Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-02 / 283. szám

Szerda, 1959. december 2. HÍRADÁS vidéki üzemeinkből 2 millió 800 ezer forint műszaki fejlesztésre A bentonit felhasználása világ­szerte nagy méreteket ölt.­ A Hegy­aljai Ásványbánya és őrlő Vállalat is egyre nagyobb mennyiségben szál­lít exportra bentonitot Németország, Svédország, Dánia és Brazília ipará­nak számára is. A vállalat, hogy az egyre növekvő igényeket ne csak mennyiségileg, hanem minőségileg is biztosítani tudja, a minőség javítását még tovább akarja fokozni. Ennek érdekében a jövő évi műszaki fej­lesztési tervben két új verőtányéros malom építése és beszerelése szere­pel, ami a finom őrlést biztosítja. A két új őrlőmalmot a jövő évben mintegy 2 millió forintos beruházás­sal tervezik beszerelni. A minőség javítása mellett — a növekvő igényeket figyelembe véve — a mennyiségi javítás fokozása ér­dekében is történnek lépések. A vál­lalat részben saját, részben pedig állami beruházásból új szárító dobo­zok beszerelését tervezi, amellyel a napi termelést előreláthatólag 10 tonnával emelheti. Az önköltségcsökkentés érdekében a jövő évtől a nyersanyag törmelék­nek az őrlőbe való szállítását az ed­digi költséges gépkocsi-fuvarozás he­lyett vasúti szállítással akarják meg­oldani. Ezt a tervüket kizárólag sa­ját erőből valósítják meg a Hegy­aljai Ásványbánya és őrlő Vállalat dolgozói. Kei Pul-motorral gyarapszik a Borsodi Vegyi­kombinát elsősegélynyújtó orvosi berendezése A Borsodi Vegyikombinát baleset­­statisztikai kimutatásai azt mutatják, hogy az üzemi balesetek száma mini­málisra csökkent.­­» Augusztusban három, szeptember­ben négy, októberben öt, kisebb me­chanikai baleset volt az üzemben, melyek 159 kiesett műszakot jelen­tettek. A Borsodi Vegyikombinátban ez év október hónaptól kezdődően gázmérgezés nem volt. A balesetvédelem fokozottabb biz­tosítása érdekében a jövő évben az orvosi elsősegélynyújtó helyet két darab Németországból importált Pul motorral szerelik, fel, mellyel az áramütéses és gázmérgezéses bete­geket mesterséges és oxigénlégzéses elsősegélynyújtásban lehet részesí­teni. Az új Pul-motorokat csak men­tőorvosi felügyelet mellett lehet majd alkalmazni. Az új berendezés sok ezer forintos beruházást igényel. « diffúziós répafeldolgozó berendezés végzi jövőre a cukorrépa feldolgozását a Szerencsi Cukorgyárban A Szerencsi Cukorgyár jövő évi műszaki fejlesztési tervében többek között a napi feldolgozott répa meny­­nyiségi növelése szerepel. A jövő év második felében a cukorgyárban modern „J” diffúziós répafeldolgozó berendezés beszerelése szerepel, ami nagymértékben növelni tudja majd az üzemben feldolgozott napi répa­­mennyiséget. Mint Bácskai Mihály mérnök, se­­gédműszaki vezető elmondotta, a gyár napi feldolgozott répamennyi­sége mintegy 10 vagonnal gyarapszik majd s így eléri a termelés a 250 va­gon feldolgozott cukorrépát. Az új modern­­berendezés nagyban hozzájárul majd a szinte évről-évre növekvő cukorrépa termelés mara­déktalan feldolgozásához. Többszörösen túlteljesítették pártkongresszusi vállalásai­ka­t a perecesi bányászok A perecesi bányaüzemben a végső szakaszhoz érkezett