Esti Kurir, 1927. február (5. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-01 / 25. szám
4. olda országgyűlés képviselőházát megalakultunk jelentette ki. Mielőtt a Ház törvényhozói munkájához hozzáfogna, kegyeletes szavakkal parentálta el az időközben elhalálozott Neuberger Ferenc, volt nemzetgyűlési és megválasztott országgyűlési képviselők A képviselőház tagjai állva hallgatják végig az elparentálást. Hasonlóképpen emlékezik meg az elnök a választások ideje alatt elhunyt ,Jászai Samu, volt nemzetgyűlési képviselőről, aki a nemzetközi munkavédelmi hivatal keretében a genfi tanácskozások során is értékes és hasznos tevékenységet fejtett ki. Zsitvay Tibor, elnök ezután a házszabályok szerint javaslatot tesz az időbeosztásra vonatkozóan. Eszerint a Ház tanácskozásait mindig hétköznap délelőtt kezdi és a tanácskozási időtartam négy óra. Interpellációs napoknak, úgy mint a múltban, a szerdát és a szombatot ajánlja. Miután jelentette meg, hogy Mándy Samu a törvényes időn belül fog nyilatkozni, felsőházi tagságát vagy mandátumát tartja-e meg, megállapította, hogy Mándy Samu e kérdés elintézéséig az országgyűlés tanácskozásaiban nem vehet részt. Jelentette továbá, hogy Szabóky Alajos országgyűlési képviselő összeférhetetlenségi bejelentést tett önmaga ellen, mert 1924 májusában a kormányzó a Magyar Nemzeti Bankhoz kormánybiztosul rendelte ki, ezenkívül megbízást kapott az OKH igazgatói teendőinek ellátására is. Az ügyet átteszik a megválasztandó összeférhetetlenségi bizottsághoz. Az elnök ezzel az ülést felfüggeszti. Az ellenzék a jegyzői létszám szaporítása ellen Zsitvay Tibor elnök felkeltekor újból megnyitja az országgyűlés mai ülését. A megnyitás után javaslatot tesz a legközelebbi ülés napirendjére vonatkozóan. Az elnök napirendi bejelentése után Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedik szólásra, aki magáévá teszi az elnök napirendi indítványát és ezzel kapcsolatban javasolja két indítványának napirendre való tűzését. A Az első az országgyűlés jegyzői számának hatról tízre való felemelését, másodszor a nemzetgyűlésen már működött bizottságok megválasztását és taglétszámának megállapítását. Gaál Gusztor magáévá teszi úgy a Száz elnökének, mint a miniszterelnök javaslatát, de nincs abban a helyzetben, hogy elfogadja a miniszterelnök javaslatának azt a részét, amelyben a Ház jegyzői számának szaporítását indítványozza. Házelnök múltjából tapasztalta, hogy a most meglévő hat jegyző elég volt. Szerencsétlen és elhibázott gondolatnak tartja azt, hogy akkor, amikor az ország termelő közönsége válsággal küzd, hivatalos szervek és elsősorban a miniszterelnök a takarékosság politikáját hangoztatja, akkor ez az országgyűlés azzal kezdje meg munkáját, hogy fokozza a költséget. A javaslatot nem fogadja el. (Mozgás.) Bethlen István gróf reflektálva Gaál Gaszton Szavaira megjegyzi, hogy a régi nemzetgyűlésen már amúgyis kilenc jegyző teljesített szolgálatot, úgyhogy csak a tizedik jegyzői szám nóvum. Voltaképpen tehát nem hatról, hanem kilencről emelik fel a jegyzők számát. A jegyzői állásokat eddig a pártok számaránya szerint töltötték be. Ha nem emelnék most a jegyzők számát, akkor a széttagolt polgári ellenzék nem juthatna jegyzői álláshoz. (Mozgás.) Szabó Imre: Tessék úgy venni az ellenzéki pártokat, mintha százhúszan lennének. Bethlen István gróf (idegesen): Nekem elég kétejgyző is! Fábián Béla: Nekem is! Bethlen István: Ha szigorúan vesszük, akkor a polgári ellenzéknek nem jutna egyetlen jegyzői állás sem, tehát kéri az