Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)

1971-07-11 / 162. szám

Magyar vezetők távirata Mongóliába­ n. CEDENBAL elvtársnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Mongol Nép­­köztársaság Minisztertanácsa elnökének; ZS. SZAMBU elvtársnak, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnöksége elnökének. Ulánbátor Kedves Elvtársak! Nagy nemzeti ünnepük, a mongol népi forradalom 50. év­fordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép nevében forró üdvözletünket küldjük önöknek, és önökön keresztül a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségének, a­ Mongol Népköztársaság Minisztertanácsá­nak, valamint a testvéri mongol népnek. • A népi forradalom győzelme óta eltelt fél évszázad alatt a mongol nép a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével történelmi jelentőségű sikereket ért el az ország bonyolult társadalmi és gazdasági feladatainak megoldásában, a szo­cializmus építésében. E kiemelkedő eredmények meggyőzően bizonyítják a marxizmus—leninizmus életerejét, gyakorlati alkalmazásának felbecsülhetetlen jelentőségét és a feuda­lizmusból a szocializmusba való közvetlen átmenet lehető­ségét. A szocializmus építése során új tartalommal gazdagodott pártjaink, népeink barátsága, bővült országaink együttmű­ködése, amely a szocialista építőmunka újabb és újabb terü­leteire terjed ki. Népünket és pártunkat továbbra is az a törekvés vezérli, hogy a proletár internacionalizmus alap­ján mélyüljön barátságunk, fejlődjék együttműködésünk, s ezzel is hozzájáruljunk a szocialista világrendszer erejének növeléséhez, az imperializmus elleni világméretű küzde­lem sikeréhez. Népük nagy ünnepén kívánjuk önöknek, kedves elvtár­sak, és a testvéri mongol népnek, hogy újabb nagy eredmé­nyeket érjenek el pártjuk XVI. kongresszusa határozatai teljesítésében, a szocializmus építésében, országuk fevirá­­goztatásában, a békéért és haladásért végzett nemes mun­kájukban. Budapest, 1971. július 11. Elvtársi üdvözlettel: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a foendalami munkás-paraszt kormány elnöke. Fehér Lajos beszéde Ulánbátorban 50. A mongol népi forradalom évfordulója alkalmából tartott ünnepi ülésen felszó­lalt Fehér Lajos, az MSZMP PB tagja, a kormány elnök­helyettese, a jubileumi ün­nepségeken részt vevő ma­gyar párt- és kormánykül­döttség vezetője. Pétér Lajos, felszólalásá­ban a párt, a kormány és a magyar nép testvéri üdvözle­tének átadása után egyebek közt elmondotta, hogy a ma­gyar nép tisztelettel tekint Mongólia népére, elsősorban az elmúlt fél évszázad ered­ményei miatt, mert a mongol nép történelmének valóban ez a legdicsőbb korszaka. E történelmileg rövid idő alatt rendkívüli fejlődés követke­zett be. A népi hatalom éveiben, pártja vezetésével Mongólia évszázadokat lépett át, s befejezve a szocializ­musra való áttérést, kijutot­tak a középkori állapotokból, amelyek az országot a népi forradalom előtt jellemezték. Ma már igen sokoldalú az a gazdasági együttműködés, amely Mongóliát a szocialis­ta országokhoz, köztük Ma­gyarországhoz fűzi — foly­tatta a kormány elnökhelyet­tese. Ez is ékesszólóan bizo­nyítja: a szocializmus építé­sének fontos feltétele volt és marad a testvéri országok nemzetközi egy­üt­tműködése. Merénylet Marokkóban Szombaton géppuskatűz­ zúdult Hasszán marokkói uralkodó Rabat közelében levő nyári rezidenciájára, ahol a király éppen 42. szü­letésnapját ünnepelte. Az AP, az AFP és a UPI gyorshírben jelentette, hogy II. Hasszán király szombaton merénylet áldozata lett. Magyar idő szerint 20.00 órakor az AFP francia hír­­ügynökség gyorshírben je­lentette a Maghreb Arabe Presse hírügynökség jelenté­sét, amely szerint II. Has­­­szán marokkói király mégis túlélte a merényletet. A Maghreb Arabe Presse jelentése szerint az uralko­dó Ufkir tábornok belügy­minisztert ruházta fel a leg­felső katonai és polgári ha­talommal. