Esti Hírlap, 1971. november (16. évfolyam, 257-282. szám)
1971-11-25 / 278. szám
Il. RICHÁRD LENNE JrC.ifiy ahirzái és — lílikói Minél többet játszani ♦ A házhoz jött szerep Élete első 5 színpadi alakításáról így írt a kritikus: — Gyönyörűen beszél magyarul. Monori Lili Nyilas Misije olyan határozott, elszánt és önérzetes csöpp férfi, hogy nem sajnálni, hanem szeretni és csodálni kell. A Thália Stúdióban Jókai Anna: Tartozik és követel című színművében fiatal, magát az idegöszszeomlásig hajszoló nőt játszik. Olyan megszállottan, hogy emberi és színészi hite érezhető minden mozdulatából, mondatából. Szerepéről így beszél: FŐPRÓBA, PREMIER — Bár végletekben élő ember, de izgalmas, mai figura. Szinte házhoz jött a szerep. Magam is egyik albérletből a másikba vándorolok, ismerem a kiszolgáltatottság érzését. Igaz, az élmények nem sokat érnek, ha az ember képtelen azokat a színpadon hősébe oltani. Sokat kínlódtam Ildikó figurájával. A főpróbán alig jött ki hang a torkomon. A premier is rettenetes érzés volt. Túlzásokra is hajlamos vagyok, Ildikó kiborulását például a legszívesebben úgy csináltam volna, hogy kő kövön ne maradjon. Szerencsére, ettől megóvott a rendező, Kőváry Kati. Túlzásán maga is nevet. — Ehhez hasonlót a magánéletemben is produkáltam egyet-kettőt. Tizennégy éves koromban levelet írtam a Színművészeti Főiskolára, hogy színésznő akarok lenni. Anyám azt mondta, „Semmi keresnivalód ott. Nem vagy szép.” Na és, ha nem vagyok az?! Az általános iskolában mindig kitűnő tanuló voltam, mégsem mehettem gimnáziumba. Anyám hármunkat tartott el hatszáz forintos fizetéséből. Kitanultam a gyors- és gépírást, irodába mentem dolgozni. Volt egy kis galéria, s ha nem figyeltek rám, már usgyi, föl, énekeltem, szavaltam. Amikor a főnök észrevett, felkiabált: „Erzsi, most aztán már elég legyen!” Ez ugyanis a civil keresztnevem. „...EGY KIS CSEHOVOTL.” Színházat tizenhét éves korában látott először. — Olvastam, szavaltam, amatőr együttesekben játszottam. És beiratkoztam a gimnáziumba. Amikor felvettek a főiskolára, azt mondták, csak akkor kezdhetem el a tanulást, ha őszre meglesz az érettségi. A gimnázium négy osztályát egy év alatt végezte el. — Aztán a főiskola. Az első két évben irtózatosan gyenge voltam. Molnár Ferenc-hősnőket játszattak velem, nagy kalapos, unatkozó úriasszonyokat, akik délután 3 és 6 óra között nem tudnak mit kezdeni az idejükkel. Mondanom sem kell, hogy a tanáraim nem voltak tőlem elragadtatva. Azt mondták: nem kötelező főiskolásnak lenni, ha akarom, akár abba is hagyhatom, összekulcsolt kézzel kértem őket: „Könyörgök, csak egy kis Csehovot!” A vizsgaelőadáson Nyilas Misivel mutatkoztam be, azt mondják: sikerült. JÚLIUSI ÉJSZAKA — Elégedett? Kap elég szerepet? — Még soha nem voltam elégedett magammal. Pedig nem panaszkodhatom, a Thália Színház majdnem minden előadásában játszom. De én a bolondulásig szeretek játszani. Ha egy kanalat, vagy egy poharat kellene alakítanom, azt is szívesen vállalnám. De igazán tragédiákban lenne jó szerepelni. Nagyokat szenvedni, csonttá-bőrré fogyni a kínoktól. Amikor egyszer a főiskolán megkérdezték tőlem, mit játszanék a legszívesebben, gondoltam, ha álom, legyen élem, s III. Richardot írtam a kérdőívre. A ravaszkodása, a szüntelen átalakulása és szenvedése ... Szóval, ez lenne az én szerepem. Félnék is az ilyen figurától, mert nagyon belemennék, s elveszteném az önkontrollomat. A vígjáték is izgat, meg minden, ami színészet. Bár néha magam is csodálkozom azon, hogy színész lettem. Mert annyi minden állt előttem, annyi mindent el kellett löknöm, hogy szabad legyen az út. De még most sem szabad, hiszen albérletben élek. S amikor késő este lefekszem, a sötétben a menynyezetet bámulva arra gondolok, még mindig keveset tudok a színészetből. — Vágyai? — Szeretnék minél több filmben szerepelni. Most meghívtak a tévébe, Hunyadi Sándor: Júliusi éjszaka című tévéjátékában játszom majd egy szobalányt. Sok-sok évvel ezelőtt ez a szerep Dayka Margitnak hozta meg a sikert. Harangozó Márta (Szűr-Szabó rajza) GYORSINTERJÚ Tolnay Klárival — Legközelebbi szerepe? — Csehov: Sirály című színművében játszom. — Hányadik Csehov szerepe lesz? — A negyedik. Első szerepem A három nővérben volt a Vígszínházban. Később, az egyik nővér után, átvettem a másik nővér szerepét is, tehát abban a drámában kettőt játszottam. A harmadikat pedig a „Cseresznyéskertben”. Ami a Sirályt illeti, rendkívül jelentős feladat. Minden színésznő vágya a női főszerep eljátszása. Most teljesül. Igyekszem a tőlem telhető legjobbat nyújtani. ÚJ PRÍMABALERINA: Gordon Zita leánya Nagy cikkeiében számol be a sajtó egy Don Quijote-balett bemutatójáról, amelynek színhelye a marseille-i Operaház volt. A balett angol művészek produkciója, hamarosan előadják Párizsban is. Prímabalerinája Maria Gielgud, a híres londoni Shakespeare-színész unokahúga. Maria Gielgud édesanyja budapesti színésznő volt, Gordon Zita. THÁLIA SZÍNHÁZ V, Nagymező u. 22—24.I M ' Színpadra alkalmazta és rendezte: KAZIMIR KÁROLY , Kossuth-díjas, érdemes művész . BEMUTATÓ: NOVEMBER 26. • A Nyitott könyv tegnapi adása után elérkezett az ideje, hogy hangot kapjon az aggódás, amit egy nagyon érdekesnek és fontosnak indult műsor hanyatlása kelt a tévénotesztróban. A bemutatott könyvek és írók kiválasztása egyre esetlegesebbé válik. Aztán hirtelen átcsúszott az egész a fő műsoridőből a műsor végére, jeléül annak, hogy a tévé illetékesei sem számítanak már különösebb érdeklődésre. Úgy látszik a műsor kimerült. Megesik az ilyesmi, de nem orvosolhatatlan, már csak azért sem, mert az élő magyar irodalom határai lényegesen tágabbak. Végh Antal tegnap esti novelláit az író nyilatkozatai sem tudták jelentőssé tenni. • Az óvodai gondokról rendezett vitaműsort a televízió. Ezeket a gondokat a nézők közvetlenül a saját életükből ismerik. A családok tapasztalatai a beszélgetésben adatok lettek. Sok, különféle adatot hallottunk. Konzekvenciát, határozott javaslatot már jóval kevesebbet. Bár kétségtelenül igaz, hogy a televízió ilyenfajta vitái , viták, és nem a problémákban dönteni hivatott testületek, mégsem jó, ha egy műsor már eleve azzal indul, hogy „úgysem mi döntjük el a kérdést”. Saját lendületét fékezi ezzel, s nem lesz más, mint az adatok ilyen, vagy olyan fokú, puszta regisztrálásának terepe. Mert például az óvodai beruházások igényelte költségek mellé egyebek között oda kívánkozna az is, hogy vajon mennyibe kerül a népgazdaságnak, ha az édesanyák egy része éppen a gyermekek óvodai lemaradása miatt nem tud munkába állni. Vagy a számokkal nehezen lemérhető, s csak a távolabbi jövőben észlelhető hatás: az óvoda, közösségi életre nevelő környezetétől megfosztott gyermekek későbbi szellemi, emberi fejlődésének, kibontakozásának esetleges problémái. Az adatok növelik egy beszélgetés konkrétságát, de nem helyettesíthetik a konkrét, határozott gondolatokat a továbblépés érdekében. (bársony) A szabadság csillaga Új és hasznos törekvés a Rádióban a vidéki színészek, egy-egy vidéki színház szerepeltetése, így került sor a győri és pécsi társulat után a miskolci Nemzeti Színház vendégjátékára, Krúdy Gyula dramatizált történelmi kisregényének, A szabadság csillagának hangfelvételeit készítik el. Déri Éva és Orosz György rendezésében veszik fel a Rákóczi-időkben játszódó történetet. Főbb szereplői: Markaly Gábor, Füzessy Ottó, Pémi Ibolya, Pálffy György és Csapó János. Népművelési kollégium Az Agrártudományi Egyetem végzett hallgatói számára, az egyetem kulturális bizottsága az egyetem Nyisztor György kollégiumának keretén belül népművelési kollégiumot alakít. A kollégium elvégzése jogossá teszi a hallgatót amennyiben öntevékeny művészeti csoport tagja —, hogy működési engedélyt kapjon. A speciálkollégium négy félévig tart. Az első félévben — amely 1972. szeptemberében kezdődik — az előadások legnagyobb részét a Népművelési Intézet munkatársai és az ELTE népművelési tanszékének oktatói tartják. Az előadásokon a felnőtt-lélektanról, a mezőgazdasági kultúra szerepéről, a folklórról és általában a kultúra szerepéről