ellenzéket, hogy az előzékenységet, amellyel az ellenzéknek akartak szolgálatot tenni, ne használják fel fegyverként. Farkas István elismeri, hogy az ellenzéknek szoktak egy jegyzői állást juttatni. Az ellenzék azonban erre nézve nem támasztott igényeket, hanem a kormánypárt támasztott erre felemelt igényt. Csatlakozik Gaál Gaszton indítványához. Fábián Béla csatlakozik Gaál Gaszton indítványához. Etikailag és esztétikailag lehetetlennek tartja, hogy egyes képviselők jutalmazásával kezdődjék meg az országgyűlés működése akkor, amikor a választások alkalmával tett nagy ígéretek, nyugdíjak valorizációja, árvák, rokkantak, özvegyek felsegítésére még semminemű intézkedés nem történt. Ishitchi, Kedd, 1927 február 1 Bogya János közbeszól valamit, ami azonban a nagy zajban nem érthető. Zsitvay Tibor Bogya Jánost rendreutasítja. Fábián Béla nem fogadja el a miniszterelnök javaslatát. Zsitvay Tibor ezután szavazásra teszi fel a kérdést. A Ház nagy többsége elfogadja a jegyzői állások szaporítására vonatkozó indítványt. A javaslat ellen szavaznak a polgári ellenzék, a szociáldemokrata párt, a pártonkívüliek és az agrárpárt.tána egyhangúlag elfogadja az országgyűlés a bizottságok felállítására vonatkozó javaslatok Zsitvay Tibor elnök ezután megállapítja a napirendet, amely szerint az országgyűlés február elsején délelőtt tíz órakor tartja ülését, napirendjén szerepel a tanácskozási osztályok kisorsolása, a jegyzők választása, a bizottságok megválasztása. Az elnök az ülést két órakor bezárta. A felsőház mai ülése Délelőtt tizenegy órára tűzték ki a felsőház ülését, de tizenegykor még alig egynéhányan tartózkodtak a folyosón. József főherceg fiával, József Ferenc főherceggel elsőnek érkezik, megjön Albrecht főherceg, majd nem sokkal később Löw Imánuel. Földig érő selyem fekete reverendát öltött magára, fehér nyakkendővel. Az egyik oldalfolyosó sarkában beszélget Bernát Gézával, a szegedi Tábla volt elnökével és Miklósy hajdúdorogi görögkatolikus püspökkel. Később Burány Gergellyel, a csornai premontrei rend főnökével beszélget. Érdekes kép. A premontrei rendfőnök a tetőtől talpig fehérben, Löw Imánuel fénylő fekete talárban. Albrecht főherceg Teleki Pállal diskurál, míg negyed tizenkét órakor végre megkezdődik az ülés. Az ülésterem valamennyi lámpája felgyullad, az elnöki emelvény mégis homályban van. Két égő gyertyát helyeznek az elnöklő Berczelly Jenő korelnök elé. A korelnök jelenti, hogy az igazolóbizottság megalakult, elnökévé Csekonich Endre grófot, alelnökévé Radvánszky Albert bárót és jegyzőjéül Némethy Károlyt választotta. A korelnök a következő szavakkal kezdi a bizottság jelentésének felolvasását: Tekintetes felsőházi A bizottsági jelentés szerint a névjegyzékbe csak azokat vették fel, akiknek felsőházi jogosultságát kétségtelenül megállapították. Rámutat a jelentés arra, hogy a törvény szerint aktív bíró nem lehet tagja semmiféle politikai egyesületnek. A felsőházi törvény ezt a rendelkezést liberálisan kezeli, mégis visszás helyzetet teremt, ha például valamelyik törvényszék elnöke tagja a felsőháznak, noha passzív választójoga nincsen. Az igazolóbizottságnak ez az észrevétele Huszár Aladár törvényszéki elnök megválasztására vonatkozik, a bizottság kéri a felsőházat, hogy Huszár Aladár felsőházi tagságát utasítsák az igazolóbizottság döntése alá. A felsőház egyhangúan elfogadja az igazolóbizottság indítványát, majd megkezdik a felsőház tisztviselői karának megválasztását. Elnökké 179 szavazattal egyhangúan báró Wlassics Gyulát választották