Erdővidéki Lapok, 2007 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2007-03-01 / 1. szám
2007, Batthyány emlékév A Nemzeti Évfordulók Titkársága Batthyány emlékévvé nyilt inír.tta .1 207. esztendőt. Ennek okán tekintsük át röviden Batthyány Lajos életpályáját. Gróf Batthyány Lajos, Magyarország első felelős miniszterelnöke nagy múltú, vagyonos mágnáscsaládban született Pozsonyban, 1807. február 10-én. A család nemességét még a honfoglalás korára vezette vissza, grófi címüket 1630-ban szerezték, hatalmuk csúcsára a 18. században jutottak. Batthyány Lajos 1751-ben Magyarország nádora lett. A család egyik ága 1764-ben hercegi rangot szerzett. Batthyány Iajos a grófi ágból származott. Atyja, József, hatalmas birtokain gazdálkodott. Anyja, a köznemesi származású Skerlecz Borbála röviddel második gyermekük, az 1807. február 10-én született Lajos világra jötte után különvált férjétől, s a kicsinyekkel Bécsbe költözött. 1812-ben, apja halála után Lajos, az öt éves gyermek hatalmas vagyont örökölt. A pazarló-fényűző életet élni kezdő özvegy azonban megkaparintotta az örökséget, fiát pedig egy bécsi nevelőintézetbe adta - a gyermek sokáig szinte árvaként nevelkedett, természete dacossá, nehezen kezelhetővé vált. Az intézeti évek után Batthyány jogot tanult, a zágrábi jogakadémián szerzett diplomát. 1826-ban a katonatiszti pályát választotta. Négy évig Itáliában egy huszárezrednél szolgált, élte a könnyelmű katonatisztek életét, s örökségére várva hatalmas adósságokat halmozott fel. Anyjával hosszas jogi küzdelmet folytatott vagyona visszaszerzéséért, amelyet végre nagykorúságával, 1831-re sikerült elérnie. Hogy gazdaságát talpra állítsa, leszerelt a hadseregből, és hazaköltözött Vas megyei birtokára, Ikervárra. Ekkor kezdett ismerkedni Magyarországgal és a magyar nyelvvel. Birtokait korszerűsítette, 1839-ben cukorgyárat alapított, 1835-ben megnősült. A kortársak szerint felesége, Zichy Antónia grófnő ösztönözte arra, hogy kapcsolódjon be a politikai életbe. Sógornője, Zichy Karolina grófné, Károlyi György felesége, ugyancsak a reformmozgalom pártolója volt. Szalonjaik Pesten, Pozsonyban, Ikervárott a korabeli társadalmi és politikai élet középpontjai voltak. Batthyány Lajos az 1839-40-es pozsonyi országgá ülésen kapcsolódott be a politikai életbe, s mindjárt vezető szerephez jutott: ő lett az ekkor szerveződő felső táblai (főrendi) ellenzék vezetője. Határozott reformprogramot fogalmazott e csoportosulás számára, az ő kezdeményezésére indították meg 1840-ben a főrendi tábla gyorsírással készült naplóját. Batthyány ekkor egyetértett Széchenyi Istvánnal abban, hogy az arisztokráciát, a főnemeseket illeti meg a reformmozgalom vezetése, ám programja inkább a köznemesség határozottabb ellenzékiségéhez állt közel. így lesz érthető, hogy az 1841-től kibontakozó Széchenyi-Kossuth vitában nehezen találta meg saját politikai pozícióját. Az Iparegyesület elnökeként és más gazdasági egyesületek vezetőjeként került kapcsolatba Kossuth Lajossal, akivel 1843-tól kezdve szoros együttműködésben politizált. Az 1843-44-es országgyűlésen Batthyány már nem csupán a felső táblai, hanem az egész országgyűlési ellenzék nagy tekintélyű vezetője. Mintegy kétszáz felszólalását rögzítik a főrendi naplók. Kifejtette nézeteit a vallásszabadság, a börtönviszonyok, a városok politikai életének reformja tárgykörében. Élesen bírálta a bécsi kormányzat abszolutista bel- és külpolitikáját. Az országgyűlés bezárása után Batthyány Pestre költözött. Aktív szerepet vállalt az újabb gazdasági egyesületek irányításában, részt vett a Védegylet szervezésében (amelynek elnöke távoli rokona, Batthyány Kázmér gróf lett). 1846-tól pedig energiáit az ellenzéki erők egységesítése, egy párt szervezésére, programjának kidolgozására fordította. A szervező munka eredménnyel járt: 1847. március 15-én létrejött az Ellenzéki Párt. A párt elnöke Batthyány Lajos lett. Az 1847 végén megnyíló utolsó rendi országgyűlésen Batthyány Lajos vezette a főrendi tábla kisebbségi és Kossuth Lajos az alsó tábla többségi ellenzékét. Kossuth Pest megyei követté választásában Batthyány támogatásának döntő szerepe volt. Az országgyűlés során már végsőkig éleződött a magyar ellenzék és a bécsi kormány ellentéte. Az erőviszonyok azonban kiegyenlítettek voltak, és azokat csak az európai forradalmi hullám változtatta meg. Az európai, közelebbről a bécsi és a pesti forradalmak nyomán a birodalmi kormány engedett a reformköveteléseknek. Batthyány Lajost, mint az Ellenzéki Párt elnökét, 1848. március 17-én miniszterelnökké nevezték ki. Első feladata az átalakulás törvényeinek kidolgozása és az utolsó rendi országgyűlésen történő elfogadtatása volt. Kormánya, az első független, felelős magyar minisztérium, a vonatkozó törvények hatályba lépése után, április 11-én kezdte meg működését. Batthyányra és kormányára várt a törvények hatályba léptetése, az új állami és társadalmi rend- F.rumyirtoki tanok