Esti Hírlap, 1987. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1987-11-02 / 257. szám
A TECHNOIMPEX STRATÉGIÁJA „Nem vonulunk ki a piacról...” Mozgósítani a befagyott tőkét • Milyen a jó üzletkötő? Mátyás István 1976 óta a Technoimpex vezérigazgatója. Korábban a Magyar Hajó- és Darugyár kereskedelmi igazgatója volt. Irányítása alatt a külkereskedelmi vállalat szép eredményeket ért el: kiterjedt piaci kapcsolatai vannak, újszerű üzlet- és teljesítményösztönzést vezetett be, kereskedőházi tevékenységet folytat, s számos nagy értékű, kiemelkedően sikeres üzletet kötött. A legutóbbi például az amerikai heliikopterimport volt.. De tárgyalnak nyugati kamion-, illetve repülőgép-vásárlásról is. Hagyományos partnerek — Önök, úgy tűnik, időben léptek, újítottak, s ma már túl vannak azokon a nehézségeken, amelyekkel a külkereskedelmi vállalatok zöme éppen mostanában küszködik. — Négy-öt éve felismertük, hogy a vállalat hagyományos profiljai beszűkültek, s nem mutattak perspektívát a továbbfejlődésre. Még a kötött profilok idején elkezdtünk másfelé is kacsintgatni, új árualapokat igyekeztünk teremteni. Ez idő tájt merült fel a kereskedőházi forma megteremtésének gondolata, amely annak idején igen nagy viharokat kavart. — Igen. A korszerű külkereskedelemhez hozzátartozik a termeltetés is, ehhez viszont pénzre van szükség. Meg kellett találni a forrást. — Sikerült? — Négy év alatt pár tízmillió dollárban mérhető új árualap keletkezett ily módon, s az elmúlt három évben 150 új termelővel létesítettünk kapcsolatot, zömében kistermelőkkel. — Van-e elég tőke a kereskedőházban? — Még nincs, de a legjobb úton vagyunk ahhoz, hogy legyen. Tárgyalunk az új kereskedelmi bankokkal, esetleg magyar cégekhez társulnánk, amelyekkel részvénytársasági formában dolgoznánk együtt. Ez ügyben főként hagyományos partnereink — például a Csepeli Szerszámgépgyár —, illetve e gyárak egy-egy részlege érdekeit. Az a gond, hogy sok a befagyott tőke, illetve ami van, az sincs mindig a helyén, vagy nem indult meg még a mozgás. Szeretnénk aktivizálni saját és más vállalati tőkéket is. Jó példa erre a Videoton, a Rekord és a Technoimpex által egy éve létrehozott társaság, amelynek feladata ipari robotokkal működő rugalmas gyártórendszerek értékesítése. A beruházás 80 millió forint volt, s jövőre beindítjuk ennek második lépcsőjét is, ha a piac ezt igényli. —Rexroth együttműködésről, hidraulikus részegységek gyártására — jövőre indulna 3-4 millió márka forgalommal, öt év után elérné a 10 millió márkát —, valamint a Lábatlani Mészmű rekonstrukciójára alapítandó vegyesvállalatról, amelyben rajtunk kívül részt venne a Mineralimpex és több osztrák cég is. A teljes beruházás 800 millió forint. A termelést 1989-ben kezdenék el. Sok a panasz a külkereskedelemben, hogy az üzletkötők érdekeltsége, finoman szólva, nem kielégítő. Önök idehaza új dologgal próbálkoznak, úgynevezett profit centereket” hoztak létre. Bevált a kísérlet? — Négy éve kilenc önelszámoló ,,profit centert” alakítottunk ki, amelyek versenyeznek egymással. Béremelést és prémiumot is olyan arányban kapnak, amilyen mértékben növelni tudják a tőkés forgalmat és a nyereséget. Ez a módszer ösztönző erővé vált. Nehezen indult be, eleinte a nivellálás érvényesült, de ma már