meg. Amikor az alelnökségek betöltésére kerül a sor, Dessewffy Aurél országbíró javasolja, hogy a két alelnököt, a háznagyot és a jegyzőket közös szavazólappal válasszák. A korelnök elutasítja az indítványt, mert az érvényben lévő főrendiházi szabályok szerint csak a háznagyot és a jegyzőket lehet egyszerre választani. Egyhangúan Wlassich Gyula elnök elfoglalja az elnöki széket Pontban féltizenkettőkor vonul be az ülésterembe Wlassics Gyula báró, a megválasztott elnök. Fekete selyem díszmagyart visel, kucsmáján hosszú kócsagtollal. Nyakában zöldszinti aranyszélű szalag, a magyar polgári érdemrend nagykeresztjének szalagja. Berczelly korelnök néhány szóval üdvözli Wlassicsot, aki elfoglalja helyét az elnöki székben. — Mélyen át vagyok hatva — kezdte elnöki megnyitóját— s csak az nyugtat meg, hogy a felsőház elnöki székében csak egyetlen sziklaszilárd alapra helyezkedhetem és ez az alap az igazságos pártatlanság. Nem szabad engedni az önkénynek, a pártatlanságnak és az igazságnak érvényesülnie kell, akár az alsó- akár a felsőházról legyen szó. Az elnök nem engedhet sem a felső, sem az alsó hatalom önkényének, nem támogathatja sem a többséget, sem a kisebbséget. A hamisítatlan parlamenti rendszer etikai programja lesz a feladatom. A nemzet a politikai konszolidáció terén nevezetes lépést tett, amikor a kétkamarás országgyűlést felállította. Annak idején az ántánt megbízótja, Clark úr, nem járult hozzá a kétkamarás országgyűlés felállításához. Az mondotta, nem kell új szervről gondoskodnunk, az ántant csak a legszélesebb választójog alapján összeülő nemzetgyűlést ismeri el. Ilyen körülmények között jött létre a nemzetgyűlés, de nem azért, hogy állandó szerepet töltsön be a nemzet életében, hanem csupán mint átmeneti intézmény. Már a régi főrendiház tagjai is érezték a főrendiház reformjának szükségességét. Nem doktriner gondolatok és irányok szabják meg a nemzet útját, első közösségünk, hogy a haladás gondolatát építsük ki. .A haladás gondolatának azonban simulnia kell a tradícióhoz. A magyar törvényhozásnak a történelmi folytatódás ritmusába kell bekapcsolódnia. Mert mi lehet a felső kamara célja. A törvényhozó nem kiváltságokkal rendelkezik, ez állam és a társadalom összehangjának biztosítása a legfontosabb feladata. Nem konfliktusokat kell teremteni, a két ház között, hanem mindig a bölcs eredményeket kell megtalálni. Az ellentéteik fölé emelkedő szuverén állami akaratot kell biztosítani. Külön érdekeket nem lehet szem előtt tartani, a felsőház és az alsóház minden tagjának egyaránt a nemzeti egyetemesség érdekeit kell szolgálnia. A politikai elveket alá kell rendelni annak az erőnek, amely a nemzeti ideálokban gyökerezik. Ha a felsőház minden tagja ezt az elvet tartja szem előtt, akkor vége lesz az ürességektől kongó deklarációknak. A nemzetet ért,csapásokat csak akkor tudjuk ellensúlyozni, hogyha eggyé olvasztjuk a nemzetet. Kezdjük mi meg magunk a megújhodási munkát. Ebben a munkában az államnak és a törvényhozásnak kell példát mutatni. Alkotmányainkhoz hűek maradunk, osztály-, párt- és valláskülönbség nélkül meghajtunk a tradíciók előtt, amelyek a szentkoronához fűznek bennünket. A felsőház feladatai között szerepel a mérséklés. Nem szabad sohasem elfelejtenünk, hogy a beszélnivaló nem miindig egyenlő a mondanivalóval. A képviselőháznak az a hibája, hogy többnyire monológszerű szónoklatok hangzanak el. Éppen ezért a munkának nagyobb részét bizottságokra akarjuk bízni. Ha a két Ház között konfliktus támad, a két Ház bizottságai