a kongresszusi munka­verseny és az éves terv tel­jesítése. Az elmúlt napokban arról értesítették szerkesztőségünket, hogy előreláthatólag december 9-ig be­fejezik éves tervüket. Az év elején tett kongresszusi ver­­senyvállalásaikat is „igyekszenek túlteljesíteni"­. A terven felül vállalt 20 ezer tonna szenet szeptember 15-ig átad­ták a népgazdaságnak. S ekkor újabb felajánlást tettek. A pártkong­resszus napjára 12­ ezer tonna szén "kifejtését vállalták. Az elmúlt heti kiértékelés azt mutatja, hogy az újabb vállalásokat is, mintegy 7 ezer 304 tonnával túlteljesítették a bá­nyaüzem dolgozói. Így az évi terven felüli széntermelésük 39 ezer 304 tonnára emelkedett. Mint a bányaüzemből jelente­tték: a kongresszusi vállalás többszörös túlteljesítéséhez nagymértékben hoz­zájárultak a bányaüzemnél kiváló teljesítményeket elérő, a Szocialista munkabrigád címért versenyző bri­gádok, így a Mártabányán dolgozó Simon Sándor 9-fős és Molnár Jó­zsef 7-fős elővájási brigádjai, a Pá­linkás I. aknában dolgozó Oravecz Rezső 70 fős frontfejtési és a Pálin­kás II. akna 12-fős elővájási­­ bri­gádjai. A legszembetűnőbben érzé­kelhető ez az Oravecz Rezső brigád­jának teljesítményében, akik a vál­lalt 34,6 mázsa egy műszak alatti szénkitermelését 36,4 mázsa kiter­melt szénre emelték. Ezzel nemcsak a Pálinkás I. akna 106,3 százalékos tervteljesítéséhez, hanem az össz­­üzemi tervteljesítéshez is nagymér­tékben hozzájárultak. Kovács László B SZAKMA I LYARORBIcAG Újabb értékes vállalások, termelési eredmények a pártkongresszus tiszteletére A borsodi bányákban, üzemekben, hivatalokban egyre növekvő érdeklő­dés kíséri a Magyar Szocialista Mun­káspárt VII. kongresszusa munkáját. A miskolci üzemekben már hétfőn este röpgyűléseket tartottak, amelyen újabb kongresszusi vállalások szület­tek. A Miskolci Üveggyárban például Zelenák István brigádja ígéretet tett, hogy a kongresszus befejezéséig naponta 11000 forint értékű üveggel készít többet a tervezettnél. A Vas­­ip­ari Ktsz-nél tegnap délben jelentet­ték: befejeztük éves tervünket. A Borsodi Nyomda dolgozói is ezzel a hírrel köszöntötték a kongresszust. A Közlekedési Vállalat és a Játék­­áru Ktsz dolgozói a mai naptól éves tervükön felüli vállalásokon dolgoz­nak. A bányászok kongresszusi őr­ségéhez, a diósgyőri kohászok 240 millió forint értékű többlettermelés­sel csatlakoztak. A 28-as Építőipari Vállalat dolgozói megígérték, hogy a Selyemréten 32 lakást december 5-én, — december 31-e helyett — át­adnak. A Pamutfonóban azt írták jegyzőkönyvbe: december 5-re befe­jezzük éves tervünket!... A kongresszuson mérleg készül utóbbi három évünk eredményeiről, munkájáról. S ezekhez az eredmé­nyekhez teszik hozzá munkájuk újabb gyümölcseit, jövőnk, boldogu­lásunk zálogát a borsodi iparvidék dolgozói is. Megyénkbe ronták a cukrászkiállítás egyik díját Földművesszövet­kezeti cukrász­kiállítás és verseny volt november­ben Budapesten a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ rende­zésében. Megyénk földművesszövet­kezeti cukrásziparát öten képviselték. Készítményeikkel kivívták a látoga­tók és a rendezőség elismerését. A sajókazai földművesszövetkezet