Erdélyi Hirlap, 1924. június (8. évfolyam, 1820-1839. szám)

1924-06-01 / 1820. szám

rtrad, VUL évfolyam, 1820. &zás ± Egyes példány 3 lei, vasárnap i lei, 1924. jún­ius L Vasárnap fjflgA ^HT­­ y^ÉÉÍ* íÉ­­■'c­í># f• Asociaciune Pentru Literatura Romana ^ |||jl8 Wlk Ilii jjjfflí p8fl| WL § Sjfifj — J* si Cult ura Poporului Roman» éWttmtKAMÁ es a* a­ inepesel­ttövelü izeiéit äiStixetes: events 600, >/, tore 300,«/, évre 150 if.pok kivételem: napoqta. -- Szerkesszt- H_ ff ? hóra 50 let. Külföldre a duplája. Számonként !ji és eladóhivatal Strada *eü<mn [volt |\ T­ 5 f>| UfTlf »|\ Bukarestiben 50b.-val több.Ausztriáb.mO oR. Perran-utca) 1, - Telefonszámok: 97 is 175, 1^MIAKJS. 11u £ 1/hJt Csehszlovákiában leK,Jugoszláviában 2 dl­dr Az átmenet, a keresés, a felkészülés állapotában van öreg földrészünk. Ha feltesszük a kér­dést a magány enyhe pillanataiban, hogy tulajdonképen mi biztos van most Euró­pában, nyugodt lelkiismereti,l nem tu­dunk magunknak metsző határozottságú választ adni, amely végleges és határozott jellemzés volna. A részletekbe széteső megállapításunk csak ennyi lehet: tartha­tatlanság, nyugtalanság van; bizonytalan politikai rendszerek, értékromlások, vias­kodó világnéze­tek, lépten-nyomon felbuk­kanó hatalmi szerződések, aggodalmak, re­ménykedések kaleidoszkópja játszik sze­münk előtt: a színes kövek ugyanazok,de a forgatás minden perce más képbe csa­varja össze őket. A béke idején majdnem minden politikai nagy mondatban benne van ez a szó: háború. A déli államok és Németország a reakció jobb oldala felé fordultak s Prasehek megkísérti ezt Cseh­országban is. Anglia, Franciaország, Dá­nia, Japán viszont balfelé fordult. Nem tudjuk, mit hoz Oroszország markában: alkalmazkodást-e az egyikben, forradal­­masítást a másikban szabad választásra a népek nagy asztala számára? A bizonyta­lanság, a keresés, a hullámzás mindig a készülődés jele volt: a jövendő halkan üzen. Ebben a szélsőségeket szülő esz­tendőben, most a hőség fürdőjében szé­­delegve mindannyian nyugtalanok va­gyunk, figyelünk és várunk. Európa mé­lyen lélegzik, idegei megint feszülnek. Az örök remény a haladásban, megigazulás­­ban azonban arra bátorít, hogy szorongá­sunkat némi vidám vágyakozásban oldjuk fel és készüljünk jóleső kielégülésre. A keresés, a készülődés leghatásosabb bizonyítéka, hogy a mérvadó országokban mindenütt kisebbségi kormányok vannak vagy készülődnek. Macdonald kisebbségi m­inisztériummal kormányoz, Pasics, a Balkán legsúlyosabb egyénisége szintén nem tud szilárd többségre támaszkodni. A francia és német kormányválság sem lesz másként megoldható, mint kisebb­ségi kabinetekkel. Ha szilárd volna a ve­zér Európa alatt a politikai talaj, akkor másként volna a dolog. De mert a világ jellege újraolvasztó kohóba jutott, az át­menet szellemének megfelelően Macdo­nald, Herriot, Marx nem mennyiségtani táblákra építik fel cselekedetüket, ha­nem a lappangó és készülő nagy eszmék sodrába dobják magukat. Nem számol­gatnak, nem rendszereznek, hanem úsz­nak, szinte természetes ösztönszerűség­­gel. Ennek iránya pedig előre mutat. Az a körülmény, hogy a kisebbségi kormá­nyok a népek belső engesztelődésének, az igazságos jóvátétel, az általános emberi szolidaritás nagy gondolatát képviselik és ez a gyáva veszteglés, melyet velük szemben a háborúból visszamaradt ér­dekképviseletek tanúsítanak, azt jöven­döli és ígéri, hogy az emberiség még nem kész, de mégis csak készül a becsü­letes meg­javulás és helyrehozatal politi­kájába ugrani. A kisebbségi kormányok erkölcsi jogosultsága abban rejlik, hogy tulajdonképen ők képviselik a valósá­gos többséget. A szavazók többsége most jobban mint valaha, nem az emberek több­ségét jelenti. Nemcsak a jogosultak sza­vaznak nagy pillanatokban, hanem a ter­mészetes erők, a múlt és jövendő, a vál­­tozhatatlan örök elvek is. Herriot mö­gött nemcsak voksok állottak, hanem az anyák és gyermekek, akik a német tár­saik könyörtelen sorsát átérezték és Macdonaldot az angol alsóházba állandó­an és hűségesen