Erdélyi Hirlap, 1925. február (9. évfolyam, 2010-2032. szám)
1925-02-01 / 2010. szám
V*$$ évfolyara, - 0-0 «sém. Egyes szám ára 5 lei. Arad 1925. február /. Vasárba** Megjelenik hétfő és az ünnepeket követő ezelőtt kiölőzetes: evente 840, evre 4'JU, evire 2lit napok kivételével naponta. — Szerkesztői hóra 70 lei Külföldre a duplája. Számonkéntség és kiadóhivatal: Strada Metiami (volt fil FB WVf SJfffcl Bucurestiben 50 b.-val több, Ausztriába 2000 oK, Forray ucca) 1. Telefonszámok: 97 és 173. /tLb&ÍjS filIMlZrati Csehszlovákiában 1 cK, Jugoszláviában 2 dinár Sokolov Romániától, Bécs, január 31« Nahum Szokolov romániai útjáról Bécsbe érkezett KSa délelőtt fogadta stz újságírókat, akiknek nyilatkozott romániai útjáról. Elsősorban a román kormányt dicsérte, amely jóakaratú magatartást tanúsított a cionista r mozgalommal szemben. A királlyal, a trónörökössel és Duca külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai alkalmával bizonyosságot szerzett arról, hogy, Románia mint a népszövetség tagja, támogatni fogja a népszövetség protektorátusa alatt álló cionista mozgalmat. Szokolov külön kiemelte a cluji és oiadea-marei hatóságok előzékenységét, amellyel az ostromállapot dacára levővé tették előadásinak megtartását Konstantinápolyból kiutasították pátriárkát Az aragozai kormány kiutasította a keleti egyház konstantinápolyi pátriárkáját és e rendelet alapján a főpapot tegnap, át is tették a görög határon. A kormány, azzal indokolja eljárását, hogy a lausannei békeszerződés határozmányai szerint a nem török területen született görögjük kiutasíthatók, tehát a pátriárka is e rendelkezést, ató esett. Súlyosan bántalmaztak egy lulgo* szláviai magyar képviselőt, Belgrád, január 31. A jugoszláviai német politikai élet vezéralakjának dr. Krafftnak lebunkózása nem maradt egye* dül. Most a magyar kisebbség képviselő- jelöltjeire feküdt rá az agitációs szenvedély. Egy szabadkai sürgöny híradása szerint Varga Jánosnak, a magyar párt baranyai jelöltjének kisköszegi lakására, ahol éppen az adtációs körúton lévő V4- mosefesr és Palásty ÖrSön képviselőjelöltek is tartózkodtak, egy szerb romboló tömeg behatolt Mindenekelőtt a ház kapujárnl várakozó autót rombolta szét a tömeg és a benne lévő ruhadarabokat ellopta. Bénul a Varga-féle házban a tömeg mindent pózdórjává zúzott szét Vamoschért és Palástyt alaposan megverte, Varga Jánost pedig dorongokkal leütötte, mint a minap Krafft német képviselőt. Egy újabb sürgöny szerint Varga János sebesülése súlyos természetű", valószínűleg műtétet kell rajta végrehajtani- A jugoszláviai magyar párt Maximovics belügyminisszternek távirati feljelentést küldött. A miniszter válaszában szigorú vizsgálat elrendelését helyezte kilátásba. A magyar párt azonban nem elégszik meg ennyivel, hanem a bácskai svábság példáját követve, kiáltványban fordutta, müveit nensaelek .közvélgig^igéhez, „A magyar párt vezetősége ne hagyja magát megfélemlíteni»“ „Több bátorsággal kell kikezdeni a kisebbségi jogokat. — Román politikusok a magyar pártról. — Lupu és Argeroanu szenzációs nyilatkozatai* — Az Erdélyi Hírlap ankétje», Arad, január 31. Az Erdélyi Hírlapnak a román politikusokkal a magyar kisebbségről és a magyar pártról megkezdett ankétja rendkívül feltűnést keltett egész Erdélyben. A magyarság nemcsak tajilag és nyelvileg különbözik az ország többségi népétől, hanem földrajzilag is nagy távolság választja el a magyarlakta vidékeket Bucurestitől, az ország politikai centrumátótól. Ez a távolság és az, hogy a magyarság számarányához mérten még nincsen kellően belekapcsolódva a román, politikai életbe, okozza, hogy’ kölcsönösen bizonyos tájékozatlanság uralkodik a magyar kisebbségben, a román politikusok felfogását illetőleg, a román politikiákban pedig a magyar közönség és a magyar párt szándékait illetőleg. Ennek az alakéinak éppen az a feladata, hogy az egymás szándékait