Erdővidéki Lapok, 2008 (9. évfolyam, 1. szám)

2008-03-01 / 1. szám

Reneszánsz év - 2008 Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából 2008-ban magyar nyelvterületen reneszánsz évet ünnepelünk, a reneszánszra művészetre és a kor nagy alakjaira emlékezünk. Mátyás király volt az, kinek köszönhetően elterjedhetett és megerősödhetett a reneszánsz és a humanizmus Magyarországon olyannyira, hogy az ország nagymértékben hozzájárult az irányzat német nyelvterületen való elterjedéséhez is. Erdővidéken 2008-ban Erdővidék Múzeuma és a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület által Vargyason, a Dániel kastélyban és kastélyparkban szervezett I. Erdővidéki Középkori és Reneszánsz Nappal kívánunk megemlékezni a reneszánsz évről május 17-én. A reneszánsz stílus Firenzében alakult ki 1420 körül. Itálián és Dalmácián kívül általában csak a 16. század első évtizedeitől kezdett Európában elterjedni. Magyarországon viszont már 1479 táján gyökeret vert. Itália egyes államait és Magyarországot a 14. századtól kezdve egyre erősödő politikai, dinasztikus és kulturális kapcsolatok fűzték egymáshoz. Budán egyre népesebb olasz kereskedőkolónia alakult ki. A politika terén a reneszánsz stílus átültetéséhez sok segítséget adott Mátyás 1463-1884 között kialakított olasz diplomáciája. Amikor Mátyás 1474-ben elje­gyezte, majd feleségül vette a nápolyi király lányát, Beatrixot, abba a szövetségbe „háza­sodott be ”, amelynek urai saját udvaraikban foglalkoztatták a korai reneszánsz legnagyobb festőit, szobrászait és építészeit. A politikai és gazdasági összeköttetések szálait az olasz és magyar humanizmus kapcsolatai egészítették ki, a humanizmus mindenütt nélkülözhetetlen táptalajt biztosított a reneszánsz művészet kibontakozásához. A magyarországi humanista mozgalom kis időkülönbséggel szinte ugyanabban az időben kezdődött, mint az itáliai központokba, mivel hazánk uralkodói a 14. században az Anjou dinasztia nápolyi ágából kerültek ki. A mozgalom kibontakozásában fontos szerepet játszott Pier Paolo Vergerio. Mellette vált humanistává Vitéz János, aki Hunyadi Mátyás nevelője volt. Magyarországon a reneszánsz művészet megjelenését elsőnek Vitéz János készítette elő, aki mint könyvgyűjtő megismerkedett a reneszánsz könyvfestészet alkotásaival.­­Az 1460-as évek közepe táján Firenzéből rendelt, gyakran pompás reneszánsz minia­­ lírákkal ékes kódexei a reneszánsz művészet első magyarországi hírnöke voltak. Vitéz könyvgyűjteménye Mátyás híres Corvina könyvtárába került, amit a király újabb kódexekkel gyarapított, díszítésüket a legkiválóbb firenzei miniátoroktól rendelte meg. Mátyás király ügyelmét a reneszánsz képzőművészet alkotásaira először a pécsi püspök, Janus Pannonius hívhatta fel. Valószínűleg az ő ösztönzésére rendelt magának arcképet Mátyás Mantegnatól. Ez a kép híressé vált művészeti gyűjteményének egyik „alapító ” darabja lehetett. Szövetségesei és barátai pompás alkotásokat küldtek neki (Lorenzo de Medici Verrocchio készítette bronzreliefeket küldött.) Gyűjteménye azonban nemcsak ajándékozás révén gyarapodott, ő is rendelt egy fehér márvány kutat Verrocchiotól, képeket Filippino Lippitől és Caradossót, a híres milánói ötvöst is foglalkoztatta. A legtöbb műtárgy elpusztult, fennmaradt azonban a Mátyás királyt és Beatrix királynőt ábrázoló domborműpár, ami felte­hetően Gian Christoforo Romano műve, az esztergomi kincstár arany Kálváriája, és a „Bakócz-kárpit ” néven ismert trónkárpit. Humanisták serkentették a királyt a reneszánsz építészet pártolására is. Elsősorban Francesco Bandini, Bartolommeo della Fonte, Antonio Bonfini. Mátyás könyvtárában két olyan köttet találunk, amelyek kifejezetten művészetpártoló fejedelmek részére íródtak. Forrás: http://www.sze.hu/muvtori/belso/stilusok/magyren/magyren.htm Franyi­oki I papnk

Next