Esti Hírlap, 1987. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1987-11-02 / 257. szám

/Wr .■' v';‘''' Az ülést Andrej Grothns­­ko, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke nyitotta meg. Beszé­dében hangsúlyozta, hogy a 70. évforduló olyan határ, amely alkalmat ad a visz­­szatekintésre. Az ország hatalmas utat tett meg, amelyen voltak akadályok és nehézségek. A szovjet nép leküzdötte, legyőzte mindezeket. A szovjet emberek a nagyszabású, forradalmi átalakítás időszakában ünnepüik az évfordulót. Az egész társadalom megújulásának vagyunk tanúi. Az átalakítás ered­ményeként felgyorsul az ország életének fejlődése •— mondotta Andrej Gro­miko. A szónok rámutatott: a szovjet állam és párt, a szovjet nép iránti tisztelet jele az, hogy 119 országból 163 küldöttség érkezett az ünnepségsorozatra. Köztük foglal helyet Kádár János vezetésével a magyar párt- és állami küldöttség. A szovjet állami himnusz elhangzása után a gyűlés szónoka, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára emelkedett szólásra. — Hét évtized választ el bennünket az 1917-es esz­tendő októberének feledhe­tetlen napja,itál, azoktól a legendás napoktól, amelyek a társadalmi haladás új korszakát nyitották meg, az igazi emberi történelem kezdetét jelentették —­ mondotta bevezetőben. — Október valóban az­ embe­riség létének nagy pillana­ta, fényes hajnala. Az ok­tóberi forradalom a nép forradalma, a nép érdekeit, felszabadulását, fejlődését szolgáló forradalom. Hét évtized nem nagy idő a civilizáció sok év­százados fejlődéséhez mérten, ám a történelem nem ismert még egy ilyen monumentális kor­szakot, amilyent hazánk élt át a nagy október győzelme óta. Nincs is nagyobb megtisz­teltetés, mint követni az úttörőket, minden erőnket, energiánkat, tudásunkat és képességünket a nagy októ­ber eszméinek és céljainak diadaláért áldozni! Az­ évforduló a büszkeség pillanata. A véghez vitt tet­tek fölött érzett büszkesé­gé. Roppant súlyos meg­próbáltatások jutottak ne­künk osztályrészül, s mi becsülettel álltuk a sarat, mi több, kiemeltük az or­szágot a ziláltságból, az el­maradottságból, nagyhata­lommá tettük, megváltoz­tattuk életét, gyökeresen átformáltuk az emberek szellemi arculatát. A XX. század legádázabb küzdelmeiben megvédel­­meztük saját életfor­mánkhoz való jogunkat, megvédtük jövőnket. Teljes joggal lehetünk büszkék arra is, hogy for­radalmunk, munkánk és harcunk változatlanul igen nagy hatást gyakorol a vi­lág fejlődésének minden területére, a politikára és a gazdaságra, a társadalmi szférára és kortársaink tu­datára. Az évforduló az emléke­zés pillanata. Az emlékezé­sé azokra az embermilliók­ra, akik mind-mind tettek valamit közös szocialista vívmányainkért. Azokra, akik acélt öntöttek, gabonát vetettek, gyermekeket taní­tottak, előrevitték a tudo­mányt és a technikát, fel­jutottak a művészet csú­csaira. A szomorú emléke­zésé azokra, akik a hazát védelmezve, harcban estek el, életük árán lehetőséget adtak a társadalomnak a haladásra. Az emlékezésé az átélt dolgokra, a meg­tett útra, mert ezekből szü­letett jelenünk. Az évforduló az elmélke­dés pillanata. Az elmél­kedésé arról, mennyire bonyolultan, mennyire nem egyértelműen ala­kultak olykor dolgaink, alakult sorsunk. Volt benne minden: volt hősiesség és tragikum, vol­tak fényes győzelmek és keserves kudarcok. A nép szemszögéből néz­ve elmélkedünk a megfeszí­tett alkotómunka hetven évéről, a népéből, mely kész mozgósítani minden erőtartalékát, a szocializ­mus óriási erőforrásait az élet forradalmi átalakítása érdekében. Az évforduló egyben pil­lantás a jövőbe is. Vívmá­nyaink nagyszerűek, nyo­matékosak és jelentősek. Ezek képezik újabb ered­ményeinknek, a társadalom továbbfejlődésének szilárd alapját. Éppen a szocializ­mus fejlesztésében, a leni­­nizmus és a nagy október eszméinek és gyakorlatának továbbvitelében látjuk mai teendőink és törekvéseink lényegét, elsőrendű felada­tunkat és erkölcsi köteles­ségünket. Ez teszi paran­­csolóan szükségessé a nagy október történelmi jelentő­ségének, valamint mindan­nak komoly és alapos elem­zését, amit a nagy október óta eltelt hét évtizedben végeztünk. Úttörőként hatalmas és bonyolult utat tettünk meg — folytatta beszédét Gor­bacsov. Nem foglalható be­le egy rövid elemzésbe. Nem foglalható bele a régi világ anyagi és erkölcsi örökségének, az első világ­háborúnak, a polgárhábo­rúnak, az intervenciónak a súlyos voltta. Nem foglal­ható bele