Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1973. márc. 22., csütörtök Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) hetőségeket. Hazánknak a világpiacon becsülete, súlya és hitele van. Politikánk, gazdaságpolitikánk alapfeltétele, hogy gazdálkodásunk eredményességével egyidejűleg emelkedjék népünk életszínvonala. Az ötéves terv első két évében az átlagkeresetek 9,4 százalékkal nőttek. A lakosság egy főre utó reálbére 4,3 százalékkal, a reáljövedelme pedig 8 százalékkal nőtt. A szociálpolitikai intézkedések közül sor került a három- és többgyermekes családok családi pótlékának emelésére. A kormány a párt határozata alapján március elsejével központi béremelést hajtott végre az ipari és építőipari munkásoknál. Az intézkedés több mint egymillió háromszázezer dolgozóra terjed ki, és 1973-ban tíz hónap alatt mintegy 2,3 milliárd forinttal növeli a munkások jövedelmét. Az elosztásnál előnyben részesültek a nőket nagyobb arányban foglalkoztató iparágak, a nehéz körülmények között dolgozó, valamint a többműszakos vagy folytonos munkarendben tevékenykedők. A bérintézkedések hatása A bérintézkedések hatására csökkent az alacsony jövedelmű színvonalon élő családok száma. A bérezési rendszer rugalmasabbá tétele érdekében a szénbányászatban és a villamosenergia-iparban megszüntettük, hogy a bérek közvetlenül a nyereség alakulásától függjenek. Néhány vállalatnál bár tömeggazdálkodást vezettünk be. Az illetékes állami szervek a SZOT-tal együttműködve a bértarifa-rendszer kiegészítéseként kidolgozzák a szakmai bérek országos tábláját. A negyedik ötéves terv időszakában folytatjuk a munkaidő általános csökkentését. 1973. június 1-vel sor kerül az államigazgatásban dolgozók munkaidő-csökkentésére is. A kormány még ez évben kidolgozza a további területeken történő munkaidő-csökkentés alapelveit, feltételeit és ütemezését. A jelenlegi béremelés, mint ismeretes, csak az állami ipar és az építőipar fizikai munkásaira és művezetőire terjedt ki. Ez természetesen vitát és nemtetszést váltott ki az állami ipar és más munkaköreiben foglalkoztatottak között és a népgazdaság más szektoraiban alkalmazott dolgozóknál. Úgy gondolom, nem kell hosszan bizonrogatnom, hogy a párt és a kormány vezetői ugyanúgy megbecsülik a műszaki, az adminisztratív munkakörben, valamint a gazdaság más területein tevékenykedők munkáját, mint azokét, akik jelenleg béremelésben részesültek. Most azonban ezt kellett tennünk, mert itt maradtak el a bérek másokhoz viszonyítva, és ez már alapvető politikai kérdésként jelentkezett. A nyugdíjasok helyzetét javította a munkában maradásra ösztönző nyugdíjrendszer. Arra törekszünk, hogy a különböző időpontban nyugalomba vonultak nyugdja közötti különbség mérséklődjék. Az ötéves tervidőszak hátralevő részében a régi nyugdíjak emelésével együtt felemeljük a sajátjogú és özvegyi nyugdíj együttes összegét, valamint a házastársi pótlék felső határát. Fock Jenő ezután a lakosság áruellátásának biztosításáról beszélt. A fogyasztási cikkekből bőséges választék áll a vásárlók rendelkezésére. Ezután a termelői árrendszer továbbfejlesztésére hívta fel a figyelmet. Majd aláhúzta, hogy a gazdasági vezetőknek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani az önköltség csökkentésére. Az árszínvonal kérdéséről szólva elmondotta, hogy januárban felemeltük az égetett szeszes italok, a dohányféleségek fogyasztói árát. A tej- és tejtermékek fogyaszatói áremelésével egyidejűleg többletkiadások részbeni ellensúlyozására növeltük nyugdíjak, a családi pótlékok, a a gyermekgondozási segély és az ösztöndíjak összegét. Március 1-vel csökkentettük egyes ruházati termékek árát. Nagyobb árintézkedésekre, mint például a hús áremelésére, ennek ellensúlyozására a textiláruk tömegét átfogó árleszállításra csak a következő ötéves tervben