Esti Hírlap, 1971. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-15 / 217. szám
• Akkora betűkkel hirdeti a párizsi Olympia music-hall Mireille Mathieu nevét, amekkora, ahogy mondani szokták, nincs is. Picuri lány, óriási név. Csakugyan olyan nagy sanzonénekesnő? Valóban remek, eredeti, magával ragadó, a szakmát töviről hegyire ismerő, érzelemgazdag művész, de azért hajdanvolt honfitársnőjét, az egyedülálló és feledhetetlen Edith Piafot nem éri utól.Húszperces adásnak hirdették a Mireille Mathieu-műsort, holott 28 percig tartott. Konzervműsor, amelyet a tv házon belül nyilván többször, de legalább egyszer levetített már. Elromlott az órájuk? Azért szólok, mert ez nem először fordul elő, s magyarázata, ha van, megfejthetetlen. • Az est főműsoraként sugárzott Ha elmondod, letagadom című szatirikus játék az aszinkronitás iskolapéldája volt. Egy 1951- es (akkor bizonyára tetszett volna) szerkezetű, hangvételű, logikájú játékot mutattak be most, 71- ben, mert 51-ben, sajnos, még nem volt televíziónk. (DJ) ŐSBEMUTATÓ ÉS NÉVNAP Régen olvastam új magyar**■ munkát olyan jóleső érzéssel, mint Karinthy Ferenc Ősbemutató című kisregényét, az Új írás augusztusi számában. Sűrű levegőjű, hangulatilag telibetaláló, egyszerre derűs és mélabús, gondolkodásra késztetően mély, élő jellemekkel, valós helyzetekkel teli körkép ez, a mai értelmiség egy része gondolkodásának, s érzelmeinek, divatos szóval: életérzésének hiteles ábrázolása, helyenként kórképe. S közben már megérkezett a folyóirat szeptemberi száma is, újabb hasonló örömmel. Ezúttal Kertész Ákos kisregénye (elbeszélésnek jelölik ugyan, de terjedelménél fogva bízvást nevezhetjük kisregénynek), a Névnap keltett bennem ilyen olvasói jóérzést. Annyi okos és okoskodó cikket, esszét, tanulmányt olvastam már a régi erkölcsről meg az újról, a kettő birkózásáról, a munkásosztály tudati helyzetéről s hasonlókról. A legmeggyőzőbb „hozzászólást” azonban most olvastam ezekről a témákról, Kertész Ákos tollából. Ő ugyan — és szerencsére — egyszer sem mondja ki, hogy erről, ezekről a problémákról van szó. „Csak” éppen ábrázolja mindezt. Modern, lendületes, olvasmányos stílusban, plasztikusan tömör jellemrajzokkal és drámai helyzetábrázolásokkal. Véletlen csupán, hogy az Új írás ugyanabban a hónapban hozza a világon sehol sem ismert — valljuk be: még saját hazájában is kevéssé ismert — Kertész Ákos kitűnő kisregényét, amikor világirodalmi folyóiratunk, a Nagyvilág, a most már öt világrészen ismertté vált Erich Segal világrekorder bestsellerét, a Love Storyt publikálja. Ha e két kisregényt öszszehasonlítjuk, a legenyhébb s legszerényebb megfogalmazás, ha azt mondjuk, nem kell szégyenkeznünk. (barabás) □ MOLDOVÁN STEFÁNIA Kubában a havannai Napóleon koncertteremben, s a Garcia Lorca Színházban négy nagy sikerű koncertet adott. Kubából egyenesen Moszkvába repül, ahol az Operaház vendégszereplésén ő is részt vesz. Szokolay Vérnászának női főszerepét énekli három ízben. □ PÉNTEK ESTI ZENÉS SÉTÁK címmel a BKV Szabó Pál Művelődési Háza hangverseny-sorozatot kezd október hónapban. A sorozat első két estjén fúvószenekart, illetve klasszikus operetteket hallhat a közönség. A sorozat előadásait minden hó utolsó péntekjén tartják — egészen áprilisig. onnantól a mozikban EGYÜTT A katonai filmstúdió készítette ezt a játékfilmet Lestár János rendezésében, Szakonyi Károly novellájából. Főhőse egy katonatiszt, akinek válságba jutott házasságát az oldja meg, hogy népművelő felesége munkalehetőséget kap. A vidéken élő katonafeleségek problémáira, gondjaira akar a film válaszvariációkat adni, de a katonaság is csak keret lehet; a dolog lényege a jellemek és helyzetek konfliktusa. Ugyanígy szólhatna a film vidékre költözött pesti értelmiségiekről is, s hogy nem érezzük meggyőzőnek, annak elsősorban a két főszereplő (Pálos Zsuzsa és Dávid Kiss