Esti Hírlap, 1962. december (7. évfolyam, 282-305. szám)
1962-12-28 / 303. szám
Államosították az algériai színházakat A hírügynökségek jelentik, hogy Algéria valamennyi színházát állami tulajdonba vették. Az állami színházak főintendánsa Mlisztafa Kaleb neves algériai író és színész lett, aki az algériai szabadságharc idején a nemzeti kultúregyüttes vezetője volt. Konstantinápoly ostroma Dino di Laurentiis tárgyalásokat folytat a török hatóságokkal egy érdekes filmterv megvalósításáról. Mintegy 15—20 millió dolláros költséggel a helyszínen szeretné forgatni Konstantinápoly című filmjét, amely a város ostromát, a törökök Bizánc felett aratott 1453-as győzelmét dolgozza fel. A híres rendező nagy területet kíván bérelni a török kormánytól, hogy azon felépíthesse a produkció díszleteit. Készül a tv szilveszteri műsorára A művészet kilenc múzsája ♦ Ki mit tud ? Gólya néni ♦ Egy mai kislány panaszai A Fővárosi Operettszínházban készül a televízió három és félórás kabaréműsora, a Szilveszter éjszaka. Ide most nem léphet be senki más, csak az a több száz operatőr, gyártásvezető, dramaturg, kellékes, díszlettervező, jelmezkészítő, maszkmester, világosító, a száznál több szereplő. Az egyik folyosón Tompa Sándort és Sinkovits Imrét láttuk szereppel a kezükben. Egy másik sarokban Major Tamás luciferi kacagására Bessenyei Ferenc érces Ádám-baritonja replikáz, míg Pápay Erzsi Évaként pipiskedig mellettük, közöttük meg a fél Nemzeti Színház: Kálmán György, Mányai, Raksányi, Suka, Horkai, Pásztor János. Nem tudjuk, mire készülnek, de Szilveszter éjszakáján még az is elképzelhető, hogy talán valami új, pesti színt komponáltak Az ember tragédiája meglevő jeleneteihez. Aztán Székely Mihályt fedezzük fel Radnai György, Komlóssy Erzsébet, Koltay Vali és más operisták társaságában — de akárhogy is kieresztik szép hangjukat, úgy hangzik, hogy itt Kazal László viszi a prímet, úgy is, mint az Ulti-opera tökfilkója. Amott Kiss Manyi próbálja egy mai kislány panaszainak szövegét, emitt Mezey Mária sanzonozik a gólya néniről, itt Alfonzó mutatja meg füttyösnek, bűvésznek, gitárosnak, szavaiénak s mindennemű ifjú tehetségnek, hogy ki mit tud?, ott meg Horváth Tivadar adja elő a Modern rágalomáriát. Rátonyi Róbert, mint tavaly a Fehér ökör balladáját, az idén is szélsebesen pergő nyelvvel mondja Szilágyi György versét, egy kisiparos szilveszteri elmélkedéseit. Itt van a tavaly szilveszterkor megismert Pesti Vadember, Pécsi Sándor fogja megformálni, és idei poénjei se maradnak el a tavalyiaktól. A műsort Kellér Dezső és Róna Tibor írták, Szinetár Miklós rendezi, Kellér és Rátonyi konferálják, a versszövegek szerzője Romhányi József, a muzsikáé Ránki György, Bágya András, Berki Géza és Fényes Szabolcs. A tavalyival ellentétben nem vegyes, hanem egységes szerkezetű műsor lesz. A nyitó játékban felvonul a művészetek kilenc múzsája, és megidézik az összes műfajt: drámát, operát, operettet, bohózatot, revüt, musical comedyt, előadóművészetet, gyermekszínházat, kabarét. Csakhogy a súlyos műfajok is könnyűvé válnak, vidám és szórakoztató politikai kabaré szövi át az egészet, a búcsúzó év legfontosabb eseményeit, legaktuálisabb problémáit elevenítik meg, tréfásan. S minthogy nem a Vidám Színpadon, hanem az Operettszínházban rendezik, a tavalyinál több teret kap az ének, a tánc, a zene. b. t. HETI Filmkrónikái Visszavárlak Háborús történetet dolgoz fel a moszkvai Gorkij Stúdió A Visszavárlak című új filmje. Rendezőjét, a