cuk­rásza, Schmidt Pál készítményeivel hetedik helyezést ért el és ezért ok­levél, valamint 500 forint pénzjuta­lomban részesült. Ezenkívül a SZÖVOSZ elnöke ,,Földművesszövetkezeti Mestercuk­­rá­sz” címmel tüntette ki 7 Négyezer tonna dolomit terven felül A Lenin Kohászati Művek dolomit bányaüzemének dolgozói még novem­ber közepén teljesítették egész évi termelési tervüket. Az év hátralévő időszakában négyezer tonna dolomi­tot adnak terven felül a népgazda­­ságnak. A terv teljesítésében, s a kongresz­­szus tiszteletére indított munkaver­seny felajánlásainak valóraváltásá­­ban különösen kitűnt Lengyel József brigádja és Simon József munkacsa­pata. A két brigád tervét és vállalá­sát állandóan 100 százalék felett tel­jesítette. * Alapozási munkálatok a Szabó Lajos utcában. Fotó: Matyuga L. .Védőruhába k­öltöztek a fák a Népkert felé vezető sétányon. Fotó: Szabados Gy. A Borsodnádasdi Lemezgyár dolgozói jelentik a kongresszusnak kzt is felülmúlták. Az 1960-ra terve­zett termelékenységet még az év el­ső felében túlteljesítették. A háromm­­­éves terv utolsó évére eredetileg, 317 forint volt a tervezett 1 fő 1 napra eső termelési értéke. Ezt az év tíz hónapjában 2,5 százalékkal túltelje­sítették. A versenylendület a kong­resszusi hónapban még inkább fo­kozódott. Hétfő reggelig több mint kétezer tonnára növelték előnyüket a dolgozók az 1 350 tonna éves fel­ajánlással szemben. A további fejlő­dést mutatja, hogy jövőre 4,4 száza­lékkal magasabbra tervezik a terme­lékenységet, mint az az eredeti há­roméves tervben volt. A jövő évben 3 500 tonna finomlemezzel adnak többet, mint amennyit a hároméves terv eredetileg előírt. , A Borsodnádasdi Lemezgyárban a kongresszusi verseny eredményei a legmerészebb műszaki elképzelése­ Fulókercs termelőszövetkezeti község FULÓKÉRCSI Úttörő Terme­lőszövetkezet gazdasági köz­pontjában nagy a sürgés-forgás. A lejtős udvar „tetején” kormos pöfög, a szózógép meg-meg csuklik, ha ku­koricaszáron hagyott cső „szalad” a­ torkára. Az ároksilóban már kazal­­nyi siló púposodik. Fürge kezek tere­getik, igazítják a jószagú takar­mányt. A nyomtató ökrök bele-bele­­kapnak a répaszelettel megszórt, me­lasszal és sósvízzel fűszerezett siló­ba, látható élvezettel ropogtatják. Lentebb, apró téglaépület körül tu­catnyi ember szorgoskodik. A vil­lanymotor meghajtású daráló egy­hangú zúgással őrli a borsszáraz ku­koricát. A háztáji hízóknak és a tsz állatainak készül az abrak. A kor­mos és a villanymotor zaját is túlhar­sogja a közeli sertésól „lakóinak” hangos követelőzése. Bekukkantunk a­ karámba. Az éhes falka halkabbra fogja a­ hangját, egymást lökve, ta­posva sietnek, a karámfalhoz, kes­keny­re hízott, párnás szemükkel kí­váncsian méregetik a bámészkodó­kat. A tehénistálóban hízásra, fogott ökrök szálazzák a takarmányt. Gon­dozójuk, Hutka István villanyélre támaszkodva, áll a tisztára söpört el­középen. — Még csak most fogtuk be őke­t — magyarázza —, máris meglátszik rajtuk az ablak. Huszonöt van belő­lük, jó pénzt kapunk majd értük. Ebből lehet igazán pénzelni. Halkan, megfontoltan beszél. Úgy tűnik, nem ma kezdte a közösbeli életet. — Dehogy nem, — válaszolja mo­solyogva, amikor