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 . ••Üdvözlet bolgár államférfiaknak Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál az­ Elnöki Tanács elnö­ke táviratban fejezte ki jó­kívánságait Todor Zsivkov­­nak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága el­ső titkárának a Bolgár Nép­­köztársaság Államtanácsa el­nökévé történt megválasztása alkalmából. Fock Jenő, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke Sztanko­­ Todo­­rovot, a bolgár miniszterta­nács új elnökét, Apró Antal az országgyűlés elnöke pedig Georgi Trajkovot, a bolgár nemzetgyűlés elnökét köszön­tötte. Péter János külügymi­niszter Ivan Basev bolgár külügyminiszternek küldött üdvözletét. Esély a haladásra A Thant nyilatkozata a Salt-tárgyalásokról A Thant ENSZ-főtitkár pénteken a Helsinkiben fo­lyó Salt-tárgyalásokkal kap­csolatban kifejtette, vélemé­nye szerint jelenleg nagyobb az esély a haladásra, mint bármikor valaha is volt. A főtitkár nyilatkozatában rámutatott: „a jelenlegi lég­kör jobban kedvez a tárgya­lások pozitív kimenetelének, mint korábban bármikor.” Ismeretes, hogy e hét csü­törtökön kezdődött meg Hel­sinkiben a stratégiai fegy­verrendszerek korlátozásáról közel két esztendeje folyó szovjet—amerikai tárgyalás­­­­sorozat ötödik fordulója. A Thant főtitkár pénteken tíznapos szabadsága befejez­tével újságírók előtt minden eddiginél határozottabban je­lentette ki, hogy az év végé­vel „visszavonhatatlanul” le­köszön a főtitkári címről. 4 chilei földrengésről A hírügynökségek egybe­hangzó jelentései szerint to­vább emelkedett a chilei földrengés halálos áldozatai­nak száma. A UPI — José Toha Gonzales belügyminisz­ter közlésére hivatkozva — úgy tudja, hogy 81 ember halt meg, és több száz a sebesült. Valparaiso és Vina del Mar vidékén harmincan, Santiago közelében pedig hu­szonhárman vesztették életü­ket. T97. július 11., vasárnap Köszönet érte... Utolsót lobbant a VII. nyári úttörő-olimpia lángja, bevonták az ötkarikás fehér zászlót, s a vendégek elin­dultak haza. Úgy tűnik, ver­senyzők és kísérőik egyaránt megelégedéssel távoztak Mis­kolcról. Hogy a VII. nyári úttörő-olimpia, a legfiata­­labbaknak e rangos versenye betöltötte küldetését, méltó volt célkitűzéseihez, azért a versenyzőkön kívül igen so­kat tettek a kulisszák mögött dolgozó hivatásos sportveze­tők és társadalmi munkások. Nem lehet hát úgy lezárni az úttörő-olimpia versenyeit, hogy ne essék szó azokról, akik már a versenyek előtt, ezt követően pedig az olim­pia hetében szinte éjjel-nap­pal talpon voltak, fáradtsá­got nem ismerve dolgoztak az ideális versenyzési, el­szállásolási és itt tartózkodá­si lehetőségek jobbá, gazda­gabbá tételéért. Az úttörő-olimpia szerve­ző bizottságának tagjain kí­vül ugyanis pedagógusok százai, sportkörök vezetői és társadalmi aktívái, az MTS Borsod megyei Tanácsának szakszövetségeiben tevékeny­kedő társadalmi munkások, idősek és fiatalok, az MHSZ aktívái, a különböző állami és társadalmi