Esti Kurir, 1927. február (5. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-01 / 25. szám
Kedd, 1927 február 1 - -bir. AZ ORSZÁGGYŰLÉS MA MEGVÁLASZTOTTA TISZTIKARAI Nem az egyes osztályok, hanem csak a nemzet összessége mentheti meg az országot, mondta elnöki beköszöntőjében Wlassics Gyula, a felsőház elnöke Zsitvay Tibor, az alsóház elnöke beköszöntőjében a legteljesebb pártatlanságot ígéri . Dessewffy volt országbíró deklarációt olvas fel a felsőházban — Gaál Gaszton és az ellenzék tiltakozik az alsóházi jegyzők számának szaporítása ellen Az országgyűlés mai ülését, amelynek napirendjén a Ház tisztikarának megválasztása szerepelt, Gröfl Jenő korelnök háromnegyedtizenegy órakor nyitotta meg. Mindenekelőtt jelenti, hogy a szombati ülésről felvett gyorsírói jegyzetekből megállapította, hogy a megbízólevelek átadása során Peyer Károly és Propper Sándor olyan kijelentéseket használtak, amelyek a parlamenti illemmel össze nem illenek és ezért őket utólag rendreutasítja. Ez a rendreutasítás a Héjjas Ivánnal szemben használt kifejezések miatt következett ma be, minthogy a fajvédő párt megbízásából az ülés megnyitása előtt Borbély-Maczky Emil és Kontra Aladár képviselők azelnöknél elégtételt kértek. Minthogy a szociáldemokrata képviselők közül csak Kabók Lajos volt a rendreutasításkor az ülésteremben s az elnök az enunciálás során tartózkodott Héjjas Iván nevének megemlítésétől, a parlament észrevétlenül siklott el a rendreutasítás fölött. Napirend szerint következett az igazolóosztályok eladóinak jelentése. Oberhammer Antal, mint az első osztály előadója jelenti, hogy az első osztályban valamennyi képviselőt az A. csoportba, vagyis az igazolt képviselők csoportjába sorozták, X Wachtler István, Pakots József, Ilésy Imre és Kray István báró kivételével. Wachtler István megbízólevelében választhatósága szempontjából kifogás emeltetik, ezért őt a 15. osztályba sorozták. Pakots József déli kerületi mandátuma, valamint Iléjj Imre és Kray István báró mandátuma ellen petíciót adtak be és így őket a C osztályba kellett sorozni. A második osztály előadója, Moser Ernő, hasonló értelemben tett jelentést. A 15 osztályba itt Káger Józsefet - hozták, akinek megbízólevelében akik merültek fel, Zoltánt, Szabóky Alajost, Almásy Lászlót és Meskr ithogy megválasztásuk ellen petit a. ..vajúdtak be, a C osztályba kellett sorozni. . Erdélyi Aladárhoz, a harmadik igazoló osztály előadójához ötvennyolc mandátum utaltatott. Ezekből az A-jegyzékbe sorozott negyvenhatot, a B-jegyzékbe hetet, a C-jegyzékbe négyet. A B-jegyzékbe sorozta az osztály Endre Zsigmond, Illés József, Édes Antal, Huszár Károly, Mayer János (kápolnai), Marsai Ferenc és Puky Endre mandátumait. Felkiáltások a középen: Miért? Erdélyi Aladár: Azért, mert bár egyhangú, de ki nem hirdetett mandátumoknak a törvényben előírt kihirdetése a megbízólevélben nem volt feltüntetve. Györki Imre: Kiderül, hogy mégis baj van. Erdélyi Aladár: Az osztály a C-jegyzékbe sorozta Udvardi János, Madarász Adorján, Fekete Lajos és Barabás Samu mandátumát, mert ezek a mandátumok, bár alakilag kifogástalanok, petícióval vannak megtámadva. Egyúttal jelenti, hogy a III. osztály az állandó igazolási bizottságba rendes tagokul Herczeg Bélát és Paupera Ferencet, póttagokul pedig Hedri Lőrinc és Perlaky György képviselőket jelölte. A Ház a jelentést tudomásul veszi. Szinnyey Merse Jenő" a IV. igazoló osztály előadója terjeszti elő jelentését, amelynek értelmében az igazolóosztály elnökévé Ilakovszky Ivánt, jegyzőjévé pedig Szinnyey Merse Jenőt választotta meg. Az igazolóosztály a B.-jegyzékbe senkit sem sorozott, a C.