Esti Hírlap, 1980. június (25. évfolyam, 128-152. szám)
1980-06-13 / 138. szám
Határidő előtt készült el a felújítás Ma délután átadják a Petőfi-hidat Megnövelték az átbocsátó képességet A megújított Petőfi-hidat ma délután, várhatóan fél négy óra után adják át a forgalomnak. A főváros egyik legnagyobb átkelőhelyén tavaly májusban kezdődtek el a munkák. Az építkezést egész idő alatt nagy érdeklődés kísérte. Az építők kiváló munkájának köszönhető, hogy négy és fél hónappal a határidő előtt, újra megindulhat itt a teljes közlekedés. A megújítás eredménye, hogy a hídfőknek a hídnál jóval nagyobb az átbocsátóképességük. Forgalmi változások • Milyen változások lesznek a forgalomban? — Az országban kizárólag itt, megengedték, hogy a hídfő harmadik sávjában érkező gépkocsik a hídon, a villamossínen haladhassanak, ha ez nem zavarja a villamosok közlekedését — válaszolta Sípos László, a Közlekedési Főigazgatóság csoportvezetője. Az intézkedést az tette szükségessé, hogy a következő időben lezárják a Szabadság-hidat, majd később megkezdődik az Árpád-híd szélesítése. Várhatóan nő a zsúfoltság a Petőfi-hídon is. A rendelkezés szerint a harmadik sávon érkező gépkocsiknak elsőbbséget kell adniuk a villamosnak. Ezt biztosítja az előjelző tábla, a burkolati jel, és a villamosfedező-jelző. A villamospálya használata lehetővé teszi, hogy óránként egy irányban 2600 kocsi helyett, mintegy 3200—3300 haladhasson át. Rendezés a Boráros téren • A Fővárosi Tanács úgy határozott: rendezik a Boráros teret is. A munkák idején hogyan szabályozzák a közlekedést? — A Soroksári út felől a gépkocsik a Mester utcáról hajthatnak fel a hídra. A 3 és fél méternél alacsonyabb járművek a híd alatt, a Bakáts utcán át, a Szamuely vagy a Ráday utcán is felhajthatnak a hídra. A Közraktári utca felől a Bakáts utcán át szintén a ч Szamuely vagy a Ráday utcán át érhető el a híd. MIIIIMMIHMIHIIIM llllll Ml nil III III Mill IIII1MS : MIIHIIMIIIIIMiMlIflMMIMUIIIMMIMHIIIIIMMH IMII III 'MIMI MIMIM MIMIM MM IMII IMIMMIIIMMIMMMIMIIMMI IIIIIIMIIIIMIIIIMIMIIIMMI !lll IMIIM MIIMMIMMI Д mamát rohammentő л hozta a kórházba. Az elkülönítőbe került. Három napig várta a fiát. Hiába. Antal nem jött. Gyermekét mentegette a mama. — Sok a dolga. Talán külföldre kellett utaznia. S dicsérte a 47 éves Tónikát mindenkinek, aki csak végighallgatta. — Belső berendező — mesélte. — 1982-ig minden perce foglalt. Saját izmusa van. Divatos, sztárolt. Európában nincs hozzá hasonló. Extra látású. Anyagban, színben, megoldásban abszolút... Modernebb modern már nem is lehet. A fiatal házbeli szomszédasszonyka — erőlevest főzött, hozott a néninek — elárulta a nővérkének az imádott, istenített Tóniről az igazságot? — Művészete ravaszság ... Sznobok „fejője”. Jómódját az anyjának köszönheti. A mama taníttatta, külföldre küldte, kitalpalt minden kedvezményt, még az első munkáit is ő szerezte a drágalátos alaknak. Mindezért még a köszönet is elmaradt, a hála — Antal hirdeti — mai gondolkodású kultúrembernél maradt marhaság. Egyébként a „fiú” kórházba „elvből” nem jár. Hipochonder. Fél a betegségtől. Úgy képzeli, ő örökké él... Amit viszont nem hittem, hogy még az anyjához sem jön be ... Nyavalyás fráter ... Link