Esti Hírlap, 1987. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1987-08-01 / 179. szám
Ritkán történik meg, hogy a televízió egy drámai produkciója ilyen időszerűen kerüljön a közönség elé, mint a tegnap este bemutatott Szarkofág. Szerdán a tv-híradóból, csütörtökön a lapokból értesülhettünk, hogy megszületett az ítélet a csernobili reaktorkatasztrófa felelőseinek ügyében. Péntek este pedig láttunk egy tévéjátékot, amelynek írója, Vlagyimir Gubarjev, a katasztrófát követő napokban a helyszínről tudósította a Pravdát az eseményekről. Amit tehát megírt a Szarkofág című darabjában, az nem egyszerűen a katasztrófa „lebontása” emberi tragédiákra, hanem hiteles beszámoló is a történtekről. Illetve, ami miatt különösen megrázó volt ez az inkább szenvedélyes hangú publicisztika, semmint hagyományos értelemben vett drámai alkotás, tehát a döbbenetes az volt, ahogyan a katasztrófa közvetlen átélői kutatják és felidézik az előzményeket, az okokat. Ahogyan a közvetlen felelősök mulasztásai mellett feltárulnak azok a nagyon messzire vezető okok és összefüggések, amelyek a katasztrófához vezettek. Az igazságnak ez a szenvedélyes keresése és kimondása emelte ezt a darabot abba a szférába, ahol az esztétikai mérlegelések másodrendűek az író etikai tartása mögött. A televíziós változat korrekt volt. Mihályfi Imre rendezése arra enged következtetni, hogy a visszafogottság volt a meghatározó rendezői szándék. A tárgyilagosság az érzelmekkel szemben. Ennek következtében aránytalanul steril lett a játék, s még nagyobb hangsúlyt kapott a publicisztikus jelleg. Nem hiszem, hogy feltétlenül ki kell zárni a szívet akkor, ha mindenekelőtt az elmét akarja megmozgatni egy tévéprodukció, mert régi tapasztalat, hogy a kettő együtt tud igazán működni a művészet hatására. A színészek a rendezői szándéknak megfelelően hűvösek és tárgyilagosak voltak, a Halhatatlan érdekes szerepében Szakácsi Sándor formált eleven embert, sorsot és karaktert. (bársony) Művészeti tábor Ma este nyitják meg Mártélyon az országos ifjúsági képzőművészeti tábort. A Tisza-parti tábor kéthetes munkájában 18 és 35 év közötti amatőr képzőművészek vesznek részt; 80 hallgató három témakört dolgoz fel. Ezek: az alföldi realizmus; az ember és lakóhelye; a víz mint jelenség. A tábor lakói esténként előadásokat hallgatnak zenéről, építészetről, néprajzról és művészettörténetről. AZ IFJÚSÁG NYELVI LELEMÉNYEI „ Tükörtojás” és társai Szende Aladár, a nyelvtudomány kandidátusa párbeszédes ismeretterjesztőt tartott a rádióban, azóta pedig előadásokat tart dobogóról az ifjúsági nyelvről. Ehhez anyagul szolgált egy zsebszótárnyi kifejezés-gyűjtemény e nyelvi rétegből és ezeket minősítette. Jeles-kitűnő „osztályzatot” kaptak azok a szavak, szóképek, amelyek fiatalos frissességükkel, szellemes látásmódjukkal színesítik fiataljaink beszédét, sőt bizonyos fokig hatnak a közbeszédre is, mégpedig előnyösen. Ilyenek például a mai technika által ihletett, Illyés Gyula által is dicsért kifejezések, amelyek szinte láttatják, szemléltetik a mögöttes tartalmat. A rákapcsol hangzású szókép felidézi képzeletünkben azt a személyt, aki a kapcsolókart teljes sebességre rántja. Közeli rokona a kikapcsolódás is: az összesség óriási gépezetéből kiválik rövid időre az egésznek egy kis kereke, nem akar bepörögni, egy kis nyugalmat kíván, mielőtt kiborulna. Ez utóbbi is látomást, víziót hordoz. Kerek kókusz Az ifjúsági szavak jó része ötletes, szemléltető fejlemény. Az említett technikai forrásból fakad az ivást jelentő tankol, vagy az étkezést idéző betermel kifejezés. ötletes lefestése egy emberi alaknak, ha azt mondják, hogy a nyakán szép kerek kókusz himbál, frissen nyírt tollazata van, orra pedig porszívónak is beillik, evezői (karjai) térdig érnek, térd alatt lécei összeakadnak. Elismerő, de