Esti Hírlap, 1971. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-03 / 1. szám

HOMOKDŰNE ÉS RONCSOK Repülőszerencsétlenség A korábbi jelentésekkel szemben nem 26,­hanem 16 halálos áldozata volt a líbiai Tripoli közelében lezajlott repülős­zerencsétlenség­­nek. Múlt ismeretes, az egyiptomi légitársaság Co­met típusú gépe Tripoli mellett egy sivatagi ho­mokdűnére zuhant és azon­nal felrobbant. Fedélzetén hat utas, nyolcfőnyi sze­mélyzet és két biztonsági ember tartózkodott. A légitársaság még nem közölte, mi okozta a szeren­csétlenséget. Valószínűleg túlságosan korán engedte ki a futóművet, amely ily módon nem a repülőtér betonját érte, hanem egy homokdűnébe ütközött. XV­. évfolyam, 1. szám 1971. január 3., vasárnap TÁMAD A TÉL Méteres hótorlaszok a Dunántúlon Több főútvonal járhatatlan Arra a hideg levegőre, amely az új esztendő első óráiban a Kárpát-medencé­be beáramlott — s amely most is kitölti a medencét­­—, a Földközi-tenger felől a magasabb szintekbe eny­he, páradús levegő áramlik fel. A két szélsőségesen kü­lönböző légtömeg találko­zásának következménye a nagyarányú havazás. Hazánk területén egész éjszaka és még a délelőtti órákban is országszerte esett a hó, illetve­­ a dél­keleti, keleti megyékben, ah­ol a hideg levegőréteg aránylag vékony és a meleg beáramlása a legerőtelje­sebb — a havas eső, ónos eső. A ma reggeli mérések szerint a hórétért vastagsá­ga a délnyugati, déli me­gyékben eléri a 20—30 cen­timétert, sőt Nagykanizsá­ról 32, Szegedről pedig 37 centimétert jelentettek. Az ország többi részén a hó­takaró vékonyabb. Az északkeleti megyékben csak 5—10 centiméter. A havas eső okozta közlekedési ne­hézségeket fokozza, hogy országszerte élénk az észa­ki, északkeleti szél. Külö­nösen a Balatontól észak­nyugatra fekvő területeken száguld a viharos szél,­ ezekről a helyekről, órán­kénti 80 kilométert meg­haladó széllökéseket jelen­tenek, amelyeknek a ha­tására,­esym­éteres, de még ennél magasabb hótorlaszok is képződtek. A következő 33 órában az időjárásban csak lassú, fokozatos javulás várható. Elsősorban az ország nyu­gati részén lehet a havazás csendesedésére, megszűné­sére és a szél gyengülésére számí­tani. ★ Ma reggel a BKV fődisz­pécsere így kezdte szoká­sos jelentését: eldugultak a váltók, ki­s Béke téren 11 percig, a Kőbányai út és a Könyves Kálmán körút torkolatában 15, a Kálmán utcában 50 percig álltak a villamosok, illetve a trolibuszok — áramszünet miatt. A hegyi vonalakon a hófúvás fékez­te az autóbuszok közleke­dését, késve járt a 0-as, az 56-os, a 21-es, a 22-es, a 61- es és a 62-es autóbusz. A csuklós 1-es busz reggel nem tudott fölmenni a Ka­csoh Pongrác úti felüljárón. Az utak felszabadításán dolgoznak. A BKV­ éjfél után másfél órával elindí­tott 18 önjáró hóseprőt, hogy valamelyest szétfújja a sínekre tapadt nagy­mennyiségű­­ havat. Több száz ember dolgozott a vál­tók tisztításán, mindez azonban kevés volt a hava­zás erejéhez képest. (Folytatás a 8. oldalon) maradt az áramszolgál­tatás, hófúvás­ok vannak, lelassult a forgalom. ELŐSZÖR A THANTOT KERESI FEL Jarring már New Yorkban van New York, január 3. Gunnar Jarring, az ENSZ -f­ő­ti­tkár közel-keleti különmegbízottja, tegnap este megérkezett New Yorkba, hogy küldetésével összhangban kapcsolatot te­remtsen az EAK, Jordánia és Izrael megbízottaival. A svéd diplomata elsőként, minden bizonnyal U Thant főtitkárt keresi fel, majd egyezteti a három ország képviselőivel a küszöbön­­álló tárgyalások színhelyét­ és időpontját. Egészen bizonyos, hogy az arab—izraeli közvetett tárgyalások gépezete nem indul be azonnal. A három hivatalos tár­gyalópartner közül egyelőre csak Ki-Farra, Jordánia ENSZ-fődelegátusa tartóz­kodik New Yorkban. El- Zajjat egyiptomi és Tekoah izraeli delegátus Kairóban, illetve Jeruzsálemben idő­zik, hogy kormánya