Erdélyi Napló, 1998. november-december (8. évfolyam, 44-52. szám)

1998-11-03 / 44. szám

Mindkét vasárnap (október 25- én és november 1-jén) a szavazópolgárok érdektelensége jellemezte a bukaresti főpolgármesteri választásokat. Előbb az 1,7 millió szavazó 34, majd 36 százaléka adta le voksát. A parasztpárti Viorel Kis, ügyvezető főpolgármester, a Demokrata Konvenció jelöltje elsőre a szavazatok 41,5, másodjára 44,6 százalékát szerezte meg. A megismételt szavazás csupán azt döntötte el, hogy a második fordulóban nem a független George Pădure, az első kerület polgármestere (19,6, majd 20,7 százalék), hanem a két választás között összefogó baloldal jelöltje, az SZDRP-s Sorin Oprescu (19,3, majd 27 százalék) lesz kis ellenfele november 8-án. A fővárosnak ezért igazán kár volt egyenkét mintegy négymilliárd lejt kóstáló háromfordulós választásokat tartania, amikor az eredmény második nekifutásra is ugyanaz maradt. Kedden a Románia Alternatívája Párt bejelentette kilépését a Demokrata Konvencióból és a kormányból. Indokuk: a kormánykoalíció nem valósította meg programját, az ország gazdasági-társadalmi helyzete romlik, a jobboldali összefogásra tett kísérletüket értetlenség fogadta. Csütörtökön Horia Ene, a kutatás és technológia minisztere, az RAP tagja lemondott. A tárca ügyvezetését Valeriu Stoica igazságügy-miniszterre bízták - ő az a liberális politikus, aki mindenhez ért (az Egészségügyi Minisztériumot is ő vezette Bárányi Ferenc lemondása után). Kedden országos pedagógussztrájk robbant ki. Szerdán megegyezés született a kormány és a pedagógus-szakszervezetek között: december 1-jétől a pedagógusok megkapják a fizetéspótlékot, januárban a 13. fizetést, az 1999-es költségvetés pedig prioritást biztosít a tanügynek. Szerdán jelentették be, hogy az 1999-es költségvetés előterjesztésével együtt karcsúsítják a kormányt. A jelenlegi 25 tárca közül 17 marad. Szerdán magas szintű ortodox-görög katolikus tárgyalás folyt Bukarestben. 1990 után először ültek tárgyalóasztalhoz a két vallásfelekezet vezető tisztségviselői, akik megegyeztek abban, hogy január 20-án folytatják. Addig a két egyház nem támadja egymást, a templomok tulajdonjogát pedig (a görög katolikus egyház 1948-ban elkobzott templomainak töredékét kapta vissza) a püspökségek szintjén vizsgálják meg. Csütörtökön - Miron Cosma nyomására - felmentették tisztségéből Pompiliu Budulant, Hunyad megye szociáldemokrata prefektusát. Az RSZDP azzal fenyegetőzik, hogy kilép a kormányból. Pénteken kiderült, hogy Gheorghe Funar és hívei belépnek a Nagy- Románia Pártba, ahol Vadim Tudor már rég tartogatja Kolozsvár polgármesterének a főtitkári tisztet. Funar csak a választások megnyerése után költözik Bukarestbe, mert szerinte az országnak akkor lesz rá szüksége. Szombaton közölték, hogy Virgil Măgureanu Román Nemzeti Pártja fuzionál a Román Nemzeti Egységpárt megmaradt szárnyával. Vajnovszki Kázmér Qy. MAROSVÁSARHELY Magyar polgármesterek országos találkozója Október 31-én az Ifjúsági Házban magyar nemzetiségű - RMDSZ- listán megválasztott és független - polgármesterek találkozója zajlott. Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának szervezésében megtartott tanácskozásra meghívták a szövetség megyei és területi vezetőit is. A szervezők 250 önkormányzati képviselőt vártak, akik közül csupán 180-an voltak jelen. A konferencia kezdete előtt néhány perccel a szervezők közölték a sajtóval, hogy nem vehetnek részt a tanácskozáson, viszont az értekezlet végére sajtótájékoztatót ígértek, amelyen úgymond összefoglalják majd az ott elhangzottakat. Az ülésen Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatója után parlamenti és kormányzati tisztségviselők tartottak előadást az önkormányzati reform helyzetéről. Felszólaltak Seres Dénes és