Esti Hírlap, 1973. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-29 / 24. szám
• Andre Cayatte ránk bízta a döntést: kinek volt igaza a Házasélet című filmjében. Illetve abban a két filmben, amelyben szombaton a férj, vasárnap pedig a feleség szemszögéből láthattuk ugyanannak a házasságnak a kezdetét, viharait, majd szétesését. A döntést nemcsak az nehezítette, hogy némely tényeket is másként mutattak be, s ezért nem tudhatjuk, melyikük hazudik, hanem az is, hogy mindez kevéssé volt érdekes. A házasság semmiben sem különbözött millió más házasságtól, illetve, amit a film bemutatott, az csak a felszíne volt két ember kapcsolatának. Szerelmük és eltávolodásuk mélyebb okairól jóformán semmit sem tudtunk meg. Olyanféle szerep jutott nekünk, mintha valamely idegen kulcslyukon kukucskáltunk volna be, s ez nem mindenkinek vonzó program. Sem a két ember karaktere, sem anyagi, karrierbeli problémái, sem esetleges félrelépéseik nem voltak eléggé közérdekűek, hogy fölfogjuk, végül is miért szánta a francia rendező két egész esténket ennek az ügynek a végigasszisztálására. Ha mégis sokan végignézték a dupla filmet, annak elsőrendű oka alighanem Marie Jose Nat megunhatatlan szépsége, kedvessége, ezer arca és tehetsége, amelyet Halász Judit hangja kitűnően közvetített. (f. f.) □ SZÉP KÖNYVET jelentetett meg a bukaresti Kriterion könyvkiadó. Enyedi Sándor: Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei című munkája számos, eddig ismeretlen adalékkal járul a magyar színháztörténethez. FORGATÁS ZALAEGERSZEGEN Még egyszer: Eredj lányom... • Krumpliszedés otthon • Beszélgetés Urbán Ernővel Mint néhány napja lapunkban hírül adtuk, Urbán Ernő új riportfilmet kezdett forgatni — ezúttal is Szűcs László rendezővel — Zalaegerszegen. A film címe: Eredj, lányom, Egerszegre dolgozni. A részletekről, „miért”-ről beszélgettünk Urbán Ernővel. — Zalaegerszegen van egy vadonatúj üzem, a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat építette. Körülbelül ötszáz dolgozója lehet, többségük lány és asszony. Férfi csak elvétve. A nők közül is legalább hetven százalék húsz éven aluli, zömmel tizenhat-tizennyolc éves fruskált. Egy küldöttséggel jártam ott először, s azt gondoltam, még egy ilyen üzemet nehezen találnék Magyarországon. Azóta többször is ott voltam beszélgetni, a helyzettel ismerkedni, míg csak most meg nem kezdtük a forgatást, kétszázan voltak. S ezek a csaknem gyerekemberek lettek Egerszegen a „mesterek”. Először kitört a pokol, de hamarosan úgy belejöttek a munkába, hogy múlt év augusztusára már a vállalat egyik legjobb üzeme lettek. Végig kell csinálni . Mi izgatta leginkább, amikor rábukkant erre a témára? — Az, hogy ezek a fiatal nők elkedtek dolgozni, de ezzel lényegében még csak formálisan lettek a munkásosztály tagjai. Egykor mégis belőlük lesznek majd a törzsgárdisták, addig azonban sok mindent végig kell még csinálniuk, s öntudatban, felfogásban változniuk. Ki, kik, hogyan formálják őket olyanná, amelyen a magyar munkásosztály tagjainak többsége? Ez szerintem nagyon izgalmas kérdés. — Van talán ami nehezíti ennek a folyamatnak a haladását? — Ma még akad komplikáció. Van olyan lány, akit az apja a faluból csaknem úgy küldött a gyárba, mint régen szolgálni. Előfordul, hogy a pénzét is elveszi. Aztán — hiszen ilyenekre gondoltam én amikor öntudatban, felfogásban való változást emlegettem — olyan is előfordul, hogy szüret, vagy krumpliszedés idején egyeseknek otthon kell maradniuk. Szalag mellett — Mi a célja ezzel a filmmel? — Egyre több ilyen gyár lesz az országban. A zalaegerszegi példával — ahol egyébként, mint mondtam, a szalag mellett már bizonyítottak a fiatalok — a hasonló esetekben