Erdélyi Napló, 1991. november-december (1. évfolyam, 10-18. szám)

1991-11-07 / 10. szám

2. )| BSZAG-VUAG IGYELŐ ÖKÖLVÍVÁS SZABÁLYTALAN ÜTÉSEKKEL A parlamentben október 28-án folytatódott a Hargita—Ko­­vászna-jelentés alapján megkezdett ökölvívó mérkőzés. Ez­úttal a harmadik menetnek lehettünk szemtanúi. A szélső­séges PUNK által alaposan felkészített (és menedzselt) frontos honatyák nagy része ez alkalommal sem állta meg, hogy ne mérjen néhány szabálytalan (öv alatti) ütést az ellenfélnek kinevezett RMDSZ-re. A többségi párt képvi­selőit nagyon zavarta, hogy a magyarság érdekvédelmi szervezete nem volt hajlandó a homokzsák szerepét betöl­teni: megpróbált védekezni. A parlamentben „főszereplő“ pártok körében felemás vélemények uralkodtak: egyesek támogatták az NMF és a PUNK által indított kampányt (pl. Demokrata Agrárpárt), mások úgy értékelték, hogy ez a jelentés jelenlegi alakjában csupán a román demokrácia szándékait mocskolja be a világ előtt (parasztpártiak és szocdemek),­­és voltak, akik kivártak (liberálisok). ROMÁN-MAGYAR PARLAMENTI BARÁTSÁG Amíg a román törvényhozásban Magyarországot „szepara­tista és irredenta“ törekvések támogatásával vádolták, ro­mán parlamenti bizottság utazott Budapestre. A különbi­zottság a két ország törvényhozása közötti barátság elmé­lyítése jegyében látogatta meg a magyar fővárost. A meg­beszélések után a felek kijelentették, hogy a két ország parlamentjei közötti viszony jól fejlődik (?!). A KORMÁNYFŐ VÁLASZTÁSOKAT SZERETNE Theodor Stolojan kormányfő több ízben is sürgette a hely­hatósági választásokat szabályozó törvénytervezet megvita­tását, valamint a választások mielőbbi kiírását. Az NMF- nek is sürgős lett az önkormányzatok megválasztása, ezzel szemben az ellenzéknek már nem annyira. Úgy vélik, nem szükséges összecsapni egy ilyen jelentős törvényt, csupán azért, hogy az európai szokásokkal ellentétben tél közepén választásokat lehessen tartani. NĂSTASE ÁZSIÁBAN Adrian Năstase külügyminiszter ázsiai körútja során elláto­gatott Dél-Koreába és Japánba. A román diplomácia ve­zetőjének megbeszélésein főleg a két távol-keleti ország ál­tal beígért kölcsönök és hitelek folyósításának megsürge­­tését célozták. Năstase szerdán, október 30-án megérkezett Új-Delhibe, ahol a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése mellett a szikh terroristák által elrabolt román kereskedelmi ügyvivő, Li­viu Radu kiszabadításának esélyeiről tárgyalt az indiai ve­zetőkkel. Az új-delhi hatóságok megerősítették azt a hírt, miszerint a román diplomata még életben van, de kije­lentették, hogy egyelőre semmilyen biztosítékot nem tud­nak nyújtani az elrabolt kereskedelmi ügyvivő mielőbbi ki­szabadításához. FEJLESZTÉSI KÖLCSÖN LONDONBÓL Florian Bercea költségvetésügyi miniszter a múlt héten Londonban tárgyalt az Európai Fejlesztési Bank vezetői­vel. A megbeszélések eredményeként Románia mintegy 200 millió dollár értékű kölcsönt kap a gazdasági szerkezetvál­tás megvalósítására, valamint a nemzetgazdaság infrastruk­túrájának fejlesztésére. PADLÓN A MEZŐGAZDASÁG A szerdai kormányülésen a miniszterek három főbb témát tárgyaltak meg. Az egyik kérdés a kormány által javasolt ár- és bérrendszer közötti arány módosítását célozta. Szó­ba került a mezőgazdaság nehéz helyzete is: az ülésen Petre Mărculescu mezőgazdasági és élelmiszeripari minisz­ter