szóváteszem a dol­­got —, ősszel kezdtem meg a közös munkát. Az egész falu belépett ta­vasszal, én sem akartam kimaradni. A MAGTÁRBÓL . hangos zsivaj árad."No, mi is jókor csöppen­tünk ide, éppen veszekedésre, az pe­dig elveszi az újságíró kedvét az írástól. Közelebb érve, minden kide­rül. A fehérnépből csurrant ki a já­tékos kedv. Az elnököt, Zsiga Mik­lós elvtársat „kapták” el jókedvük­ben, állja-e velük a viccelődést? Ma­gam is bemerészkedem a terménnyel zsúfolt raktárba. Nekem állnak az asszonyok, hoztam-e édespálinkát, mert ha nem, meghömpörgetnek a búzában. Majd hozok — próbálom kivágni magam szorult helyzetem­ből. — Majára nem adunk — állnak körül harciasam. — Ennek a „fele se tréfa” — gondolom — és szégyen, nem szégyen, kereket oldok. A magtár előtt zsákokkal tömött szekér. Búzaosztás van. Csépléskor már osztottak, most 4 és fél kiló ke­rül munkaegységenként a zsákokba. Idős Kardos András is ideges, szemüvege alatt mosolygósra szelí­dül komoly tekintete. Az ő zsákjába még nem mérnek ez idén. András bácsi is az új belépők közé tartozik. Tizenkét holdját, két lovát, gazdasá­gi felszerelését rakta a közös boldo­gulás asztalára.­ A falut környező nyugati dom­bok­ra mutat. — Már alig akad szántanivaló a fidőkérési határban. Az a baj, hogy csak kínlódik a vetés, kevés volt az őszi eső. Ha szárazon fagy le a föld, megviseli az életet, de hát erről nem tehetünk, az időjárás még nem hall­gat ránk. A fülókércsiek azzal dicsekednek, hogy ők a maguk erejéből csinálták meg a tsz-községet, két nap alatt az egész falu beállt az Úttörőbe, nem­­sokat agitáltatták magukat. Fülókércsen nem mai keletű a kö­zös gazdálkodás. 1949-ben alakult itt az első tsz. Virradat néven. A Virra­datnak korán bealkonyult, alig élt ■meg egy évet, feloszlott. A közös gondolata azonban megragadt a fe­jekben, s 1950 őszén a bátrak újra összefogtak. A fulókércsi Úttörő Ter­melőszövetkezet a jövő év őszén ke­­rek évfordulót ünnepel, a tizedik szü­letésnapot. H HOGY MI MINDEN van a hátuk mögött, annak csak az al­apító tagok, Kedves Mihály bácsi, Kriska Gyula, Bácsi István a megmondható­ja. Az úttörők áldozatát, megpró­báltatásokkal teli, küzdelmes életét feledtetik az emberrel az élet mai örömei. Az ellenforradalom sem boldogult velük­, nem oszlottak fel. Megmoso­lyogtak akkor is, most is derűsen gondolnak arra az esetre, amikor az egyik nagygazda beállított hozzájuk. Ez az én földem — mutatott a tsz cukorrépa-táblájára, a kiásott és el­szállításra­ váró répacsomókra. — Letartóztatom” a cukorrépát, to­vábbi intézkedésig tilos hozzányúl­ni... Ők bizony nem sokat hederí­­tettek a „szigorú parancsra”, befu­varozták az állomásra a répát. A kulák is belátta, hogy elhamarkodot­tan ítélte meg a belpolitikai helyze­tet, „nem lőttek a demokráciának” Sietett jóvátenni a „hibát”, bocsána­tot kért a tsz-tagoktól. Milyen „ragasztóanyag” tartotta őket össze tíz éven át? A hit és a re­ménykedés a közös gazdálkodás le­hetőségeiben kevés lett volna, ha ezek a lehetőségek nem válnak va­lósággá. Egyre gyarapodtak, a kívül­állók szeme előtt játszódott le a tsz gazdagodása. Látták: a kenyér a tsz­­tagok asztaláról sem