-jegyzékbe sorozta Hegedűs Kálmán és Pekár Gyula derecskei és kecskeméti megbízóleveleit, miután a három választás érvényessége ellen petíció adatott be. A D.-jegyzékbe senkinek a megbízólevelét sem sorozta az osztály. Végül az igazolási állandó bizottságba rendes tagokul Temesvári Imre és Fit. Artúr, póttagokul pedig Gaál Mihály és Marnstis Géza képviselőket választották meg. A Ház a jelentést tudomásul veszi. Grail Jenő korelnök: A beadott jelentések szerint az osztályok megvizsgálták 216 képviselő részéről benyújtott 237 megbízólevelet. Ezek közül mint kifogástalanokat, az Alcsoportba soroztak 213 megbízólevelet, a B.-csoportba 9 megbízólevelet és a C.-csoportba pedig 15 megbízólevelet. A D.-csoportba egyetlen megbizólevelest.i soroztak. Megválasztják a Ház elnökségét Ezután a kordnök m.p.:vu-.l szeriit elrendelten szavazód há:-::-kiök megválasztására. A szavazatok ö.-.s»v.számláláni után .1 korelnök mástal«i»irja, hogy összesen 3 szavazatot adtak le, ezek közül 137 Zsitvay Tiborra cselt, hét szavazólap üres volt. Ennélfogva Zsitvay Tibort a Ház megválasztott elnökének jelenti ki. Ezzel áttértek az alelnökök választására. Leadatott 150 szavazat, Puky Endre kapott 117, Huszár Károly 135 szavazatot. Nyolc szavazólap üres volt, így tehát a Ház alelnökeivé Puky Endre és Huszár Károly képviselők választattak meg A korelnök ezzel az ülést öt percre felfüggeszti. A szavazatok összeszámlálása után a korelnök kihirdeti az eredményt. A Ház 6 jegyzői állására a következő képviselőket válaszották meg: Esztergályos Jánost 130, Griger Miklóst 139, Ilésy Imrét 138, Perlaky Györgyöt 110, Petrovics Györgyöt 113 és Urbanics Kálmánt 111 szavazatai. A háznagyi tisztségre Karafiáth Jenőt válaszották meg. Gröfl Jenő ezek után megállapítja, hogy a korelnökök és körjegyzők működésének határideje lejárt. A Ház tisztikara megalakult. Felszólítja tehát az elnökség tagjait, hogy helyeiket foglalják el. Zsitvay Tibor alsóházi elnök beköszöntője Ebben a pillanatban a háznagyi hivatallal szemben lévő bejáraton belép az ülésterembe Zsitvay Tibor díszmagyarban, mögötte Puky Endre és Huszár Károly alelnökök, Karafiásh Jenő háznagy és a most megválasztott jegyzők. Zsitvay Tibor a Ház tagjainak éljenzése közben lép az elnöki emelvényre és állva, a következőket mondja: — Mély hálával és a megtiszteltetés nagyságának átérzésével mondok köszönetet azért a kitüntető bizalomért, amelyben részesíteni kegyesek voltak. A képviselőház ülésekor csak száz napja múlt, hogy hitet tettem az egyetemes nemzeti érdekeknek pártokon felüálló szolgálata, a parlamentarizmushoz való rendületlen ragaszkodás és a megértésnek egyedül alkotóképes szelleme mellett. Szilárd meggyőződésből fakadó hitvallásomhoz ragaszkodom. (Általános helyeslés.) Zsitvay Tibor elnök ezután beszédében történelmi visszapillantást vetett a magyar alkotmányos élet fejlődésére. Alkotmányunk ősi szelleme, amely a szent korona tanának százados kifejlődött elméletében király és a nemzet harmonikus jogközösségének és jogegyensúlyának elgondolását nyújtja, a 48-as törvényhozás reformalkotásaiból immár a rendiség reárakodott elmeitől felszabadítva, parlamenti felfogásban megújhodottan, ám vonásaiban pusztaszeri eredetiségében ragyog felettünk. Ez a jogfolytonosság, amelybe bele kell kapcsolódnunk és az ebből eredő magyar alkotmányosság szelleme lehet egyedül Útmutatónk, amikor nemzeti függetlenségünk régen látott birtokában élünk és amikor idegen hatás életünkbe bele nem kontárkodik. A magyar nemzet valahányszor sorsa felett szabadon rendelkezett, valóban sohasem vont kínai falat az emberi kultúrközösség megújhodást hozó áramlatai előtt. Önrendelkezési jogunk birtokában bizonyára ezek után is hatékony lélekkel fordulunk az emberiség kulturális és szociális