Esti Hírlap, 1987. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1987-08-01 / 179. szám

HONFOGLALÁSUNK 1100. ÉVFORDULÓJÁRA „Világkert” Budapesten Muskátli a bankház falán • Kaffa cserjéje A Váci­­ utcai bankház falán ma ugyanúgy mus­kátli piroslik, mint az új negyedek erkélyein vagy a budai villák kertjében. A legkedveltebb magyar vi­rág korunkban is . .. Magyar, pedig már a neve is elárulja, hogy a középkorban nem ismer­hették nálunk. Európába is három esztendő híján há­romszáz évvel ezelőtt hoz­ták be. A muskátli Dél-Afrikából származik. Nemzetsége több mint kétszáz fajt számol. Neve­­sok más nyelven a geranium szóból ered. Honnan jellegzetes magyar elnevezése? Elődeinket az egyik nagyon illatos gera­nium a muskotályra emlé­keztette, így lett a növény muskáta, később muskátli. Nehéz talán elhinni, de csak a múlt század máso­dik felében terjedt el. Afrika virágai Kertészetünk ezerszáz éves története a nemzet­közi kapcsolatok története. Szent királyaink idejétől kezdve sok távoli ország vagy földrész növényzetét honosították meg. Olyan gazdagságban, hogy a ter­vezett világkiállítás előtt könnyen megépíthetők Ázsia és Amerika kertjei. De megtalálhatók-e Afrika fái, virágai? Sokkal nagyobb szám­ban, mint sejtenénk. Az vi­szont tény, hogy Amerika növényei általában előbb jelentek meg Európában. Afrika — csakúgy, mint Brazília — őserdőinek „fel­fedezése” még tart. Az etióp Kaffa-hegy ne­vét őrző cserjét a XVIII. században Pálffy János kertjében is termesztették üvegházban. Bél Mátyás így emlékezik: „Láttam a török babot... Sok bogyó van rajtuk, külön helyü­kön jól tenyésznek és pom­pásan fejlődnek.” Ha kis számban, ma is hoznak termést honi kávéfák. Az észak-afrikai Atlasz hegység cédrusai is elke­rültek hozzánk több, más fával, cserjével együtt. Afrikai virág a narancs­vörös klív­a, a piros ama­rillisz, a hófehér kálla. A népszerű saintpaulia az ibolyára emlékeztet. Kelet- Afrika magas hegységében él, ezért a fokföldi ibolya megjelölés téves. Napjaink­ban kedvelték meg a fré­ziát. A kertjeinkben ma is látható kardvirág zöme Dél-Afrikából származik. A nehezen ejthető nevek jelzik a növények kései honosítását. A Nyugat-Af­­rikából érkezett sansevieria már elterjedt, s elkezdett hódítani a pompás na­rancs-kék strelitzra is. Legjobb hírverés Öt világrész nálunk is fellelhető fáiból, virágaiból megvalósulhat a világkert. Ez ugyanúgy a mezőgaz­dasági világkiállítás sok látogatót vonzó része lehet, mint nagyhatású megemlé­kezés a honfoglalás 1100. évfordulójára. Az előkészítésben sok érdek találkozik, s ez je­lentősen meggyorsítja a tudományos és tervezési munkát. Különösen nagy az érdeklődés az egyete­men az ifjúság körében. A világkert sok szép felada­tot adhat kutatóknak és kertépítőknek. Növények „ versenye99 De a felkészülés hatása kisugárzik az egész kerté­szetre. A magyar gyümölcs híre messze földön ismert. Keresettek virágjaink is, s a legutóbbi időben a vál­lalkozók sok cserjét és díszfát szállítottak a hatá­rokon túlra. A világkert a legjobb hírverés lehet, hogy megismerjék a honi kertészet fejlettségét. A nagy bemutató növé­nyeit sok-sok helyről gyűj­tik majd össze. Ennek fel­tételeként már az idén el­kezdődik a fővárosban a szép kertek versenyének szervezése. A versengés te­mérdek megbízást kínál a fővárosi kertészetnek, a tsz-eknek és a magánker­­tészeknek. Hatására szépül a város, elterjed sok új növény és termelési eljá­rás, s mind több kiváló zöldség, gyümölcs és virág kerül tíz- és tízezer kis­kertből a piacokra. Aczél Kovách Tamás met sem kellett föl­tüntetni a fölvételi kérelmen. Az amerikai technikus viszont boldog volt, hogy gyerme­ke magyar képzést kapott a pesti univerzitáson. Loboghat jobban József Attila költészetéért bárki is, mint ahogyan lobogott az a Clevelandben dolgozó hazánk fia? — nem tudom. Viszont oly bizonyos va­gyok abban, hogy ez az ember" utcahosszal orszá­gos, első valamiben a ma­gyar nyelven író költők között. Az ő verseskönyvei — mindahányat saját költ­ségén jelentette meg — a legszerényebb