pozőr... Nyolcvanöt kiló szemét. A mama a negyedik nap meghalt. Az orvosnő telefonált a változatlanul érdektelen Antalnak. Közölte a tragikus hírt. A vonal másik végén nem engedték befejezni, megállították mondatát. Közbekérdeztek: — A gyűrűket?... — az informátor válaszolt. — A gyűrűket a főnővértől bármikor, reggel nyolctól délután négyig átveheti. Hétköznap. Nyugta ellenében. A beszélgetés — vigasz, részvét mellőzve — menten befejeződött. A szfinxnyugalmú doktornő lecsapta a kagylót. A kórteremben három órája játszottak már. Vizit után kezdték. Csak ketten voltak. Dobos a tizedik partit bukta. Szuhán osztott. Dobos indult. Gondolkodva, töprengve készült a mondásra. A bejelentés azonban elmaradt. Dobos felsikoltott, hörgött. Kizuhant az ágyból. Kezében még mindig ott szorította a kártyát. Szultán az eszméletét vesztett partner fölé hajolt. Kíváncsian. Nézte a másik lapjait. Látta: Dobos négy ászt kapott.., három aduja volt... „megfogta az isten lábát”. A műtét reggel kilenctől délután öt óráig tartott. A modern gyógyászati gépek jelezték, minden, majdnem minden rendben. Csak a vese ... makacskodott, nem működött. Nem tudták később sem megindítani. A kórteremajtaját becsukták. Az ágy köré függöny került. Mariska néni már előzőleg émelyítő, köhögtető, könnyeztető karbolkeverékkel törölte fel a padlót. Az ágyneműt lehúzták. A párnákat a kitárt ablakban a szél szellőztette. Az ágy melletti szekrényke fiókjából a holmi: bőrtárca, villanyborotva, szivacs, tükör, fésű, fogkefe, kis tubus Odol—3, műanyag pohár, két citrom, zacskónyi porcukor, egy felbontott levél és kis zománcozott sportegyesületi jelvény papírzsákba került. Amiről megfeledkeztek: az emeleti frizsiderben zsírpapírba csomagolt ötdekányi disznósajt is a volt beteg tulajdona. Oxigénsátor védi a csecsemőt. * A baba sokat alszik, még többet sír. Egyszer, egyetlenegyszer nevetett is. A létét biztosító, életét erősítő, vért ereibe juttató transzfúziós készülék pirosan csillanó csövével játszott. László Miklós I IMII MIMIM MIMII MIIIIII MM IIIIIMIMMIMI llllll IMII MM IIIIMMIIIIIMIMIIIIMMIMIM ‘III llllllll MIMIM Mese felnőtteknek nilllHHIÜHHIMtMIIMMIIMIMIIIMIM JIIIIIMtlIllltlIIIIHItlIIIMtUMIIHUIMIIIIIIHIMMIIIIIIIIIIItlII Következik a Szabadság-híd • Mikor zárják le a Szabadság-hidat? Június 16-án, hétfőre virradó éjjel 0 óra 40 perckor kezdődnek el a felújítási munkák. A Gellért téren és a Dimitrov téren változatlan marad a forgalom, a hídra azonban nem lehet felhajtani. A gyalogosok az egyik járdán, a munkák idején is átmehetnek a hídon. Változások lesznek a tömegközlekedésben. A Kiskörúton a következő időben nem jár villamos. Az Alkotmány utca és a Dimitrov tér között villamospótló buszok szállítják az utasokat. Az 1-as busz a Petőfi-hídon közlekedik majd. A Fehérvári úti és a Bartók Béla úti villamosok részben a Batthyány téren, részben a Moszkva téren érik el a metrót. Az ÖT NAGY GYÁR SEM GYŐZI FŐZNI Gambrinus kedvenc itala A mai tikkasztó, 30 fokot közelítő délelőttön mi sem időszerűbb az aranyion habzó, friss söritalról beszélgetni. De még a kalendárium is biztat erre: június 13. van, Antal napja. Dréher Antalt, az első pesti sörgyárost idézhetjük, hiszen, ahol ma délelőtt a „sörellátás helyzetéről és aktuális kérdéseiről” a Söripari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója Debreczeny István szólt, az éppen a hajdani Dréher-gyár, mai nevén: Kőbányai Sörgyár II. számú telepe. Meg aztán e gyár (II. számú telep?) idén 125 éves. Lesz-e a nyáron elég sör?. Mert mind nagyobb a fogyasztás. 