Aradi Hirlap, 1923. június (7. évfolyam, 1534-1555. szám)
1923-06-02 / 1534. szám
...».»i 'l "'lim— — — ««— «fi»» évre. .. 432 lel I Negyedévre .. 108 le! Am rí 1923 mnilK 2 « xnmhat Wrig««5rt* c. kiadóhivatal Str.da Mejlanu Félévre..............216 lel Havola................36 lel InT&Uf 4 7fli 3 JUUIUS 61 SLOIUOal (volt Forray utca) 1. szám. — Telefonszám 07. Bucurestiben 250 lei tn> , . . ~ , Az Aradi Hírlap megjelenik hélfő és az ünnepelve. szénára külfőiden: Ausztriába» 1500 oK. VE év, 1534. Szám Számonklik 2 lel ^ Cseszlovákiában 1 óK„ Jugoszláviában IV« dinár *ek8‘ íelvMZ »kiadóhivatal és a hirdetési Irodák Stinnes, az infláció hőse. Irta: SZENDE PÁL Stinnes Hugó ma Németország legnagyobb iparosa és vállalkozója, szinte alig lehet megszámlálni azokat a vállalatokat, amelyek uralma és vezetése alatt állanak. Kiülönösen egy iparágban fejt ki lázas tevékenyéget, mennél jobban megy ez, annál hatalmasabbá válnak a többiek is. Nagyban gyártja ugyanis a közvéleményt, 148 lap áll szolgálatában. Ezek a lapok megdolgozzák a közönséget, oly kül- és belpolitika iránt teszik hajlamossá, amely legjobban megfelel Stinnes érdekeinek. Stinnes ma Németországban a legnagyobb hatalom. Nem elegendő, ha Németországról valaki csak általánosságban beszél, kifejezetten meg kell mondania, hogy a német birodalmat Stinnessel, vagy Stinnes nélkül érti-e. Az utóbbi hónapok eseményei kézzelfoghatóan igazolják, hogy Németország Stinnes nélkül vér telen, elméleti absztrakciós dsajk az a Németország valós húsból és vérből, amit Stinnes irányít és jelképez. Minden iparos, vagy kereskedő sorsát befolyásolja az a poliitjika, amelyet a kormány követ. Mennél nagyobb a vállalat, annál inkább érzi a tuljdonos szükségét annak, hogy a kormányzatra — már csak saját érdekében is befolyást gyakoroljon. Ha azonban a vállalat a végtelenbe nő — és ez a Stinnes esete — akkor a vállalkozónak módjában áll az állam kiül- ,és belpolitikáját megszabni. Stinnes hatalmasabb, mint a mindenkori német kormány, amely csak addig maradhat a helyért, amí ig az ő akaratát teljesíti. Ez a hatalmi pozíció nem képzelhető el hatalmas és elterjedt sajtó nélkül. Stinnes tehát összevásárolja a lapokat, mint az árukat s üzemeket. Ezek a lapok azután gondoskodak róla, hogy a közönség Stinnest és Németországot összecserélje, illetőleg, hogy Stinnes üzleteit a német nép érdekeivel azonosítsa Az infliációs korszaknak lényeges ismertető jele az az ellentét, amely az államháztartás és magángazdaság között kifejlődik A bankjegyforgalom növekedése és a pénzrosszabbodás tönkreteszik az állami pénzügyeket,ami mellett a magángazdaságok, illetőleg azoknak egy része nagy nyereségeket seperhetnek be. Mesés vagyonok nőttek ki a földből az inflációs korszakban, régi vagyonok megsokszorozódtak s a szálmlát az államnak kellett megfizetni. Az állam azonban inkább csak a kliring szerepét játszá, mert a deficitet végiül valamely módon fedezni kell s csak az a kérdés, mely foglalkozás és társadalmi osztály lesz azt kényesen fizetni. Az összeomlás csak úgy kerülhető el, ha az infláció deflációba megy át, s ekkor történik döntés afelől, ki viselje a deficit költségeit. Mint minden inflációs nagyság, Stinnes is kettős haditervvel dolgozik. Mindenekelőtt teljes mértékben kihasználja az inflációt, összevásárolja az ingatlanokat, vállalatokat, részvényeket és nemes valutákat, a szükséges összegeket hitel útján szerzi be. Ezért érdeke a valuta romlása, mert akkor adósságát rosszabb pénzben fizetheti vissza. Mennél jobban esik a hazai valuta, annál több pénzt szerez rajta. Ha azután, beáll a defláció, akkor gondoskodik róla, hogy az így szerzett vagyon adózatlanul maradjon s hogy a többi foglalkozási ágak fizessék meg a szanálás költségeit. Ezt a stratégiát követi Stinnes is. A jóvátételi válság és a Ruhr vidék megszállása a legalkalmasabb időpontot arra, hogy terveit végrehajtsa. Mennél tovább tart a megszállás, annál jobban esik a márka, annál nagyobbak az inflációs nyereségek. Stinnes sajtója a kormánytól engesztelhetetlen és merev politikát követel. Mindenkit, aki hajlandó volna becsületes egyezségre, hazaárulónak nyilvánít. A rohamos pénzrosszabbodással járó gazdasági és szociális bajok megakadályozása céljára a német birodalmi bank erélyes rendszabályokat alkalmazott a további valutazuhanás feltartóztatására és stabilizálta a márkát. Ez a cselekedet nem tetszett az infláció legnagyobb haszonélvezőjének, Stinnesnek és rohamot indított a stabil márka ellen. Sikerült is neki a frontot áttörnie s azóta a márka állandóan visszamegy. Bár az újabb pénzromlás Németország helyzetét megrontotta