Erdővidéki Hirlap, 1925 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1925-12-01 / 1. szám
2. oldal. — 1. száza. „Erdővidéki Hírlap “ 1925. december 1. Tudnivalók a közigazgatási választásokról. Küszöbön lévén a közigazgatási törvény végrehajtása s ezzel kapcsolatosan a közigazgatási választások, községekben és törvényhatóságokban. Szükségesnek tartjuk, hogy a választási eljárásról minden honpolgár kellően informálva legyen s jogát a törvény keretein belül minden körülmények között gyakorolja. A választási tudnivalókat alapos részletezéssel közli a „Magyar Párt“ háromszék megyei tagozata s azt közöljük mi is olvasóinkkal az alábbiakban. Most lesz az első alkalom, hogy a törvény biztosította jogainkat gyakoroljuk a választásoknál. Meg kell ragadnunk tehát ez első alkalmat arra, hogy e sorsdöntő pillanatokban a törvény által biztosított minden lehető előnyt elérjünk. A törvény módot nyújt erre, csak élnünk kell a törvényben gyökerező jogainkkal. A törvény községi és megyei tanács néven, ha más összetételben is, jórészt visszaállítja a régi törvény szerinti községi és városi képviselőtestületet és a törvényhatósági bizottságot, nemkülönben állandó választmány címen a régi községi, illetve városi tanácsot A megyei állandó választmány nem fedi a régi állandó választmány fogalmát. Ez újszülöttje az új törvénynek. Ugyanis az új törvény által létesített megyei állandó választmány tagjai nem annyira a régi állandó választmánynak, hanem inkább a régi törvényhatósági választott tisztviselőknek felelnek meg. A községi, városi és megyei tanácsot az egybehívott választópolgárok választják. A primárt, a községi, városi állandó választmányt a községi tanács, a megyei állandó választmányt pedig a megyei tanács választja, így hát a választópolgár közvetlenül, vagy közvetve részese a községi és megyei közigazgatásnak. Olyan közigazgatás lesz ennélfogva, amilyent a választópolgárok érdemelnek. Községi és vármegyei választók azok a román állampolgárok, akik megfelelnek mindazoknak a feltételeknek, melyek az országgyűlési képviselőválasztóktól megkívántatnak. 21 évesek és abban a községben, illetve vármegyében, melyben szavazati jogukat kívánják gyakorolni, legalább egy év óta rendes lakhellyel bírnak, a megyei székhelyen lakó választók a megyei választásoknál nem szavaznak, ellenben a megyei tanácsba beválaszthatók. A választóknak a választás előtt 3 nappal választói igazolványok adatnak ki. A községi és megyei tanácsokba választhatók azok, „akiknek választói joguk van, legalább 25 évesek, írni és olvasni tudnak. A községi és megyei tanácsnak nem lehet valaki egyszerre választott tagja. Minden község egy választókerületet képez a községi választásoknál. A községi választások eredményét a választási elnök állapítja meg és hirdeti ki, a megyei választásokra nézve pedig a központi választási iroda. Ami a választást illeti, a választási műveletek úgy a községeknél, mint a megyénél csak egy napig tartanak. Reggel 8 órakor kezdődnek, egyetlen 2 órai megszakítással az ebéd idején és folytatódnak 17 óráig, meghosszabbíthatók lévén az iroda elnöke által legfeljebb 22 óráig ha még vannak szavazók, akik nem szavaztak. A választási irodákban a helyi törvényszék főelnöke vagy helyettesítője által választások előtt 10 nappal sorshúzás útján kijelölt birák elnökölnek. Azon községekben, ahol ítélőtáblák vannak a birák elnökölnek és az ítélőtábla főelnöke vagy helyettesítője jelöli ki őket abban az esetben pedig, ha a járásbirák és helyettes járásbirák, valamint a törvényszéki birák száma nem elegendő, ez a szám ítélőtáblás tanácsosokkal (birákkal) egészítendő ki. (A birák sorsolásával egyidelieg meghatározandó az a kör is, amely a község választások eredményt központosítja, összesíti és kihirdet .) A törvényszéki főelnöke’vagy helyettesítője hlVHtSÍBÖ?! elnöke a központi választási irodának Az esetben, ha a (vidéki) községbe! választásokon elnökeni hivatott birák száma kisebb volna, mint a községek száma, amelyekben a választás megejtendő, ezek községcsoportonként ejtendők meg. A községek csoportosítását a törvényszék fő elnöke vagy helyettesítője végzi, egyidejűleg a választásokon elnökölni delegált birák sorshúzásával. Ha a