Erdélyi Napló, 1991. november-december (1. évfolyam, 10-18. szám)
1991-11-07 / 10. szám
2. )| BSZAG-VUAG IGYELŐ ÖKÖLVÍVÁS SZABÁLYTALAN ÜTÉSEKKEL A parlamentben október 28-án folytatódott a Hargita—Kovászna-jelentés alapján megkezdett ökölvívó mérkőzés. Ezúttal a harmadik menetnek lehettünk szemtanúi. A szélsőséges PUNK által alaposan felkészített (és menedzselt) frontos honatyák nagy része ez alkalommal sem állta meg, hogy ne mérjen néhány szabálytalan (öv alatti) ütést az ellenfélnek kinevezett RMDSZ-re. A többségi párt képviselőit nagyon zavarta, hogy a magyarság érdekvédelmi szervezete nem volt hajlandó a homokzsák szerepét betölteni: megpróbált védekezni. A parlamentben „főszereplő“ pártok körében felemás vélemények uralkodtak: egyesek támogatták az NMF és a PUNK által indított kampányt (pl. Demokrata Agrárpárt), mások úgy értékelték, hogy ez a jelentés jelenlegi alakjában csupán a román demokrácia szándékait mocskolja be a világ előtt (parasztpártiak és szocdemek),és voltak, akik kivártak (liberálisok). ROMÁN-MAGYAR PARLAMENTI BARÁTSÁG Amíg a román törvényhozásban Magyarországot „szeparatista és irredenta“ törekvések támogatásával vádolták, román parlamenti bizottság utazott Budapestre. A különbizottság a két ország törvényhozása közötti barátság elmélyítése jegyében látogatta meg a magyar fővárost. A megbeszélések után a felek kijelentették, hogy a két ország parlamentjei közötti viszony jól fejlődik (?!). A KORMÁNYFŐ VÁLASZTÁSOKAT SZERETNE Theodor Stolojan kormányfő több ízben is sürgette a helyhatósági választásokat szabályozó törvénytervezet megvitatását, valamint a választások mielőbbi kiírását. Az NMF- nek is sürgős lett az önkormányzatok megválasztása, ezzel szemben az ellenzéknek már nem annyira. Úgy vélik, nem szükséges összecsapni egy ilyen jelentős törvényt, csupán azért, hogy az európai szokásokkal ellentétben tél közepén választásokat lehessen tartani. NĂSTASE ÁZSIÁBAN Adrian Năstase külügyminiszter ázsiai körútja során ellátogatott Dél-Koreába és Japánba. A román diplomácia vezetőjének megbeszélésein főleg a két távol-keleti ország által beígért kölcsönök és hitelek folyósításának megsürgetését célozták. Năstase szerdán, október 30-án megérkezett Új-Delhibe, ahol a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése mellett a szikh terroristák által elrabolt román kereskedelmi ügyvivő, Liviu Radu kiszabadításának esélyeiről tárgyalt az indiai vezetőkkel. Az új-delhi hatóságok megerősítették azt a hírt, miszerint a román diplomata még életben van, de kijelentették, hogy egyelőre semmilyen biztosítékot nem tudnak nyújtani az elrabolt kereskedelmi ügyvivő mielőbbi kiszabadításához. FEJLESZTÉSI KÖLCSÖN LONDONBÓL Florian Bercea költségvetésügyi miniszter a múlt héten Londonban tárgyalt az Európai Fejlesztési Bank vezetőivel. A megbeszélések eredményeként Románia mintegy 200 millió dollár értékű kölcsönt kap a gazdasági szerkezetváltás megvalósítására, valamint a nemzetgazdaság infrastruktúrájának fejlesztésére. PADLÓN A MEZŐGAZDASÁG A szerdai kormányülésen a miniszterek három főbb témát tárgyaltak meg. Az egyik kérdés a kormány által javasolt ár- és bérrendszer közötti arány módosítását célozta. Szóba került a mezőgazdaság nehéz helyzete is: az ülésen Petre Mărculescu mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter terjesztette be jelentését, amely igen szomorú képet festett a mezőgazdaság pillanatnyi helyzetéről, mivel a betakarítás egyes helyeken még nem fejeződött be, s az őszi vetési munkálatok menetében is jelentős késés tapasztalható. A harmadik, igen nagy jelentőségű napirendi pont Mugur Isărescunak, a Nemzeti Bank kormányzójának tervezete volt, amely szerint rövidesen részleges konvertibilitás valósítható meg, a kettős valutaárfolyam (tőzsdei és hivatalos) egyesítése folytán. FELBONTOTT SZÖVETSÉG A Liberális Párt (az NLP volt fiatal szárnya) miután kimaradt a Theodor Stolojan-féle kormányból, nagyon megharagudott volt szövetségesére, az NMF-re. Az „örökifjú" liberálisok árulással vádolták meg Petre Roman pártját, mivel engedelmeskedett a „nemzeti liberálisok" által diktált feltételeknek, amelyeknek egyik sarkalatos pontja a Dinu Patriciu vezette Liberális Párt „kifelejtése" volt az ország kormányzásából. A párt bejelentette, hogy a Front árulása miatt kénytelen kilépni a Reformok Chartája nevezetű frontos véd- és dacszövetségből is. RENDEZÉS VATRA-MÓDRA