példány­számban napvilágot látott költeményes kötetek. Fény­másolt kiadványok, több száz oldalon, és mint az egyikről megtudtam, mind­össze kilenc példányban állították elő. Kérdeztem is a szerzőt, mit lehet kilenc kötettel kezdeni. Ő halk szomorúsággal közölte ve­lem: „Kapnak belőle itt­honi családtagjaim, marad a fiamnak, hoztam a Szé­chényi Könyvtárnak, jut egy dedikált példány Pol­gár Pista pajtásomnak is, kapsz belőle te is, és még marad is .. Atyaég, milyen furcsa dokumentumok ezek a könyvek! Helyenként csak xerox-másolatai egy-egy magyar szövetű amerikai hírnek. Ami néha csak ennyi: Ralph Kiss repülő­téri menedzser nyilatko­zott a tévé tízes csatorná­ján. Vagy, hogy Zoltán J. Kiss fizikus a princetoni egyetem docense találta föl a kvarcórát. .. Hogyan porlik el az idegen tenger­ben a rengeteg magyar ... És a versei? Nem is palás­tolt fájdalom sugárzik a jánosbogárkák téveteg fé­nyével: „Úgy vagyok az emberekkel mint a­­ boga­rak, csak téb­lábolok köz­tük. / És, ha nem kerülök a lábuk alá, / gondolom, hogy nem lépnek rám. / De azért viselem a talpuk nyomát.” Nem felejtette még el, milyen is a gabona- vagy zsúpkéve bekötéséhez va­ló bot, mire vezethető visz­­sza Kisasszony napjának ünnepe, miféle alaprajzuk volt falun a kovácsműhe­lyeknek. Tudja már, hogy mik a „kondominium vá­rosok”, esetleg, hogy a Szathmáry Lajos vendég­lőjének neve The Bakery, hogy náluk Bonar lesz a Bodnárból, Sabaura válto­zik a Szabó. Imrém elját­szadozik azzal is, hogy Gál neve hány magyar szóban mocorog, mint abban, hogy fujdoGÁL, rohanGÁL vagy szolGÁL. Ma már nyugdíjas. Mia­miban lakik, onnan szo­kott hazaruccanni. Elég nagy váltás lehet, amikor a Lummus Park pálmák­kal övezett strandszegélyé­ről megérkezik Dunaha­­rasztiban élő rokonaihoz. Vajon mit hoz magával gondolatai között? Az au­tócsordák emlékét? A fel­hőkarcolók sokaságát? Vagy egyszerűen azt a fur­csa tényt, hogy emlékeze­tében minő sajátos bérlő­társi viszonyban élnek olyan szavak, mint a Grand Slam, a nyoszolya, a Sunday és a pitvar.­­"­­söndes, békességgel­­ telt szívvel jár-kel a magyar nyárban. Ha talál­kozik olyanokkal, akik ar­ra késztették, hogy keljen át az óceánon, már jólé­lekkel összemosolyognak, a vendég nálunk, az-ok meg régen derűs kedélyű kisnyugdíjasok. Kétéves a napijegy A Budapesti Közlekedési Vállalat két évvel ezelőtt kezdte árusítani járművei­re a napijegyeket. Idén az első félévben már több mint 180 ezer fogyott be­lőlük, s az év végéig vár­hatóan további 300 ezret adnak el. A fővárosban kétféle na­pijegyet lehet vásárolni: 16 forintost — amellyel autó­buszon nem lehet utazni —, illetve a 24 forintost. Ez utóbbi mindazokra a tömegközlekedési eszközök­re érvényes, amelyekre a 170 forintért kapható kom­binált bérlet. A napijegye­ket a vállalat összes fővá­rosi bérletpénztárában áru­sítják. Emlékérem Az éremgyűjtők Csong­­rád megyei szervezete és a Szegedi Orvostudományi Egyetem Szent-Györgyi Al­bert emlékérmet jelentetett meg abból az alkalomból, hogy a nagy tudós 50 évvel ezelőtt kapott Nobel-díjat. A biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéseiért és a C-vitamin előállításáért. Az érmet Lapis András szobrászművész tervei alapján Szabó Géza ötvös­mester készítette bronz és ezüst változatban. Két évvel ezelőtt kezdték meg Nagyegyházán a Ta­tabányai Szénbányák Vál­lalat bauxitkülfejtési bá­nyájának nyitását. Helyen­ként 60-70 méter földet és kőréteget kell eltávolítani, hogy a bauxitot ki tudják termelni. Hogy ne legyen fen...