egy rövid elem­zésbe az átalakulások új­szerűsége, a hozzájuk fűző­dő remények sokasága, az új, a szokatlan térnyerésé­nek olykor lélegzetvételnyi szünetet sem hagyó üteme és mértéke. Nem foglalha­tók bele a szubjektív té­nyezők sem, melyek külön­leges szerepet játszottak a forradalmi viharok idősza­kaiban. Nem férnek egy rövid elemzésbe a maxi­ma­­­lizmussal átitatott forradal­mi idők, a jövőről alkotott, olykor leegyszerűsített, sar­kított elképzelések. És nem fér bele az új életért küz­dők tiszta és szenvedélyes törekvése arra, hogy min­dent a lehető leggyorsab­ban, legjobban, legigazságo­sabban oldjanak meg. Megtett útunk — annak hősi és drámai mivolta — magától értetődően gondo­latokat ébreszt kortársaink­ban. Történelmünk csak egy van, s ez a történelem megváltoztathatatlan. Bármilyen érzelmeket vált­son is ki, ez a történelem a miénk, és kedves nekünk. Ma visszatekintünk azokra az októberi napokra, ame­lyek megrengették a vilá­got, szilárd lelki támaszt, megszívlelendő tanulságo­(F­oly­tatás az 5. oldalon.) / ; jí r. v ! j «*■ ■ >9 NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 70. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL Ü­nnepi ülés a Kremlben Mihail Gorbacsov főtitkár Moszkva, november 2. A már ünnepi díszbe öltözött Moszkvában, ma a Kreml Kongresszusi Palotájában megkezdődött a nagy októberi szocialista forr­adalom 70. évfordulója alkalmából az SZKP KB, a Szovjet és az Oroszországi legfelsőbb Tanács együttes ünnepi ülése. Az elnökségben Mihail Gorbacsov, Andrej Gromiko, Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, külföldi párt- és állami vezetők foglaltak helyet. Ma délelőtt a Kreml Kongresszusi Palotájában it­á­no­s, XXXII. évfolyam, 257. szám M7H2 l#év TI 1987. november 2., hétfő November 7. tiszteletére Koszorúzások, kitüntetések A nagy októberi szocia­­­lis­ta forradalom 70. évfor­dulójának megünneplésére készül az ország. Az ünnep előestéjén, pénteken az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a Minisz­tertanács, az MSZBT Országos Elnöksége, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsá­ga díszünnepséget ren­dez a Magyar Állami Operaházban. Az ünnepi­­ műsorában orosz-szovjet zeneszerzők kompozícióit szótadizar­tják meg a hazai művészeti élet kiválóságai. A prog­ramot a rádió és a televí­zió egyenes adásban köz­vetíti. Az ünnepen kegyeletes megemlékezéseket tartanak országszerte, koszorúkat helyeznek el a szovjet hő­si emlékműveknél. Buda­pesten 10 óraikor a L­énim­­szobornál, a felvonulása téren népünk nevében ró­ják le kegyeletüket a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a Mi­nisztertanács, a társadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres erők és testüle­tek képviselői. Az Országházban átad­ják azokat a kitüntetése­ket, amelyeket az Elnöki Tanács a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából adományozott a párt-, a társadalmi és tömegszervezetek tisztség-, viselőinek és aktivistáinak. Számos intézménynél u­gyancsak kitüntetések­lvei ismerik el a gazdaság, a tudomány, a kultúra terü­letén kiemelkedően dolgo­zók tev­ékenységét. Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió magyarországi nagykövete november 7-én beszédet mond az ünnep alkalmából a rádióban és a televízióban. A beszédet a Kossuth adó 17 órakor, a televízió 1-es programja 19.15-ko­r sugározza. (MTI) Tudományos kapcsolatok Ma délután a II. kerüle­ti akadémiai, ágazati ku­tató- és fejlesztőintézetek, vállalatok részvételével tu­dományos emlékülés és ki­állítás lesz a Marcitványi Téri Művelődési Központ­ban. Az emlékülést a kerü­leti pártbizottság védnök­ségében rendezik meg. A magyar—szovjet tudomá­nyos kapcsolatok kereté­ben kialakult együttműkö­désről, azok távlatairól dr. Mária Ferenc akadémikus, az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének főigaz­gatója tart előadást. Az emlékülésen részt vesz és felszólal Telksznisz Lajmutisz akadémikus, a Litván Tudományos Aka­démia matematikai és ki­bernetikai kutatóintézeté­nek igazgatóhelyettese. . Politikai könyvnapok Ma délután Százhalom­battán Pál Lénárd, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságá­nak titkára nyitja meg az idei politikai könyvnapo­kat. Erre az alkalomra a Kossuth Könyvkiadó hu­szonnyolc kötetet jelente­tett meg, s a társkiadók is csatlakoztak: jó néhány ko­rábbi és frissen megjelent könyvüket italáljuk a poli­tikai könyvnapok ajánló­­listáján.

Next