Esti Hírlap, 1963. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1963-07-02 / 153. szám

MILYEN LEGYEN A BELVÁROS? Legfontosabb: a Duna-part rendezése Érdekes javaslat: építsék az új Nemzeti Színházat a Váci utca és a Belgrád rakpart közé ♦ Szállodák, pontházak Milyen legyen a Belváros, milyen legyen a Duna-part? — erre a kérdésre kívánt vá­laszt kapni a Magyar Építő­művészek Szövetsége és az Építésügyi Minisztérium, amikor pályázatot írt ki a pes­ti Duna-part beépítésére és rendezésére. Tegnap délután hirdették ki a tervpályázat eredményét. A Duna Szálló és a Thonet-ház Rendkívül érdekesen fog­lalt állást a bíráló bizottság a tervek átvizsgálása és ala­pos elemzése után arról, hogy miképpen rendezzék a pesti Duna-partot. A szakemberek véleménye szerint elsősorban a partperemet, később az egész partsávot kell felszaba­dítani a felszíni járműközle­kedés terhe alól. A Duna­­partnak ezt a részét kizárólag a gyalogos-, a sétáló-, az üdü­lőforgalom rendelkezésére kellene bocsátani. Ez csak olyképpen lehetsé­ges — állapította, meg a bí­ráló bizottság —, ha a 2-es villamos vonala lesüllyesztve, útfelszín alatti vasútként közlekedik majd. Az észak­déli gyorsforgalmi autóút megteremtése is csak így kép­zelhető el. Amíg azonban a villamosvonal lesüllyesztése megvalósítható lesz, az autó­forgalom a kiszélesített Apá­czai Csere János utcán, a Belgrád rakparton, valamint továbbra is az alsó rakpar­ton és a Közraktár utcán bo­nyolítható le. Ehhez előbb a Duna Szállót, később a Tho­net házat kell lebontani. Az Erzsébet­és a Szabadság-híd között A Lánchíd és az Erzsébet­­híd közé eső Duna-part­on a legelőnyösebbnek magas lu­xusszálloda építése látszik, éspedig közelebb az Erzsébet­­hídhoz, mint a Vigadóhoz. Másodsorban olyan megoldás is számításba jöhet, amely legfeljebb négy — részben szálloda, részben egyéb célo­kat szolgáló — középmagas, viszonylag kis alapterületű épület elhelyezésével fogja egységbe a kiszabaduló Apá­czai Csere János utcai ház­sorral egyébként eléggé hete­rogén városképet. Az Erzsébet-híd és a Sza­badság-híd közötti partsza­kasz mai beépítésének képe annyira városképrontó, íz­léstelen és zavaros, hogy a második ütemben az egész sor feltétlenül lebontandó. Első ütemben — a házak vi­szonylagos jó állapota miatt — a jelenlegi épületek meg­tartandó. A Nemzeti Szín­ház idehelyezése — amely­nek régebbi gondolatát egy­két terv felújítja — csak ak­kor lenne elképzelhető, ha a Váci utca és a part közötti egész városrész átrendezhető volna. 95 méter magas d­iákszálló-tömb A Szabadság-híd és a Pe­­tőfi-híd közötti partszaka­szon két magas épületcsoport képzelhető el, az egyik a régi Vásárcsarnok mögötti téren, a másik közvetlenül a Pető­­fi-híd pesti hídfőjénél. Itt is lehetséges olyan megoldás, hogy a Lánchíd és az Erzsé­bet-híd közötti partszakaszon legfeljebb hat magas pont­házat helyezzenek el. A díjazott pályaművek gondolatai közül néhány fi­gyelemre méltót megemlí­tünk. Finta József és Koszta Dénes a Lánchíd és az Er­zsébet-híd közötti partsza­kasz parkosítását és a park­ban magas ház formájában egy szálloda építését javasol­ja. Az Erzsébet-híd és Sza­badság-híd között új hajó­állomást terveznek, amely­nek terasza és a sétány két­ségtelenül jó elképzelés. A Boráros térnél garzonházcso­portot terveztek. Kiss Albert és Puskás Tamás tervében a Régiposta utca gyalogjáró­­üzletutcává alakul át. Dúl Dezső terve az északi szaka­szon szállodasor, a délin diákszállótömb építését ja­vasolja. Az utóbbi magassá­ga 95 méter lenne. Callme­yer Ferenc a Vámház körúti Vásárcsarnokot javasolja le­bontani, és felveti egy függő­vasút gondolatát. Breiter Ar­túr, Miskovits László és Ber­tha Lajos tervében a 2-es villamost a felszín alá he­lyezi, és a Vigadó téren ösz­­szekapcsolja a földalattival. Breinner János a Nemzeti Színházat a Váci utca és a Belgrád rakpart közé kíván­ja helyezni. Gulyás Zoltán, ifj. Rimanóczy Gyula és Ri­­manóczy Jenő a közúti for­galmat