a falusi társadalomban lesz szó. A kollégisták gyakorlati foglalkozásokat is végeznek, például félévenként egy-egy nagyobb rendezvényt kell megszervezniük. A végzett hallgatók feladata, hogy a tanultak alapján élére álljanak a falusi kulturális életnek. D SHAKESPEARE Macbethjét mutatja be holnap este Szabó Lőrinc fordításában, Nyilassy Judit rendezésében, a miskolci Nemzeti Színház. A címszerepet Paláncz Ferenc játssza. □ SÉTA a BUDAI VÁRBAN címmel dr. Cséfalvi Imre és dr. Kriván Pál geológus tart színes, diavetítéses előadást november 30-án az I. kerületi Tanács művelődési házának nagytermében. Magyar-bolgár művészcsere Az utóbbi években tovább szélesedtek, erősödtek Bulgária és hazánk kulturális kapcsolatai, amelyek ma már átfogják az oktatás és a kultúra valamennyi területét. Rendszeressé váltak a nagy együttesek, kölcsönös látogatásai. Hazánkban nagy sikerrel vendégszerepelt a szófiai operaház együttese, a bolgár főváros szatirikus színházának művészkollektívája. A bolgár közönség megismerkedhetett a József Attila Színház és az Állami Bábszínház együttesével. Az Állami Hangversenyzenekar a szófiai zenei heteken működött közre. Ellátogatott Bulgáriába a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese, s avendégszereplést viszonozták a bolgár katonák törésiek. A Fővárosi Operettszínháznak megállapodása van a szófiai Stefan Makedonszki színházzal énekesek, rendezők, cseréjére. Tervezik közös pályázat kiírását egy magyar—bolgár témájú operettre. Az utóbbi években létesített közvetlen kapcsolatot a bulgáriai társintézménnyel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, az Iparművészeti Főiskola, a Színház- és Filmművészeti Főisikola, valamint a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola. A tervek szerint 1972-ben sor kerül az Állami Operaház balettegyüttesének vendégszereplésére a szófiai zenei heteken és a várnai balettfesztiválon. Az Állami Népi Együttes a várnai nyár fesztiválon lép fel első alkalommal Bulgáriában. Bolgár énekkar is részt vesz a debreceni kórusfesztiválon. Kölcsönösen vendégszerepelnek jövőre is neves bolgár, illetőleg magyar szólisták és karmesterek. Készül a szilveszteri ♦ ♦ ♦ A televízióban készül a szilveszteri műsor. Az idén az eddigiektől eltérően nem esztrádjellegű lesz az összeállítás. A műsor gerincét Kállai István hat vidám története adja, amelyeket Marton László irányításával rögzítenek filmszalagra, Molnár Miklós és Kenyeres Gábor operatőrök. Képünkön: Bárdy György és Várkonyi Zoltán az egyik jelenetben. ÚJ SOROZAT Számítógép Magyarországon Lapunk hasábjain számoltunk be Csató István kibernetikáról szóló két könyvéről, amelyben a laikus olvasóknak magyarázza el az új tudományág múltját, gondjait, eredményeit és lehetőségeit. Ma este Csató István forgatókönyve alapján, szerkesztésében és riporteri közreműködésével tízrészes sorozat indul a televízióban Számítógép Magyarországon címmel. Hetenként félórás adásokban jelentkezik majd a műsor, amely törekvéseiben megegyezik a két könyv célkitűzéseivel. — Milyen érdekességekkel szolgál a műsor? — Azt hiszem — mondja Csató István —, a kibernetikát és a számítógépeket valami misztikum, a csoda légköre veszi körül. Legfőbb célunk éppen az — hogy ha lehet ezt erre a tárgyra mondani — ,„deheroizáljuk”, megfosztjuk a csoda jegyeitől. Úgy szeretnénk bemutatni a számítógépet, mint közönséges munkaeszközt. Emellett, természetesen, reméljük, hogy az adások sem lesznek érdektelenek. Bemutatunk gépeket, sőt, a születésüket is, tehát azt, hogyan állítanak elő Magyarországon ilyen berendezéseket. Sok állami vezető, kutató, szakember működik közre, sokan adtak tanácsot, akiknek ezúton is szeretnék köszönetet mondani. Abból, ami bennem kialakult, sohasem lett volna film, ha nem veszi kézbe Szemes Mihály rendező, aki együtt él, azonosul a mondanivalóval. —bel— D HARASZTI ENDRE textiltervező iparművész alkotásaiból nyílik bemutató holnap este 8 órakor a Ferencvárosi Pincetárlat helyiségében. Megnyitó beszédet Gerzson Pál festőművész mond.