ülnek össze együttes ülésre, hogy kiküszöböljük az ellentéteket. Biztosítani kell a nívót. Nem felejthetjük el, hogy az ellenzéki felfogás nem jelent egyben ellenségeskedést és nem szabad elfelejtenünk, hogy nem az egyes osztályok, hanem csak a nemzet összessége mentheti meg a magyar nemzetet. Hatalmas tapssal köszöntötte a felsőház, Wlassics báró megnyitóját. A választás után Berczelly korelnök enunciál: — Feladatomat végeztem, köszönöm méltóságos nagyjaink kegyességét, helyemet átadom a felsőhöz megválasztott elnökének. Felkérem gróf Széchényi Bertalan alelnököt, hogy a körjegyzőkkel együtt értesítse megválasztásáról Wlassics Gyula bárót. A felsőhöz tagjai megtapsolták Berczekyt, mire a korelnök feláll az elnöki emelvényen és többször meghajtja magát. alelnökökké választották gróf Széchényi Bertalant és Thaly Ferencet. A közönség ítélete: Mi, Mindig, Mindenkinél Olcsóbban árusítunk Ez: Tény! Mielőtt bevásárol, győződjék meg árainkról DsótcsanMOK Rákóci-né 3T4I Dessewffy Aurél deklarációt olvas fel Dessewffy Aurél szólalt fel ezután: " Örömmel üdvözli a kétkamarás rendszert, mélyen fájlalja azonban hogy a régi főrendiház legértékesebb tagjai közül többen nem tagjai a felsőháznak. Nagyon csodálkozik és nagyon sajnálja, hogy a felsőház nélkülözi Rákosi Jenőt és Gaál Jenőt. Dessewffy Aurél ezután a felsőház általános figyelme közben a következő deklarációt olvassa fel a volt főrendiház több tagja nevében: — Hazafias örömmel üdvözöljük a kétkamarás országgyűlést, a felsőház munkájában teljes épséggel veszünk részt, szükségesnek tartjuk azonban hangsúlyozni, hogy ezzel a szerepünkkel nem akarunk prejudikálnii a magyar alkotmányos király jogainak. Szmrecsányi Lajos egri érsek a következő felszólaló. Minden intézmény alapja — úgymond —, csak akkor lehet szilárd, ha magára a nemzetre épült. A nemzetnek mindig az alkotmányos szervek útján kell nyilvánosságra hoznia a maga akaratát. Ha nem így történik, akkor az akarat nem mehet át a nemzet vérkeringésébe. Üdvözli a felsőház megválasztott elnökét és bízik a teljes alkotmányos rendben, hogy a nemzet mindig a királyával egyetértően fejezze ki kívánságait és a kívánságokat ezen az utón juttassa érvényre. Bethlen István gróf miniszterelnök szólalt fel ezután. Dessewffy Aurél gróf deklarációjával szemben utal a kormánynak a felsőházi törvényjavaslat során tett kijelentésére. Nem kíván ismétlésekbe bocsátkozni, csupán kijelenti, hogy a magyar kormány változatlanul fentartja megtett kijelentéseit. Baltazár Dezső a következő szónok. Baltazár Dezső teljesen kormánypárti szellemű beszéde során elmondotta, hogy a nemzetgyűlés kétségtelenül forradalmi idők származéka volt és mint ideiglenes szervezet, most a kétkamrás országgyűlés váltotta fel. A változás forrásául azonban nem a nemzetgyűlést tartja, hanem a megnyilvánult államakaratot. A demokratikus irányban történt reformnak le kell vonni további következtetéseit is. A felsőháznak nem szabad a főrendiház Szélemétől teljesen eltekintenie. Ellentétes nézetek kölcsönös megbecsülésére és a nemzet érdekeinek feltétlen szolgálatára van "szükség A jogfolytonosság tekintetében természetesen még igen sok a tennivaló, fontos azonban,hogy a jogfolytonosságot nem szabad szentségnek megtenni, amely felette állhat a nemzet érdekeinek. A konszolidáció mai mértékének megteremtéséért nemzeti tisztességadás és hála illeti meg a kormányzót és a kormányt. Most már sorra fog kerülni az 1848. évi XX. t.-e. igazságos végrehajtása is. Békesség ugyanis még a felekezetek között