adódó problémákra szeretném felhívni idejében a figyelmet. Ez a célom: M. Tolnay István Hirdetés a megyei lapban — Mitől „ritka” ez az üzem? — Se hagyománya, se törzsgárdája. Hogyan kezdtek termelni? Főleg Zalaegerszegről és a környező falvakból toborzott asszonyokkal, lányokkal. Budapestről az anyaüzem mindössze hét embert küldött le, köztük volt az igazgató és a főmérnök is. Érdekes kísérlet ez,, olyan leckét kellett megoldani, amit az élet adott föl. A megyei lapban hirdettek, jöjjön aki ott akar dolgozni. A jelentkezőket a gyár költségén három hónapra Pestre küldték, hogy megtanulják az alapfogásokat. Több mint Új lemezek A Hanglemezgyártó Vállalat Zene mindenkinek sorozatában jelent meg Cziffra György zongoraművész előadásában néhány Liszt-mű. A transcendens etűdökből válogatott hat darab mellett két koncertet ad (Erdőzsongás, Manók tánca), az Elfelejtett keringő és a Schubert-táncokból átírt Soirées de Vienne található a lemezen. Színpompás freskó benyomását keltő szimfonikus költemény Respighi Róma fenyői című kompozíciója és Manuel de Falla balettzenéje. A bűvös szerelem, amelynek egyik tétele, a híres tűztánc, ma már a legnépszerűbb zeneszámok közé tartozik. A felvételeken a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lamberto Gardelli, illetve az Állami Hangversenyzenekart Constantin Silvestri vezényli. Gabos Gábor két Beethoven zongoraszonátát játszik. Újabb lemezzel bővült a befejezéséhez közeledő Bartók-összkiadás. A fából faragott királyfi teljes felvétele a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarával — Kórody András vezényletével — készült. Egy szobor története Könyv jelent meg Petőfi kiskunfélegyházi emlékeiről, kapcsolatairól. A helyi Petőfi-emlékbizottság kiadványa bemutatja a XIX. század eleji kiskunfélegyházi társadalmat, azt a környezetet, amelyben Petőfi nevelkedett. Részletesen ismerteti a költő apja, Petrovics István bérleményeit, a család lakóházát. Érdekes a félegyházi Petőfi-szobor története. A költőnek ez a szobra 1916-ban, a háborús években, Segesvárról került Budapestre. Hét város versengett érte, Félegyháza kapta meg. Az Állami Bábszínház Szilágyi Dezső átdolgozásában, Koós Iván díszleteiben újította fel Petőfi János vitézének bábváltozatát. Képünkön: a szép előadás egyik jelenete. (MTI fotó : Keleti Éva ferv.) Kedvezmény a fiataloknak DIÁKBÉRLET A MOZIKBAN SAJÁTKÖNYVTÁR-AKCIÓ 10 forintos helyárral, a bérletakciókkal. Külön kedvezmény az 50 százalékos ifjúsági színházjegy-utalvány. A mozikban az ifjúsági diákbérlet akció ad kedvezményt valamennyi tanulónak. A délelőtti és a délutáni előadásokon a diákok a filmszínházak legalacsonyabb helyárain válthatnak jegyet. A felsőoktatási intézmények hallgatóinak a mozik esti előadásaira is érvényes az akció. A zenei rendezvények és operaelőadások látogatásához ifjúsági hangversenybérletet bocsátanak ki. Általában 3—5 előadásra szólnak a bérletek, amelyek vásárlói 60 százalékos kedvezményt kapnak. Az ifjúsági operabérlet akcióban a klubok tagjainak félárú kedvezményt ad az Operaház és az Erkel Színház. A diákok díjtalanul látogathatják az állami múzeumokat. Saját könyvtár-akcióval támogatják a fiatalok könyvvásárlását. Elsősorban az alacsony keresetű, fizikai dolgozók gyermekeinek adnak 30—40 százalékos kedvezményt. Az ifjúsági klubok tagjait segítik a művelődési intézmények tanfolyamainak látogatásában, itt ugyancsak 50 százalékot kell csak fizetniök a fiataloknak. (MTI) Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács állásfoglalása az ifjúság művelődését, szabad idejének hasznos eltöltését szolgálja. Az állásfoglalás részletezi a kulturális kedvezmények formáit. A fiatalok színházlátogatását