hiányzik, a ter­melőszövetkezetben is megél a szor­galmas, munk­aszerető ember. Ezért ment olyan könnyen a termelőszö­vetkezeti község megalakulása. A Bélus-patak völgye sohasem di­csekedhetett gazdagságával. Az er­dőktől elhódított szántóföldek drága verejtékért adtak csak életet a vidék népének. Mint mondják, a statiszti­ka 20 éve nem tud kimutatni itt 10 mázsás búzatermést. Az Úttörő Tsz a gépi munkával, műtrágyázással el­érte, hogy ezen a nyáron 13 mázsa búzát takarítottak be holdanként. Emberemlékezet óta nem adott ennyit a föld. A közelmúltban a tsz-vezetőség előszedte a Központi Bizottság már­ciusi határozatát, vajon az Úttörő Tsz elérte-e a­ 6 százalékos termelé­kenység emelkedést. A futókércsi tsz-tagok örömmel jelenthetik, hogy ebben az évben 1958-hoz viszonyít­va 24 százalékkal több gabonafélét termeltek. A vetéssel és betakarítással októ­ber végére elkészültek. Az ősszel kezdő tsz-tagok is iparkodtak, hogy időre betakarítsanak, nehogy hátrál­tassák az őszi talajmunkák sikeres elvégzését. éveket A KÖRNYEZŐ KÖZSÉGEK előtt J­e nem átok a­ fulókércsiek ered-­­ ménye. A jót, a biztatót is szárnyára veszi a hír. Az erre járók be-belesnek a tsz portájára, sőt még a tagok élés­kamrájába is, így gyűjtögetvén a biztató, jó vagy rossz benyomáso­kat az új élet vállalásához. Aki Fu­­lókércsen kopogtat, nem tér üres kéz­zel haza — elviszi hírét a fulókércsi tsz-tagok lelkesedésének, bátorító, az ember szívét-lelkét betöltő vidám hangulatának. Most már az egész falu készül Fulókércsen szövetkezet tizedik születésnapjára. GULYÁS MIHÁLY Ezer termelőszövetkezet majorjának telepítését tervezte az­­ idén a Földművelésügyi Minisztérium­­ mezőgazdasági tervező vállalata. Az­­év hátralévő részében még további­­kétszázötven, tavasszal alakult közös gazdaság majorjának telepítését ter­vezik meg, jövőre pedig kidolgozzák mind az 1250 termelőszövetkezet táv­lati fejlesztésének részletes terveit. A mezőgazdasági tervező vállalat nagyobb területegységek — járások és városok — részére is készít távlati telepítési terveket. (MTI) ----------------------­ * A legszebb kirakatért... Kirakatverseny volt az elmúlt év­ben a megyében­ A földművesszö­­vetkezetek háztartási cikkekkel fog­lalkozó boltjai versengtek az első helyért. A verseny legjobbjait érté­kes díjakkal jutalmazták. Első díjat a sárospataki Üveg- és Porcelánbolt, a másodikat a tokaji Üveg- és Porcelánbolt, a harmadikat pedig a mezőkövesdi Papír- és Író­­szerbolt nyerte. Mikulási könyvesbálok Tizenegy helyen rendeznek a me­gyében Mikulási könyvesbált. A be­lépődíj tulajdonképpen ingyenes, mert az előzetesen befizetett hat fo­rintért a bálon egy-egy könyvet kap­nak a szórakozni vágyó fiatalok. A zenét a földművesszövetkezeti zene­karok szolgáltatják. A bálokra nagy választékban visznek ifjúsági feény- Itt és járdaépítés Mezőnyáradon Új út építését tervezik Mezőnyárá­­don mintegy 700 négyzetméteres szakaszon. Az építéshez szükséges anyagot már meg is kapták, így a munkát valószínűleg még ebben az évben elkezdik. Községf­ejlesztési­­ tervükben a járdaépítés is helyet kapott. Most már a tervezettnél egy kilométerrel hosszabb járdát építe-

Next