előrehaladása felé. A feltámadó alkotmányos szellemnek érvényesülnie kell a közélet minden vonalán. Az irányításból többé nem kérhetnek részt maguknak a hangulatok, ösztönök, szenvedélyek. (Éljenzés és taps.) Döntő tényező ezután már csak az öntudatos meggyőződés és az ellenvéleményt is tisztelni tudó tárgyilagosság lehet. A jogtisztelet, a felelősségérzet, a kötelességtudás egyre szélesebb térfoglalását látjuk közéletünkben. A közjogi érzésnek feltámadását, a parlamentben külső és belső szempontból egyaránt nagyobb megbecsülését tapasztalhatjuk. Abban a reményben lehetünk tehát, hogy a normális állapotokhoz való viszszatéréssel kapcsolatosan érvényesülni fog az ■1 közjogi imperatívum, hogy a rendkívüli viszonyok között megtűrt rendeleti kormányzás helyett immár az egész vonalon érvényesülni fog a törvényhozó testületek akaratának közvetlen hatása. Ám ehhez nem elegendő a törvényhozás jogára való hivatkozás. A kor igényeit csak fokozatt munkakészség és munkaképesség elégítheti ki. Sohasem téveszthetjük szem elől, hogy mindnyájunkra kötelező az alkotmányos szellem, a türelem ,engesztelődés és az áldozatkészség. (Úgy van! Taps és éljenzés a Ház minden oldalán.) Ezeknek az érzéseknek élniök kell az egyetemes nemzeti érdek tiszta levegőjében, mert ha az így van, akkor a munkaképesség problémái egyáltalán fel sem merülhetnek. A kétkamarás országgyűlés feléledésekor biztató erővel tölthet el az a tudat, hogy azok az erők, amelyek történelmünk régebbi folyamán nem egyszer idéztek fel meddő harcokat, az idegül hatás és a rendiség — nem tényezők többé. Tradíció és tételes törvény a képviselőháznak itéti a politikai irányítást. — Ennek a jognak a gyakorlásához tekintélyt csak az erkölcsi erő, tanácskozások tartami és formai emelkedettsége adhat. Századok néznek ránk a magyar múltból és kérdezik, ha sáfárjai leszünk-e nemzeti függetlenségünknek, amiért annyi magyar vér omlott. Ébredjünk annak tudatára, hogy ma is nehezen virradó viharfelleges magyar éjszakában járunk, amelynek borúja végkép el nem oszlik addig, amíg szent koronánk régi fényének napja újra fel nem kel. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Ezek a gondolatok töltenek, el, amikor működésünkre Isten áldását kérem és a házszabályok alkotmányos kezelésére eltökélve a képviselőház elnöki székét elfoglalom. Az elnök megalakultnak jelenti ki az alsóházat Zsitvay Tibor ezzel leül az elnöki székbe és ugyancsak elfoglalták helyeiket a jegyzők is. Zsitvay Tibor elnök ezután jelentette, hogy a magyaróvári kerületben kiírandó választás ügyében később fog a Ház intézkedni, majd felolvassák azoknak a képviselőknek a neveit, akik egynél több mandátumot szereztek. Ezek a következők: Bethlen István: Debrecen ás Szécsény, Bod János: Békéscsaba és Rétság, Erdélyi Aladár: Cegléd és Paks, Ernst Sándor: Budapest északi kerület és Ipolyság, Györki Imre: Budapest északi kerület és Debrecen. Hemann Miksa: Budapest környék, Sajószentpáter és Sopron, Káliny Tibor: Budapest déli kerület és Nagykanizsa, Kiebelsberg Kun gróf: Eger, Kontárom és Szeged, Mayer János: Hódmezővásárhely és Kápolna, Pakots József: Buda és Budapest déli kerület, Peidl Gyula: Buda és Szeged, Pekár Gyula: Derecske és Kecskemét, Propper Sándor: Budapest észak és Budapest környék, Rassay Károly: Budapest észak és Szeged, Schegndl Károly: Csongrád és Devecser, Ugrón Gábor: Budapest észak és Kaposvár, Vass József: Szombathely, Veszprém, Zalaszentgrót és Gyöngyös, Zichy János gróf: Győr és Mór. Az elnök ezeket 11 képviselőket felszántja arra, hogy az igazolástól számított nyolc nap akit nyilatkozzanak, melyik kerület kémi - ínségét tartják meg. Ezzel az 1927 január hó 25-ére összehívott 3. oldal