kerülhet sor. A költségvetésből évente közel húszmilliárd forintot fordítunk ártámogatásra. A húsfogyasztásról Említésre méltó, hogy hosszabb ideje zavar mutatkozik a lakosság ellátásában a tőkehús mennyiségében, helyesebben fajtánkénti megoszlásában. Szeretném azonban kihangsúlyozni, hogy az 1973. évi húsmennyiség az üzletekben nem kevesebb, hanem több, mint a múlt évi megfelelő ellátást biztosító mennyiség volt. Megoszlásában azonban a sajátos magyar fogyasztási igényeknek kevésbé felel meg. Az elmúlt évi 80 százalékos sertéshús-arányt tartani. Kérem nem tudjuk a lakosság megértését, legalább néhány hónapra! Egyébként a marhahús is hús, a baromfi is az, halat is többet tudunk adni, mint amennyit jelenleg fogyasztanak. A húsfogyasztás évről évre emelkedik. 1972-ben 61 kilogramm volt, a folyó évre 63 kilogrammot vettünk tervbe, az ötéves terv utolsó évében pedig 65 kilogrammal számolunk. A lakáshelyzet alakulásának elemzésekor a Minisztertanács elnöke közölte, hogy a párt és a kormány 1960-ban 15 éves lakásfejlesztési tervet dolgozott ki, amely 1975- ig egymillió lakás felépítését tűzte ki célul. Az eddig eltelt 12 év alatt 774 ezer lakást építettünk, a még hiányzó 226 ezer lakás felépítése a hátralevő három év alatt megvalósítható. A lakáshiány azonban még mindig társadalmunk legégetőbb problémái közé tartozik. A munkáscsaládok lakásigényeinek kielégítésére különösen nagy figyelmet fordítunk. Lakásépítési kedvezményekkel, állami támogatással elsősorban a munkások lakáshelyzetének megjavítását kívánjuk támogatni. Áttérve az egészségügyi helyzetre, Fock Jenő kihangsúlyozta, hogy az egészségügy állami feladat. Az ország egész lakossága ingyenes orvosi ellátásban részesül. A beszéd a következőkben a népszaporulat alakulásával foglalkozott. 1967-től valamelyest emelkedett is a népszaporulat, de ez a folyamat megállt. Gyors ütemben nő a nyugdíjasok száma. 1960-ban az összlakosság 6,4 százaléka, 1972-ben pedig 14,8 százaléka volt nyugdíjas. A lakosság elöregedésének jele, hogy a nyugdíjasok száma megközelíti az ipari munkások teljes létszámát. Hosszabb távon mind kevesebben lépnek a munkaképes korú nemzedék sorába. Csökken az anya tiszteletreméltó szerepére, az egészséges, új élet világra hozására képes nők száma és aránya. Így nemcsak a kor összetétele módosul, hanem a lakosság létszáma is csökken. A tudatos családtervezést továbbra is népesedéspolitikánk alapjának tekintjük. Nem akarunk megszigorításokat bevezetni. Azt az elvet valljuk, hogy a nők szabadon választhassanak, akarnak-e, illetve hány gyermeket akarnak. A szocialista társadalom azoknak ad előnyt, megbecsülést, akik a társadalom jövőjének alakításáért felelősséget éreznek. Nem szabad eltűrni, hogy hátrányos helyzetbe kerüljenek a szülő nők. Ehhez az üzemi párt- és szakszervezetek segítségét kérjük. Fel kell emelni a kétgyermekes szülők családi pótlékát. Növelni kell differenciáltan a gyermekgondozási segélyt, már a jövő esztendőben. Bővíteni kell az óvodai, a bölcsődei férőhelyek számát. Kedvezőbb életfeltételeket kívánunk biztosítani azoknak, akik a gyermeket világra hozzák, gondozzák és nevelik. Tisztelt Országgyűlés, képviselőtársak ! A kormány munkájáról szóló beszámoló áttekintette országunk, társadalmi, politikai, gazdasági helyzetét. Számot adott a végzett munkáról, elért eredményeinkről. Feltárta fogyatékosságainkat és összegezte a megoldásra váró feladatokat. Elmondhatjuk, hogy a X. kongresszus határozatainak szellemében a fejlődésnek olyan szakaszába értünk, ami további bizakodással töltheti el az ország népét. Felelősségünket növeli Igen jelentős feladatok megoldásán munkálkodunk. Mindenütt. Ezt teszik a kormányzati szervek is, hiszen nap mint nap tapasztaljuk azokat az erőfeszítéseket, amelyek a X. kongresszus határozatainak maradéktalan végrehajtására társadalompolitikai céljaink, a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítására irányulnak. ^Tisztelt országgyűlés! Részben megkönnyíti dolgunkat, ugyanakkor felelősségünket növeli, hogy a kormány beszámolójának értékelését pártunk Központi és-A tudomány és az orvosi gyakorlat egyaránt megállapította: a terhesség többszöri erőszakos megszakítása nemcsak a nők egészségét veszélyezteti, hanem rendkívül károsan befolyásolja a később születő gyermekek fejlődését is, hogy az anyák kötelességünk, és a nők egészségét sokkal jobban védjük. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az új nemzedék erős és egészséges legyen. Jó alkalom Fock Jenő ezután a két éve hatályba lépett tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatait elemezte. Április 15-re tűzte ki az Elnöki Tanács a tanácstagok általános választását. Jó alkalom ez politikánk, célkitűzéseink, lehetőségeink ismertetésére, ugyanakkor az ország népe véleményének megismerésére is. Közeledik a nagyüzemek államosításának negyedszázados évfordulója, amely jó alkalom arra, hogy végiggondoljuk a munkásosztály vezetésével elért gazdaságitársadalmi eredményeinket. A Minisztertanács elnöke beszéde további részében a nemzetközi életben bekövetkezett enyhülési irányba mutató tendenciákkal foglalkozott. A kedvező helyzet kialakulásában alapvető szerepük van a szocialista országoknak. A fél évszázaddal ezelőtt megalakult Szovjetunió eredményesen valósíttatottsága múlt év novemberi határozatának figyelembevételével kell végezni. A Központi Bizottság ülésétől eltelt több mint négy hónap elegendő ahhoz, hogy ne csak a határozat fogadtatásáról, hanem a végrehajtás kezdeti tapasztalatairól is szóljunk. Elmondhatom, hogy a határozatot és a kormány intézkedéseit Borsod megye közvéleménye is — különösen a munkások — megelégedéssel és megértéssel fogadták. Ez érthető is, hiszen a Központi Bizottság határozatának középpontjába a munkásokat foglalkoztató legfontosabb kérdések kerültek. A párt és a kormány döntései társadalmunk minden osztályát és rétegét érintik. A IV. ötéves terv célkitűzéseinek időarányos teljesítése, a gazdaságirányítás továbbfejlesztett rendszere, életszínvonalpolitikánk és más kérdések az egész társadalmat foglalkoztatják. Borsodi tapasztalataink megerősítik az elhangzott beszámolót. Már eddig is sok minden történt az elfogadott párt- és kormányhatározatok végrehajtásáért. A beszámolóból az is kitűnt, hogy a Minisztertanács idejében és széleskörűen gondoskodik a párt állásfoglalásából következő állami feladatok végrehajtásának megszervezéséről. Dolgozóink úgy érzik, azt látják, hogy gondjainkat, észrevételeinket a Központi Bizottság, a kormány jól ismeri és a tett intézkedéseket munkáspolitikának tartják. Ennek hatására azok is — akik az árintézkedéseket az első időkben vitatták, később — elfogadták és megértették, szükségesnek tartják. Jogos követelmény A nagyüzemi élet színvonalának munkások javítása érdekében végrehajtott béremelésnek Borsod megyében is nagyon jó a hatása. Bizonyosak vagyunk benne, hogy ez növelni fogja a munkások aktivitását, tudatos cselekvését a termelésben, a politikai meg békeprogramját. A szocialista világ, a haladó emberek sikerei még nagyobbak lehetnének, ha a szocialista országok egységesen lépnének fel az imperializmus elleni harcban. Sajnáljuk, hogy a kínai vezetők mindmáig nem szívlelték meg az utóbbi évtized e nagyon fontos tanulságát. Az országgyűlés decemberi ülésszaka óta a legjelentősebb nemzetközi esemény a vietnami fegyverszüneti megállapodás aláírása. A vietnami nép győzelméhez nagyban hozzájárult az, hogy egy pillanatig sem állt egyedül, támogatták a szocialista országok. A magyar nép kezdettől fogva testvéri szolidaritást vállalt a vietnami nép harcában. Megnyugvással vesszük tudomásul, hogy