Esti Hírlap, 1962. december (7. évfolyam, 282-305. szám)

1962-12-28 / 303. szám

A közlekedés Korlátozások a teherautók új szabályai for­lmában MgBM­mmmmmmamnm­kSm­m­m Budapesten Hol nem járhatnak lovaskocsik, kézikocsik, kerékpárok A legtöbb helyen megszüntették a körforgalmat A január elsejével életbe­lépő új KRESZ kiegészítése­ként ma megjelent a Buda­pesti Rendőrfőkapitányság vezetőjének rendelkezése Bu­dapest közúti közlekedésének korlátozásáról. A rendelke­zés figyelembe veszi a fővá­ros különleges helyzetét és olyan újabb korlátozásokat vezet be, amelyeket a táb­lákkal nem lehet jelezni. Célja, hogy meggyorsítsa a főváros forgalmait és növelje a közlekedési biztonságot. Is­mertetjük fontosabb pont­jait. A közlekedési korlátozá­sokkal kapcsolatban a rende­let előírja, hogy a Nagykör­úton — a Margit-híd pesti hídfőjétől a Petőfi-híd Bo­ráros téri hídfőjéig — a Jó­zsef Attila utcáin, a Kossuth Lajos utcán, a Népköztársa­ság útján, a Rákóczi úton reggel 7 órától 21 óráig a há­rom és fél tonnánál nagyobb összsúlyú tehergépkocsik át­menő forgalma tilos. A lo­vaskocsik, kézikocsik, tricik­lik közlekedése az alábbi te­rületeken tilos: a főváros pesti oldalán: a Duna, a Róbert Károly körút, a Hungária körút, a Könyves Kálmán körút, a Máriássy utca, a Soroksári út, a Petőfi-híd pesti hídfője által határolt területeken, beleértve a felsorolt köruta­­kat és az utcákat is. (A tila­lom nem vonatkozik a So­roksári út területére.) A főváros budai oldalán: a Duna, a Petőfi-híd budai hídfője, a Karinthy Frigyes út, a Villányi út, az Alkotás utca, a Krisztina körút, a Vérmező út, a Mártírok út­ja, a Török utca, a Frankel Leó utca, a Bokor utca, a Corvin Ottó utca és az Ár­­pád-híd által határolt terüle­teken, beleértve a felsorolt körutakat és utakat is. Tilos kerékpárral (segéd­­motoros kerékpárral) köz­lekedni : a Szent István körúton, a Lenin körúton, a József kör­úton, a Ferenc körúton, a Petőfi Sándor utcában, a Ká­rolyi utcában, a Kecskeméti utcában, a József Attila ut­cában, a Váci utcában, a Népköztársaság útján, a Rá­kóczi úton és a Kossuth La­jos utcában reggel 7 órától 21 óráig. A tilalom nem vo­natkozik a közbiztonsági szervek és a posta kerékpár­ral közlekedő, szolgálatban levő alkalmazottaira. A vá­rakozás szabályaival kapcso­latban : a rendelkezés megtiltja a te­hergépjárműveknek a vá­rakozást a főváros vala­mennyi főútvonalán. Főútvonalakon tehergépjár­művek — forgalmi okok ki­vételével — csak a le- és felrakodás idejére állhatnak meg. Ez az idő csak a való­ságos le-, illetve felrakodás­ra vonatkozik, az árurako­­dással kapcsolatos egyéb munkákat, beleértve az ad­minisztrációt is, már a mel­lékutcákban kell elvégezni. A rendelkezés negyedik paragrafusa a szállítással és a rakodással foglalkozik. Elő­írja, hogy rakodás alatt biz­tosítani kell a gyalogjárda zavartalan forgalmát, a gya­logosok biztonságáért meg kell tenni a szükséges intéz­kedéseket. Kivételes esetek­ben a Budapesti Rendőrfő­kapitányság Közlekedésren­dészeti Osztálya a rakodásra engedélyt adhat azokon a he­lyeken is, ahol egyébként a megállás tilos. A Duna-hidakon való köz­lekedés: általános szabály, hogy a ki­jelölt átkelőhelyek és aluljá­rók kivételével a gyalogo­soknak tilos áthaladni a híd egyik oldaláról a másik ol­dalra. Az újpesti vasúti híd északi oldalán csak kerék­párral és szóló motorkerék­párral lehet közlekedni. A Szabadság-hídon a 7 tonna összsúly feletti tehergépko­csik, valamint kerékpárok közlekedése tilos. A teher­gépkocsik más járműveket, továbbá alacsonyabb cso­portba tartozó jármű maga­sabb csoportba tartozó jár­művet nem előzhet. A Petőfi-hídon nincs köz­lekedési korlátozás, a híd egész hosszában párhuza­mosan közlekedhetnek a járművek. A Vár alatti alapútban te­hergépkocsik, lovaskocsik, kézikocsik, triciklik, kerék­párok közlekedése tilos. Az alagút egész hosszában tilos az előzés. A gyalogosok csak az alagút