Ferenc) jellemének, konfliktusának illusztratív volta az oka. Dávid Kiss Ferenc A MEDVE ÉS A BABA Úgy indul ez a film, mint a francia vígjátékok legjobb hagyományainak folytatása. Pergő, szellemes, könnyed, ironikus. Aztán színre lép B. B. Tulajdonképpen a leginkább neki való szerepet kapta, az agresszív nőt, aki minden férfit meghódít, s ha valakinek nincs kedve behódolni, akkor a kezdeményező szerepét is vállalja. (Tudományos tanulmány szólt annak idején arról, hogy Bardot világsikerének ez a kispolgárt hökkentő, kezdeményező, agresszív nőtípus megtalálása az oka.) Azt is meg kell hagyni, Bardot színészileg egészen jó teljesítményt nyújt, mint ahogy Jean- Pierre Cassel, a férfi partner is. Mégis a film egyharmada után, amikor a két főszereplő bekeveredik a férfi Párizs környéki — sokgyerekes — lakására, s pusztán a helyzetből adódó egyre olcsóbb komikai lehetőségeket használták ki, már vontatottá válik, s a film végén úgy érezzük, éppen ideje volt befejezni. B. B. és Jean-Pierre Cossel A PRÉRI Cooper indiánregényeinek egyike szolgált a forgatókönyv alapjául, amelyből ez a román—francia— angol koprodukciós kalandfilm készült, feltehetően elsősorban a gyermekek számára. Természetesen, megtaláljuk benne a nagyszerű vadászt, a csodálatos szemű, ügyességű Csingcsgukot, a keletre vonuló telepeseket, a sziukat és a dakotákat, a kiásott csatabárdot, az erőszakos, gátlástalan fehéreket, ahogy az minden indiánkönyvben elő van írva. Lehetne egy kicsit kevésbé díszletszagú, kevésbé feltűnően mázolt képű a film, de a legalsó mozikorosztály bizonyára így is örömet talál benne. (bel) Jelenet a filmből. □ IVÁNYI KATALIN festőművész kiállítása a szentendrei művelődési házban szeptember 19-én nyílik. A kiállítás, amelyet Tóth Antal művészettörténész nyit meg, október 10- ig tekinthető meg. □ KÉT GYŐRI ÍRÓ drámája szerepel a Kisfaludy Színház ez évi műsortervében. Az egyik Szabó László Utolsó stáció című műve, amelyben Bajcsy- Zsilinszky Endrének állít emléket, a másik Kopányi György Csatavesztők című darabja. színházi kisplasztika Húszéves a Vidám Színpad, és az alapítók közül csak egy-két művész van, akik végig hűek voltak a színházhoz. Forgács László e kevesek közé tartozik, őt kértük meg, idézzen emlékeiből. — Az államosított kabaré, a mai Kamara Varieté helyiségében működött. Kellér Dezső konferálta az első műsort a Pódium Kabaré megszűnése után. Kiváló főrendezőnk, Hegedűs Tibor volt, a nagy tudású, mindnyájunk által szeretett Tibi bácsi. Mint kezdő színész kerültem ide, mindjárt a mélyvízbe dobtak, Komlós Vilmos, Peti Sándor, Dajbukát Ilona, Salamon Béla, Boros Géza, Herczeg Jenő partnereként. — Tibi bácsi észrevette szorongásomat az első próbákon, félrehívott: — „Nagy halakkal” tettelek egy darabba, vedd kitüntetésnek. Egyre kérlek: a kabaréban sokféle alakítást kell nyújtani egy este, légy minden szerepedben más, maszkban, játékban, mozgásban, a legkisebbtől a legnagyobbig légy igényes magadhoz. Nem vagy se csúnya, se szép.. A kabarészínpad pedig jobban szereti a groteszk megjelenést. Nehezebb dolgod lesz, de meg fogod szeretni. A Kamara Varieté 1951- ben átköltözött a Révay utcába, s a ,.Ki vagytok értékelve” című műsorral kezdett. — Ez volt az alapítás. És a további út? — Sok minden történt húsz év alatt. Talán a legfontosabb tapasztalat, hogy a kabarészínész rendkívül szoros kapcsolatban van az élettel. A másik a humor — talán sok műfajnál jobban — többet tud kifejezni abból, ami körülöttünk történik és amiről a kritika hangján szeretnének hallani az emberek. — Mik voltak a két évtized legemlékezetesebb alakításai ? — Nehéz lenne felsorolni, minthogy a kabaréiban egy este több figurát kell megformálni. Kevés olyan foglalkozás van, amelynek egyik-másik alakját ne játszottam volna: koldustól a tanárig, a pincértől a futballtrénerig, portástól a tibeti lámáig. A kabaré