1938-ban az 1 főre eső sörmennyiség: 3,8 liter volt.. (Ennek ugyan egyik nyomós oka: bort ittunk, a bor jóval olcsóbb volt.) Mennyi a sörfogyasztás határa? Számítások szerint a felső határ 140—150 liter. Persze nem nálunk (még nem nálunk), hanem a hagyományosan sörivó népeknél. De azért idehaza is igyekszünk. 1970-ben már az 1 főre jutó sörporció 58 liter volt, 75-ben 74,6 liter, és tavaly már 86 liter. Európa első számú sörimportőrei vagyunk. Mit várhatunk a söripartól, mik a terveik? — erről tájékoztattak ma délelőtt a sörfőzés mesterei. Legalább az induláskor, mint a neves hírességeket, mutassuk be „őt”. Most indul a kerti asztalok felterítésével a tavaszi sör, kezdődik a sör szezonja. Legalább az induláskor egy kicsit a történelméről. Európában már a népvándorlás előtt ismert volt a sörkészítés. A középkori kolostorok sörfőző fráterei használták először a komlót; a „cambarinusok” a mondabeli Gambrinus királyt tartják a sör feltalálójának. Budán a középkorban már minden telkes polgár főz és mér sört. II. Lajos királyunkról tudjuk, mennyire szerette azaranyló söritalt, egy számadókönyvben olvashatjuk: „a király úr szája számára” mennyit vásároltak a söritalból. A nyári estékre, a budai kerti vendéglőre gondolva — sör nélkül Buda?! — idézzük a vízivárosi Johannes Koch mester, a városi tanácshoz írt beadványából (hogy valamiféle büntetését elengedjék), amikor sörrel akart kedveskedni imigyen: „Még a söres szamaraknak dukáló éjjeli porciót is megfizetném.” De térjünk vissza a ma délelőtti sörtájékoztatóra, sörprognózisra. A hetvenes években — mondta a vezérigazgató , a termelés és az import dinamikus felfutása ellenére is sokszor üres maradt a korsó, vagyis „szakadék volt a kereslet és a kínálat közt”. Nem áltat: a 80-as években a kereslet növekedésére számítanak, és ha a gyártókapacitás nem növekszik, akkor ez a szakadék tovább mélyül. A prognózis szerint 1985-ben fejenként 97 liter sört iszunk majd egy évben, 90-ben pedig 105 litert, ami 11 és fél millió hektolitert jelent. Hogyan birkózik meg ezzel a nagy mennyiséggel a tisztes ipar? A magyar söripar ma öt, európai mércével mérve, nagy sörgyárral büszkélkedhet. A 4 millió hektolitert gyártó, az importtal 4,6 milliót értékesítő Kőbányai Sörgyár földrészünk legnagyobb sörgyárai közé tartozik. A legkisebb a Soproni Sörgyár 450 ezer hektós főzésével. A „leg”-ek azonban ne tévesszenek meg. Hiába oly óriási a Kőbányai Sörgyár, ha csak egy van belőle. Az európai átlagos sörgyárak évi termelése 200 ezer hektoliter. Viszont nagyon sok van belőlük. Gyárainkhoz 55 sörraktár — sörkirendeltség — tartozik az ország minden részében. Söriparunk mintegy 9 ezer dolgozója idén 7,8 millió hektoliter sört gyárt. Ehhez jön még a cseh, lengyel, NDK, osztrák, jugoszláv import, összesen így mintegy 9 millió hektoliter. A hetvenes években a söripart extenzív módon fejlesztették. Felépült