Varga Attila, a szenátus, illetve a képviselőház közigazgatási és területrendezési bizottságának elnökei, Bara Gyula és Borbély László államtitkárok, akik azokat a beruházási és pályázási lehetőségeket ismertették, amelyeket helyi szinten felhasználhatnak a falvak, községek, városok polgármesterei, Demeter János, a kormányfőtitkár helyettese, aki a helyi költségvetési törvény hiányosságaira hívta fel a figyelmet. Az ebédszünet után a polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselők a helyhatóságok működtetéséhez kötődő problémáikról, gondjaikról szóltak. Este fél hétkor a beígért sajtótájékoztatóval ért véget a tanácskozás. A kiadott közlemény szerint a felszólalások összegzéseként és az elhangzott beszámolók nyomán a jelenlévők javasolták, hogy a törvényhozás mielőbb fogadja el azokat a törvényeket, amelyek valós helyi autonómiát biztosítanak, ugyanakkor megfelelő egyensúlyban tartják az olyan helységek költségvetését, amelyek a helyi pénzügyi törvény alapján nem tudnak megfelelő saját bevételt biztosítani közösségeik számára; a törvények biztosítják a helyhatóságok, polgármesterek hatáskörének bővítését és tényleges gyakorlását, a helyi kezdeményezések támogatását, a pályázati rendszer meghonosítását, valamint a kettős alárendeltségű intézmények megyei, illetve helyi tanácsi alárendeltségbe való áthelyezését; a közigazgatási reform gyakorlatba ültetése érdekében hozott törvények az európai integráció szellemében, a szubszidiaritás elve szerint szélesítsék a helyhatóságok hatáskörébe áthelyezett döntéshozatali jogköröket, ezáltal közelebb hozván ezeket az állampolgárokhoz. A szervezők szándéka szerint a tanácskozást a következő esztendő elején megismétlik. Szentgyörgyi László TEMESVÁR Sok szerb összehajolt Október utolsó napjaiban első találkozójukat tartották Temesváron Európa szerb népcsoportjai. A találkozóra Albániából, Ausztriából, Olaszországból, Macedóniából, Magyarországról, Szlovéniából, Németországból és Horvátországból érkeztek küldöttek, de jelen voltak a jugoszláv és a szerb kormány kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterei, a Szerb Tudományos Akadémia, valamint számos jugoszláviai kulturális egyesület képviselői. A bukaresti kormány kisebbségügyi és művelődési minisztere a kormányátalakítás egyeztetései miatt az utolsó pillanatban visszamondta jelenlétét, de üzenetben üdvözölte a találkozót. A küldöttek elhatározták, hogy rendszeresítik találkozóikat, és minden erőiket összahangolják a szerb nemzeti érdek érvényesítésének ügyében. Elkerülhetetlen volt, hogy a koszovói helyzetről is eszmét cseréljenek. Nyilatkozatban ítélték el a koszovói albán szeparat t tisták akcióit, és a problémák megoldására csakis a békés tárgyalásokat, a Milosevic-Holbrooke-megállapodás betartását javasolták. A Szerbek Világszövetsége ez alkalommal a Méltóság és a Hazafiság érmével tüntette ki Slavomir Gvozdenovicsot, aki a bukaresti parlamentben képviseli a honi szerb közösséget. - Természetes volt, hogy itt, Temesváron és mi rendezzük meg ezt a találkozót - nyilatkozta az Erdélyi Naplónak Gvozdenovics. - Jugoszlávia széteséséig a romániai szerb közösség számított a legnépesebb és legrégibb szerb közösségnek az anyaország határain kívül. E találkozóra Temesvárt szellemisége, szerb műemlékei, intézményei is alkalmassá tették. Bizonyára a szerb népcsoportok helyzete országról országra változó... - A mi sorsunk elsősorban azoktól az országoktól függ, amelyekben élünk, és amelyeknek lojális állampolgárai vagyunk. Ez persze nem gátol meg bennünket abban, hogy jó szerbek is legyünk. Talán Romániában és Magyarországon a legrendezettebb a szerb közösség helyzete. Macedóniában, Szlovéniában és Albániában nem alakult még ki közösségi státusuk. Horvátországban a legtragikusabb a