szervek meg­bízott személyei hetekig dol­goztak azért, hogy városunk­ban méltó otthonra találja­nak az ide érkező úttörő­sportolók és kísérőik. A rendező szervek szinte a verseny minden napjában tapasztalták, hogy e nélkül az összefogás nélkül, ennek a szakszerű segíteni akarás­nak a hiányában nehéz lett volna megoldani a sokasodott feladatokat. Ezen a sportver­senyen ismét bebizonyoso­dott, hogy egy-egy testület társadalmi munkásai áldozat­kész munkája kapcsán mily nagyszerű eredményeket le­het elérni. A VII. nyári úttörő-olim­­pia szervező bizottsága ez­úton mond köszönetet — miközben sok sikert, erőt és egészséget kíván — mind­azoknak, akik a nagy sport­­verseny előkészítésében, meg­rendezésében részt vettek, öregbítve ezzel városunk jó hírnevét, segítve annak nagyszerű eszmének a kül­a­detését, amely jellemezte az úttörők idei olimpiáját. A VII. nyári úttörő-olimpia szervező bizottsága VILÁGHÍRADÓ A tőkés országok egymás közti kapcsolataiban a gaz­dasági, a pénzügyek a leg­fontosabbak. Ezért minősít­hették kevéssé pozitívnak a Brandt—Pompidou találkozó mérlegét a megfigyelők mind Párizsban, mind Bonnban, még akkor is, ha egyébként több kérdésben valóban le­hetett egyetértés a francia elnök és bonni vendéglátója között. Érdemes például fel­figyelni arra, hogy a Brandt —Pompidou találkozón jött létre megállapodás a három nyugati nagyhatalom és a nyugat-német kormány kö­zötti, Nyugat-Berlinre vonat­kozó konzultációs rendszer dolgában. Bahr és Frank ál­lamtitkárok ezután hetenként találkoznak az USA, Nagy- Britannia és Franciaország bonni nagyköveteivel, azok­kal, akikkel Abraszimov ber­lini szovjet nagykövet tár­gyalópartnerei a Nyugat- Berlinről folyó tárgyaláso­kon. Az általános vélemény szerint ezek a tárgyalások lassan, de biztosan előreha­ladnak, a most csütörtökön megrendezett négyes találko­zó például a leghosszabb volt, s ebből megfigyelők szintén jóra következtetnek. Még semmi jó nem mutat­kozik viszont az Egyesült Államok kormányzatának In­­dokínával kapcsolatos maga­tartásában. Pedig — emlék­szünk rá — a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kor­mány előző heti, hétpontos, új rendezési terve a tárgyi­­lagosabb nyugati megfigye­lők szerint is „mentőöv” volt Nixon elnök számára, egyrészt a háború befejezé­séhez, másrészt az amerikai presztízs megóvásához... Egyelőre azt látjuk, hogy az USA lázas diplomáciai tevékenységet fejt ki mind a Távol-, mind a Közel-Kele­ten. Henry Kissinger, Nixon nemzetbiztonsági különta­­nácsadója, akit sokan az Egyesült Államok „igazi külügyminiszterének” mon­danak, alaposan körülnézett Saigonban. Az őszi elnökvá­lasztási komédia előtt egyes saigoni vezetőket beavatha­tott Washington terveibe, majd tovább utazott. A töb­bi között Új-Delhibe, hogy az amerikai elgondolásokat megismertesse a földrész más fontos személyiségeivel. Agnew alelnök szintén Ázsiában utazgat, Laird had­ügyminiszter pedig abban a Japánban tárgyal, amely — a mai szövetségesi viszony után — az USA-nak holnap már riválisa lehet világpoli­tikai, világgazdasági kérdé­sekben. .. Agnew „világ körüli útja” arab országokba is elvezet. A Nixon mögötti „második” ember tárgyalásait együtt említhetjük kisebb rangú, de jelentős amerikai diploma­ták kairói puhatolózásával. A UPI hírügynökség megje­gyezte: az egyiptomi veze­tők nem csinálnak titkot ab­ból, hogy kezdik megelégel­ni a mindeddig teljesen ered­ménytelen amerikai „csen­des diplomácia” egy éve tar­tó próbálkozásait... Wa­shingtonban azt hiszik, hogy Izrael egyértelmű támogatá­sát össze lehet egyeztetni az arab országoknak tett ígére­tekkel. A legtöbb arab fővá­rosban viszont úgy látják, hogy az Egyesült Államok bizonyos körei homályos el­képzeléseiket úgy „lebegte­tik”, mint ahogyan az is­mert mondásban Mohamed koporsója lebegett ég és föld között... Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke fogadta Mahmud Riadót, az Egyesült Arab Köztársaság miniszterelnök-helyet­tesét és külügyminiszterét. Kép: Losonczi Pál köszönti dr. Mahmud Kiadót Aranyérmek aranyat érő borokért Megyénk sikere az országos borversenyen Jeles szakértőkből alakult bíráló bizottságok előtt öt napon át vizsgáztak az or­szág legjobb borai Sárospa­takon, a XIII. országos bor­versenyen. A körültekintő, megfontolt minősítések után tegnap, július 10-én került sor az ünnepélyes ered­ményhirdetésre a Rákóczi­­vár Vörös Torony lovagter­mében. A vendéglátó megye és Sá­rospatak városa nevében dr. Ladányi József, a megyei Tanács elnöke Borsod kö­szöntötte a részvevőket, megjelent vendégeket — Vaskó Mihályt, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Gergely István mezőgazda­­sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettest, dr. Kozma Pált, a Kertészeti Egyetem rektorát, a Tokaj-hegyaljai Rekonstrukciós Bizottság el­nökét. — Megyénk számára meg­tisztelő, hogy az első bor­világverseny hazai elődöntő­jének számító idei országos borversenyt Tokaj-Hegyal­­ján, Sárospatakon rendezték meg — mondotta. A továb­biakban arról beszélt, hogy az országos rendezvény jó alkalomnak bizonyult a nagy múltú borvidékünk széle­sebb körű népszerűsítésére is. — Jóleső büszkeséggel tölt el bennünket — hangsúlyoz­ta — az a tudat, hogy ha­zánk legjobb borai között Borsod megye, s különös­képpen Tokaj-Hegyalja bo­rai ez idén is hírükhöz mél­tó elismerést szereztek. Ezután dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterhelyettes ér­tékelte a XIII. országos bor­versenyt. A bíráló bizottsá­gok azzal a fokozott felelős­séggel végezték munkájukat — mondotta —, hogy az itt szerepelt borok java képvi­seli majd hazánkat a jövő évben Budapesten rendezen­dő borvilágversenyen. A tavalyi országos ver­seny óta az idén mindinkább előtérbe kerültek a minősí­­tésnél a nagy tételekben szereplő forgalmi borok. Az idei versenyre 137 forgalmi bort neveztek a gazdaságok. Az idei országos borver­seny magas színvonalát bi­zonyítja, hogy­­ a közben elfogadottakkal együtt több mint 900 bor közül 220 ér­demelt arany-, 460 ezüst- és 143 bronzérmet. Dr. Gergely István befeje­zésül köszönetet mondott rendező szerveknek, lelkiis­­­meretes munkájukért. Dr. Ladányi József, a me­gyei tanács elnöke adta át az országos versenyen ki­emelkedően szerepelt gazda­ságok, vállalatok képviselői­nek a nagy értékű külön­­díjakat. Megyénk sikeres szereplését tanúsítja, hogy a megyei tanács nagydíját Szőlészeti és Borászati Ku­a­tatóintézet tarcali telepe nyerte. Több kü­löndíjat és összesen 20 aranyérmet ka­pott a Tokaj-hegyaljai Bor­kombinát, amelynek egyebek között valamennyi beneve­zett forgalmi bora is arany­érmes minősítést nyert. Kü­­löndíjat érdemeltek a tar­­cali és a hercegkúti terme­lőszövetkezetek, s a mádi szakszövetkezet. A legfiata­labb borvidékünk, a Bükk­­alja is derekasan helytállt, s a szőlőkultúra fejlesztéséért a tibolddaróci tsz különdíjat érdemelt. •- ez •

Next