birák hiánya miatt a választások nem volnának a határidőben megejthetők, azokon kivételesen e nyilvános ülésen, a törvényszék főelnöke vagy helyettesítője által a községcsoportok alakításával egyidejűleg sorshúzás útján kijelölt megyei tanácsosok is elnökölhetnek. A szavazási iroda elnökének az összes választásoknál azon hatóság jegyzőinek vagy helyetteseinek egyike, ezek hiányában a jegyzői hivatal e célra delegált tisztviselője és két, a jelöltek által a jelölés letételével egyidejűleg kijelöltek közül kisorsolt választó segédkezik. A jelöltek ajánlása úgy a községeknél, mint a megyénél a szavazásra kitűzött nap előtt legalább 8 nappal előbb eszközlendő és pedig az utolsó rendelkezésre álló nap 18 órájáig. A községekben és nem székhely városokban az ajánlás azon járásbíróságnál eszközlendő, amelynek kerületében a község van. A megyeszékhelyeken és a megyei választásoknál az ajánlás az illető törvényszék főelnökénél eszközlendő. A javaslatot írásban kell megtenni, két példányban és legalább 25 választó által írandó alá a (vidéki) községekben és városokban és legalább 50 által a municipiumokban. Az ajánló választóknak személyesen kell megjelenniük vagy megbízottjaik útján.. Az ajánlatokat elfogadó bírónak meg kell győződnie személyazonosságukról és arról, hogy úgy ők, mint a jelöltek fel vannak véve a választói névjegyzékbe. Nem kötelező a birák előtt a (vidéki) községekből való ajánlók megjelenése. Személyazonosságukat a község jegyzője igazolhatja. Vidéki községeknél a jelöltek ajánlása szóbelileg is történhet, de csak a biró jelenlétében. A biró, aki a jelölt ajánlásokat elfogadta, okiratba foglalja a tett nyilatkozatokat és bevezeti a jelöltek neveit az ajánlók által kért sorrendben, jegyzőkönyvet véve fel. (Folytatjuk ) TÁRCA. Zűrzavar. Oroszból fordította : Csánky Gyula. A Rötstein utódai-féle likőrgyár nagy udvarába, elegánsan hintázva magát a nyeregben, egy hófehér tiszta zubbonyba öltözött fiatalember lovagolt be. A nap gondtalanul mosolygott úgy a főhadnagy csillagain, mint az udvaron szanaszéjjel dobált törölt üvegdarabokon. Mindenen a nyári nap egészséges, világos szépsége pihent és semmi sem zavarta ezt a szépséget a világos kék éggel való kacérkodásban. Még a piszkos, füstös csűr, vagy a büdös pálinka illat sem volt képes megzavarni az általános kellemes hangulatot. A főhadnagy vígan ugrottle a nyeregből s átadta a kantárt egy odafutó embernek s a bejárat felé ment, miközben ujjaival végig simította keskeny, fekete bajusszát. A puha, világos, régi lépcső legfelső fokán szemközt jött vele egy nem éppen fiatal, kissé büszke szobalány, kinek átadta szótlanul névjegyét. A szobalány eltűnt az ajtó mögött és elolvasta a névjegyen álló nevet: Alexandru Grigorevics Sokolsky. Néhány pillanat múlva a türelmetlenül várakozó főhadnagy a következő választ kapta az elősiető szobalánytól: A kisasszony nem tudja fogadni a főhadnagy urat, mert nem érzi magát teljesen jól. Sokolsky felnézett a mennyezetre és az alsó ajkát előre biggyesztette, „borzasztó“ mondta. Hallgasson csak ide. — mondá közelebb lépve a szobaleányhoz . — menjen és mondja meg Zuzanna Moiszernának, hogy nekemr, föltétlen kell vele beszélnem. Föltétlen . Bocsásson meg a tolakodásért, de csak egy rövid percig fogom zavarni. A szobalány vállat vont és lustán befordult a szobába. — Jól van! Kéretem a főhadnagy urat, — válaszolt a kisasszony a válaszra várakozó szobalánynak, öt-hat nagy és fényűzéssel berendezett szobán és folyosón keresztül haladva. Sokolsky egy nagy tágas helyiségben találta magát, ahol első perctől fogva megütközött a rengeteg növényen és a csomótésig erős, édes jázmin-illaton. A falakon hosszú állványokon húzódtak végig a virágok bevonva az ablakokat, mások a mennyezetről csüngöttek alá, beborítva a szoba sarkait annyira, hogy az egész szoba inkább hasonlított egy virágházhoz, mint egy lakóházhoz. A kanárik és tengelicek tucatjával röpködtek a virágok között neki-nekiütődvén az ablak üvegének „Bocsásson meg kérem, hogy itt fogadom mondá egy kellemesen raccsoló női hang. Tegnap fejfájása volt és hogy ma ne ismétlődjék, igyekszem nem mozogni. Mit kíván főhadnagy úr?