tehetséges Sztanyiszlav Rosztockijt, azonban nem a hadi események, hanem a nehéz körülmények között is helytálló ember hűsége, lelki gazdagsága foglalkoztatja.. Gyöngéd lírával, együttérző szeretettel ábrázolja hősnőjét, a háború viharai között is szerelmesét váró leányt, akit Larissza Luzsina személyesít meg figyelemre méltó művészi eszközökkel. Rendkívüli kiadás A nálunk is nagy sikerrel játszott Candide rendezőjének, Norbert Carbonnauxnak új filmjével is elégedettek lehetünk. A szatirikus ebben a produkcióban keserűbb, humora kevésbé játékos, nem annyira mulattatni, inkább rádöbbenteni kívánja nézőit. Mai nyugati fiatalok életéről készít kórképet, kíméletlen őszinteséggel mutatja meg, hogyan hat az úgynevezett nyugati életforma fiatal lányokra és fiúkra. A Rendkívüli kiadás vádirat, amely megérdemli, hogy a szerző szándéka szerint becsüljük, s ne üres vígjátéknak tartsuk. Zsuzsanna és a fiúk közismert történet közepes feldolgozása. Főszereplője a képünkön látható Zsuzsanna, akit két udvarló környékez. Az egyik önhitt és nagyképű, a másik csendes, szerény, tartózkodó. Zsuzsanna végül is megérti: az utóbbi igazi férfi. Ezzel egyet is értünk, csak azt kifogásoljuk, miért nem fordítottak nagyobb gondot a film készítői, cselekményük és szerepléik motiválására. □ KISFALUDY STROBL ZSIGMOND legújabb alkotása, a Guggoló akt bronzba öntése befejeződött, s a művészi alkotás a közeljövőben indul új hazájába Indonéziába. □ ROMAN KARMEN szovjet filmrendező elkísérte kubai útjára Anasztáz Mikojant, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettesét és a kubai útról 6000 méteres riportfilmet készített. Az igen érdekes filmet december végén mutatják be egyszerre Moszkvában és Havannában. □ ELADÓ A „TÁNYÉRMÚZEUM”. A Viharsarok fővárosában, Békéscsabán lakik özv. Farkas Gyuláné, az ország leghíresebb tányérgyűjtője. Több száz művészi kivitelű tányérját most áruba bocsátotta, mert öreg kora miatt felszámolja a páratlan értékű „tányérmúzeumot”. □ A HÍRES jaki templomról leporelló készül, melyet magyaron kívül német, orosz, s angol nyelven is kiadnak. □ TIZENÖT PÉCSI képzőművész jut műteremlakáshoz az épülő új-mecsekaljai lakótelepen. A nyolcadik emeletre kerülő műtermek megteremtik a művészkolóniát a városban. El GYEREKEK! A távbeszélő mesemondó (4 2 7 — 9 6 0) műsora 28-án, pénteken: A gyevi törvény (elmondja: Benkő Gyula). Lezárjuk a vitát a dohányzás kérdéséről Varjú a varjúnak nem vájja ki a szemét. Talán ez az igazság vagy elképzelés (nyilván az, mert láttam én már varjakat marakodni!) ad erőt, hogy hozzá merjek nyúlni ahhoz a tengerikígyóhosszú viharhoz, amit bátor kézzel felkavart az Esti Hírlap. Azzal kezdem: én is dohányzom. És a pipa vagy a szivar letagadhatatlanul barátom. Hogy jó barátom-e, az más kérdés. De cikkeimet, előadásaimat pipaszó mellett írom, ám az igazságot az orvos szemével nézem. Az igazságot! Ami olyan, mint a forma: akármelyik végén szagolom, csíp! Igaza van Erdődi Géza olvasónknak, aki azt írja: ,A nem dohányzók és dohányzók között igazságot tenni nem hálás feladat.” Nem is vállalkozom rá, csupán azt szeretném, ha egy lépéssel közelebb kerülnénk az igazsághoz. A nikotin mérgezi a szervezetet Heveny tüneteit — a szédülést, fejfájást, hányingert, rosszullétet — mindenki tapasztalhatja, aki titokban vagy nyíltan dohányozni kezd. Az idült nikotinmérgezésről, az emésztési zavarokról, az erek szűkületéről, a coronaria-thrombosis veszélyéről, a vérkeringési szervek és