jól működik a differenciált juttatás. A kollektíva ellenőrzése a garancia. Ezt az érdekeltséget jónak tartom, mert a forgalom állandóan dinamikusan nő. Ennél pedig nincs hatásosabb fokmérő. — Az ön szemében milyen a jó üzletkötő? Azaz: kit alkalmazna szívesen? — Azt, akinek jó a kapcsolatteremtő készsége, kiváló az áruismerete, kulturált, de bizonyos fokig agresszív magatartási, mert a mai élet ezt megköveteli. — Keménykezű vezető hírében áll. — Igen, ez terjedt el rólam a vállalatnál. De ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy én is meg tudom oldani az általam kiadott feladatokat. Olyan vagyok, mint a jó művezető: oda tudok állni az esztergapadhoz. — Mit tart erényének, illetve hibájának? — Nem növök össze presztízsalapon a rossz döntéseimmel, belátom, ha hibázok, és gyorsan korrigálok. A nagy bakiktól szerencsére eddig megkímélt az élet. Általában gyorsan döntök, de a nagyobb ügyeket körültekintően mérlegelem. Ilyenkor a bonyolítóktól és az üzletkötőiktől is szerzek be információkat. Hibámnak szokták felróni szívás makacsságomat, de ez néha hasznos is lehet. Év Vállalati összes Ebből összes exportból forgalom exportforgalom tőkés forgalom millió forint millió forint millió dollár 1980 13 38, 4 1100 54,9 1984 15 938,0 6 159,0 49,1 1985 18 669,0 7 865,0 66,4 1987, 23 393,0 9 132,0 89,8 1989. évi várható 25 000,0 10 500,0 102,0 Egymással versenyeznek — A hazai tőke mozgatásán kívül tervezik-e külföldi tőke bevonását? — Hogyne! Ez a továbblépés másik útja. Kialakulóban van több nagy külföldi tőkerészesedésű vegyesvállalat létrehozása. Előrehaladottak a tárgyalásaink a Danuvia—Technoimpex—Mannesmann Naprakész kiszolgálás . Ha jól gondolom, bárki bármilyen ötletet megvalósíthat, magyarán bármilyen üzletet hozhat. Ez persze magában hordozza azt a konfliktuslehetőséget, hogy egyszerre két egység is ugyanazzal az ötlettel áll elő. Hogyan oldják meg ezt a helyzetet, hogyan védik ki az ilyen jellegű belső konkurenciát? — Ez a verseny nem konfliktusmentes. Az ötletütközéseket a vállalat vezetésének kell feloldania. Arra törekszünk, hogy ne törjük le a kezdeményezőkedvet, így ilyenhelyzetekben azt javasoljuk: osztozkodjanak az üzleten. — A vállalat egyik erénye a széles, jól kiépített piac. Manapság azonban mind nehezebb megtartani illetve bővíteni a piacokat. Mi a Technoimpex stratégiája? — Európában saját és vegyesvállalatok, a fejlődő országokban erős irodai szervezetek működnek. Ahol a piac romlik, ott is igyekszünk tartani a pozíciónkat, nem akarunk kivonulni. A legerősebb piacunk az NSZK, ahol rendkívül nagy precizitást és naprakész kiszolgálást igényelnek. S hogy a másik végletet is említsem: az Egyesült Államokban szeretnénk vegyesvállalatot létrehozni. Nemrég vásároltunk innen helikoptereket, s ennek kapcsán Los Angelesben már nyitottunk egy irodát. Ezt akarjuk továbbfejleszteni. De itt még meg kell ismertetnünk a magyar árukat, el kell fogadtatnunk magunkat. Személyes jelenlét — Sokat utazik? — Évente hatvan-hetven napot töltök külföldön. Gyakoriak az egy-két napos rövid, célratörő utazások. De talán még többet kellene mennem: a nagy üzleteknél fontos a vezető személyes jelenléte, főleg a perspektívák kialakításához. Borsi László Kihasználva a kedvező időjárást, a hét végén