Esti Hírlap, 1978. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-24 / 71. szám

NAPIRENDEN: A TÖMEGSPORT Mozdulnak a kerületek Tavaszhoz illő témáról, a tömegsportról tárgyaltak két kerületben.­­ A Belvárosban las­­■­s­ a fejlődés a mun­kahelyi spartakiád kerüle­ti, budapesti versenyein. Megállapították, hogy több gondot kell fordítani a sportolásra, az új tömeg­sportformákra. Elsősorban a természetjárás híveinek tábora bővíthető. Elhatá­rozták: több előkészítő és propagandamunkával szer­vezik ezentúl a nyílt túrá­kat. Az idén és a jövőben kondicionálótermeket ren­deznek be. Fokozott gondot fordítanak a kerületben te­vékenykedő edzőkre, s a jövőben csak akkor fogad­ják el a szerződéseket, ha azok edzéstervet is tartal­maznak. | g|| Angyalföldön a ✓x III. tanács végrehaj­tó bizottsága megtárgyalta a kerület tömegsportjának helyzetét, s javaslatot tett a tömegtestnevelés prog­ramjára. A testedzés nem versenyszerű formái közül — állapították meg — a természetjárást, az ifjúsá­gi turizmust, a tanfolyam­­szerű sportfoglalkozást, a munkahelyi testnevelést és a sportünnepélyek, a sport­napok sorozatát kell első­sorban fejleszteni. A Test­­nevelési és Sportfelügyelő­ség megkülönböztetetten kezeli az óvodások vetélke­dőjét, az úttörőolimpiát, a középfokú iskolák bajnok­ságait, a KISZ-kupákat, a munkahelyi spartakiádo­­kat és a lakóhelyi sport­­versenyeket. Javasolják a kerületben működő sport­egyesületeknek, hogy szer­vezzenek egészségügyi és kondicionáló tanfolyamo­kat, szorgalmazzák a sí, az úszás, a tenisz és a torna alapfokú oktatását, rendez­zenek a kerületi üzemek­ben, intézményekben dol­gozók gyermekeinek a nyá­ri szünidőben sportnapkö­zis táborokat. Korszerűbbé válik a Tele­fongyár, megváltoztatják a termelés szerkezetét. Új tervezésű, az eddigieknél bonyolultabb és korszerűbb gyártmánycsaládokat dol­goztak ki, elsősorban a pos­tai hírközlésnek. A munka keretében 1980-ra a gyár megkétszerezi az adatátvi­teli berendezések készítését. ,MTI fotó AKINEK KEDVE VAN, MEGFIGYELHETI Ma este: holdfogyatkozás Ezüstfényű korong helyett vörös­essi­k­!­e korong Ha ma este derült lesz az égbolt, érdekes látvány várja majd azokat, akik­nek sikerül meglesniük a felkelő Holdat. A látóhatár fölé emelkedő telihold a megszokott, ezüstfényű ko­rong helyett halvány, vö­röses-szürke fényfoltként emelkedik fel keleten. Ha­zánkból nézve ugyanis a Hold-felkelte összeesik egy teljes holdfogyatkozás legnagyobb elsötétedésének­ utolsó perceivel. A követ­kező egy és negyed óra alatt a Föld árnyéka lassan elvonul a Hóbról, este 7 óra 12 perckor pedig a Hold végleg kilép a teljes földárnyékból, földárnyékból. A teljes ár­nyékot 19 óra 12 perckor, az úgynevezett félárnyékot — amely azonban szemmel már alig észlelhető — 20 óra 16 perckor hagyja el. A JELENSÉG Holdfogyatkozás jelensé­gének magyarázta: ilyenkor a Nap, a Föld és a Hold csaknem egyvonalban áll, s a Föld árnyéka a Flaidra esik. Ha Földünknek nem lenne légköre, a­­telihold korongja teljesen eltűnne a földárnyékban. A légkör azonban megtöri és szét­szórja a napsugarakat, ezért a teljes árnyékba is beszűrődik némi fény: tel­jes fogyatkozás idején a holdkorong sötétebb vagy világosabb, vöröses-szürkés színt ölt. Hogy mennyire homályosodik el a Hold­, s milyen az árnyék színe, nagyban függ a légkör fel­sőbb rétegeinek állapotától Erős vulkánkitörések, gya­kori forgóviharok idősza­kaiban a földárnyék erősen elhomályosíthatja a Holdat, máskor viszont csupán vi­lágos vörös, vagy narancs­színt ölt. A mostani holdfo­gyatkozás ebben is tanulsá­gos lehet. Ifj. Bartha Lajos AZ IDŐPONTOK A holdfogyatkozás nem túl ritka jelenség, egy év­ben legfeljebb három le­het, néha azonban egy sem fordul elő. Viszont eszten­dőnként legalább kétszer van napfogyatkozás, s ked­vező esetben akár ötször is látható. Egy-egy helyről mégis többször lehetünk ta­núi a holdfogyatkozásnak. Ennek oka: a holdfogyat­kozások a földgömbnek csaknem kétharmadáról megfigyelők — legalább­is részben —, a napfogyat­kozások viszont csupán egy-egy aránylag keskeny övezetből láthatók. Az idén például két nap- és hold­­fogyatkozás lesz, az előb­biek közül egyik sem lát­ható hazánkból, a Hold el­­sötétedései viszont mind­kétszer megfigyelhetők. A második holdfogyatko­zás szeptember 16-án lesz, a mai délután 15 óra 33 perckor kezdődik — akkor érinti a holdkorongot a Föld árnyéka —, 16 óra 37 perckor pedig kísérőnk el­merül az árnyékban. Ekkor még nem emelkedik — hazánkból nézve — a ho­rizont fölé. Budapesten egy perccel este hat óra előtt a holdkelte, 18 óra 8 perc­kor pedig kísérőnk meg­kezdi a kilépést a teljes LEHETŐSÉG A KÁROK ELKERÜLÉSÉRE Előre megmérhető, mennyire rág a rozsda Műszaki bizottság foglal­kozik a FŐMTERV-ben a földbe fektetett közműveze­tékek fémszerkezetének korrózió elleni védelmével A korrózió nagy károkat,­­nem ritkán szolgáltatási za­varokat okoz a fővárosban és másutt is. Régóta foglalkoztatja a szakembereket, hogyan lehetne a meg­előzést már a tervezéskor fokozottan figyelembe venni Most Csendes János, a vál­lalat­­villamosgépészeti szakosztályvezető-helyet­tese, irányító tervező és Bo­­donyi Sándor, a műszaki fejlesztés vezetője olyan megoldást dolgozott ki, amely alkalmas a korrózió­veszély előzetes megisme­résére, s a minden koráb­binál eredményesebb gya­korlati megelőzésére. A mód­szer alapja, hogy műszeres méréssel idejében felderít­hető a korrózió várható nagysága. Ehhez mérőhe­lyeket kell felszerelni. Egy­­egy meghatározott csomó­pontban, például metró­aluljáróban a földbe fekte­tett fémes szerkezetekhez kábeleket csatlakoztatnak. E kábeleket közös helyi­ségbe vezetik, ahol aztán rendszeresen elvégzik a szükséges méréseket, s az adatokat regisztrálják. Az értékelés meghatároz­hatóvá teszi a csomópont környezetében szükséges és hatásos korrózióvéde­lem tervezését, kivitele­zését. E műszaki megoldás új­szerűsége és jelentősége abban rejlik, hogy arány­lag kis költségráfordítással a szakemberek olyan ada­tok birtokába jutnak, ame­lyeket más módon nem sze­rezhettek volna meg. Az első mérőhelyet a Marx tér átépítésével egy időben be­rendezik. Annál is inkább, mert a módszert az OMFB jóváhagyta, s országos fel­­használását javasolja. SZEGEDI ÚJDONSÁG FLUOROZOTT ISKOLATEJ MEGVÉDI A KISDIÁKOK FOGAIT Az idén tízmillió liter tej felvásárláséval növeli az eddigi teljesítményét a Csongrád megyei Tejipari Válla­lat. Exportra 4600 tonna vajat és 4300 tonna sajtot gyár­tanak. Az utóbbiból 1500 tonna fehér krémsajt lesz. A szegedi gyárban már szerelik azt a gépsort, amelyen, hat­féle habosított krémtúrót gyártanak majd paprikás­­hagymás, kapros-tormás, erőspaprikás, csemogspaprikás, zelleres-zöldsértes és mustáros ízesítéssel. Új gyártási technológia lehetővé tette, hogy ezekért a termékekért tizennégynapos szavatosságot vállaljanak. Másik újdon­ság a fluorozott iskolatej, amelynek igen nagy jövőt jó­solnak a gyermekek fogromlásának megelőzésében. ELADTÁK A KÖLCSÖNBE VETT GÉPEKET Sikkasztóért kezeskedett a másik sikkasztó LOPOTT MOTOROK, ALKATRÉSZENKÉNT Társadalmi tulajdont ká­rosító sikkasztás, illetve egy sorozatos motorkerék­pár-lopás tettesei ellen folytat vizsgálatot a XIII. kerületi rendőrkapitányság. A Belkereskedelmi Ipar­cikk Kölcsönző Vállalat nemrég feljelentést tett Izmán István 43 éves elektroműszerész, XIII. ke­rület, Forgách utca 32. szám alatti lakos és 35 éves élettársa, Németh Imréné ellen. Megállapították ugyanis, hogy Izmán és Né­­methné egyetlen hónap alatt a vállalat négy fiók­jában, — Újpesten, a XIII. kerületben, a Józsefváros­ban és a VII. kerületben — kölcsönzött négy Naumann típusú vilanyvarrógépet, s a bérleti díjat — gépen­ként havi hetven forintot — nem fizeti. A feljelentés nyomán a XIII. kerületi rendőrkapitányság kezdett foglalkozni az üggyel, s ki­derült, hogy a férfi és élet­társa nem sokkal a köl­csönbe vétel után mind a négy gépet eladta, illetve elzálogosította. A kár mint­egy tizenhatezer forint. Iz­mán nem is tagadott , mint