elkíséri a történelem igazságának szelleme A kamarában felhívták a király figyelmét a len romlására♦ Engedélyezték az Averescu­ párt népgyűlését. Bucuresti, május 31.) A kamara ülé­sén Grigore Filipescu szólalt fel, aki a követ­kezőket mondotta: Amikor most két és fél éve, novemberben Th­ulescu volt a pénzügy­miniszter, a­kei annyira esett, hogy egy an­gol font 700 leibe került. A Banca Nationala Indíttatva érezte magát, hogy a királyhoz egy delegációt menesszen­i,am­ely kifejezte aggo­dalmát a lei zuhanása miatt. Erre az ural­kodó magához hivatta Averescu tábornokot, az akkori miniszterelnököt és közölte vele, hogyha a valutánk hamarosan még nem ja­vul, a kor­mány vonja le a konzekvenciákat. Tegnap az angol font ára 1010 lejre emelke­dett, tehát 35 százalékkal magasabbra, mint a­mikor a Banca Nationala sietett aggodalmát a legfelsőbb helyen kifejezésre juttatni. A Banca Nationala úgy látszik most nem tartja ilyen aggodalmiasnak a helyzetet, mert a banknak l­iberálisok a vezetői. Ennélfogva mi is hazafias kötelességünket teljesítjük, ami­kor felhívjuk a király figyelmét a lei­esésére, a­mely éppen az uralkodó külföldi utazása után következett be, az úgynevezett intenzív export idején, nem a holt szezonban, mint 1921. novemberében történt. Szilárd meggyő­ződésünk­, hogy a király most is ugyanazt a nyugtalanságot fogja tanúsítani, mint két év­vel ezelőtt, miért a korona a nemzet intézmé­nye, nem mint BraUnauék hiszik­, a Banea Romsomeasca és a liberális párt függeléke. A szenátus folytatta a komm­­ercializálási törvényjavaslat vitáját. Tancred Constantines­­cu kereskedelemügyi miniszter volt az első felszólaló, aki válaszolt a vita folyamán el­hangzott kritikákra. A Viitorul jelenti, hogy a parasztpárt és az erdélyi nem­zeti párt fúzióját ma prokla­­málni fogják. A kormány engedélyezte az Averescu-párt június 3-ára tervezett népgyűlését a római arénában, azonban nem járult hozzá, hogy a párt tagjai tüntető felvonulásban a királyi palota elé vonuljanak. Hír szerint Averescu a kormány feltételei mellett hajlandó a nép­­gyűlés megtartására. Az aradmegyei liberális párt kongresszusa. két miniszter és nyolcszáz megyebeli jelent meg a gyűlésen. Ma délelőtt tartotta meg a liberális párt arad megyei tagozata rendes évi kon­gresszusát. A kongresszuson, a­melyen Dem­ján Aurél dr. egészségügyi főfel­­gyelő, a tagozat tavalyi elnöke elnökölt, 72 község képviseletében mintegy 800 kiküldött jelent meg. A kongresszus első napirendi pontja az alapszabályok módo­sítása volt, amelyet egyhangúlag fogadott el a kongresszus. Az alapszabálymódosí­­tások elfogadása után a választmány meg­választására került a sor. Az elnökségbe a következőket választották be: Elnök: Vaiioianu Artúr tábornok földmivelésügyi miniszter, alelnök: dr. Demian Aurel belügyi vezérfelügyelő, titkár: Anastasiu Dumitru, pénztárnok: Nedelcu Miklós dr. A választmány tagjai lettek: Tom­ulescu Cristea országgyűlési képviselő, dr. Ispravnie Sever, dr. Miron Jusztin, dr. Robu János főpolgármester, dr. Marcus Mihály bankigazgató, Mihulin Miklós, Darb­a Pál országgyűlési képviselő, dr. Groza János országgyűlési képviselő, Roz­­vány Pál, dr. Fogdán Virgil, Mateescu István villanygyári igazgató, Nestor Ro­mulus teológiai tanár. A kongresszus tár­gyalásai közben megérkezett Lepedatu miniszter rövid beszédet intézett a kon­­gresszus tagjaihoz, amelyben ismertette a liberális párt eddigi működését. A választások megejtése után a Köz­ponti étteremben 501J teríték és közös ebéd volt, amelyen részt vettek Lepadatu miniszter, Gheorghescu János belügyi ve­zérfelügyelő, dr. Robu János főpolgár­mester és a liberális párt többi előkelő­ségei is. Gavanescu tábornok Aradon. Gava­­nescu tábornok hadosztályparancsnok ma délután Negulescu alezredes, vezérkari főnök kíséretében Aradra érkezett. A vezérkari fő­nök lová, a­ D’or de Duca a múlt vasárnapi timisoarai tiszti lóversenyen az ugrató­ver­­senyben az első díjat nyerte és a holnapi aradi lóversenyen is részt fog venni.

Next