is dolgoztak a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinátban. Képünkön, gépekkel alakítják ki az új mogyoróültetvényt. (MTI Fotó: Kerekes Tamás) GAZDAGRÉTEN Kábeltelevízió ötezer lakásbűn ködtetésére. A nagy értékű stúdióberendezések és a hálózat még hatékonyabb hasznosítása érdekében a tanács művelődési, egészségügyi és sportosztályához tartozó önálló egységgé vonták össze a gazdagréti kábeltelevízióval foglalkozó három szervezetet. A kábeltelevíziónak is köszönhetően — más körzetekhez viszonyítva — már eddig is gyorsabban illeszkedtek be új környezetükbe a gazdagréti lakótelepre költözők. Több mint ötezer lakás és a stúdió között teremt napi kapcsolatot ez a technikai eszköz. Az új lakók azonnal hozzájutnak a gazdagréti és a XI. kerületi információkhoz. A több mint kétéves tapasztalatokat hasznosítva, a közösségi televízió a tervek szerint 10-12 állandó munkatárssal készít és szolgáltat majd stúdióműsorokat, riportokat, közvetít különféle oktatóanyagokat, videoműsorokat, tájékoztatókat, reklámot. A technikai személyzet feladata lesz a kábeltelevíziós hálózat üzemeltetése, karbantartása, valamint a hálózat további fejlesztése, a videoeszközök szervizelése. A XI. kerület más területein is elsősorban a gazdagrétiek építik ki, működtetik majd a kábeltelevíziós hálózatot, így lehetőség van arra, hogy a jövőben újabb stúdiók felszerelése és személyzet nélkül a kelenföldi, az őrmezői lakótelep és a sasadi térség több tízezer otthonába is eljusson a „helyi közéletiség” televíziója. (MTI) Újszerű formát választottak a főváros XI. kerületében a kábeltelevízióba MINDENKI JOGSZERŰEN JÁRT EL Háznyi hézag Nagyobb a fűtési költség, mint a nyugdíj... Harminchárom esztendővel ezelőtt kezdődött ez a történet, mégpedig azzal, hogy az Újpesti Gyapjúszövőgyár házat építtetett dolgozóinak. A szolgálati lakásokat a gyár illetékesei utalták ki, az épület a hetvenes esztendők elejéig a gyár tulajdonában maradt. Én is mindenki boldogan a IV. kerületi Széchenyi tér 8-as szám alatt, minthogy erről az épületről van szó. Nyáron besütött a nap az ablakokon, s mikor hűvösre fordult az idő, mint bárhol máshol, fűteni kezdtek. A Széchenyi tér 8-as számú épületet a gyapjúszövőgyár látta el meleggel. Tudniillik távol volt az Újpesti Hőerőmű, az építésen értelmetlen lett volna egyedi módon csatlakozni az ottani nagy kazánokhoz; miután a gyapjúszövőgyár és az Újpesti Hőerőmű között már volt vezeték, a gyár látta el meleggel a ház valamenynyi radiátorát. Ennyit az előzményekről. NEM RENTÁBILIS Három évtized elszaladt, a házat kezelésre átvette az Ingatlankezelő Vállalat. De nemcsak az épület, a lakók is megöregedtek; a tizenhat bérlő közül ma már csak egyetlen egy aktív dolgozója van a gyapjúszövőnek, a többiek öttíz-tizenöt éve nyugdíjasok. Közben azonban valaki számolni kezdett az Újpesti Gyapjúszövőgyárban. Rájött, hogy nem rentábilis tovább fűteniük a Széchenyi tér 8-as számú ház lakásait. Ugyanis ők a lakosságinál jóval magasabb összegért kapják a hőenergiát, minek is adnák azt tovább olcsóbban. Meg hát az idén drágultak is az energiaárak, a IV—XV. Kerületi Ingatlankezelő Vállalaton keresztül értesítették is a lakókat, módosítják a fűtési költségeket. Mégpedig az eddigi összeg négyszeresére, az eddigi