és a villamosvasútat a térszint alá süllyeszti, s azt javasolja, hogy a rakparto­kat használják gyalogos­sétány céljára. Pfannl Egon, Preisich Gábor és Ürmössy­ Teréz terve is nagy fontos­ságot tulajdonít a Duna­­parti sétányok kiépítésének. Pakets György 40 ezer középiskolás termelési gyakorlaton A középiskolások szokásos nyári termelési gyakorlatán részt vevők száma az idén meghaladja a 40 ezret. A kü­lönböző szaktárcák irányítása alatt álló technikumok fia­taljait — a munkahelyektől függően —, egy, vagy több csoportba osztották be gya­korlatra. Ezért a diákok egy része nem közvetlenül az ok­tatási év befejezése után, ha­nem később tesz eleget ez irányú kötelezettségének. A gyakorlat során megismer­kednek a technikusi munka­körhöz szükséges tennivalók­kal. A szakközépiskolák első, második és harmadik évfo­lyamos diákjai év végi gya­korlaton fejlesztik ismeretei­ket, négy héten át. Ez tulaj­donképpen a tanévközi gya­korlati oktatás befejező ré­sze. Lényegében tovább foly­tatják a már megkezdett gya­korlati munkát és a tanterv­ben előírt feladatokat olda­nak meg tanműhelyben, illet­ve üzemben. Az öt plusz egyes rendszerű szakmai elő­képzésben részesülő fiatalok közül a gimnáziumok harma­dik osztályainak, tanulói azo­kon a munkahelyeken végez­nek kéthetes gyakorlati mun­kát, ahol év közben a plusz egy napot töltötték. Wohl Jutka a Palatínus strand büféjében dolgozik. Ke­resetéből Mátraszentkeresztre megy nyaralni. Stammler Ferenc, Szilágyszeghi István és Kovács Ferenc Vácról, Esztergomból és Budapestről került a 41. számú Építőipari Vállalathoz. Az Akadémia Nyomdában Kiss Éva és Mező Zsuzsa 8 könyvkötőknél dolgozik. A művezető azt mondja róluk — derék gyerekek. (Bozsán Endre felvételei.) Hosszú sor az ablak előtt TÜKÖR-fiók a Thököly út elején, délelőtt kilenc óra. Hosszú a sor. A SORBANÁLLÓK JAVASLATAI Egy asszony: — Úgy néz­zen rám, hogy fél öt óta itt állok és csak az ötödik va­gyok. Ez az úr megelőzött egy fejhosszal__ Az említett férfi: Bernáth József nyugdíjas. „Negyed ötkor jöttem ide a német brikettért. Ezért állunk itt sorba, mert másféle szén van bőven, háztartási is, magyar brikett is elegendő. Az én kéményem az olyan, hogy csak a német brikett ég ben­ne. Valaki közbeszól: — Az a baj, hogy mindenki német brikettet akar. Nekem jó más is, mégis sorba kell áll­­nom, maguk miatt! Egy férfi: — Miért nem állítanak fel több irodát a városban? Itt van a VII., meg a VIII. kerület, s mind­egyikben csak egy TÜKER- fiók működik! Szerintem meg kellene változtatni az elosztás módszerét. A nyugdíjas: — Ha már így van, legalább írnák ki az ajtóra, hogy a következő na­pon mennyit és milyen sze­net adnak el. És miért csak tíz órakor? Jobb lenne, ha legalább nyolckor nyitnák az üzletet. Egy idős nő. — A fiam fa­utalványa május 5-től 10-ig volt érvényes beváltásra. Most kaptam meg az édes­anyámét. Akkor is, most is szabadságot kellett kiven­nem. Nem lehetne egy idő­ben befizetni az utalványo­kat? KEVÉS A KIRENDELTSÉG? Innen, a Thököly útról a TÜKER-központba megyünk. „Kerületenként miért csak egy TÜKER-iroda műkö­dik?” — Mondjuk, hogy kétszáz­ezer lakosú a VIII. kerület. Ezt osszuk el néggyel — ez családi átlag —, már csak ötvenezer marad. Ezt osszuk tovább, a nyári napok szá­mával, a végeredmény azt mutatja: egy üzlet is alkal­mas a forgalom zavartalan lebonyolítására. A tüzelőké­rők legmagasabb száma tíz­ezer lehet egy kerületben és nekünk erre huszonkét iro­dánk van. Nem tartjuk szük­ségesnek az irodák számának bővítését, azonban ha akar­nánk, akkor sem tehetnénk, mert nincs megfelelő üzlet­­helyiség. Viszont azt szeret­nénk, ha a jelenleg működő fiókjaink a forgalom köz­pontjaiban helyezkednének el, hogy például a Kálvin tér környéki lakosoknak ne kell­jen kivillamosozniuk a Nagy­várad téri fiókunkba. Ha to­vább szaporítanánk az iro­dákat, akkor mit kezdhet­nénk velük szezon után? Mi­vel foglalkoztassuk fiókjain­kat és az ott dolgozókat