A Hargita—Kovászna jelentés kapcsán a PUNR, a Vatra politikai csápja egy nagyszabású „rendezési“ tervet készített elő. A 24 pontos tervezet tartalmazza a jelentés vitájának lezárása után javasolt sürgős lépéseket. A PUNR szerint a Büntető Törvénykönyvet ki kellene egészíteni néhányParagrafussal, amely bünteti az állam-, román-, nemzetellenes cselekedeteket. A javaslat szerint tehát némi módosítással ugyan, de visszatérne а ВТК kiselejtezett 266. Cikkelye, amelyre annak idején oly nagy előszeretettel hivatkoztak a szekuritáté tisztjei. KRALIK LÓRÁND VAJNOVSZKI KÁZMÉR PÁNIK A PARLAMENTBEN Amikor Theodor Stolojan miniszterelnök a parlamentben bejelentette, hogy a kormány a helyi választások legalkalmasabb időpontjának december 15-ét tekinti, a parlamentben kitört a pánik. Sokan a hatalom újabb cselének minősítették a kormányfői igényt. S ennek megfelelően a többség az indokoltnál zajosabban, az ellenzék az önvédelmi logika görcsösségével reagált. A kormány vállalt kötelezettségével érvelt: szorgalmazza a választások minél gyorsabb lebonyolítását — minden szinten. A helyi választásoknak pedig meg kell előzniük a parlamenti és elnöki választásokat, elvégre éppen az ellenzék tekinti még mindig a pártállam részvényeseinek a helyi hatóságokat, s valamennyi balsikerét már az ő számlájukra írja. Nem hajlandó tudomásul venni a valóságot: a tengernyi politikai párt és tömörülés közül kevés lesz a befutó. Az ellenérv: a nekigyűrközéshez rövid az idő. Idézzem a közhelyet? Mit csinál egy párt, miután elvesztette a választásokat? A következő választásokra készül. És mit csinál egy párt, miután megnyerte a választásokat? Készül a következő választásokra ... A pártok nem készültek 1990 májusa óta, ha egyszer váratlanul érte őket az óhaj, amelyet maguk hangoztatnak: helyi közigazgatási választásokat minél hamarabb! Mit tettek volna, ha esztendeje megfogalmazott igényük is teljesült volna, és azonnali, rendkívüli parlamenti választásokat írtak volna ki? A parlament magára vessen felkészületlenségéért, a törvények lassú átfutásáért. S csak most derül ki, hogy a helyigazgatási és a választási törvényen kívül a politikai pártok törvényét, a választási kampány finanszírozási törvényét, az új közigazgatási-területi beosztás törvényét meg kívánják várni. Mi több, a buzgó Mihăiţă Postolache a sajtó törvényét, Ioan Gavra a népszámlálást is. Mintha a helyi választások tisztasága azon múlna, hogy a népszámlálás hány magyart és hány ukránt mutat ki. Úgy látszik, egyesek jól megtanulták a megyeközi pártiskolák leckéit: nincsenek politika-semleges szférák. Magára vessen tehát a parlament, kellett neki törvényalkotás helyett sorozatban rendeznie az ünnepléseket és az évfordulókat! De maga a vita is sokszor az inkompetencia és a feltűnési viszketegség elegyét nyújtotta. Ennek időt rabló bajnokai az egymást túllicitáló két galaci szenátor, Ilie Platică Vidovici és Leonard Fintescu, illetve a fronttól balra szakadt Ion Zgorcea, teleormani képviselő volt. Utóbbinak egyik módosító javaslata például egyetlen szavazatot sem kapott — ő maga hiányzott a házból, egy másik javaslatát pedig képtelen volt megfogalmazni, mire egyszerűen visszavonta. A parlament az utóbbi napokban lihegett: kéttucat törvényszakaszt is megszavazott együltében — mégis elkésett. A választásokat valóban nem lehet decemberben megtartani. Marad a helyi közigazgatás ideiglenessége. És ellentmondásossága: egyrészt kormányfüggése, másrészt az általa gerjesztett kormányzati tehetetlenség. Pedig politikai tájképünkbe nagyon beillett volna már a végleges és korlátozott hatalma ellenére is önur a helyi közigazgatás. Majd esztendőre — ha az önmaguk bűvöletébe esett pártoknak addig sikerül elhelyezkedniük a startkőnél. ÁLLÁSFOGLALÁS ROMÁNIÁBAN ELLENFORRADALMI HELYZET VAN! A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a Trianoni békeszerződés előtt (1920) a debreceni püspökséghez (Magyarország) tartozott. Az országhatárok megváltoztatása után szerveződött önálló közigazgatási egyháztestté. Hányattatott történelmére jellemző, hogy a ’30-as évek közepéig nem nyert hivatalos elismerést a román államtól. Másfelől a püspöki hivatal kezdettől fogva albérletben, egy parokiális épület lelkész lakásában kénytelen működni. A II. világháború után a püspökségnek végre alkalma nyílt volna egy rangjához méltó, időközben elkészült egyházi épületbe költöznie. A román hatóságok azonban rövidesen rátették a kezüket egyemeletes, reprezentatív új központi épületére, később.” 