terjesztette be jelentését, amely igen szomorú képet festett a mezőgazdaság pillanatnyi helyzetéről, mivel a be­takarítás egyes helyeken még nem fejeződött be, s az őszi vetési munkálatok menetében is jelentős késés tapasztal­ható. A harmadik, igen nagy jelentőségű napirendi pont Mugur Isărescunak, a Nemzeti Bank kormányzójának ter­vezete volt, amely szerint rövidesen részleges konvertibili­tás valósítható meg, a kettős valutaárfolyam (tőzsdei és hivatalos) egyesítése folytán. FELBONTOTT SZÖVETSÉG A Liberális Párt (az NLP volt fiatal szárnya) miután ki­maradt a Theodor Stolojan-féle kormányból, nagyon meg­haragudott volt szövetségesére, az NMF-re. Az „örökifjú" liberálisok árulással vádolták meg Petre Roman pártját, mivel engedelmeskedett a „nemzeti liberálisok" által diktált feltételeknek, amelyeknek egyik sarkalatos pontja a Dinu Patriciu vezette Liberális Párt „kifelejtése" volt az ország kormányzásából. A párt bejelentette, hogy a Front árulása miatt kénytelen kilépni a Reformok Chartája ne­vezetű frontos véd- és dacszövetségből is. RENDEZÉS VATRA-MÓDRA A Hargita—Kovászna jelentés kapcsán a PUNR, a Vatra politikai csápja egy nagyszabású „rendezési“ tervet készí­tett elő. A 24 pontos tervezet tartalmazza a jelentés vitá­jának lezárása után javasolt sürgős lépéseket. A PUNR sze­rint a Büntető Törvénykönyvet ki kellene egészíteni néhány­­Paragrafussal, amely bünteti az állam-, román-, nemzet­ellenes cselekedeteket. A javaslat szerint tehát némi mó­dosítással ugyan, de visszatérne а ВТК kiselejtezett 266. Cikkelye, amelyre annak idején oly nagy előszeretettel hi­vatkoztak a szekuritáté tisztjei. KRALIK LÓRÁND VAJNOVSZKI KÁZMÉR PÁNIK A PARLAMENTBEN Amikor Theodor Stolojan mi­niszterelnök a parlamentben bejelentette, hogy a kormány a helyi választások legalkal­masabb időpontjának decem­ber 15-ét tekinti, a parlament­ben kitört a pánik. Sokan a hatalom újabb cselének minő­sítették a kormányfői igényt. S ennek megfelelően a több­ség az indokoltnál zajosabban, az ellenzék az önvédelmi logika görcsösségével reagált. A kormány vállalt kötelezett­ségével érvelt: szorgalmazza a választások minél gyorsabb le­bonyolítását — minden szinten. A helyi választásoknak pedig meg kell előzniük a parlamen­ti és elnöki választásokat, el­végre éppen az ellenzék te­kinti még mindig a pártállam részvényeseinek a helyi hatósá­gokat, s valamennyi balsikerét már az ő számlájukra írja. Nem hajlandó tudomásul ven­ni a valóságot: a tengernyi po­litikai párt és tömörülés közül kevés lesz a befutó. Az ellenérv: a nekigyűrkö­­zéshez rövid az idő. Idézzem a közhelyet? Mit csinál egy párt, miután elvesztette a vá­lasztásokat? A következő vá­lasztásokra készül. És mit csi­nál egy párt, miután meg­nyerte a választásokat? Készül a következő választásokra ... A pártok nem készültek 1990 májusa óta, ha egyszer várat­lanul érte őket az óhaj, ame­lyet maguk hangoztatnak: he­lyi közigazgatási választásokat minél hamarabb! Mit tettek volna, ha esztendeje megfogal­mazott igényük is teljesült volna, és­ azonnali, rendkívüli parlamenti választásokat írtak volna ki? A parlament magára vessen felkészületlenségéért, a törvé­nyek lassú átfutásáért. S csak most derül ki, hogy a hely­­igazgatási és a választási tör­vényen kívül a politikai pár­tok törvényét, a választási kampány finanszírozási törvé­nyét, az