ki tudja, hízelgő-e ha egy lányról azt mondják: Hű, micsoda alvázon billeg ez a csaj! Egy nagyon kicicomázott kortársnője könynyen megkaphatja a kétlábú kirakat díszítőjelzőt. A diszkócsajok közé sorolás némi nyelvi humor és a kevésre becsülés határán mozog. A csók értelmű szájtapasz kifejezés humoros hatású, a csápolás pedig éles megfigyelésről, leleményről tanúskodik. Ez a szó szinte láttatja, amint a rockkoncert hallgatói fölemelt karral verik a ritmust, tapsolnak. Mindez belekerülhet, bejuthat az egész társadalom nyelvébe. Általában inkább frissíti, gazdagítja azt — újszerű szavakkal —, de kárt is okozhat például a változatokat kiszorító, mindent egyetlen szóval kifejező, járványosan terjedő divatszavakkal. Ilyen mindenes kifejezések: a buli, szórakozási alkalom, móka, munka-botrány satöbbi. A bigyó bármely tárgy, a cucc e tárgyak meghatározott csoportja — az Értelmező szótár szerint valakivel vele levő holmi, cók-mók. Hogy a ciki, a cikizés mi minden és mi mindennek az ellenkezője volt elterjedtsége idején, azt senki se tudná pontosan fölsorolni. Egyszavas mondatkliséknek nevezi. Szende az olyan közhelyeket, mint például a nyomás, a tünés, az oké. A jelzők: állati, baromi, oltári. A krimik hatására: halált, hulla jó, eszméletlen. A többszavasok szellemesek, bár nem barátságosak. Például: Vedd már le a lemezt! Állítsd takarékra magad! Ezt a dagadtat csak a körorvos tudná megvizsgálni. (Tudniillik olyan kövér, akkora a pocakja ...) Cikizni lehet valakit semmirekellő voltáért is. Valamikor az ilyenekre azt mondták: széltoló, léhűtő, pénztáros az ingyenuszodában. A maiak így hangzanak: fűtő a napnál, sínváltó a reptéren, füstlapátoló a Keletin. Akiket az utóbbiak jellemeznek, azok csavargó, munkakerülő elemek, rétegnyelvük az argó, a jassz-, a csibész-, a tolvajnyelv. Az argónak ma már nincsen különösebb hatása az ifjúsági nyelvre, funkciója más. Az ifjúsági nyelv ősének mondható a diáknyelv, az iskola világának mókás vetülete szavakban. A tantárgyak nevei az elterjedt játékos nyelv szabályai szerint készülnek (például: ruci, náci, szabi, prémest, pulcsi, dumcsi). A suliban tanulni kell focit, torit, a rendhagyóan képzett matekot, bioszt, más nevén dögtant is. Ha valakit a feleltetés réme fenyeget, az igyekszik „terepszínű pofát vágni”, nehogy a tanár szeme megakadjon rajta. Az osztályzatok közül különösen sok a diáknyelvi neve a bukást jelentő egyesnek. Formája után elnevezték szalmahúzónak, kampónak, horognak, szigonynak. Egyenes volt, a szóképalkotásra mindig kész ifjakat a gyújtás, dákó, cölöp, nudli, nádszár nevekre késztette. Aki a végelszámolásnál egyest kapott, megbukott , az leverte a lécet. Ha kettesre mentett, az átcsúszott a léc alatt. Apó, anyó Becenév jár minden diáknak, tanárnak. A cicaszerű pofijú kislány ki lehetne más, mint Mirr- Murr, a hátulról farajló hajú pedig kacsa. Divat néha az osztálytársnőt anyának, a fiút apónak szólítani. A rossz matekos neve gúnyosan: professzor, egy tekintélyes, előredomborodó pocakú tanár bizony tükörtojás . .. Csomna Béla Sárga tengeralattjáró A legendás Syrius együttes másfél évtized óta Ausztráliában élő vezetője, Orszáczky Miklós bemutatja új együttesét a Sárga tengeralattjáróban, a Televízió könnyűzenei magazinjának ma délutáni adásában. (Kezdési idő 17 óra 40 perckor, az 1-es csatornán.) Vincze Viktória egy amerikai kalandfilm főszerepét vállalta el, s Flört nevű együttesével a tokiói Yamaha-fesztiválra készül. Riport készült a Rádió 8- as stúdiójában, ahol Gábor S. Pál slágereit Szakcsi Lakatos Béla és Lakatos Ablakos Dezső dzsesszátdolgozásban játssza lemezre. Adamis Annát énekesnőként is megismerhetik a nézők. A videoklipek kedvelői Sammantha Fox, a 3+2 együttes, Withney Houston, a Wall of Woodoo és a Bikini együttes új klipjeit tekinthetik