Esti Hírlap, 1979. október (24. évfolyam, 230-254. szám)
1979-10-01 / 230. szám
Ára: 1,20 forint XXIV. évfolyam, 230. szám ,1979 . , 1979. október 1., hétfő PO LITIKAI NAPI LAP Zászlólevonás Tegnap délelőtt ünnepélyesen, katonai tiszteletadással levonták a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját, amelyet a fegyveres erők napja tiszteletére szombaton vontak fel. (MTI) MAI TÁJÉKOZTATÓ Munkavédelmi tanácskozás Ma délelőtt sajtótájékoztatót tartott a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézete. A tájékoztatón ismertették annak a háromnapos munkavédelmi tudományos tanácskozásnak a programját, amely holnap kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. A 25 éves kutatóintézet tevékenységéről szól cikkünk a 3. oldalon. Elutazott Gerhard Schürer Tegnap elutazott hazánkból Gerhard Schürer miniszterelnök-helyettes, a Német Demokratikus Köztársaság Állami Tervbizottságának elnöke, aki Huszár István miniszterelnök-helyettessel, az Országos Tervhivatal elnökével a következő ötéves tervidőszak gazdasági együttműködési kérdéseiről folytatott tárgyalásokat. Búcsúztatásánál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete is. (MTI) Ellentmondó nyilatkozatok Washingtonban •4 Vance— Dobrinyin találkozó Washington, október 1. Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Cyrus Vance amerikai külügyminiszter tegnap hivatalában tanácskozott Anatolij Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövettel. A váratlan megbeszélésről, amely ötnegyed óráig tartott, egyik fél sem nyilatkozott. Az újabb szovjet—amerikai tanácskozás nyilvánvalóan az úgynevezett kubai üggyel függött össze, — mutatnak rá megfigyelők. Vance és Dobrinyin három nappal azután találkozott, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter Vance-szel folytatott New York-i tárgyalásain minden jel szerint ismételten visszautasította azokat az amerikai állításokat, hogy szovjet „harci egységek” lennének Kubában. A vasárnapi tanácskozás 24 órával előzte meg Carter tv-beszédét, amelyben az amerikai elnök a „kubai ügyről" készül tájékoztatni. Carter a hét végén beható tanácskozásokat folytatott a kérdésről az e célra magához kéretett tanácsadókkal, korábbi demokrata és republikánus kormányok tisztségviselőivel. Közöttük volt három egykori külügyminiszter, Dean Rush, William Rogers, Henry Kissinger is. Az elnök — az előzetes értesülések szerint — bizonyos „ellenintézkedéseket” készül bejelenteni, feltehetően a karib-tengeri amerikai katonai erő növelését. Saját pártjának politikusai, a polgári sajtó általában mérsékletet tanácsolnak az elnöknek, aki viszont mind jobban (s nem alaptalanul) aggódik újraválasztásáért, ezért keménynek kíván mutatkozni. Walter Mondale alelnök, a kormány más tagjaihoz hasonlóan a hét végén nyilvánosan elismerte: a kubai szovjet katonai személyzet valószínűleg már a hatvanas évek elején is akkora volt, mint most. (Mint ismeretes, Washington mintegy 2600-ra teszi számukat). Az amerikai kormányférfiak elismerik, hogy a kubai szovjet erőnek „lehetnek kiképzési feladatai” — írja vasárnap a The Washington Post. S ÉLETBE LÉP A SZERZŐDÉS PANAMA NAGY NAPJA Panamaváros, október 1. A mai nap történelmi a panamai nép életében: ma emelkednek jogerőre azok a szerződések, amelyeket a Panamai Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok — évekig tartó, szívós és gyakran félbeszakított tárgyalások után — 1977 szeptemberében írt alá Washingtonban az eddig amerikai közigazgatás és katonai ellenőrzés alatt állt panamai