­..adás, új gépeket, öt Volvo A—25-ös típusú, hatszor hat kerék meghaj­tású dömpert vásároltak; teherbíró képességük egyenként 25 tonna. (Koppány György felvétele) IDŐS EMBEREKNEK Bölcsődében fő az ebéd Hat szombathelyi bölcsődében főznek a szociális ét­keztetésre jogosult öregeknek, és az idősek klubjában étkezőknek. Korábban vendéglőkből vitték az ebédet, de az idős emberek nem egyszer panaszkodtak az ételek túlfűszerezettségére. Jelenleg mintegy 250-en kapják az ételt a bölcsődékből, és így az itteni konyhák a kapaci­tást is jobban kihasználják. Azoknak, akik nem tudnak érte menni, házhoz viszik az ebédet. Van olyan bölcsőde a városban, ahol szombaton és vasárnap is főznek az időseknek. MEGJEGYEZZÜK Hosszú az út a Lánchídon Tudjuk, s tudomásul is vettük: Iffo^^elv^nás miatt, szünetel a forgalom — kivéve az autó­buszokat. A március óta eltelt idő alatt meg­szokták az autósok a híd elkerülését. A napokban viszont bejelentették: októbertől újból megindulhat a Lánchídon a forgalom. S ez felvet néhány kérdést. Először is: mindazok, akik erre szokták venni útjukat munkahelyükig és vissza, tudják, hogy a hídfőhöz közeledve — akár Budán, akár Pesten — egyre nagyobb torlódásokba ütköznek. S azt sem lehet kifelejteni a számításból, hogy a Lánc­híd egy-egy sávjának hossza megduplázódik a hasonlóképpen egysávos Alagúttal. Ezen a kö­rülbelül 700 méteres útszakaszon, autónként hat métert számítva a követési „távolsággal” együtt, összesen körülbelül 110 személygépkocsi egyidejű jelenléte lehetséges, így összesen egy — igaz, zsúfolt — BKV-autóbusznyi „rakomány” telne ki az autósokból, holott ekkora távon könnyű­szerrel haladhatna akadálytalanul, egyidőben, legalább egy-két tucat autóbusz is ... Másodszor: mennyi lehet a maximális sebes­sége egy 700 méter hosszú személygépkocsi-oszlop­nak, amikor a követési távolság maximum fél méter, de inkább 30 centiméter kell, hogy legyen? Talán nem túlzás, ha legfeljebb 4-5 kilométeres óránkénti sebességgel számolunk, s még ez is legalább 20 percet jelent, persze csak ideális esetben... S ezen az „ideális” 20 percen kívül mennyi ideig tart még, amíg az ember átverekszi magát a Lánchíd budai és pesti közlekedési „dugónyomor-körzetén”, vagyis a Krisztinától a Clark Ádám térig, illetve a Roosevelt tértől a Kiskörútig, beleértve a Népköztársaság úti ke­reszteződést is? S ráadásul — csúcsidőben — példának okáért a Roosevelt téren akar körül­nézni valaki, csak tolakodó autókat és kipufogó­gáz-felhőket lát. Itt, a pesti Duna-part egyik legszebb terén, ahonnan szintén az egyik leg­pompásabb panoráma nyílik Budára. Nem végeztem felméréseket, de bevallom, én még jóval a lezárás előtt megszoktam a Lánchíd elkerülését. Kiszámítottam, hogy használata nappal — munkanapon — minden másik Duna­­híddal szemben a legtöbb időt, a legtöbb „ideget”, a legtöbb benzint fogyasztó, a legtöbb motort rongáló megoldás ... Mindebből egy javaslat sem szoknánk vissza — autóval — a Lánchídra? Legalább hét közben! Mert hétvégeken és az ünnepnapokon azért kocsikázhatnánk erre... S akkor ez nekünk is ünnep volna! Óvjuk meg ezt a gyönyörű műemléket — és az innen nyíló panorámát — azzal, hogy továbbra is csak az autóbuszok, esetleg a látogatóban levő társas­gépkocsik, a rendőrök, a mentők és a tűzoltók használhassák a hidat! Annál is inkább, mert ez beleillenék abba a koncepcióba is, amely eddig már a budai Vár­ból és a Belváros kis utcáiból amúgy is kitiltotta a magánautókat. Stőssel Nándor TÁVFŰTŐHÁLÓZAT Folytatódik a nyári karbantartás Augusztusban folytatja a nyári hálózat-karbantar­tást a Fővárosi Távfűtő Művek. A vállalatnál elmondták, hogy a budai üzemigazga­tósághoz tartozó rózsakerti fűtőműben augusztus 3-án, a Toboz utcai kazánház­ban pedig augusztus 24-én kezdik a munkát. A szakemberek augusz­tus 10-én kezdik a karban­tartást a kelenföldi erőmű­ben. Emiatt szünetel majd a melegvíz-szolgáltatás a Fehérvári úti, a Lágymá­nyosi, az Őrmezői, a Gaz­dagréti és a Leányka utcai lakótelepen, valamint a Krisztinavárosban és a Vár-fennsíkon. Az észak-pesti üzemigaz­gatóság területén, a Füre­di úti fűtőműben augusz­tus 3-án, az angyalföldi erőműben pedig augusztus 5-én látnak munkához. A káposztásmegyeri lakótele­pen élőknek augusztus 23- tól kell nélkülözniük a me­leg vizet. A dél-pesti térségben a napokban kezdődött meg a csepeli erőmű karbantar­tása, amely várhatóan au­gusztus 9-ig tart. A józsef­városi lakótelepen és a Mi­­hálkovics utcai lakónegyed­ben augusztus 10-től nem lesz meleg víz. A tervek szerint 10-12 nap alatt mindenütt végez­nek.

Next