meg. CATECHISMJS Fordította: Mikes Kelemen Egy tudós francia, Francois-Aimé Pouget volt az úgynevezett Montpellier-i Catechismus szerzője, amelyet a XVIII. század elején janzenista elvei miatt betiltottak, azaz katolikusellenesnek ítéltek. Mikes Kelemen Rákóczi fejedelem rodostói könyvtárában bukkant rá Pouget művére, amelyet 1744-ben fordított le. Először. Mintegy tíz esztendővel később ugyanis átdolgozta a fordítást, végleges formába öntötte kora kiemelkedő színvonalú katekizmusának magyar nyelvű változatát. A Mikes Kelemen öszszes művei kritikai kiadása immár ötödik részét érte meg két kötetben az Akadémiai Kiadó gondozásában. A két vaskos kötet egyike a fordítás végleges változatát, a másik pedig az első próbálkozás szövegét tartalmazza. A kettő külön-külön is érdekes, de még érdekesebb összevetésük, annak az útnak a felmérése, amelyet a rodostói író tíz esztendő alatt megtett. „Catechismus formájára való közönséges oktatások — irta fordításának elejére Mikes — , melylyek rövideden meg magyaráztatnak a szent írásokból, és Traditiokból, a vallásnak Históriája, és Hit Ágazati, a Keresztyéni tudományok, A szentségek, Imádtságok, Ceremóniák, az Anya-szent-egyháznak rendtartási és szokási.” Mint ebből is kitűnik, Mikes szövege, bár nem könnyen olvasható, érthető. Nyelvhasználatának költőisége, és leleménye —‘ amellyel az örökkétartó száműzetésben is a távoli hazát idézte — talentumának bizonysága, és annak, hogy Pouget Catechismusát méltó módon tette át a magyar nyelvre. Ezt mutatja a kérdezz-felelek formában való hitoktatás, vagyis a katekizmus bármely szövege, legyen szó a böjtről, a hit ellen való vétkekről, az alamizsnáról, vagy a felebaráti szeretetről. Mikes műveinek közreadásával valódi kultúrtörténeti értéket őriz meg a kiadó, olyan műveket, amelyeknek hozzáférhetősége valódi nemzeti érdek. Nem kevés szerepe van ebben a sorozat szerkesztőjének, Hopp Lajosnak, és annak, hogy a szépkiállítású köteteket méltányos áron kínálják az olvasóközönségnek. Kállai Katalin Télapó-lopó garázda macska DARGAY ATTILA ÚJ RAJZFILMJÉRŐL Egész estés animációs filmet forgatnak ismét a Pannónia Filmstúdióban. A János vitéz, a Vuk, a Szaffi után még az idén a mozikba kerül Dargay Attila újabb munkája, Az erdő kapitánya című modern mesefilm. KÖZÖSEN NEPP-PEL — Eredetileg gyerekkorom olvasmányát, a Szürke Bagoly Két kicsi kódját akartuk megfilmesíteni — mondja Dargay Attila rajzfilmrendező. — A filmötlet kanadai támogatója, finanszírozója boldog volt, hogy eredeti kanadai irodalmat akarunk animálni. Már minden sínen volt, amikor egy vancouveri cég váratlanul megvásárolta a könyv összes jogát... A filmezésről le kellett mondanunk. A forgatókönyvet sürgősen elástuk. — A kudarc után? ... — Újra összedugtuk fejünket Nepp Józseffel, s mivel abszolút gyerekeknek szóló rajzfilmet akartunk forgatni, előszedtük azokat a régi mackókönyveket, amelyeken mindannyian növekedtünk. A mackótörténetek azonban túl porosak voltak, a millenniumi idők levegőjét árasztották. Új figurát találtunk ki. Egy kutyát! . . . Egy fáradt, öreg rendőrkutyát. Nepp Józseffel közösen írtuk meg a filmmesét. A betondzsungel házai közé ágyazódó Kerek Erdőben játszódik, ahol Zéró, a garázdálkodó gengszter macska ellopja az erdőlakók Télapóját, s mellékesen el akarja adni az állatok feje fölül az erdőt is. Ekkor színre lép az öreg rendőrkutya és persze a többi szereplő is: Eleméri Ede tizedes a titkos bolha, Kanári Rita, a professzor papagája, és sorolhatnám a rajzfigurákat szép számmal. Mesefilmünk, mely reméljük modern mese lesz, apró csacskaságokról szól, szórakoztató, nevettető szándékkal. — Hol tartanak a film gyártásával? — Tavaly februárban fogtunk munkához és októberben már beszálltak a nagy stábok is, a fiatal filmes tehetségek. Menet közben jelentkeztek a