tatná, magyar nyelvre tanítana, óvakodva min­­den vallási térítésektől; — továbbá ugyancsak a’ tisztelt báró úr ezzel összekapcsolt egy­ má­sik javaslata az O. Boldogfalva iskola jobb ren­dezését s gyám­ollását illető targyában h­atá­­r­oztatott; az elsőnek a’ Sajói káptalan elöljá­róságával , ez utóbbinak piedig az illető gond­nokkul­ közöltetése véleményük megtétele vé­gett. 9). A gyergyószéki pirotestansok kérel­me, miként Gyergyó Sz. Miklóson a’ városi közönség által számukra egyház és paplakhely kiszakasztását kérik, eszközöltetni, az udvarhe­lyi egyházkerület elöljáróságához küldetett ív, a’ végre hogy a’ gymrgyói protestánsok szá­mának végire járván, hiteles adatokon alaju­­tandó tudósítását minél előbb tegyen meg. 10) A’ nag­y enyedi főiskolában Csórja Ferencz véletlen halálával ürességbe jött tanári állomás betöltésére f. hó 28-kára rendkívüli nepes­­gy­ülés tartása tűzetett ki. A’ gyűlés többi tár­gyait, nagyobbára segédpénztárak szabályai mó­dosítását ’s magános egyházak beligazgatását illetőket mint részletes érdeküeket mellőzen­dőknek véljük. Karoly-ffejervar, máj. 16. Váro­sunk valahára élvezheti alkotmányos szabadsá­gának legdiszesb ünnepét, midőn folyó majus lékén a’ főbiróságra legtöbb szózatot nyert és kegyelmes urunk ő felsége által is kinevez­ni méltóztatott Erdélyi János u­rnak hiva­talába vide beiktatását ümniéplendjük. A’ milly iyen rég óhajtott volt részünkről e’ nap, ép. jgen olly félénkséggel tétetnek mindenfelől e­­zen ünnepélyesség nevelésére a’ készületek. Csák. A. SzdfrOBl. majus 6-kán. IJa hinném hogy mindazon elv és tan, allellyeket a’ Sie­benbürger Bote szerkesztősége hirdet és vall, a’ szász nemzet közvéleményének összesített viszhangja volna, érdemetlen és hasztalan do­lognak tartanám ügyeit figyelemmel kisérni; de miután a’ új szász nemzetről magasabb vé­leménynyel bírok , bár mi gémy által sem ret­tentve vissza, szabadnak, sőt a’ tisztelt nem­zet iránti kötelességemnek is ismerem, szenve­dély s minden mellékes indok, azonban tar­tózkodás nélkül, mind azon említést érdemlő ü­gy­eiről szót emelni, mellyeket megtudhatok; igen iránt­ai kötelességből, mert mel­lőzve azt hogy társnemzet­­ tehát hazánk nem­zete , am­e ilynek emelkedése vagy sű­lyedése egy­­szersmind a’ mi érdekünk is, de ha a’ magyar és szász nemzetiség közti feszültségen val­a hára tagitni óhajtunk, szükséges kölcsönös bizalmat nyernünk egymás iránt, azon kölcsönös meggyő­ződés által, hogy egyik is a’ más háza megölt titkon nem dolgozik; ’s ihinttan a’magyar nem­zet nyilvános élete zárt könyvként felütve áll, a’ szász nemzeté pedig állj. Sorosan lecsa­tolva, hogy politicai élte pragmatica történe­tet még önmaga sem olvashatja, nem méltán ebereszthetné-e a’ más két nemzet előtt azon a’ valónál nagyobb gyanút, mintha tettei nem mernék a’ világot kiállani ? kivált miután a’ Siebenbürger Bote nyilvánosan , bár elég po­­liticállanul is, kimondja: ,,dlasz és Imi den jet­zigen gegen die Nationalität der Sachsen ge­richteten feindlichen Tendenzen (?) auch­ manche Gegenstände gibt, welche die Klug­ i heit geheim zu behandeln gebietet»4* De miu­­­­tán én sem a’ Lieb. Botet sem az­­ it fractives­­kat, melly őt talán orgánumának vallja , az ösz­­szes szász nemzet szószólójának nénit ismerem el, igen is tehetségem szerint közlöm­ ügyeit, hogy igy ha máskép nem lehet, általunk tö­retve meg a’ hallgatás, szász titkolódzás miatt a’ magyarok közt támadható alaptalan rémek szétoszlatta­thassanak; ’s ha bár néha hiányo­san is, se baj , czafolat vagy helyreigazítás követendi legalább, miáltal a’ tárgy szőnyeg­­re s tisztába jöhetld, ’s a’ gy­anakodás dae­­m­ona. Itt illy mindig a’ gyűlölettel terhes, to­­va szalland. S mi minden fölvilágosító igazí­tást szivesen is fogadunk el, de minden da­­róczos , nemtelen válaszra — mellybek­ különö­sen a’ Bote nagy mester — lehetőségig kerül­ni fogjuk a’ feleletet; ’s ez alkalommal kérjük is jól megjegyezhetni, hogy ha csakugyan föl­­hivatva néha keserűbben emelnénk szót, az soha nem a’ tisztelt szász nemzet, de az em­lített lap és elvhivei szelleme, modora és né­zetei ellen lesz irányozva, melly valamint ed­dig, úgy most is az ellenü­nki engesztelhetet­lenségben ’s hajtogatásban a’ következetesség non J­lus ultráját érte el: védtük ugyanis fér­fias önérzettel igaz ügyünket (sokakat inkább boszant az erőteljes védelem, mint a’ jogta­lan megtámadás —mert még a’ martir­omság fénykoszorújábail sem részesülhetni úgy)— a’ feljajdulásnak vége hossza nem vala , ’s hangzott ránk iintalan a’ *, jog tap­adó, ábrándos és magyaros­any czim­; nyujtánk baráti kezet, visszataszitásán dolgozott, a’ megelőző szavak alatt kísértő csábhangokat hallani hitet­­getvén; ’s vala a’ magyar komoly­ csatázó, vagy engedékeny' törvényhozó * elkeserűlt vagy épp háláját nyilvánitani szándékozó, magavise­lete egyiránt gyanús* visszatetsző vala előtte, mintha szándékosan kívánta volna fölrázni ön­felei és keblünk gyűlöletét! ’S mind­ezt miért ? meggyőződésből ? parancsból-e , vagy financiá­­lis nézetekből? nem akarom elhatározni; — és következményei »....’ de vessünk fátyolt a’ múltakra.—Azonban meg vala ennek is jó

Next