idegrendszer károsodásáról már kevesebben tudnak vagy akarnak tudni, és ez a struccpolitika sok esetben végződött tragédiával. A dohányzás káros hatása elvitathatatlan. Akit ez érdekel, olvassa el dr. Faragó István „Alkohol, koffein, kábítószerek” című kitűnő könyvét. A Medicina kiskönyvtára sorozatban, az elmúlt évben jelent meg. Minden sorával tökéletesen egyetértek. Mondjuk meg kereken: a nikotin veszedelmes idegméreg, „egyike a legveszedelmesebb, legerősebb mérgeknek” — írja könyvében Faragó István■ Az emberek mégis dohányoznak. Feltehető, hogy valóban azért, mert tiltották és büntették. Egy bizonyos: senki sem születik azzal az olthatatlan nikotinéhséggel, amit egyesek bizonygatni szeretnének. No meg az is igaz, hogy a dohányzásról le lehet szokni, csak akarat meg következetesség kell hozzá. Szórakozás Az örök gyerek, a játékos ember szórakozást keres. Állítom, hogy az felső dohányzástól a szenvedélyes nikotinéhségig igen hosszú az út, és annak egyengetésében az idegességet enyhítő aprómunkának, a dohányzással kapcsolatos játéknak, cigarettatárolásnak, rágyújtásnak, a szálló füst bámulásának, a „hunyorgó parázs” szemlélésének legalább annyi szerepe van, mint a nikotinszomjúságnak. A dohányzással kapcsolatos illúziók — gyermeknél a felnőttség, az érettség tudata, nőknél az érdekesség, a sikk, a „hogyan áll kezemben a cigaretta?” — semmi esetre sem méregtani, hanem lélektani problémák, és csak akkor vonnak maguk után hiánytüneteket, ha azok is beképzeltek, megjátszottak. A dohányos ezt mások előtt rendszerint tagadja, és még önmagának sem vallja be szívesen, de ha a dolog mélyére néz, kénytelen rádöbbenni az igazságra, öreg dohányos vagyok, de talán még az én dohányzásomban is legalább annyi a megszokás, az önmagamnak hízelgő póz, mint a nikotinéhség. Kiesési tünet Nikotinéhség van. Bár korántsem olyan kifejezett, mint az a kiesési tünet, ami az alkoholelvonás során jelentkezik. Aránylag ritka, hogy a szenvedélyes dohányos nehéz helyzetben csikkek gyűjtéséhez, bagórágáshoz vagy a vas pipaszár szopogatásához folyamodott nikotinéhségében. A gyakori evés, a cukor, az üres szipka, a mentholcigaretta vagy a dohányhiány feletti sopánkodás gyakran még a legkínosabb válságon is átsegíti az embert, holott a komoly kiesési tüneteket lélektani tényezőkkel nem lehet megoldani. Még a legádázabb dohányellenesek is elismerik, hogy a dohányzókat élénkíti, ébren tartja, megnyugtatja, pihenteti, az asszociációkat meggyorsítja a dohányzás. De ahogyan ennek tudatába annyira belehajthatja magát az ember, hogy még öltözködés, borotválkozás, fürdés, ágyban fekvés, evés és — természetesen — munka közben is sorozatosan rágyújt, éppúgy azt is megszokhatná, hogy a dohányzás a beszélgetés, a pár perces pihenő, a rövid „cigarettaszünet”, a pillanatnyi felüdülés velejárójává válik és akkor már nem olyan veszedelmes, nem olyan kellemetlen sem az egyén, sem a környezet számára, mintha nemcsak élünk, hanem visszaélünk a dohányzás „örömeivel”. A kellemes munkatárs A kiegyensúlyozott ember, a kellemes munkatárs, a szociális, kolektív egyén zökkenőmentesen illeszkedik a környezetébe. Senki számára nem válik terhessé, anélkül, hogy elveszítené egyéniségét. Ezt a jólneveltség feltétlenül megköveteli — állapítja meg egyik olvasónk névtelen levele. A kérdés tehát nem az, hogy hivatalban, munkahelyen, családban dohányozhat-e valaki, hanem az, hogy hogyan, és mikor. Csak akkor és úgy, hogy másoknak kárt ne okozzon. Igaza