társcégek — így egy nyugatnémet cég is lekötötte a filmet — és erősítették a vállalkozás gazdasági hátterét. Filmünk figurái egyszerűek, és így remélhetően gazdaságosak is. Pethő Zsolt komponálja a zenét és egy aranyos melódiát a Dorka nevű mackó-énekesnőnek, amelybe beledörmög Csákányi László kapitány hangja is. Közbevetve: kevés olyan színészünk van, akinek úgy meg lehet rajzolni a hangját, mint Csákányinak. KARÁCSONYI PREMIER — Filmünk hetvenperces lesz, az operatőr, Henrik Irén, most állítja öszsze az utolsó tekercseket, már csak a zene- és zörejfelvételek vannak hátra. Bízunk abban, hogy ismét sikerült megtalálnunk azt, ami egy mesében örök és időtálló. Nagy izgalommal várjuk a gyerekek visszajelzéseit a karácsonyra tervezett bemutató után. Béla — BAJOR NAGY ERNŐ: Magyar vers Miamiban Imrével, a költővel való barátságom a magyar népi demokrácia sihederkorában kezdődött. Sok részletét már a feledékenység köde teszi homályossá. De sorsának főpilléreire még emlékszem, sokakkal cicázott ugyanúgy a história... Poétám parasztfiú volt, népi kollégista, Veres Péter rajongó. Révai zord varázsából is hatott rá valami. Aztán szülőfalujának sürgősen kulákra volt szüksége, mert különben elszenderedett volna a kötelező osztályharc. Imre apja-anyja önpusztító szorgalommal dolgozott vagy húsz holdon. Cselédjük nem volt, kataszteri tiszta jövedelmük se érte el az „osztályidegen határt” jelző háromszázötven aranykoronát, de kellett a kulák, hogy legyőzhessék. Így került a Gál család a kizsákmányolok listájára. Emberemet, aki előtte való nap még azon kínozta a fejét, hogy Kerék Mihály földreformgondolata volt-e jobb vagy rögtön a szövetkezetesítés volna indokolt lépés — mint kulákfiókát kizsuppolták a kollégiumból. Sorsának részleteit már nem tudnám föleleveníteni. Viszont sejtelemszerűen emlékszem a személyével kapcsolatos egy-egy — eléggé el nem ítélhető — csínytevésemre. Olyan lapnál dolgoztam akkortájt, amelynek nagy szava volt mindenben. Kinyúltam hát a telefonkagyló után, és odaszóltam ilyen-olyan intézményekhez: „Elvtársak, nem tudnának alkalmazni egy iskolázott parasztkádert? Népi kollégista volt...” Jaj, dehogynem tudnánk ... Ám a szokásos és előírt tájékozódás rendre zátonyra futtatta jámbor buzgalmamat. Imre falujának tanácsa tudta, mi a teendője, a boldog paraszti jövendő érdekében haladéktalanul értésére adták a fölvilágosítást kérő személyzetis osztálynak: új munkatársuk bizony falusi kizsákmányoló csemetéje, így foglalkoztatása nem kívánatos. Úgy emlékszem, utoljára egy gyermekotthon nevelői állásától ütötte el őt az éberség . .. így ötvenhat decemberében pártfogoltam nekivágott a nagyvilágnak, hátha nem szólnak utána. Hosszú ideig nem tudtam róla semmit. Egyszer csak elbotorkált hozzám egy levele a tengeren túlról. Azt írta benne, kemény küzdelmek után sikerült megfogódzkodnia." Technikus egy szívkórházban. Bár mindmáig nem tudom, mi dolga van a szívkórházban a technikusnak, földerített a hír." Meg az is, hogy néhány évvel később arról értesültem, Imre nem kevés dollárért Budapesten járathatja orvosegyetemre fiát. Micsoda szerencse! Még a nagyszülők földje utáni kataszteri tiszta jövedel- □ A MANDEL QUARTETT és a Magyar harsona együttes ma délután 5-kor hangversenyt ad a Budapesti Történeti Múzeumban. Ez lesz a „Várzene” című sorozat zárókoncertje. □ BOTH ESZTER textiltervező iparművész és Kun Éva keramikus munkáiból kiállítás nyílik augusztus 6-án a Budavári Galériában (I., Úri utca 26—28 ). □ CSEHSZLOVÁK KÉPZŐMŰVÉSZEK MAGYARORSZÁGRÓL címmel kiállítás nyílik augusztus 4-én, kedden délelőtt 11 órakor a Csehszlovák Kultúrában (VI., Népköztársaság útja 21.). A tárlatot dr. Jaroslav Musilek, a CSKTK igazgatója nyitja meg, bevezetőt mond Vígh Tamás, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének elnöke.