havi 599 forint fűtési díj helyett 2194 (!) forintot kérnek a lakóktól. Döntésüket azzal indokolták, hogy az épület kezelése 1972. január 1-jétől az IKV-t terheli, a fűtés gondja változatlanul a gyapjúszövőgyáré. NINCS DOTÁCIÓ A megemelt összeg, a légköbméterenként 25 forint helyett 101, összességében több, mint néhány idős lakó havi nyugdíja! S a lakók kétségbeesésén az sem enyhített, hogy megértették a fellebbezésükre küldött választ: az Újpesti Gyapjúszövőgyárait — mint ipari üzemet — nem illeti meg az a 165 százalékos állami dotáció, ami Lakossági szolgáltatásért a Távfűtő Műveknek jár. Az ügyben jöttek-mentek a levelek, már annyi papír keletkezett, hogy legalábbis gyújtósnak elég lenne... A lakók eljutottak a tanácselnökig is, aki megtett mindent, és levélben kérte a Távfűtő Műveket, venné át a lakóépület fűtését. A Távfűtő Művek igazgatójának válasza nem késlekedett, igazán lelkiismeretesen ki vizsgálta az ügyet : „ ... sajnos a jelenlegi megoldású hőközpontot — alapvetően műszaki okokból — nem tudjuk kezelésünkbe venni. A távvezeték építési költsége meghaladná a hatmillió forintot. Megvizsgáltuk az épület belső fűtési hálózatát is, az is felújításra szorulna, s további egy-két-három millió forint költséggel járna, így a 7-8 millió forintos invesztíció igen gazdaságtalanná tenné a távfűtéses megoldást. Megítélésem szerint egy gázkazános központi fűtés viszonylag egyszerű módon, és lényegesen olcsóbban alakítható ki...” Lényegesen olcsóbban, nem hét-nyolc millióért , hanem mondjuk kettő-háromért. A Távfűtő Művek igazgatója fel is ajánlotta: a gázkazán beszerelését saját vállalati gazdasági munkaközösségük el is végezné. Időközben azonban az Újpesti Gyapjúszövőgyár saját erőből felújította a gyár és a Széchenyi tér 8-as számú épület között húzódó vezetéket, valamint annak csatolt részeit a házban. A számlát átutalta az IKV-nak, az IKV pedig a lakóknak. A lakók természetesen nem hagyták ezt annyiban, kollektív keresetet nyújtottak be a IV—XV. Kerületi Bíróságnak. A válasz nem váratott soká magára: „ ... a ház nem jogi személy, ilyen módon nem perelhet, nyújtsanak be egyenként keresetet..A Széchenyi tér 8-as számú ház lakói viszont nem akarnak 16 rendbelileg ugyanazért az ügyért pereskedni — és nem kis összeget kifizetni —, hanem helyzetüket szeretnék végre megnyugtató módon rendezni. AZ ILLETÉKES MAGÁNVÉLEMÉNYE Nem volt megnyugtató viszont a Fővárosi Tanács illetékesének válasza, amelyet az ügy rövid ismertetése után adott. Illetékességét nem tagadta ugyan, ám a telefonbeszélgetés során közölte, csak magánemberként tájékoztat; bizony, bizony, a lakók diszkriminált helyzetben vannak, tanácsolni sem tud semmit, fizetniük kell. Hiszen teljesen jogszerű az IKV és az Újpesti Gyapjúszövőgyár döntése is ... Hézag van tehát... Joghézag. (bencze) Bővítik a vízművet Vízműbővítési munkát kezdtek Szombathelyen, a Parkerdei úton, a már meglévő két, egyenként 2500 köbméteres tároló mellé, most újabb két hasonló méretű medencét építenek. Jelenleg az első medencét mélyítik, amiben már a jövő nyáron ivóvizet tárolnak. A második medence 1989 tavaszára készül el. A teljes beruházás mintegy harmincmillió forintba kerül. A bővítés a nyári csúcsfogyasztás idején számottevőn javítja majd a város vízellátását.