Erdővidéki Lapok, 2001 (2. évfolyam, 1-4. szám)
2001-03-01 / 1. szám
TI iDOMÁNYTÖRTÉNET Neves kutatók az erdővidéki ásványi kincsek nyomában (I.) Tudománytörténeti visszapillantó Kisgyörgy Zoltán Erdővidék altalaj kincsekben nagyon gazdag vidék. Megtalálható itt a vasérc, szén, ásványvíz, azbeszt, szédioxid stb., melyek közül többet már a 19. században elkezdtek nagymértékben kiaknázni. Ezek a természeti kincsek sok neves geológust, mérnököt, vegyészt és más műszaki értelmiséget csalogattak Erdővidékre, akik tudományos vizsgálat alá vetették e természeti adottságokat. Tudománytörténeti visszapillantójában a szerző e kutatások első nagy, az első világháborút megelőző korszakát foglalja össze. ►Nem könnyű feladat teljes egészében rögzíteni azokat az eseményeket és az azokhoz kötődő személyiségek hosszú sorát, melyeknek révén kikerekedne Erdővidék tudomány- és művelődéstörténeti képe. Külön összefoglalót érdemelne a vidékre vonatkozó régészeti és történetkutatási visszapillantás, a földtani-őslénytani kutatásokfelfedezések története, végül, de nem utolsó sorban a művelődéstörténet - irodalom, sajtó, művészetek stb-vel kapcsolatos kronológiai feldolgozás. Ez alkalommal a vidék földtani-paleontológiai tudománytörténetének vázlatos bemutatására vállalkozunk. Szándékosan mellőzzük az Észak- Persányi hegység és a Vargyas patak szurdokvölgyének barlangkutatására vonatkozó igen gazdag és érdekes anyagot, mivel ez külön írásba kívánkozó téma. Erdővidék, a földrajzi-földtani értelemben vett Baróti-medence és az azt körülvevő hegykeret, egy sor olyan hasznos és hasznosítható ásványi kinccsel és ipari nyersanyaggal redelkezett/rendelkezik mai nap is (lignit, vasérc, diatomit, ásványvíz, széndioxid, azbeszt, betonit, vulkáni eredetű törmelék, horzsakő, féldrágakövek, derítőföld, épületkövek), melyeknek kutatása, feltárása, kitermelése során, egy sor jeles kutató (geológus, mineralógus, bányamérnök, őslénybúvár, vegyész és más műszaki értelmiség) látogatta meg ezt a vidéket. Munkájuk nyomán nemcsak ipar született, fog születni, hanem egy felmérhetetlenül gazdag tudományos irodalom is. Az említett ágazatok nyomán, olyan jeles tudományos személyiségek látogattak el erre a tájra, akiknek neve nemcsak az általános magyar tudománytörténetben, hanem az európai korabeli tudományos világban is ismert volt. * * * * Első adataink a 19. század derekára nyúlnak vissza: Herbich Ferenc (1821-1887) neves magyar geológus - 1859-ben Kelet-Erdély barnaszén telepeiről értekezik, ugyanis az 1844-ben létesített erdőfüles ,vashámor, 1856-tól, ásványi szenet igényelt a környékbeli vaskő olvasztásához. így kezdte meg a kutatásokat Herbich osztrák tőkével és később részvényese is lett a Brassói Bánya- és Kohóegylet rt-nek. Személyisége számunkra már csak azért is jelentős, hogy alapos geológiai kutatómunkája során ő írta meg az egész Székelyföld földtanát, elsőnek szerkesztett részletesebb és átfogó székelyföldi geológiai térképet. Nyugateurópai utazó volt, az Erdélyi Múzeum őre. 1879-ben doktorrá avatta a kolozsvári egyetem, melynek tanára is volt. Gazdag kőzettani gyűjteményét is az Erdélyi Múzeumnak ajándékozta. 1877-ben a tudománytörténet szempontjából is jelentős esemény volt, amikor Békésy Károly (1850-1938) kolozsvári közgazdasági író, jogász és újságíró tudományos szempontból is igen értékes leírását adja az 1872-ben alakult Erdővidéki Bányaegylet rt. köpeci szénbányáinak, melyeket személyesen látogatott meg. Munkája külön kis könyv alakjában jelent meg. Békésy szerkesztője Koch Antal geológus