van id. Hoffenberger Kelemen olvasónknak, „tisztességes, becsületes kérésre még a legerősebb dohányosok is rendszerint abbahagyják a dohányzást, de hetyke követelőzésre nem”. A nemdohányzók szava célba talál. Itt a HÉV forgalomszervezési osztályának levele: 1963. január 1-től lényegesen több lesz a nemdohányzó kocsik és vonatok száma. És Varga Pál olvasónk óhaja, a leszoktató gyógyszer, a Spiractin is rövidesen forgalomba kerül. Bár ahogy Benedek Mihály, dr. Faith Alfréd és Cser István írják, az erős akarat is célra vezet, hogy a dohányos megtalálja egyensúlyát. Nem a nikotin, nem a füstölgő méreg a bűnös és nem a dohánygyűlölet, az acsarkodásig fokozódó tiltakozás a hibás, hanem az ember, aki megbúvik mögöttük. Ha az ember embernek tartja társát és embermódra él, kevesebbet kellemetlenkedik környezetének: az egyik kevesebb gyűlöletet sugároz, a másik kevesebb füstöt fúj embernek tartott embertársa felé. ... És most az orvos tanácsa: aki még nem rabja, ne szokja meg és aki megszokta? — az gondolkodjék és talán egyszer elhagyja. Lehet, hogy még én is!... Dr. Buga László KÉP SZÖVEG NÉLKÜL (Takács Zoltán rajza.) Hangtompítókat szerelünk fel Rotter Lajos oki. gépészmérnök ,,A dieselesítés és a csendrendelet” címmel írt panaszoslevelét kivizsgáltuk, s ennek eredményeként az alábbiakat közöljük: A Diesel-motor próbatermének zajossága nálunk is ismert.A hang terjedése a helyi körülményeknek megfelelően egyes irányokban az átlagosnál sokkal erősebb lehet, így a zajforrástól távoleső helyeken kellemetlen helyi maximumok léphetnek fel. Például az Asztalos Sándor utcában a próbatermeink által okozott zaj a gyár területén kívül a legnagyobb. A probléma megoldását fontosnak tartjuk, ezért az év első negyedében a Kőbányai úti műhelyeink kipufogócső-kivezetéséhez hangtompító üstöket szerelünk fel. E munkálatok elvégzése után már a jelenleg még időnként hallható, gyenge repülőgépzúgásra emlékeztető hang nem fogja zavarni a környék nyugalmát. Dr. Kocsis Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár Tervbe Farkas János levelére az a válaszunk, hogy a Keleti pályaudvar homlokzatán levő, fáklyát tartó női alak kezébe az erős fényű égő elhelyezése nem célravezető. A fény az égbolt felé szóródna, a jobb világítást nem segítené elő. A homlokzat megvilágításának lehetőségét egyébként a budapesti főbb objektumok és nevezetességek megvilágításával együtt tervbe vettük. A Baross téri közvilágítási berendezéseket bizonyos mértékben már kor- Asottyúk sorsa Az úgynevezett Feneketlen-tó szárnyasait (hattyúk, vízicsibék, libák) se tavaly, se az idén nem szállították Védett helyre. Ott telelnek a befagyott tavon. Tavaly a kutyák kergették folyton őket, neveletlen gyermekek, részeg duhajok hajigálták. A szegény állatok ugyan nem fagynak meg, de sínylődnek. Hadnagy János vettük szerűsítették. A világítás további javítására a későbbi években kerül sor, hiszen a fővárosban még igen sok nagy forgalmú terület van, ahol a közvilágítás korszerűsítése szükséges. Új színfoltja lesz a Baross térnek a Keleti pályaudvar előtt felállítandó új pavilon is. Abai György csoportvezető főmérnök Fővárosi Tanács VB városrendezési és építési osztálya Fegyelmi „A kocsi száma 09—37” című levélben foglaltakat kivizsgáltuk, és arra az alábbiakat közöljük: A gépkocsivezetőt helytelen, meg nem engedhető magatartásáért fegyelmi úton egyhavi alacsonyabb munkakörbe helyezéssel büntettük. Hatvanger István osztályvezető, Fővárosi Autóbuszüzem