déli oldalán — a szélesebb gyalogjárdán — közlekedhetnek. A rendelkezés szabályozza a gépjárművezetés oktatását is. A főváros területén, főút­vonalakon reggel 6 órától délelőtt 9 óráig, 11 órától 13 óráig, valamint délután 3 órától este 7 óráig a gép­járművezetés oktatása ti­los. A hangjelzésekkel kapcsolat­ban nincs változás: Budapest területén a fővárosba beve­zető közlekedési útvonalakon felállított, hangjelzést tiltó tábla határvonalán belül közlekedési figyelmeztető­ hangjelzések — kürt, duda, csengő — használata a nap minden szakában tilos. Az ismertetett korlátozó rendelkezések megszegése — amennyiben a cselekmény nem esik súlyosabb büntető rendelkezés hatálya alá — ezer, a gyalogosok esetében száz forintig terjedhető pénz­bírsággal büntethető. A ren­delkezések az új KRESZ- szel egy időben, 1963. január hó 1-én lépnek hatályba. A forgalomn gyorsítására döntést hoztak a körforgal­makkal kapcsolatban is. Csak azokon a helyeken ma­radt meg, ahol a körforga­lom forgalma nagyobb, mint a betorkolló utcáké. A Nagy­várad tér, a Baross tér, a Marx tér, a Calvin tér és a Flórián tér kivételével a kör­forgalmat Budapest egész te­rületén megszüntették. Megállt a jég a Duna alsó szakaszán A Tisza és minden mellékfolyója jég alatt ♦ Elindult a vízügyi légiflotta ♦ Nagy hidegek Dunántúlon A múlt éjszaka a főváros belső részein is mínusz kilenc fokot, a kül­ső kerületekben pedig mí­nusz 11 fokot mértek. A Dunántúlról még nagyobb hidegről kaptunk jelen­téseket: Szombathelyen, Za­laegerszegen mínusz 17 fokos hidegben telt el az éjszaka, Sopron, Szentgotthárd mí­nusz 16, Székesfehérvár, Ta­tabánya mínusz 15 fokos hi­deget jelentett. Csak a Ti­szántúlon nem süllyedt oly mélyre a hőmérő: Békéscsa­bán mínusz 7, Nyíregyházán mínusz hatfokos volt a hideg. A magasabb pontokon, még a Kékestetőn is — ösz­­szehasonlítva a dunántúli 17 fokos hidegekkel — csak mínusz 12 fokot mértek. Jó­val nagyobb volt a fagy azonban a talaj közelében, a hóréteg felett: Pápán, Sopronban, Zala­egerszegen, Nagykanizsán mínusz 19 fokos volt a hó­réteg felett a fagy. A tegnap megindult hava­zások nem terítettek vastag hóbundát a földekre, kismér­tékű volt, de majd az egész országra kiterjedt. Jelenleg az országot átlag 3—5 centi­méter vastag hóréteg borít­ja. A tegnap érkezett erős hi­deghullámot a meteorológus helyi folyamatnak nevezi. A hideg most nem messzi vidé­kekről, a sarkokról, Szibériá­ból érkezett, csak a szom­szédból, Csehszlovákiából, Ausztriából. A különösen erős éjszakai lehűlésnek pe­dig az volt, az oka, hogy tisz­ta, derült volt az ég, a fel­hőzet — amely mint egy ta­karó védi a földet a fagytól — eloszlott. — Nincs hóakadály az or­szágban — mondják a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium út­­ügyeletén —, de a nyugati országrészen helyenként sí­kosak az utak, állandóan szórják a homokot. Futóho­mokot hordott a szél a Nyíregyháza környéki utak­ra, ott ez okozott síkosságot — most megtisztítják ezeket az utakat. A MÁVAUT-jára­­tok vezetőinek kiadták az utasítást, hogy óvatosan köz­lekedjenek, egyébként nincs semmi fennakadás. Szilvesz­terre készül a MÁVAUT is: december 30-án és 31-én a szükséglet szerint mentesítő járatokat indítanak. A vízi utak őreire nagyobb feladat hárul: kettőzött figyelemmel kísé­rik a folyókon a jégzajlást, az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság két repülőgépe ma útnak indult, a légi felderí­tés megbízhatóbb adatokat nyújt. Mi hát a helyzet? A Tiszán és minden mellékfo­lyóján áll a jég, 15—20 centi vastagra nőtt már a Balaton jege, s alsó szakaszán megállt a Dunáé is. Gombosnál, Apa­­tinnál — Jugoszláviában — rakodnak a már mozdulatlan jégre az újabb táblák, össze­­s­zorulnak, duzzad a víz, így — jön feljebb és feljebb a folyó megfagyott tükre. Bu­dapestre mikorra ér? Az ár­­vízvédelmi szolgálat tapasz­talata szerint, ha továbbra is ilyen hideg marad az idő, hat-hét nap