Esti Kurir, 1925. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1925-01-01 / 1. szám
Csütörtök, 1925 január 115fiKKKm I^f&mí.sxáeK'el*. a £*«$$<5svY xac^oéí ......'....... '----- Imíámitá.sc5l& cs kft^ikatúrák a H&c f&lyv&SfÁtféí —• mferjtikái«5*%^c?l*lése és i&YCf3®1(5af'k®s^I?a' .. i.— -•^‘vS\5\i\jV)v«---------------------- Ahc^YAn az «í*áéí?é lAája. a kijr*wá«Y i&gf&ií A gügyögő gyermeket az érdekli a lóban, hogy négy lába és sörénye van, a nagyvilági hölgyet: karcsú-e a bokája és jól fest-e, ha ő ül a nyergében, a lókereskedőt : egészséges e a foga, a sportembert : van-e kilátása „sicg"-re a Szent István-díjban a pesti polgárt pedig : olcsó-e a húsa a lómészárszékben. A lóval tehát, mint „egyénnel" — ha szabad így mondani — az ábrándjaival és a világnézetével senki sem törődik, ló : ez hol göndörszép sörényt jelent, hol Stefánia üli sétalovaglást hol üzletet, hol alagi „sieg“-et, hol — tormásvirslit. Ennyi élete van kifelé a lónak és ennyi élete van — ha nem több sokoldalúbb és színesebb — az autónak, a primadonnának, az államtitkárnak és a miniszternek is, már amennyiféle érdeklődés reflektorfénye esik reá. Az életünk attól függ, mennyi — milyen intenzív és milyen sokoldalú — érdeklődést Indául kelteni és amikor már minden érdeklődés kialudt irántunk , meghalunk. Az életünk tulajdonképen nem más, mint az irántunk való érdeklődés. Ez az érdeklődés természetesen annál élénkebb, minél nagyobb és izgalmasabb szerepet játszunk az élet színpadán, mert hiszen ilyenkor nemcsak a szerep érdekli a közönséget, hanem annak a pillanatnak a pikantériája is, amikor a nagy nyilvánosságnak megjátszott dráma hősei leverik — a függöny mögött — álarcukat és daliásiló koturnuszukat. Valaki. Aki attilaikoik . E „hősök* közé kell sorolnunk az ország sorsának intézőit, a politikai színpad főszereplőit, a minisztereket is, akik hol főnökök tőlük függ, csölöpek-e, tőlük függ a sorsom, a karrierem —, hol szerencsés vetélytársak — elkeseredetten nekitámadok a parlamentben —, hol szőrösszívű bestiák — nem intézik el kedvezően a kérvényemet —, hol aranyos gavallérok — beprotezsáltak az Opera baletitkarába —, hol meg — nekünk politikai újságíróknak — nem más a miniszter, mint valaki, aki nyilatkozik. Nem érdekel, milyen problémákon rágódik, nem érdekel, mit beszél az ülésteremben, mi a magánvéleménye az élet sorsdöntő dolgairól, fő az, hogy nyilatkozzék, erről vagy arról akármiről, akár csak annyit mondjon: igen vagy nem, — egyetlenegy igenből vagy nem-ből már egész csinos kis nyilatkozatot lehet kikerekíteni, — fő az, hogy meg irhás sara . — Munkatársunknak alkalma volt beszélni a miniszter úrral, aki ebben a fontos kérdésben a következő rendkívül nagyérdekű nyilatkozatot tette . Amíg ez a „nyilatkozat” megszületik, az életnek kevés figyelemre méltatott kis darabja, filmjelenete játszódik le néhány pillanat alatt. A fim jelenet címe : Miniszterek a függöny mögött. Akit érdekel az Esti Kurír szabadjegyével végignézheti. A lámpák elsötétülnek, a film peregni kezd. £®».k Akkcar *ryilA4k«?síkf Jt® alumt A miniszterelnök szerepét Bethlen István gróf játssza. Nagy és engedelmes párt ura, aki azt még csak megbocsátaná az ellenzéknek, hogy kicsi, de az engedetlenségét sehogysem tartja az ország érdekében valónak. Kissé előrehajlott felsőtesttel, szinte imbolyogva jár a folyosón, de még a