utasí­tásait meghallgassa és át­vegye. El-Zajjatot tegnap fogadta Anvar Szálát köz­társasági elnök, Tekvah pe­dig az izraeli kormány szo­kásos vasárnapi ülésén kap „eligazítást”­­a tárgyaláso­kon követendő taktikáról. A Tel Aviv-i politika irányítói a Jarring-féle tárgyalások újrakezdésé­nek előestéjén újabb dip­lomáciai „zavaró repülést” hajtottak végre: előálltak­ egy olyan ja­vaslattal, hogy Gunnar Jarring először utazzék Jeruzsálembe, Kairóba és Amman­ba, találkozzék a fővárosokban az illető kormányok veze­tőivel, s csak a következő szakaszban kezdődjenek meg a New York-i tárgya­lások. ★ Ma délelőtt politikai kül­döttség élén Kairóból Lon­donba repült Mahmud Riad egyiptomi miniszterelnök­­helyettes és külügyminisz­ter. Eddig: 66 halott, 108 sebesült Részletes tudósítás a glasgowi tömegkatasztrófáról Sugár András jelenti: A glasgowi Ibrox Sta­dionban bekövetkezett borzalmas töm­egkataszt­­rófa, amely eddig 66 halá­los és legalább 108 sebe­sült áldozatot szedett, nem az első ilyen szeren­csétlenség , sem Skócia, sem Nagy-Britannia sporttörténetében. Ugyanebben a stadionban pontosan két évvel ezelőtt egy korlát ledőlése miatt 2-1-en sebesültek meg, 1961- ben egy lépcső beomlásakor két néző vesztette életét. Az észak-angliai boltom stadionban 1946-ban 33 em­ber lelte halálát, de jóval korábban, 1902-ben ugyan­csak a glasgowi Ibrox­­ban 25 szurkoló halt meg, amikor a lelátó egy része leszakadt. A tegnapi tragédia egyik oka kétségkívül a pénzhaj­­hászás volt. A glasgowi sta­dion — mint minden sportlétesítmény — minél több jegyet igyekszik elad­ni, s ezért a lelátók nagy része ál­lóhelyből áll, ahol a kö­zönség oly sűrűn szorul össze, hogy például tap­solni csak kezüket a fe­jük fölé emelve tudnak a nézők. Az egyik lelátón csaknem száz lépcsőfok sorakozik egymás fölött a meredek teknőben - minden korlát nélkül, tehát elég, hogy a rendszerint enyhén ittas né­zőközönség kissé izgalom­ba jöjjön, és valaki kifi­camítsa a bokáját, s máris kész a szerencsétlenség. Dennis Follows, az Angol Labdarúgó Szövetség titká­ra tegnap este így nyilat­kozott : „Sajnos, jelenleg nem létezik olyan brit szab­vány, amely a lelátók, tri­bünök, korlátok stb. biz­tonságát szabályozná.” A tegnapi katasztrófa megdöbbentő méretét né­mileg megmagyarázza az a körülmény, hogy a vesztésre álló Rangers szurkolói már a kijárat­­ felé tülekedtek, amikor csapatuk váratlanul be­rúgta az egyenlítő gólt, mire a fellelkesült ifjú nézők ezrei visszafordul­tak a meredek lépcsőn. „Rossz rágondolni is, mi lenne egyszer, ha a két egyesület híveit elválasztó gyenge korlátokat törné át a tömeg, például egy igaz­ságtalan tizenegyes meg­ítélése miatt” — mondta az egyik skót­ sportújságíró. A mai londoni lapok kö­zül a News of the World vezércikkben kommentál­ja a fiatal szurkolók tö­meghalálát, követelve, hogy a katasztrófa okait sürgős vizsgálattal tisztázzák. Vár­ható, hogy állami szab­ványt­ dolgoznak ki a korlá­tok és kerítések megerősí­tésére, de a katasztrófa mélyebb okai továbbra is fennmaradnak. LOSONCZI PÁL,­­ÚJÉVI KÖSZÖNTŐJE Losoncz Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, 1971. ja­nuár 1-én beszédet mon­dott, s szavait — a rádió és televízió közvetítésével — országszerte sok milliónyi, hallgatóság kísérte figye­lemmel. A mikrofonok és tv-kamerák előtt elhang­­­zot­t újévi köszöntő így szólt: Nem a számvetés és nem a feladatok pontos megha­tározásának alkalma ez a mostani, ezért csak futólag tekinthetünk vissza a mö­göttünk maradt 1970-es év­re, és vehetjük számba tennivalóinkat az új esz­tendőben. A jól végzett munka tu­datával nézhetünk vissza az elmúlt évre, amely a ju­bileumi évfordulók eszten­deje volt és amelynek so­rán az ország népe a fizi­kai és szellemi munka min­den területén becsülettel helytállt. Becsülettel vég­zett munkával értük el,, hogy