és ellentálló képességét megbénította, hatalmas sajtója birtokában Stinnes mindent merészelhetett. Ezek a kormányozható lapok most országnak-világnak bebizonyítják, hogy mindaz, amit Stinnes csinál, hazafias dolog, s hogy csak az hazafias, amit Stinnes tesz. Ha majd remi lehet az infláció11 nyerni, akkor Stinnes biztonságba helyezi nyereségét. Békét köt a francia nehéziparral és a költségeket a német nép fogja viselni. Viharos ülés a kamarában. Mit kell letárgyalnia június 5-ig a parlamentnek. — Scolas Viator nyilatkozata az erdélyi magyarság helyzetéről. Bucurestii tudósítónk jelentése szerint az utóbbi napokban szokatlan élénkké és élessé vált a kormány párt' í?si 'n par aszt-párt harca. A tegnapi ülésen Mihalache kísérelte megindokolni az előző ülésen tanúsított magatartását. Mikor látta, hogy a többség egyhangúan megszavazza a Resica-törvényt, nem bírta visszafojtani elkeseredettségét. Mihalache beszéde alatt többször heves vihar tört ki, amelynek közepette Opleanu elnök megvvta tőle a szót. Mihalache nem akarta a szónoki emelvényt elhagyni, mire Manoilescu háznagy erővel igyekezett a parasztpárti vezért onnan leráncigálni. Óriási tumultus keletkezett, végül is az elnök az ülést felfüggesztette. Szünet után Mihalache újra üteg kísérelte, hogy szóhoz jusson, de a háznagy ismét el akarta az emelvényről távolítani. Mihalache ekkor a keze ügyébe esői két tintatartót a háznagyhoz vágta. "Erre valóságga Tökölre ment a Tiarc a paraszt-párt! és a liberálisok között. Különösen Filipescu képviselő viselkedett támadóan, aki két képviselőtársát súlyosan inzultálta. Mikor némileg helyre állt a rend, Madgearu mondta el kritikáját a resicai törvény felett. Majd a spekuláció elleni törvény tárgyalására tértek rát és ezután felolvasták a fegyelmi bizottság határozatát, amely Madgearu, Mihalache és Filipescu képviselőknek a kamara 10—10 ülésnapjáról való kitiltását javasolta; a Ház így határozott. — A parlament mai ülésén Racovita képviselő mutatott rá arra, hogy a fürdőhelyieken máris tűrhetetlen uzsora folyik és felhívja a kormányt, hogy lépjen föl erős kézze, mert a fürdőhelyeket betegek látogatják, akiket nem lehet megzsarolni, amikor gyógytulást keresnek. Halipa bejelenti, hogy Koblovszky és Lasenco kommunista agitátoroknak a kormány amnesztiát adott és kéri hogy hasson oda az igazságügyminiszter, hogy az amnesztiát végre is hajtsák. Florescu igazságügyminiszter megnyugtató válasza után Orleanu elnök bejelenti, hogy a képviselőházi ülését királyi kézirattal június 5-ig meghosszabbították. Valtoianu belügyminiszter a besszarábiai gyilkosságokról tesz jelentést, amellyel a Iipa nincsen megelégedve. Szerinte ,a belügyminiszter menteni igyekszik a gyilkosokat. A minisztertanácson megállapították a jelenlegi parlament végleges munkarendjét. A kamarának még el kell fogadnia az árdrágítás elleni törvényjavaslatot és a tisztviselői pragmatikát, a szenátusnak pedig az ipari hitelről, a Resica nacionalizálásáról szóló törvényeket kell a fentieken kívül még megszavazni. A minisztertanács elhatározta, hogy a vasárnapi munkaszünet tárgyában újabb rendeletet fog kiadni, amely szerint a jövőben rendes heti állatvásárokat nem szabad vasárnap tartani. Bucurestii tudósítónk jelentése szerint Seaton Watson angol író, aki Scotus Viator néven ismernek jobban s akit a bucurestii Akadémia csak a napokban választott meg tiszteleti tagjának tegnap Bucurestibe érkezett. Scotus Viator, a nemzetiségi kérdés régi tanulmányozója, mindjárt interjút is adott a Dimineatanak és elmondotta, hogy jelenleg európai turnén van, hogy az újonnan alakult államokban a nemzeti kisebbségek helyzetét tanulmányozza. Csehszlovákiában a népkisebbségek helyzetét meglehetősen kielégítőnek találta, ellentétben Jugoszláviával és Romániával, ahol ezt a fontos problémát még jórészben megoldatlannak látja. Scotus Viator különben hat hétig marad Erdélyben és ezalatt az idői alatt tanulmányozni fogja az itteni nemzetiségi kérdést. A török-görög béke A londoni Daily Mail jelentése szerint a szövetségesek Lausanneban megállapodtak abban, hogy a kiürítést már akkor hajtják végre, ha az angolai nemzetgyűlés ratifikálta a szerződést és nem várják meg a szövetségesek ratifikálását. A munkálatok az utóbbi napokban gyors ütemben haladnak; a békülékeny hang remélni engedi, hogy hamarosan sor kerül a szerződés végleges aláírására. A szófiai Echo Bulgaria foglalkozva a török-görög egyezménnyel, azt írja, hogy a görög-török viszálynak ilyen megoldása veszélyezteti az égei-tengerre szolgáló bolgár kijáró kérdését, mert az a törököknek átengedett karagacsi vonalon fekszik.