csatornaövezetről. Az új szerződések — bár kompromisszumokat is tartalmaznak —, a panamai nép teljes nemzeti függetlenségért és önrendelkezésért vívott harcának sikerét jelentik. A csatornaövezet fokozatos átvételére már hetek óta lázasan készülődnek Panamában. Az ünnepi rendezvények fénypontja százezrek felvonulása lesz Panamaváros centrumából, az eddigi csatornaövezetben levő „Albrookfield”, egykori amerikai katonai bázishoz, ahol a köztársaság vezető képviselőinek részvételével nagygyűlést tartanak. Sarlós István hazaérkezett Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára , aki részt vett és felszólalt a Jamaicai Népi Nemzeti Párt közelmúltban megtartott országos értekezletén, majd a Népfront képviseletében látogatást tett Mexikóban, Costa Ricában és Panamában — tegnap hazaérkezett latin-amerikai körútjáról. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Varga István, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Kovács Béla, a HNF CT titkára, s ott volt Mario Armando Amador, a Mexikói Egyesült Államok budapesti nagykövete. (MTI) „ALVASSAG*’ Castro újabb nyilatkozata hozott el azelől, hogy — amennyiben erre Washingtonból javaslat érkezik — találkozzék Carter elnökkel, vagy, hogy Vance amerikai külügyminiszter tárgyaljon Isidore Malmiercával, a kubai diplomácia vezetőjével. A beszélgetés során a kubai államfő megismételte: az amerikai kormányzat által az el nem kötelezett országok hatodik csúcsértekezlete idején „megkérdőjelezett” szovjet alakulat 17 éve van kubai földön. Megválaszolásra vár, hogy miért éppen — az egyébként újraválasztásért harcba induló — Carter elnök tartja szükségesnek felvetni ezt a kérdést — hangoztatta. Fidel Castro éles különbséget tett az 1962-es, úgynevezett rakétaválság és a mostani „álválság” között. Rámutatott, hogy akkor több tucat nukleáris töltet, negyvenezer szovjet katona és számos bombázó repülőgép volt a szigetországban. A szovjet—amerikai megállapodás után mindezeket kivonták Kubából, s akik maradtak, a status quo részeként, nem keltették fel sem az akkori Kennedyféle, sem az őt követő elnökök vezette adminisztrációk aggályait. Arra a kérdésre, vajon a szóbanforgó katonai személyzet harci egységnek minősíthető-e. a kubai elnök közölte: az Egyesült Államok által most megkérdőjelezett kiképzőközpontban 1962 óta — cserélődött személyzettel--azonos létszámú" és azonos feladatú egység tartózkodik. Az afrikai országoknak nyújtott kubai segítséggel kapcsolatosan Fidel Castro emlékeztetett arra, hogy ez az együttműködés nem mai keletű, ennek természetéről és fogadtatásáról az afrikai országok vezetőit kell megkérdezni. Utalt arra a támogatásra, amelyet Kuba a térség országaitól az el nem kötelezettek nemrég véget ért havannai csúcsértekezletén kapott. Havanna, október 1. Fort Péter, az MTI tudósítója jelenti: Újabb interjúban válaszolt Fidel Castro kubai államfő az úgynevezett „szovjet harci egységek” kubai jelenlétére vonatkozó amerikai állításokra. Az amerikai CBS televíziótársaságnak adott nyilatkozatában a kubai államfő nem zár. MA KEZDŐDNEK A SZOVJET—GÖRÖG KORMÁNYFŐI TÁRGYALÁSOK Karamanlisz Moszkvában Szászt Júlia, az MTI tudósítója jelenti: Ma Moszkvában szovjet —görög kormányfői tárgyalások kezdődnek. Konsztantin Karamanlisz személyében ezúttal elsőízben látogat görög miniszterelnök a Szovjetunióba. A két ország kapcsolatai az 1974-es fordulat — a görög katonai diktatúra megdöntése — óta ugrásszerűen javultak, különösen gazdasági vonatkozásban. A moszkvai lapok előzetes kommentárjaikban utalnak