segítik a külön előadásokkal, a kedvezményesen egységes 6• IRODALMI SZÍNPAD Bálint György emlékest Visszapillantottunk a toronyőrre, a helyét soha el nem hagyó,i konok toronyőrre. Az Irodalmi Színpad Bálint György halálának 30. évfordulóján emlékezett akiváló publicistára, a két világháború közötti marxista kritika kiváló képviselőjére. Bálint, aki „ ... arra született, hogy lásson, arra rendeltetett, hogy nézzen, akit esküje kötött őrhelyéhez”, aki mindenkor vállalta, hogy keresi és megtalálja a „madártávlat nagy pillanatait...” Ascher Gabriella szerkesztő és Gáspár János rendező összeállítása nem kegyeletes megemlékezés. Nem is illett volna ez a politikus íróhoz, újságíróhoz, aki olyan nagy érzékenységgel jelzett, figyelmeztetett a közelgő katasztrófára, akinek jelmondata volt: „Felháborodom, tehát vagyok.“ Az életpályát pontosan, szépen érzékeltette Baróti Dezső megemlékezése. A három tételre bontott életmű minden szakaszán útbaigazított, körvonalazta Bálint György munkásságának, életének alakulását. Őt követte a jó együttes. A néző együtt kuncogott a színpadon várakozó színészekkel, Baracsi Ferenc ellenállhatatlan előadásán a gepárdról. Nevetett a Tintahal (Mikes Lilla szólaltatta meg), vagy Az elefánt dicsérete (Schubert Éva adta elő) játékos iróniáján. Aztán az előadás átvezette a nézőt Bálint György publicisztikájának más hangulatú rétegébe, figyelmeztetett a körülményekre, a komoran változó világra. Ebben segített Hernádi Lajos zongorajátéka. A nevetés lassan figyelő csöndre váltott, különösen amikor Radnóti Miklós V. Eclogáját hallottuk. A Bálint György emlékműsor végig feszes, drámai atmoszférát teremtett, szórakoztatott, nevettetett és elgondolkodtatott. K. Amatőrfilm fesztivál A XX. országos amatőrfilm-fesztivált a tervek szerint Békéscsabán rendezik meg április 6—7—8-án. A fesztiválon részt vehet minden, 1971. január 1. után készült, országos fesztiválon még be nem mutatott egyéni, valamint közös alkotás, bármely amatőr méretű, fekete-fehér vagy színes, hangosított filmmel, amely nem megrendelésre készült. -------------------------------------3................. Utunk évkönyv A Kolozsvárott megjelenő Utunk című irodalmi hetilap a múlt évekhez hasonlóan 1973-ra is kiadta évkönyvét. Az idei kötetet a vidámság jellemzi. A naptárrovatban 12 tréfás vers olvasható, naiv művészek illusztrációival színesítve. Reggeli torna címen 26 humoreszk kapott helyet, többek között Sütő András, Huszár Sándor, Panek Zoltán, Ion Basescu tollából. Ki-ki táncol címmel Kallós Zoltán Szamos menti tánc-és lakodalmi gyűjtéseiből, tréfás találóskérdésekből ad egy csokorra valót. A hét szatirikus jelenet szerzői között találjuk Páskándi Gézát, Szabédi Lászlót, Kocsis Istvánt, Bajor Andor stílusparódiákat készített az évkönyvbe. Majtényi Erik német költők humoros írásaiból fordított, válogatott, írókról, színészekről szóló anekdoták is olvashatók, többek között Beke György, Bálint Tibor, Szász István, Gyöngyösi Gábor közlésében. Jól időzített nevetés, sok vidámságbomba robbant tegnap reggel a rádióban. Az Ifjúsági Rádió miniszínházának éteri maxiszínpadán Rátonyi Róbert vallomása hangzott el színészi pályafutásának egyáltalán nem zökkenőmentes állomásairól. Mindannyiunkat érdekel, hogyan határozza el magát egy ember — Rátonyi Róbert —, hogy színész lesz. Végigkísérhettük az utat, amelyet elhatározásától ötéves korától, a megvalósításig tett. Talán most már nem is sajnáljuk, hogy a számtantól való idegenkedése miatt nem az iskolai ünnepélyeken, hanem csak az óraközi szünetekben gyakorolhatta választott mesterségét. A sok zenével megtűzdelt műsor kellemes szórakozás volt a műfaj és a művész kedvelőinek. (hvg)