helyzet. Ott az alapvető jogokat sem biztosítják számukra. Közel félmillió szerb menekült el onnan Szerbiába és másik kétszázezer szerte a nagyvilágba. Kimondhatatlan igazságtalanságnak tartom, hogy a koszovói albánokért összefog, róluk pedig hallgat a világ. - Egy kisebbség számára egyáltalán nem mellékes, törődnek-e vele az anyaországban. Milyen anyaországnak érzi Szerbiát? - Jugoszlávia csak a nyolcvanas évek végén fordította először felénk az orcáját. Ezt nem tudjuk elfelejteni s megbocsátani. Tito idején jószerével nem is tudták, hogy létezünk. Azóta megváltozott a helyzet, és azt hiszem, ha nem lenne Jugoszláviában ez a nagy nyomorúság, még inkább érezhetnénk az anyaország támogatását. - Külön nyilatkozatot fogalmaztak meg Koszovó ügyében. Mennyiben érzi a szerb nemzet és mennyiben Milosevic ügyének mindazt, ami Koszovóban történik. - Nem vagyok Milosevic híve, de alapvetően téves a kiindulópont a koszovói helyzet nyugat-európai és amerikai megítélésében. Ott ringott a szerb nép bölcsője, és két világháború között is még a szerbek voltak többségben. Mára 10 százalék alá esett számarányuk. Ezért is Tito vagy Milosevic a hibás? Megvannak a belgrádi rezsimnek is a bűnei, de hogy a koszovói szeparatizmus ügyét csak az ő nyakukba varrják, azt merőben igazságtalanságnak tartjuk. Szerbia semmi mást nem akart, csak megvédeni nemzeti érdekeit és határait. Gazda Árpád i * ■■Hi 0a távolmaradás is válasz . A csalódás hangján különös, de talán annál érthetőbb és őszintébb utórezgése is volt - túl a politikai tirádákon - az Érmihályfalván megrendezett Partiumi Fórumnak. A szervező házigazdák nyílt levelet intéztek az RMDSZ országos vezetéséhez és azokhoz a tisztségviselőkhöz, akik nem válaszoltak meghívásukra és tüntetőleg távolmaradtak a rendezvénytől. A levelet az RMDSZ helyi szervezetének választmánya jegyzi. Mi, az RMDSZ érmihályfalvi szervezete, belső viták után úgy határoztunk, hogy elvállaljuk a Partiumi Fórum megszervezését. Tettük ezt annak tudatában, hogy sok és sokfajta nehézséggel kell szembenéznünk. Jóhiszeműen vállaltuk, hogy keretet biztosítunk egy olyan fórum számára, amely első lépés lehet azon az úton, amely elvezethet szervezetünk megújulásához. Minden erőnkből igyekeztünk semlegesek maradni, ugyanakkor minden véleményre kíváncsiak lettünk volna. Szerettünk volna vendéglátói lenni azoknak a tisztségviselőknek, akikre választások alkalmával mihályfalvi magyar emberek ezrei voksolnak. Csalódással, szomorúan vesszük tudomásul, hogy választott vezetőink közül alig néhányan érezték kötelességüknek, hogy szembenézzenek velünk és meghallgassák véleményünket. A túlnyomó többség annyira sem méltatta igyekezetünket, hogy jelezze távolmaradásának okát. Mi, szervezők mégsem ítéljük haszontalannak a Régiók Találkozóját, hiszen a meghívottak távolmaradása is egyfajta válasz kérdéseinkre. Erdélyi Napló Romörmeny Varujan Vozganian szenátornak, a Romániai Örmények Szövetsége elnökének politikai megnyilvánulásai mostanság nagy csalódást okoznak mind a hazai etnikai kisebbségek, mind a demokrata érzelmű, európai gondolkodású polgárok körében. A román jobboldal főideológusaként fellépő közgazdász örmény létére „nemzetibb akar lenni a nemzetieknél"’ - fogalmaz hozzá intézett nyílt levelében Sántha Pál Vilmos Csíkszeredai RMDSZ-elnök melldöngető, exkluzivista, demagóg megnyilatkozásai a román szélsőnacionalizmus malmára hajtják a vizet. „Az Ön megnyilvánulásai, melyek a romániai magyar népközösség ellen, de különösen a Hargita és Kovászna megyei magyarok ellen irányulnak, elítélendőek, de meggyőződésem, hogy ezeket a véleményeket és cselekedeteket nem támogatja az az örmény közösség, amellyel mi, magyarok ebben a két megyében teljes tiszteletmegadással, példamutatóan élünk együtt” - véli a levélíró.