1962- ben arra kényszerítve az akkori püspököt, hogy „önkéntes adomány“ formájában szentesítse a törvénytelenül birtokolt épület elidegenítését. Az elmúlt évtizedekben a Román Kommunista Párt megyei kabinetje székelt az épületben. Az 1989-es romániai változások után, melyeknek elindításában egyházunk — a temesvári református egyházközség révén — jelentős szerepet játszott, megnyílt a lehetőség a székház visszaszerzésére, annál is inkább, mivel megszűnt az épületet bitorló kommunista párt. Természetes igényünknek azonban az újkommunista hatóságok nem tettek eleget. Perre került sor. Az elsőfokú, számunkra kedvező bírósági döntést a megyei prefektúra megfellebbezte. A törvényszék helyt adott a fellebbezésnek, és végül is az épületet — jogerős ítélettel — elveszítettük. Ma, 1991. október 23-án hirdetett ítéletet a törvényszék. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület erélyesen tiltakozik székháza végleges, bármely törvényes alapot nélkülöző elidegenítése ellen. A Nagyváradi Megyei Törvényszék magyar- és egyházellenes jogfosztó döntését élesen elítéli, és abban a kommunista rendszer szellemében és módszereivel működő megyei prefektúra hatalmi szóval történt befolyását látja. Romániában ellenforradalmi kurzus érvényesül. Ennek egyik kézzelfogható jele egyházunk elidegeníthetetlen tulajdonának az elkobzása és általában az állami és párttulajdon törvénytelen megőrzése és átmentése. Nem véletlen, hogy Románia parlamentje kezdetben hallani sem akart a reprivatizációról, majd az ellenzék nyomására bizonytalan időre elodázta az err vonatkozó törvény elkészítését. Másfelől megállapítható, hogy Romániában az egyházi és vallásszabadság csupán deklaratív jellegű és szűk egyházi-vallásgyakorlati kereteken belül mozog. Az egyházak ismételt sürgetése ellenére a parlament egyre halogatja a vallástörvény elfogadását, anyagi téren továbbra is kisemmizi az egykor tulajdonaitól megfosztott egyházakat. Részleges kivételt képez ebben a tekintetben az ortodox egyház, mely nem volt képes elszakadni államegyházi múltjától. Jellemző, hogy református püspöki székházunkat ortodox teológia alapítására szánja a megyei prefektúra. Szintén vallási diszkriminációra vall az ortodoxok kivételezése a — szintén román nemzetiségű — görögkatolikusokkal szemben, akiknek elkobzott templomait továbbra is birtokukban tartják. Beleillik a képbe a iaşi ortodox érsekség esete, mely egy vadonatúj állami konferenciaépületet kapott birtokába az államtól, pompás érseki palotája mellé, miközben tőlünk még azt is elveszik, amit híveink vérén-verítéken építettünk. A megalázó körülmények között, albérletben működő Királyhágómelléki Református Püspökség ország-világ elé tárja tiltakozását, és követeli a román hatóságok haladéktalan intézkedését tarthatatlan helyzete orvoslása érdekében. Nagyvárad, 1991. X. 23. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Az elvett épület (CSAPÓ JÓZSEF felvétele) TŰZOLTÁS A működő demokráciákban van egy íratlan szabály: az ellenzék (és a sajtó) száz nap türelmi időt ad az új kormánynak szándékai bizonyítására. Ez a Stolojan-kormány esetében mandátumának mintegy felét jelentené, ami elég sok. Az első jelek szerint a kormány komolyan veszi önmagát. Tömören megfogalmazott, és az idő rövidsége miatt amúgy is korlátozott programját igyekszik keresztülvinni. Tűzoltásra vállalkozott, hát hozzáfogott a tüzet oltani. Szabad, korrekt és minél hamarabb kitűzött választásokat ígért. Első kezdeményezése, a decemberi helyi választások elbukott a pártok közakaratán. A piacgazdaság feltételeit megteremtő intézkedései közül napirendre került a lej árfolyamának egységesítése; a következő lépés az árak és a bérek összehangolása, hogy az infláció elviselhető szinten maradjon. Ehhez a szakszervezetekkel igyekszik megegyezni. A közhangulat javítása érdekében a miniszterelnök a bűnüldöző szervekkel találkozott. Ugyancsak közérzetünk javításáért történik a téli energiaszükséglet és az élelem biztosítására irányuló erőfeszítése. A kormány válságkezelő készsége kétségtelen ,— cselekvőképességét azonban a tényeknek kell igazolniuk. Elszántsága, célirányos gyorsasága minden esetre biztató — túlígéretekből, felemás intézkedésekből volt bőven részünk Petre Roman „alatt". Ezeket kell jóvátennie — amennyire lehet. ERDÉLYI NAPLÓ