kölcsönösen fedő homályt eloszlassa és ezzel közeledést és az eddiginél több megértést hozzon létre a többségi népesség és a magyar kisebbség között. Az ankét során mai számunkban a parasztpárt nagynevű vezére Lupu és Argetoianu volt belügyminiszter mondják el véleményeiket a magyar pártról és a magyarság kisebbségi mozgalmáról. Lupu doktor már régi ismerősöm, nem egy izberi tett érdekes nyilatkozatot a móri gyar kisebbségi sajtószámlára. Ezért fogasdott olyan szívélyesen. S mikor megmonddtam, ezúttal konkrét, felelősségteljes nyilatkozatról vanf szó,melyben ki kell hogy fejezze a parasztpárt véleményét a Magyar Pártot illetőleg, arra kért, ebben a fontos, nagy horderejű ügyben majd a kérdésikon, Ismét formában tegyem fel —■ Mert — úgymond — ősi mint romád hazafias érzelmű állampolgár, nem tévesztem szem elől egy pilatfásra sem az állami tér* tízeit, azokban tartózkodom minden olyan kifejezéstőH amely tápot nyujtatja azoknak, akik partért tendenciáktól vezettetve tinos a megértést, nem a kölcsönös mmunkálkodást akarják szolgálni, hárfája zavarig elégedetlenséget teremtetek ebben az országban. Gyűlölettel tiltárják betritt ózrfi annak népeit, hogyitt soha nyugalom ne lehessen, jjjos, halljuk a konkrét kérdést. —• Hogyan méltóztatik elképzelni a Magyar Pártot, hogy eredményes működést fejthessed ki? — A Magyar Páfrnak elsősorban ismernie kell az összes romániai pártok politikai programjját. Annak szorgalmas tanulmányozása után a vezetőség ismertesse a Párt tagjaival az illető,pártprogranmutak tadarizKinyozásából levont konklúziót s ennek alapján tanuulja meg azt'p. taktikáig melyet az ország különbüző pártjaival szembúi álltat sBursti akar. — Volt már nálam több magyar, kisebbségi politikus, "sokáig beszélgettünk mi az alkalmazandó politikai eszközökről, de ezeketek a megbeszéléseknek nem volt follytatása. Ezek az urak nem jöttek többet tárgyalni, és pedig azért, mert a pártunkról" elhíresztelt iezidenciózus turpisságok megfélemlítette őket . Ér akkor,, is. megmondtam^az %£>riökt mint nemzeti kisebbség teljesen szabadon_politizálhatnak ebben az országban1; azzal a párttal működhetnek, amely legközelebb áll szellemi világokhoz s amely leginkább felel meg a magyar kisebbség érdekeinek •vasöiíjan ne levesszék szem elől azt, amit számukra az uj helyzet pazarscsoh ttem.kell kifelé fiúzni ebből az országból, azonban ennnek az államnak a keretein belül“ mindent elkövetni jogaik teljes érvéniyesitése érdekében*. „Ilyen formában nyilatkoztam, de nem jöttek vissza; pedig ha a parasztpárt bírka azzal a szükséges szervező erővel, hogy az erdélyi magyar kisebbség jobban megismerje, biztosíthatom, hogy a párt minden rétegeddé különösen a földműves nép* köaréhen őszinte szeretettel fogadnának. Mert hogy jelentsem, hogy az erdélyi földműves rép egy teljesen politikailag érett tömeg, melynek meg kell adnu qp ő társadalmi jogait. Ezért ajánlom a Magyar Párt vezetőségénnek, ne hagyják magukat megféleipliteki, küzdjenek kisebbségi nemzeti jogaikért és, ami fő: több, bátországak Még valamit. A romániai parasztpárt kifejezett jirogramipja alapjáni le^döSBvetlenelA védője a nemzeti kisebbség ek fojgalmák. ! . ? va érinek tudatában kerem Védelmére Szinder József kollygámnak, amidőn a parlamentben megakarták akadálysozni törvényhozói jogainak gyakorlásában. „ti — S ezt mind annyiszor igeg fogom teni itt valahányszor erre alkalmam les«.' Argutdorfu volt belügyminiszter személye mindig kellemes benyomást keltett. Nesz sokat csür-csavar a sa^ivakori; mert cseäatérd és meggyőződésből mondja azt, a mit mond, nem törődve annak kellemes vagy kellemetlen hatásával. A^getoiariu szereli a sírecizilást. Ismervt ezt a prinicipiumát, a következő levelet intéztem hozzá: Mittiszter Úr! Az Erdélyi Hírlap megbízásából keresem őrit fel soraimmal. Nyo kozzék a magyar remaeli kiseHjs^et kökvetlerik«»erről érdeklő kérdéshezu Mi4