párthívei is — ők érzik így és panaszkodnak miatta négyszemközött — olyan nagy távolságban tartja magától, hogy megszólítani is alig merik. Ekkora távolság államfőt szokott elválasztani az alattvalójától. A szegény újságírónak ilyen körülmények között ritkán terem babér, vagyis miniszterelnöki nyilatkozat. Bethlen azok közé a ritka politikusok közé tartozik, akik csodálatosképen csak akkor nyilatkoznak, ha akarnak és akkor is vigyáznak, hogy egyetlenegy szóval se mondjanak többet, mint amennyi hasznukra van. Ritkán szólja el magát az ülésteremben is. Az idegességét inkább „benyeli", vagy felcigarettázza. Viharban mélyen hátradől a bársonyszékében, olykor jegyez, olykor a bajuszát pödri, az ajkát harapdálja, s ha már sehogy sem bír az idegeivel, kisiet a folyosóra, ahol egyik cigarettáról a másikra gyújt. Ha megszólal, akár a folyosón, akár az ülésteremben, biztos, hogy már legyűrte az idegességét és visszafojtott tűzzel, de élesen, sokszor kíméletlenül fordul szembe az ellenfeleivel. Ha túl van a dolog veszedelmes „nehezén", hirtelen elmosolyodik. Az izgalom erőszakos visszafojtásának reakciója ez a fölényes, derűsnek éppen nem mondható, szinte gépies mosoly. De tud másképen is mosolyogni, szívesebben természetesebben. Ha kiderül az ég a kormány fölött, ha vége felé jár valamelyik ,,súlyosabb“ törvényjavaslat vitája, szívesen eltréfálkozik a folyosón bizalmas embereivel. Karácsony előtt lefotografálták. Amikor észrevette milyen merénylet történt ellene, mosolyogva fordult az újságírók felé : — Orvtámadás a parlamentben! A második felvétel előtt belekarolt az ellenzéki Meskó Zoltánba : — Gyere te is a képre, hadd kompromittáljalak . .. Ezek azok a derűs miniszterelnöki pillanatok, amikor még egy-egy interjú lehetősége sincs kizárva. Assz*sír és utolsó Scitovszky A kormánynak legfiatalabb — akinevezés időpontjától számítva legfiatalabb — tagja Sctovszky Tibor külügyminiszter. Amikor kineveztetésének vasárnapján meglátogattam, betegen feküdt nyúluccai lakásán. Szívesen megelégedtem volna már külügyminiszternél nyilatkozattal is, a ritkaszép és fiatal Spilovszkyné azonban nevetve tiltakozott : — Az asszony sohasem nyilatkozhat objektíven az uráról. Vagy csupa jót, vagy csupa rosszat mond. Az én esetem természetesen az előbbi volna ... Később mégis megesett rajtam a szíve és beprotezsált az ura betegágyához. Szegény külügyminiszter kénytelen-kelletlenül kötélnek állt, de első év úgy látszik, utolsó nyilatkozata óta csak a Magyar Távirati Iroda útján ad le interjút a sajtónak, mert mint elárulta nekem : nem akarja, hogy az egymásra féltékenykedő újságok megnehezüljenek reá. Külügyminiszterhez méltóan diplomatikus állásfoglalás. Tai?sa»,íwi»í VeiS^Y»mínisster A születési évszám — 1885 — Rakovszky Ivánt mutatja a kormány legfiatalabb tagjának. Alacsony termetéből nem lehetne kimagasló államférfiúi tehetségre következtetni, de én, aki a bélatelepi strandon fürdőruhában is szoktam találkozni vele, ezennel igazolhatom, hogy trikóban sokkal mutatósabb, kisportolt izmai és széles vállai valóságos Tarzant állítanak elénk a parlament folyosóján szinte elvesző kis belügyminiszterben. Jogászkorában újságíróskodott is, és még mindig együttérez egy kicsit a mi külön kis társadalmunkkal, mert sohasem húzódozik attól, hogy a sajtó rendelkezésére álljon. Beiu^ví fereifere Kleielíí¡«y^ ^szcínár Elődje a belügyminiszteri székben Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter volt, aki a választási kampány idején valóságos újságíróiskolát nyitott Ferenciek tere 9. szám alatti lakásán. Minden reggel kilenc órakor ugyanis szívesen láttaa jobb- és baloldali lapok politikai rovatvezetőit egy kis belügyi tereferére, amely végeredményben természetesen a kormány választási céljait szolgálta. Klebelsberg gróf mint kultuszminiszter sem adta fel a sajtóval való kitűnő összeköttetéseit, amelyeknek jelenttőségét semmtésetre sem szabad alábecsülni. Annyi bizonyos, hogy a kultuszminiszter jobb szeret informálni, mint kilépni a függöny mögül és nyíltan színt vallani. Az információ böredőjű palástjában ugyanis feltűnés nélkül közlekedhetik a szélsőjobb- és szélső baloldal között és baráti előőrsöket állíthat fel maga körül. Ezzel az ügyes taktikával érte el, hogy különböző ügyeiben még a legszélsőbb orgánumok se foglalnak vele szemben állást. Ha pedig nyilatkozik, papos áhítattal, megfontoltan és behunyt szemmel beszél, mint aki teljesen átérzi az interjú pillanatának magasztosságát. Élelméit néz&Hiözseeteslen a WsassiKimiszteri ®sie# schase veti, lic^Y «cj^45ffY^c len vfiina^ Vasa József népjóléti miniszter szintén kedvence sz interjúéhes újságírónak. Mint miniszterelnökhelyettes még a minisztertanácsok eredményéről is pontosan szokta a hálás sajtót informálni, nyilatkozni pedig úgyszólván nem is tud anélkül, hogy néhány újságírót ne gyűjtsön maga köré a parlamenti borbély szobájába. És az újságírók nem sajnálják a „népjóléti csacsoarolás fáradságát, mert jól tudják, hogy Vass miniszter a kormány legambíciózusabb és legtehetségesebb t adomázója. Szükség esetén nyilatkozni se restek Ennyit meg a legbonyolultabb helyzetről is mond : -- Ügy még sohase volt, hogy sehogyse lett volna... Ebből aztán értsen mindenki annyit, amenynyit akar. Az optimista világnézetre és a sajtó munkájának megbecsülésére minden oka megvan, mert hiszen 1920-ban olyan szorgalmasan közöltük közélelmezési szaknyilatkozatait, hogy senkit sem lepett már meg, amikor augusztus 12-én pap létére közélelmezésügyi miniszterré neveztek ki. Ma már vannak, akik őbenne látják a magyar Seipelt. Csáky s mínisztert nem teséli Kanent centekssül A honvédelmi miniszterek sose szoktak „nagy nyilatkozók" lenni. . — A katonaember, — mondotta egyszer Csáky Károly gróf miniszter, — ne beszéljen, hanem cselekedjék. Hogy nem beszél, azt én is igazolni tudom, hogy cselekszik-e, annak megállapítását a történelemre bízom. Annyi bizonyos, hogy Csáky miniszter a folyosón is csak egyszer került az események középpontjába, amikor meglepő élességgel fordult szembe az „Isten vele, Mihály" szerzője, Györfy őrnagy-hadbíró mellett kardoskodó Eckhardttal és Gömbössel. Akik méretik azt Búd János pénzügyminiszter, Pesthy Pál igazságügyminiszter és Mayer János fölmivelésügyi miniszter gyakran szokták mondogatni, hogy nagyrabecsülik a sajtót, szeretik az újságírókat. Természetesen ki-ki a maga módja szerint. A szűkszavú Búd éppen ellentéte elődjének, a világfias Korányi bárónak, aki úgy állt bosszút az interjúvoló újságírókon, hogy óráikhosszat beszélt, nyilatkozott, míg végre a legjobb gyorsírók is kidőltek mellőle. A mai pénzügyminiszter mintaképe a szorgalmas, de a politikában kissé lámpalázas hivatalnokembernek. Többször