ok­tóberben, novemberben, a téli hónapokban? Az a baj , s ez minden gondunk gyökere, ezért van a sorban­­állás­­, hogy akadozik a szállítás. Nem kapjuk meg időben azt a mennyiséget, amelynek­­állítására szer­ződésben állapodtunk meg. Szombaton és vasárnap pél­dául csak 230 vagon német, brikett érkezett. Ez másfél óra alatt elkél. AZ ELOSZTÁS MÓDSZERE „Meg kellene változtatni az elosztás módszerét.” — Igazuk van: idei forgal­munk alapján — a lakosság 80 százaléka német brikettet akar — jövőre az árukészlet mennyisége szerint külön lesz a brikett, a háztartási, a koksz, és a magyar brikett utalványa, így osztják szét majd az üzemekben. Most azért intézkedünk, hogy az iroda egyik ablakánál csak azoknak dolgozzanak, akik hazai tüzelőt akarnak besze­rezni. Ezt is a közönség ja­vasolta. Sajnáljuk, hogy ez nekünk nem jutott előbb eszünkbe, sok embert meg­kímélhettünk volna a sor­­banállás terhétől. Véleményünk szerint talán gyorsabb szervezéssel, ko­rábbi intézkedéssel, gondos előrelátással megelőzhették volna a jelenlegi állapotot: most a pestiek szénügye a kerületi TÜKER-irodák kis ablaka előtt dől el, fölös­leges időtöltéssel, hosszú sor­­banállással. Békés Attila Miért kell a tüzelőre várakozni • Előrelátással, gondos szervezéssel megelőzhették volna a torlódást Napi tízmilliárd liter pára Mennyit veszít vizéből a Balaton és a Duna A trópusi kánikula valósággal kiszivattyúzza a földből a nedvességet, s párologtatja a folyókból és a tavakból a vi­zet. A legtöbb vizet a Balaton veszíti, amelynek 600 négyzet­kilométernyi területe naponta mintegy hétmillió köbméter, azaz hétezermillió liter vizet párologtat el. Szakértők szerint ha a Zala folyó és az északi partról beömlő vizek nem táp­lálnák a Balatont, körülbelül 250 kánikulai nap teljesen ki­szárítaná. A Duna magyar szakasza mintegy háromezermillió liter vizet veszít. (MTI) Keresik a tapsifülest Telt ház szarvasbőgés idejére Most jött vissza külföldi útjáról Gábor József, a MAVAD igazgatója. Milyen eredménnyel járt?­­— Legtöbb külföldi meg­rendelőnk ezzel kezdte a tár­gyalást: ,,Mennyit tud Ma­ ■ gyarország szállítani, mert csak azután rendelek más­­honnét’’. Franciaországnak és Olaszországnak mi vagyunk a legnagyobb szállítója, s ex­portunk a múlt évben há­romszorosára fejlődött. Az idén körülbelül 1400 külföldi vadászvendéget vár a MAVAD. Nyugat-Németor­­szágból,­­ Franciaországból, Olaszországból, Angliából és Svájcból keresik fel a magyar erdőket és pusztákat a vadá­szok. — Érdekes — meséli az igazgató —, hogy egy-egy nemzetnek más-más vadász­szenvedélye van. A nyugat­németek főként nagyvadra töltik puskájukat, a vízivadra olaszok indulnak nagy kedv­vel, a franciák pedig a fog­lyot keresik. A legnagyobb forgalmat szeptemberre vár­juk, szarvasbőgés idejére. A szarvasbőgés a legdrágább vadászat nálunk ,­s már annyian jelentkeztek, hogy több külföldi vadásznak azt kellett válaszolnunk: „Sajnos, az idén még nem, talán jövő­re látjuk szívesen szarvasra”. De nagy már az októberi dámszarvasbőgésre is a je­lentkezés, s szinte már „telt­ház” van az őzbakvadászatra is. A MAVAD, olasz tapaszta­latok alapján, a csincsilla te­nyésztésével is megpróbálko­zik az idén: a szép szőrű tapsifüleseknek nagy a keres­­lete, m. s. Forgalomszámlálás A közlekedés- és postaügyi miniszter országos közúti for­galomszámlálást rendelt el Ez már folyik. A forgalom­­számlálás célja a korszerű burkolatú, biztonságos és tel­­jesítőképes utak építéséhez, illetve átépítéséhez szüksé­ges adatok beszerzése. A számlálást az Útügyi Kutató Intézet végzi. A gépjárműtu­lajdonosok most kérdőívet kapnak, amelyre július 16-i országúti utazásaikat jegyzik fel. 300 ezer kérdőívet bocsá­tanak ki, melyekre előrelát­hatólag, mintegy egymillió utazás adatait jegyzik fel. Az összegyűjtött pontos adatok alapján tájékoztatást szerez­nek majd a szakemberek az utak forgalmi igényeiről. Az országos számlálást augusz­tus és október hónapokban megismétlik.

Next