a görög kormány bonyolult helyzetére. Görögország 1974-ben bejelentette ugyan kivonulását a NATO katonai szervezeteiből, de ezt a döntést eddig nem valósították meg következetesen. A területen működő amerikai katonai támaszpontok engedélyezésének felülvizsgálatára tett kezdeményezése, Törökországgal — a másik NATO-taggal — az Égei-tenger és Ciprus miatti vitája, és nem utolsósorban közeledése a szocialista országok felé, az Egyesült Államok és a NATO leplezetlen rosszallását váltotta ki. Nem egy esetben, például Athén közös piaci belépési tárgyalásai idején nyílt zsarolással próbálták politikájának módosítására, a NATO-val való teljes együttműködésre rávenni. Emellett Karamanlisz belpolitikai téren sem talált teljes támogatásra a közös piaci csatlakozás kérdésében — Görögország 1981-től az EGK tizedik tagja lesz. Moszkvában nagyra értékelik Karamanlisz törekvését, hogy erősítse kapcsolatait a szocialista országokkal, s mostani látogatását a két ország viszonyának új szakaszaként érdeklődéssel várják. MÉRSÉKELT SZÉL Derült, hűvös idő DÉLUTÁN 17 FOK A Skandináv-félsziget nyugati része fölött nagy kiterjedésű, magas légnyomású képződmény helyezkedik el. A képződmény keleti, délkeleti oldalán száraz, hideg levegő érkezik hazánk fölé. Tegnap Észak- és Északkelet-Európában, valamint szárazföldünk középső részén a legmagasabb nappali hőmérséklet 1—4 fokkal elmaradt a sokévi átlagtól. Hazánkban tegnap a reggeli köd feloszlását derült, száraz idő követte. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 17—20 fok körül volt. Ma hajnalra 1—7 fokig hűlt le a levegő, néhány helyen talajmenti fagy is előfordult. A következő időszakban hazánk időjárását továbbra is a hűvös levegő határozza meg, emiatt folytatódik az évszakhoz képest hűvös idő. Budapesten ma derült idő lesz, a mérsékelt északkeleti szél csak kissé élénkül meg. A hőmérséklet kora délután 17, este 21 órakor 10 fok körül várható. IRÁN Kormányátalakítási indítvány Teherán, október 1. Az iráni titkos forradalmi tanács néhány módosítással jóváhagyta a Bazargan miniszterelnök által benyújtott kormányátalakítási indítványt. Újdonság a 22-tagú kabinet összetételében a kőolajipari miniszteri tárca, amelyet Hasszán Nazih, az iráni nemzeti olajtársaság (NIOC) elnökének lemondatása után létesítettek. A kormányátalakítás öszszesen kilenc miniszteri tárcát érint Tanácskozott a SZOT elnöksége Napirenden: az üdültetés Az ideihez hasonlóan, 1980-ban is 388 300-an tölthetik szabadságuk egy részét szakszervezeti üdülőkben —erről határozott mai ülésén a SZOT elnöksége. Ezúttal újabb üdülőt nem nyitnak, de gondoskodnak a zalakarosi, a hévízi Postás és Park, a balatonszéplaki Ezüstpart, a soproni Pedagógus, a gyulai és a szántódi kempingüdülők, valamint a hévízi szanatórium tervszerű építéséről. Mint ismeretes, emelkedtek az üdülőkben az élelmezési nyersanyagnormák költségei, ugyanilyen mértékben nőnek 1980. január 1-től a térítési díjak. A felnőtt és a családos üdültetés napi 8, a csoportos gyermek- és a szakmunkástanuló üdültetés napi 6 forinttal kerül többe az eddiginél. Az üdülőkben a harmadik és a további, önálló keresettel nem rendelkező gyermekek után térítési díjat nem kell fizetni. (MTI) Schmidt—Giscard találkozó Bonn, október 1.: Ma az NSZK fővárosába érkezik Valéry Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök, hogy kétnapos megbeszélést tartson Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárral a nemzetközi élet és a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb kérdéseiről.