sikeresen zárt át az 1970-es esztendő, harmadik ötéves tervünk, hogy tár­sadalmunk életét a ki­egyensúlyozottság, a biz­tonságérzet jellemzi. Viharos történelmet átélt népünk — immár negyed­­százada — saját hazáját építve tervezhet, évről év­re előre nézhet a család és az egyes ember. Munkánknak köszönhet­jük, hogy kedvezőek a fel­tételek az egész nemzet fel­­emelkedését szolgáló, a nép életét szebbé, gazdagabbá tevő új terveink megvalósí­tásához. Népünk életének olyan eseménye volt pártkong­resszusunk, amelynek ta­nácskozóterme — szocia­lista politikánk demokra­tizmusát is jelképezve — az egész ország előtt nyitva állt, és így­­ szinte szemé­lyesen vettek részt rajta dolgozó millióink.. A szocia­lizmus építésének folytatá­sa magasabb szinten alkotó program munkásosztá­lyunk, parasztságunk, ér­telmiségünk, egész népünk számára. Eddigi eredményeink számbavételekor nem fe­ledkezhetünk meg arról sem, hogy fejlődésünkkel együtt sokasodnak tenni­valóink. Tovább kell nő­nünk a nagyobb feladatok­hoz, és ezt csak úgy tudjuk elérni, ha valamennyien többet és jobban dolgozunk. Csak­­­ munkával, mindany­­nyiunk közös erőfeszítésé­vel elégíthetjük ki növekvő egyéni, családi, kis és nagy közösségi igényeinket. Továbbra is csak szorgal­mas munkánkkal érhetjük el, hogy az eddiginél több család juthasson méltó ott­honhoz, hogy mind jobb és könnyebb legyen a sok­­gyermekesek sorsa, és a dolgozó nők helyzete, hogy gyermekeink, fiataljaink élete egyre szebb és boldo­gabb lehessen. Hogy boldo­guljunk, fokozottabban kell feltárnunk és gyümöl­­csöztetnünk azokat a mér­hetetlen erőket, ame­lyek a szocialista de­mokráciában, milliók te­vékeny részvételében, né­pi államunk, társadalmunk egyre erősödő szocialista jellegében rejlenek. A tava­lyi nyár is azt bizonyítot­ta, hogy a szocialista nem­zeti egységre épülő társa­dalmi összefogás nemcsak a pusztító árvíz megfékezé­sére, hanem arra is képes, hogy rövid idő alatt új éle­tet teremtsen a letarolt tá­jakon. Belső építőmunkánk alap­vető feltétele, hogy béke le­gyen. Ennek legfőbb záloga, hogy építve szocialista ha­zánkat, a szocialista közös­ség tagjaként, következete­sen támogatjuk az impe­rialista agresszió ellen har­coló népeket, küzdünk a nemzetközi konflktusok politikai rendezéséért, a kü­lönböző társadalmi beren­dezkedésű országok békés egymás mellett éléséért. Szálljon gondolatunk a világ olyan tájai felé — mint Indokína és Közel- Kelet, és más részei a Föld­nek —, ahol harcoló embe­rek az­ elmúlt évben is éle­tüket áldozták, vérüket on­tották népük, nemzetük függetlenségéért, és a mi békénkért is, ellenállva az imperialisták barbár, gyer­mekeket, fiatalokat, asszo­nyokat és öregeket, férfia­kat egyaránt megsemmisí­tő, pusztító dühének. Nem­csak hisszük, hanem tud­juk is, hogy küzdelmük nem hiábavaló. A testvér szolidaritás ereje, a nem­zetközi fejlődés törvény­­szerű folyamata a békének és a társadalmi haladásnak kedvez. Az európai biztonsági rendszer körvonalai már felismerhetőek. A Szovjet­unió és a szocialista orszá­gok kezdeményezései jel­zik, hogy merre tart a tör­ténelem nemcsak Európá­ban, hanem az egész vilá­gon. Békeszerető külpoliti­kánk, belső szocialista fej­lődésünk sok barátot és tisztelőt szerzett hazánk­nak és népünknek. Erről meggyőző bizonyságokat szerezhettünk az elmúlt, év­ben is. Kedves hallgatóim! Bará­taim! Jogos reménységgel tekintünk az 1971-es eszten­dő elé. Szívből kívánom, hogy kísérje siker és sze­rencse minden jó szándékú törekvésünket. Kívánom, hogy minden becsületesen gondolkodó, haladást támogató magyar, bárhol is éljen, boldogul­jon és szeretettel gondol­jon hazánkra. Boldog és békés új esz­tendőt kívánok önöknek és kedves családjuknak, sze­retett népünknek és a világ minden szocialista, hala­dást és békét óhajtó népé­­nek és emberének. (MTI)

Next