múlva. Ma lemegy a déli szakaszra az utolsó jégtörő is, Mohács­nál és Bajánál — itt van most az árvízvédekezés gya­korlati központja — dolgozik a hat jégtörő, rombolják az úgynevezett „karéj-jegeket”, késleltetik, igyekeznek meg­akadályozni a jég megállását. De, ha ez megtörténik, fokoz­zák a felkészülést — árvizet az okoz, ha megindul a jég. A hideg és a síkos úttest az Autóbuszüzem dolgozóitól sok óvatosságot és figyelmet követel. A hidegben nehezen működnek az ajtók, a légve­zetékekben megfagy a leve­gő. A síkos utakon lassabban vezetnek a gépkocsivezetők, ezért kéri az Autóbuszüzem az utazóközönséget, hogy legyen türelmesebb, s áll­janak beljebb a megállók­nál a járdaszegélytől, mert a kocsik megcsúszhat­nak még a legkisebb sebes­ségnél is és a tükör, vagy az ajtó megütheti a várakozó­kat. A MAHART-nál az ünne­pek alatt pihenőre vitték a hajókat. Budapesten a lágy­mányosi és az újpesti kikö­tőben várják az uszályok a nagy hideg végét Komárom fölött és lent, az Aldunán is bevontatták az uszályokat a téli kikötőkbe. A magyar és a külföldi uszá­lyok jégolvadás után jelen­nek meg újra a vízen. A tél sem akadály Az esős, havas, hideg idő sem akadályozhatja az Erzsé­­bet-híd építését. A munkások az előírt ütemben végzik fel­adataikat (MTI fotó: Bara-felv.) A híd pillére. A Meteorológiai Intézet előzetes előrejelzése szombat estig: kevés felhő, legfeljebb néhány helyen hószállingózással. Mérsékelt változó irányú szél, helyenként hajnali és délelőtti köd. Az éjszakai lehűlés főleg keleten fokozó­dik. Budapesten pénteken délelőtt a hőmér­séklet mínusz 7 fok. A gázfűtésről, a családi ünnepségekről tárgyalt mai ülésén a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága Ma délelőtt ülést tartott a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága. Egyebek között a családi események és ünnepségek szervezéséről tárgyaltak. A kerületi tanácsok igazga­tási állandó bizottságai meg­alakították a családi ünnep­ségeket előkészítő és szerve­ző albizottságokat. Egyes ke­rületekben nem egy, hanem több állandó bizottságot is szerveztek. A XIV. és a XX. kerületben például külön ál­landó bizottság alakult az ünnepélyes házasságkötések, névadó ünnepségek és a pol­gári temetések rendezésének elősegítésére. A kerületi tanácsok 1961— 1962-ben sok gondot fordítot­tak a kerületi házasságkötő­­termek korszerűsítésére, sőt, új házasságkötő-termeket is építettek. Az utóbbi időben jelentősen növekedett a kerületekben az ünnepélyes házasságkötések és névadó ünnepségek száma is. A végrehajtó bizottság fel­kérte a társadalmi szerveze­teket, hogy nyújtsanak mi­nél nagyobb segítséget a csa­ládi események bensősége­sebb megünnepléséhez. Tárgyalt a végrehajtó bi­zottság a gázfűtés problémái­ról. Budapesten a múlt évek­ben sok lakóházban és lakás­ban tértek át a gázfűtésre. A gázfűtés csökkenti a főváros levegőjének szennyezettségét. A készülékek és kazánok hiánya miatt a Gázművek korlátozni kénytelen a gáz­fűtési igényeket. Ez a korlátozás azonban nem tart hosszú ideig. Az illetékes hatóságok már foglalkoztak a gázkészülékek gyártásának fokozásával és a fűtéshez szükséges gázmeny­­nyiség biztosításával. A gáz­tüzelést 1963—1965-ben csak a főváros belső kerületeiben engedélyezik, a külső kerüle­tekben, ahol a levegő tisz­tább, korlátozzák a felhasz­nálást. 1963—1964-ben elő­ször a pesti oldalon, a Nagy­körút és a Duna által hatá­rolt részen, 1965-től pedig a budai Körút és a Duna által határolt területen engedik meg a gázfűtést. 1966-tól re­mélhetőleg már nem lesz akadálya, hogy e területeken kívül is bevezethessék a gáz­fűtést. Az alföldi földgáz Buda­pestre vezetése is megköny­­nyíti majd a fővárosban a gázfűtés további terjedését. A gázfűtés megoldja a fő­város zsúfoltabb belső ke­rületeinek fűtési problé­máit is. A pesti oldalon ugyanis a sű­rű beépítettség miatt műsza­ki akadályokba ütközne a távfűtési vezetékek megépí­tése.

Next