“ Éppen az ajtóval szemben egy nagy régi karosszékben ült egy nő, bekötött fejét a szék párnájára hajtva egy drága kínai házi ruhában. A bekötött fejből csak a sápadt kissé görbe hegyes orr volt látható és egy nagy fekete szem. A kíméletlen háziruha az egész termetet és formát eltakarta ugyan, de a szép fehér kézről, a hangról, az orról és szemről meg lehetett ítélni, hogy az illető nem több 26-28 évesrél. Engedjen meg a tolakodásért. . . Kezdé a főhadnagy összeütve sarkantyúját. Engedje meg először is bemutatkoznom. Szokolsky vagyok. Az ön szomszédja, az én unoka bátyám megbízásából jövök s ez Alexej Ivanovics Krukov. Oh igen Krukov, ismerem, szakitá felbe Zuzanna Mojsztvna. Legyen szives azonban üljön le, mert nem szerettem ha valaki előttem áll. Az unoka bátyám megbízott öntől egy szívességet kérni, folytatta a főhadnagy még egyszer összeütve sarkantyúit és leült. A dolog abban áll, hogy az ön megboldogult apja a télen vett az én bátyámtól zabot és egy nem nagy összeggel adós maradt. A váltók lejárata igaz Ugyan, hogy csak egy hét múlva volna, azonban a bátyám nagyon kéri önt, nem tudná-e azt ma kifizetni? A főhadnagy beszéd közben fél szemmel az egyik sarok felé pislogott. „Csak nem hálószobában vagyok én?" A szobának előbb említett sarkában ahol a növények leghosszabbak és legsűrűbbek voltak, egy rózsaszín baldahhin alatt állott egy még meg nem vetett ágy. Az ágy előtt két nagy karosszéken hevert egy csomó összegyűröd női ruha. A hófehér csipkével diszített ujjak és aljak lelógtak a földre, ahol imitt-amott egy cérnaszál, egy-két cigaretta vég, meg karamellás papír hevert szétszórva. Az alól kandikál ki a hegyes, meg tompa orrú papucsok egész sora s a főhadnagynak úgy tűnt föl, hogy az erős jázmin illat nem a virágokból, hanem inkább az ágyból és papucsokból jön. — Milyen összegről szól a váltó? — kérdezte Zsuzsánna. (Pokutiuk) !! „Baróti Dalárda" hangversenye. Az elmúlt hét szombatján rendezte a helybeli Baróti Dalárda idei szokásos évi hangversenyét, melyen a férfi- és vegyeskarokon kívül ez alkalommal az újonnan megszervezett „ Vonós-zenekar"-n is közreműködött. Az estély a legteljesebb siker jegyében folyt le és örömmel állapíthattuk meg, hogy Bárót és vidékének műértő közönsége, mely a komoly dal és zenéért is tud lelkesülni, kellőképen tudta honorálni azt a nemes kulturmunkát, amit e kultúrintézmény vezetősége és annak tagjai a dal és zene fejlesztéséért megtettek A nívós programmal E. Hübsch .Imnul naţional român’-ra (férfikarral) majd a vonószerekar .Nyitánya’ köszöntötte be. Már felhangzanak Lányi Ernő .Régi nóta’ c dalának gyönyörű melódiái, melynek bánatos „crescendói” csakhamar megfogták a közönséget és szűnni nem akaró tapsát egy népdal eléneklésével honorálta a férfikar. Takó Mózes kántortanító kellemes baritonja szépen érvényesült a szólókban , méltán egyike a legszebb, de a legnehezebb előadású kardal sikeres előadása Gáspár Jenő igazgató tanítónak — a dalárda karnagyának — szakavatott munkáját dicséri. A vegyeskar tűzpróbája volt Madách „Ember tragédiájáéból azAngyalok kara’ részlet előadása. Ha volt is az előadásban zökkenő, a tónusban némi kifogásolnivaló, a tagok buzgó igyekezete és a karnagy biztos keze így is biztosítani tudták a sikert. Hogy a közönség részéről a kellő honorálás ezúttal elmaradt, az nem a darab előadásának, hanem kizárólag annak nehéz, mély és főleg fárasztó zenéjének rovására írandó. Szünet után következett a „harmóniummal bővített“ vonószenekar tulajdonképeni „Debüt“-je. Az Ajték átültetésében előadott Gounod Faust Balettje a legteljesebb és legőszintébb sikert hozta meg számukra úgy, hogy a darabot meg kellett ismételni. A szép, precíz, fegyelmezett játékért és ezzel a közönségnek szerzett szép percekért Farkas István gyárossal az élén, a zenekar minden egyes tagját külön dicséret illeti. Hasonló zajos sikert aratott egy „román népdal potpurri” előadása is, melynek összeállítása és hangszerelése a zenekar vezetőjének Farkas Istvánnak munkáját dicséri. A román népmuzsika különböző motívumai szépen jutottak kifejezésre az előadásban és ismertettek meg annak szépségeivel. Dániel József „Babonás ember“ c. magánjelenetének előadásával méltán illeszkedett bele az estély szép keretébe. Szép előadásával — a darab jobb