új közigazgatási-terü­leti beosztás törvényét meg kí­vánják várni. Mi több, a buz­gó Mihăiţă Postolache a sajtó törvényét, Ioan Gavra a nép­számlálást is. Mintha a helyi választások tisztasága azon múlna, hogy a népszámlálás hány magyart és hány ukránt mutat ki. Úgy látszik, egyesek jól megtanulták a megyeközi pártiskolák leckéit: nincsenek politika-semleges szférák. Ma­gára vessen tehát a parlament, kellett neki törvényalkotás he­lyett sorozatban rendeznie az ünnepléseket­ és az évforduló­kat! De maga a vita is sok­szor az inkompetencia és a feltűnési viszketegség elegyét nyújtotta. Ennek időt rabló bajnokai az egymást túllicitáló két galaci szenátor, Ilie Plati­­că Vidovici és Leonard Fin­­tescu, illetve a fronttól balra szakadt Ion Zgorcea, teleorma­ni képviselő volt. Utóbbinak egyik módosító javaslata pél­dául egyetlen szavazatot sem kapott — ő maga hiányzott a házból, egy másik javaslatát pedig képtelen volt megfogal­mazni, mire egyszerűen vissza­vonta. A parlament az utóbbi na­pokban lihegett: kéttucat tör­vényszakaszt is megszavazott együltében — mégis elkésett. A választásokat valóban nem lehet decemberben megtartani. Marad a helyi közigazgatás ideiglenessége. És ellentmondá­sossága: egyrészt kormán­yfüg­­gése, másrészt az általa ger­jesztett kormányzati tehetet­lenség. Pedig politikai tájké­pünkbe nagyon beillett volna már a végleges és korlátozott hatalma ellenére is önur a helyi közigazgatás. Majd esztendőre — ha az önmaguk bűvöletébe esett pár­toknak addig sikerül elhelyez­kedniük a startkőnél. ÁLLÁSFOGLALÁS ROMÁNIÁBAN ELLENFORRADALMI HELYZET VAN! A Királyhágómelléki Reformá­tus Egyházkerület a Trianoni békeszerződés előtt (1920) a debreceni püspökséghez (Ma­gyarország) tartozott. Az or­szághatárok megváltoztatása u­­tán szerveződött önálló közi­gazgatási egyháztestté. Hányattatott történelmére jellemző, hogy a ’30-as évek közepéig nem nyert hivatalos elismerést a román államtól. Másfelől a püspöki hivatal kezdettől fogva albérletben, egy parokiális épület lelkész­ lakásában kénytelen működni. A II. világháború után a püspökségnek végre alkalma nyílt volna egy rangjához mél­tó, időközben elkészült egyhá­zi épületbe költöznie. A ro­mán hatóságok azonban rövi­desen rátették a kezüket egy­emeletes, reprezentatív új köz­ponti épületére, később.” 1962- ben arra kényszerítve az ak­kori püspököt, hogy „önkén­tes adomány“ formájában szentesítse a törvénytelenül birtokolt épület elidegenítését. Az elmúlt évtizedekben a Román Kommunista Párt me­gyei kabinetje székelt az épü­letben. Az 1989-es romániai változások után, melyeknek el­indításában egyházunk — a te­mesvári református egyház­­község révén — jelentős sze­repet játszott, megnyílt a lehe­tőség a székház visszaszerzésé­re, annál is inkább, mivel megszűnt az épületet bitorló kommunista párt. Természetes igényünknek azonban az új­kommunista hatóságok nem tettek eleget. Perre került sor. Az elsőfokú, számunkra ked­vező bírósági döntést a me­gyei prefektúra megfelleb­bezte. A törvényszék helyt a­­dott a fellebbezésnek, és végül is az épületet — jogerős íté­lettel — elveszítettük. Ma, 1991. október 23-án hirdetett ítéletet a törvényszék. A Királyhágómelléki Refor­mátus Egyházkerület erélye­sen tiltako­zik székháza végle­ges, bármely törvényes alapot nélkülöző elidegenítése ellen. A Nagyváradi Megyei Tör­vényszék magyar- és egyházel­lenes jogfosztó döntését éle­sen elítéli, és abban a kommu­nista rendszer szellemében és módszereivel működő megyei prefektúra hatalmi szóval tör­­té­nt befolyását látja. Romániában ellenforradal­mi kurzus érvényesül.