a színházi kisplasztika műfaja. — Nyilván színészi pályafutása alatt kialakult az „ismeretlen” ismerősök köre. Mit jelent a népszerűség? » — Egy igaztörténettel válaszolok erre. Egy régi ismerősömmel találkoztam az egyik este a Vidám Színpad közelében. Talán húsz éve nem láttuk egymást. Éppen beszélgetni kezdtünk, amikor két kisfiú odajött, és fényképet kért tőlem ... Ismerősöm elismerően szólít: ez aztán a népszerűség! A színészbejáróig elkísért. Éppen búcsúztunk, amikor elénk lépett egy középkorú úr, és így szólt: „Van két eladó jegyem a mai előadásra, vegye meg.” Már Koldus, pincér és láma Ebéd a barokk kúrián Irodalomtörténeti és művészettörténeti érdekesség, hogy Szabolcs községben megtalálták azt a kúriát, ahol egykoron az a híres lakoma lefolyt, amely aztán Móricz Zsigmond az Ebéd című novellájának mintájául is szolgált. Móricz Zsigmond 1930- ban meglátogatta Tömöri Dezső szabolcsi református lelkészt, aki Sárospatakon diáktársa volt, s az ő vendégeként vett részt ama híres ebéden. A késő barokk stílusú, ötszobás kis kastélyban minden szobában a sarkokban máig épségben maradt freskók vannak. A képek egy XVIII. századi ismeretlen mester alkotásai, Szabolcs vezért, István királyt, Bercsényit, Báthori Istvánt, Bocskait és II. Rákóczi Ferencet ábrázolják. Ezeket Móricz is említi, sőt az írói képzelet még néhány portréval megtoldotta a novellabeli galériát. Feltételezik, hogy Móricz Zsigmond még több képet is láthatott, de időközben a nagyszoba falát lemeszelték, s csak egy esetleges restaurálás után tudható meg, kiket rejt a festés. Az Ebéd című novellával kapcsolatos másik érdekessége a szabolcsiak úgy tudják hogy még él a nagy lakoma szakácsnője, a Tisza menti faluban, Balsán. Most kutatnak az asszony után hátha néhány érdekességet tud majd még mondani — a kitűnő novella születési körülményeiről. Na. —ó. Egy drámaíró hazalátogat BESZÉLGETÉS KELEMEN VIKTORRAL Fiatalosan mozog, pedig már jóval túl van a hetvenen. Csak az idősebb színházjáró nemzedék emlékezik meg nálunk munkásságára, mivel a lexikonokból kifelejtették a nevét: Kelemen Viktor. Az első világháború utáni budapesti kísérleti színháztörekvések egykori tevékeny részese. Több évtized óta él és dolgozik az Egyesült Államokban, ahol sok sikeres színpadi művét mutatták be. — Hazalátogattam — mondja —, hogy találkozzam még néhány régi barátommal, s az utcákkal, házakkal, ahol fiatalságomat töltöttem. A színházakkal, amelyekben darabjaimat játszották, színészekkel, akik — ha még életben vannak — felléptek azokban. A színházzal foglalkozó magyar fiatalság az első világháborút követő években új utat keresett. Kísérleti színpadok alakultak. Az egyik ilyen színház 1922-ben a volt Medgyaszay Színházban jött létre, ifjú, lelkes művészekkel, mint amilyen Baló Elemér is volt. A vállalkozásnak Irodalmi Színház volt a neve, s kizárólag fiatal magyar szerzőket juttatott szóhoz. Ott mutatták be Kelemen Viktor „Pokol” című első színművét. Két évvel később játszották a Művész Színpadon az első expresszionista jellegű színdarabját, „Mennybemenetel” címmel. Kelemen Viktor akkor a jobboldali sajtó támadásának központjába került, a rendező Rékai Andrással együtt. Később a Belvárosi és Renaissance Színházban adták elő különböző színműveit. — Amerikai működése? — Mindmáig megmaradtam színpadi írónak. Európában főként a Német Szövetségi Köztársaság színházai játsszák darabjaimat. Ezek közül elsősorban „A díszpolgár” című komédiámat. K. K. Tekintse meg a világhírű gemenci vadrezervátumot! A gemenci vadrezervátum közelében nyílt meg a szekszárdi HOTEL GEMENC Kétágyas szobák, fürdőszobával. Étterem, rendezvényre külön konferenciaterem. Eszpresszó, vadászétterem. Drinkbár. Night club. Szobafoglalás, felvilágosítás: Budapest V., Kígyó u. 4—6. Tel.: 389—138 és a HOTEL GEMENC PORTÁJÁN Szekszárd, Mészáros Lázár u. 4. Tel.: 14696.