a háború utáni első új sörgyárunk, a Borsodi Sörgyár. Tavaly fejeződött be a Nagykanizsai Sörgyár rekonstrukciója. Számtalan technológiai, gyártásfejlesztési munka során az 1 órára számított sörfőzőkapacitás több mint 25 százalékkal emelkedett. „Ha a gyártókapacitás nem növekszik ...” Tehát beszéljünk a tervekről. Ha a sörgyárak elhelyezkedését nézzük, túlcentralizáltságot látunk. Ezért az a sok raktár, kirendeltség. De hát ez a vevőket ellátó, térítő-fuvarozási rendszer mily nagy költségbe, munkába kerül! Ezen a túlkoncentráltságon, a növekvő igények kielégítésén segít majd az új sörgyárak építése. Mert már vannak ilyen tervek. Kétezerig, két, egyenként másfél millió hektoliteres kapacitású gyár építésével számolnak. Ebben az időszakbanfolytatják majd a 125 éves Kőbányai Sörgyár rekonstrukcióját. A két új sörgyár közül elsőnek az Alföldi Sörgyár beruházását kezdik majd meg. Ez a gyár Szegedtől 45 kilométerre, a Tisza mellett, Szentesen épül majd fel. Az Alföldi Sörgyár megszületésével a gazdaságos sörellátás szempontjából a legnagyobb fehér folt szűnik meg majd hazánk „sörtérképén”. A hetvenes években — mondotta a vezérigazgató — a fogyasztók mennyiségi igényeinek kielégítése volt az elsődleges cél. Most már a fő hangsúlyt a magyar sörök minőségének javulása kapja. Kőbányai György MEGJEGYEZZÜK Ha lebecsülik a veszélyt... Az országos adatok szerint az üzemi balesetek csaknem fele a fiatalokat — a 30 éven aluliakat — éri. Ez pedig azt jelenti, hogy évente fiatal emberek tízezrei sérülnek meg könnyebben vagy rokkannak meg egész életükre, s több mint százra tehető azoknak a száma, akik nem élik túl figyelmetlenségük következményeit. Hogy miért beszélünk figyelmetlenségről? Nem azért, mintha az üzemi balesetekért csakis a gép mellett dolgozó felelne, csakis az ő gondatlansága idézhetne elő tragédiát. Azok, akiknek a balesetek okának feltárása a dolguk, éppen ezért minden körülményt megvizsgálnak, mielőtt bárkit is hibáztatnának. Ezek az okkutatások pedig azt mutatják: ha a gyakorlatlansághoz, a munkavédelmi ismeretek hiányához, a veszély lebecsülése is hozzájárul — s mindez a fiatalok körében a leggyakoribb —, szinte törvényszerű a baleset. Nem pusztán a vetélkedők divatja indította tehát a Szakszervezetek Budapesti Tanácsát, a SZOT Ifjúsági Bizottságát és a KISZ Budapesti Bizottságát arra, hogy a II. fővárosi szakszervezeti ifjúsági napok keretében munkavédelmi vetélkedőt rendezzen. A mai versenyen — a döntőn — huszonkét csapat hatvanhat tagja méri össze tudását. Számot kell adniuk általános munkavédelmi ismereteikről, az elektromosság, az anyagmozgatás és a vasipar biztonságtechnikai tudnivalóiról, s ismerniük kell az elsősegélynyújtás és a közlekedés alapvető szabályait is. I de nemcsak ők hatvanhatan készültek fel erre a vetélkedőre. Hiszen több mint 200 nevezés érkezett, s még a selejtezőkön is több, mint száz csapat vett részt. S az a több száz fiatal, aki — ha a játék kedvéért is — már megismerte a rá leselkedő veszélyeket, a jövőben minden bizonnyal óvatosabb lesz munkahelyén. Jó lenne hát minél többet vetélkedni. Hogy újabb százak, újabb ezrek tanulják meg önszántukból azt, amire kényszerből nem hajlandók... (g.v. m.)