kijelentette, hogy képviselőnek csak akkor lép fel, ha jelölteksét egyetlenegy disszonáns hang se zavarja meg. Rossz nyelvek azt mondják, hogy az ellenzék rétsági jelölteit is azért hallgattatták el a közigazgatási hatóságok, mert a jelöltek disszonáns hangja sértette volna a pénzügyminiszter zenei érzékenységét. Pesthy igazságügyminiszter, ha újságíróval kerül szembe, a vidéki úr jovialitásával nyomban megkérdi: — Mi újság ? Mi újság ? Ezt úgy hívják: váratlan ellenoffenziva, ami annál több sikerrel biztat, mert az offenzívát gyökerében szereli le. Pesthyt egyébként úgy szeretik az újságírók, hogy még a büntetőnovella sajtórendelkezéseit is megbocsátanák neki, ha nem terjesztené őket újból a nemzetgyűlés elé. Legőszintébb bámulója az újságírói bohémségnek Mayer földmívelésügyi miniszter, aki órákig el tud mulatni azon, milyen „fránya gyerekek" is vegyünk mi, újságírók. Közben 1 3. oldal természetesen nem zárkózhat el az interjú elöl sem. . . Akit is,s«5» «sejt?«á»elsc a* M* á^.frck Az a miniszter, akit nem szeretnek az ujságírók: Valkó Lajos kereskedelmi miniszter. Anyinyira irtózik az interjútól, hogy azt mondják* ha álmából keltenék f el, akkor se nyilatkozna. Nem és nem. Sőt. Még csak nem is, nem. Még annyit sem hajlandó mondani, hogy nem. Vagy igen. Egyszerűen nem nyilatkozik. Legföljebb megcsóválja a fejét, de szt is úgy, hogy sem igenlésre, sem tagadásra ne legyen magyarázható. Elődje,Irigyeshalmy Lajos leg-alább annyit mondott, hogy nem ellensége a kereskedelemnek. Ő még ezt sem tartja szükségesnek kijelenteni. Pedig ... Pedig már vannak, akik rosszakaratúan azzal vádolják meg, hogy azért nem nyilatkozók, mert nem tud semmit mentségére felhozni. Ezt a vádat illetékes helyen persze „légből kapott koholmánynak" minősítik, ami azonban nem gátolja meg az újságírókat abban, hogy időről időre összeesküvést ne szőjjenek a kereskedelmi miniszter ellen. A legújabb terv az, hogy minden nap más és más lapban adjanak koholt nyilatkozatot a miniszter szájába, akinek" a nap huszonnégy órája sem volna elegendő a cáfolatok meglövegezéséhez. Egyelőre csak azt nem tudják, hogy a legagyafúrtabban kigondolt Valkó-nyilatkozat érdekli-e annyira a közönséget, hogy a szerkesztők akár csak egy hasábnyi helyet is szánjanak reá. Majd meglátjuk. Liuliig Jénes. |Bútor szövetek 1 Pamut la — — -- 45 ezertől | Gobelin la 131 cm széles 130 „ jj Brokátok ......................... 180 » 1 Matracgrádlik nagy választékban a K 45 ezertől 1 az összes raktáron lévő áruinknál mélyen leszállított újéil occasiós árak 1 BACK ÉS GERO — és SMOKING 1 M ‘rköHön'nk hídfeszítísére H fiSiil BRAUN ELEMÉR! 1 illősül Kérőül Kiírat 13. I. emelet ■ , liptön-tea* 1 világhirír I iizf fát és @zenet| a naptárnál olcsóbban kaphat Atkrap íj -3,-fi-»-ps bármily©n^ ft H-y mennyiségben ^ Megrendelések eszközölhetők a Magyar Alföldi httlosztályán a Teréz körút 10. II. emeleti wbwi'w:* «v■»».a szueh leosicsai Beszerzése: la Velour 2X3 ----------------- 1,500.000 K la Velour 21/2X3'/2... ......... 2,400.000 K Argaman 3x4 .................- — 11,000.009 K Futószőnyegek......................... 42.000 K Magyar perzsa nagy választékban Bútorszövet.............................. 90.000 K Bútor ripsz ............................. 05.000 K Matrac-grádli ......................... 50.000 K Klein Sándor szönysoltoza isMAa Smf