mondta, otthagyta munkahelyét, sürgősen pénzre volt szüksége... A vizsgálat szerint a négy fióküzlet alkalmazottainak könnyelműsége is elősegí­tette Izmán pénzszerző ak­cióját. Mind a négy köl­csönzéskor Némethné volt Izmán kezese, s bár a sze­mélyazonossági igazolvá­nyából egyértelműen ki­tűnt, hogy munkahelye nincs, a kezességét mégis elfogadták... Ügyük — társadalmi tulajdont ká­rosító sikkasztás — hama­rosan bíróság elé kerül. A másik ügy maszek nyomozással kezdődött. Egy XIII. kerületi fiatalembert meglátogatott vidéki is­merőse, majd a ház előtt hagyta 175-ös Zetka mo­torkerékpárját. A motor szőrén-szálán eltűnt... A kárvallott tulajdonos és ba­rátja nem sokkal később megtudta, hogy az ellopott Zetka az Ecserin tűnt fel a darabokra szerelve, s azt is, hogy az alkatrészeket a 19 éves Kocsis Béla, XIII. kerület, Mosoly utca 30. szám alatti lakos adta el. A további nyomozást már a kerületi kapitányság foly­tatta, s csakhamar kiderült, hogy a Tomori-telep kör­nyékén ismert Kocsis Bé­la, valamint két barátja, a Tömöri telepen lakó Révész István 19 éves lakatos, Florváth József 23 éves szállítómunkás és négy fiatalkorú hónapok óta motorkerékpárokat, segéd­­motorkerékpárokat lop. Főként a mozik környéké­ről vittek el motorkerék­párokat, nemcsak a XIII., hanem a IV., a XV. és a VI. kerületből is­. Az ello­pott járműveket szétszerel­ve, alkatrészenként érté­kesítették. A vizsgálat eddi­gi adatai szerint közel húsz bűncselekménnyel több mint húszezer forint kárt okoztak. Kocsis Bélát és Révész Istvánt a XIII. ke­rületi kapitányság előzetes letartóztatásba helyezte — eljárás folyik társaik el­len is —, s a bűnügyben foly­tatja a nyomozást. (b.) Gyorsabban Lezárták a Margit-hi­­dat , reggel hattól ki­lencig, s délután kettő­től hétig egy híddal ke­vesebb köti össze a két partot. A reggeli és a délutáni csúcsforgalom­ban eddig is kevésnek tűnt a Duna-hidak átbo­csátó képessége, s most még nehezebb a helyzet. Ez olyan objektív ok, amelyen nem lehet vál­toztatni — a Margit-híd már régen megérett a rendbehozásra. A csúcs­­forgalom zűrzavarát a hosszú sorállást, az ideg­tépő várakozást és a kuplungrongáló kúszás­­megállás játékot azon­ban az autósok maguk is enyhíthetnék. Mindenekelőtt minden Duna-hidat ki kellene használni. A Margit-híd lezárását követő első na­pon késő este mentem át Pestről Budára, tehát semmit nem éreztem a csúcsforgalomból, csak kollégáim elbeszéléséből értesültem róla, hogy Pest és Buda között csaknem ötven percre kell számítani. Más­nap viszont öt és hat között akartam átmenni Budára. Valaki azt taná­csolta, menjek el a rak­parton a Szabadság-hí­­dig, s meglepetés ér Valóban meglepődtem. Sorállásról szó sem volt, minden további nélkül ráhajthattam a hídra, s a budai oldalon csak annyian álltak a lámpa e­lőtt, amennyien máskor is szoktak. Bárki mondhatná: ez volt a második nap, a Margit-hidat rendszere­sen használók még csak a Lánchídig vagy az Er­­zsébet-hídig húzódtak el. Viszont azóta is — ko­rábban rendszeres Mar­git-híd használó létemre — rendszeresen a Sza­­badság-hídon járok csúcsforgalomban, s még soha nem álltam sorba Azzal, hogy ezt most el­árultam, talán rontom saját esélyeimet, bár a budapesti autósok eddig is tudták, hogy Szabad­­ság-híd is van a világon A másik: semmi szük­ség a forgalmi sávok ál­landó változtatgatására Vannak, akik azonnal áttolakszanak a másik sávba, ha úgy vélik, hogy ezzel egy autónyi­­val előbbre tudnak jut­ni. Ez a manőver mind­két sávban lassítja a forgalmat. A sávokban a sebesség átlagosan azo­nos, tehát a sávváltás csak látszólagos előny, legtöbbször éppen ellen­kező eredménye lesz Régi tapasztalat, hogy az ilyen sávváltás után az az autó, amely az erede­ti sávban még az előre­­tolakodó mögött volt, az eredeti sáv forgalmának felgyorsulása után előbbre kerül. Tagadhatatlan, hogy az útjavítások, a lezárá­sok, az elterelések miatt elég nehéz ma közleked­ni Budapesten. Legalább a közlekedők ne tegyék még nehezebbé! Nádasi Antal

Next