­­ En­nek egyik kézzelfogható jele egyházunk elidegeníthetetlen tulajdonának az elkobzása és általában az állami és párttu­lajdon törvénytelen megőr­zése és átmentése. Nem vélet­len, hogy Románia parla­mentje kezdetben hallani sem akart a reprivatizációról, majd az ellenzék nyomására bizony­talan időre elodázta az err vonatkozó törvény elkészítését. Másfelől megállapítható, hogy Romániában az egyházi és vallásszabadság csupán dek­laratív jellegű és szűk egyhá­­zi-vallásgyakorlati kereteken belül mozog. Az egyházak is­mételt sürgetése ellenére a parlament egyre halogatja a vallás­törvény elfogadását, a­­nyagi téren továbbra is kisem­­mizi az egykor tulajdonaitól megfosztott egyházakat. Részleges kivételt képez eb­ben a tekintetben az ortodox egyház, mely nem volt képes elszakadni államegyházi múlt­jától. Jellemző, hogy refor­mátus püspöki székházunkat ortodox teológia alapítására szánja a megyei prefektúra. Szintén vallási diszkrimináci­óra vall az ortodoxok kivéte­lezése a — szintén román nemzetiségű — görögkatoliku­sokkal szemben, akiknek el­kobzott templomait továbbra is birtokukban tartják. Beleil­lik a képbe a iaşi ortodox ér­sekség esete, mely egy vado­natúj állami konferenciaépü­letet kapott birtokába az ál­lamtól, pompás érseki palotá­ja mellé, miközben tőlünk még azt is elveszik, amit híveink vérén-verítéken építettünk. A megalázó körülmények között, albérletben működő Királyhágómelléki Református Püspökség ország-világ elé tárja tiltakozását, és követeli a rom­án hatóságok haladékta­lan intézkedését tarthatatlan helyzete orvoslása érdekében. Nagyvárad, 1991. X. 23. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Az elvett épület (CSAPÓ JÓZSEF felvétele) TŰZOLTÁS A működő demokráciákban van egy íratlan szabály: az ellenzék (és a sajtó) száz nap türelmi időt ad az új kormánynak szándé­kai bizonyítására. Ez a Stolojan-kormány esetében mandátumá­nak mintegy felét jelentené, ami elég sok. Az első jelek szerint a kormány komolyan veszi önmagát. Tömören megfogalmazott, és az idő rövidsége miatt amúgy is korlátozott programját igyekszik keresztülvinni. Tűzoltásra vál­lalkozott, hát hozzáfogott a tüzet oltani. Szabad, korrekt és minél hamarabb­ kitűzött választásokat ígért. Első kezdeményezése, a decemberi helyi választások elbu­kott a pártok közakaratán. A piacgazdaság feltételeit megteremtő intézkedései közül napirendre került a lej árfolyamának egységesítése; a következő lépés az árak és a bérek összehangolása, hogy az infláció elvisel­hető szinten maradjon. Ehhez a szakszervezetekkel igyekszik megegyezni. A közhangulat javítása érdekében a miniszterelnök a bűn­üldöző szervekkel találkozott. Ugyancsak közérzetünk javításáért történik a téli energiaszükséglet és az élelem biztosítására irá­nyuló erőfeszítése. A kormány válságkezelő készsége kétségtelen ,— cselekvő­képességét azonban a tényeknek kell igazolniuk. Elszántsága, célirányos gyorsasága minden esetre biztató — túlígéretekből, felemás intézkedésekből volt bőven részünk Petre Roman „alatt". Ezeket kell jóvátennie — amennyire lehet. ERDÉLYI NAPLÓ

Next