létrejött a fegyverszünet Laoszban. Reméljük, a kambodzsai problémák is megoldódnak. Sajnos, nincs előrehaladás a közép-keleti feszültséget illetően. Az agresszió tűzfészkét már régen ki lehetett volna oltani, ha az USA megvonta volna támogatását Izraeltől. Népünk a megtámadott arab nép oldalán áll. Kormányunk folytatja erőfeszítéseit hazánk és más országok kétoldalú kapcsolatainak fejlesztésére. Különösen drága nekünk a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság viszonya, mindent megteszünk annak s még bensőségesebbé tételére. A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés lenini elve alapján változatos közéleti tevékenységben egyaránt. A tervezett és bevezetett intézkedések a munkások alkotó tehetségének elismerését tükrözik. Meggyőződésem, hogy mindez növelni fogja a munkások önbecsülését, felelősségtudatát. Úgy vélem, jogos az a követelmény, hogy a vezetés minden szintjén legyünk következetesek a munkáspolitika érvényesítésében. A munkások, elfogadták és helyeselték az értelmiség, a műszakiak, a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók béremelését, most részükről is jogos elvárás, hogy ezek is helyeseljék, hogy a nagyüzemi munkás kapott béremelést. Tisztelt Országgyűlés! Ismeretes tisztelt képviselőtársaim előtt, hogy Borsod megyében a IV. ötéves tervben nagy beruházások megvalósítására kerül sor. Ezért Borsodban sajátos helyzet alakult ki, a népgazdaságival azonos tendenciák mellett, attól lényegesen eltérő vonások is tapasztalhatók, s azokból bizonyos általánosítható következtetések is levonhatók. A felhalmozási aránytervezetet meghaladó túllépésért, a beruházási tevékenységben tapasztalható negatívumokért, feszültségekért, a párt és kormány megállapítása szerint is számos szervet terhel a felelősség. Alanul törekszik viszonyának fejlesztésére a tőkés országokkal. Reméljük, hogy az USA-val most aláírt vagyonjogi megállapodás után köztünk meglevő egyéb rendezetlen kérdésekre is megtaláljuk a megoldást. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az NSZK jelenlegi kormánya felhagyott elődeinek anakronisztikus törekvéseivel. Az NSZK-val való diplomáciai kapcsolatok mielőbbi rendezése nekünk érdekünk és úgy tudjuk, hogy az NSZK kormánya ugyanezt vallja. Céljaink reálisak Fock Jenő befejezésül a következőket mondotta: Céljaink, terveink reálisak. Törekvéseinket úgy tudjuk megvalósítani, ha támogat bennünket az ország dolgozó népe. Mi, a kormány tagjai igyekszünk úgy dolgozni, hogy megfelelhessünk a bizalomnak. A kormány bízik abban, hogy a KB határozata nyomán kialakult aktív, alkotó, politikai légkörben újabb sikereket érünk el. Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszédét szünet követte, majd Varga Gáborné vette át a tanácskozás elnöki tisztét és dr. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára (23. vk.) felszólalásával megkezdődött a miniszteri expozé vitája. feszültségek feloldása mindenekelőtt a kormányra, az ágazati irányító szervekre, de a területi párt- és állami szervekre, valamint a vállalatokra is komoly feladatokat ró. A beruházási feszültség okai sokrétűek. Azt hiszem, ma már elegendő tapasztalat áll rendelkezésre a tervezési és a beruházási rendszer olyan jellegű továbbfejlesztésére, amely az elmúlt években kialakult hasonló feszültségek keletkezése ellen nagyobb védelmet nyújt. A beruházási tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében két tapasztalatot tartanék fontosnak és tanulságosnak. Beruházási indok Az egyik: a jövőben, a beruházások megkezdésére csak megfelelő előkészítés —különösen a műszaki javalom tisztázása után kerül1ssn sor. Ugyanis a megyében szervezett ez irányú tapasztalataink meglehetősen kedvezőtlenek. őszintén meg kell mondani, hogy az utóbbi években a legnayobb mérvű gondok éppen emiatt következtek be: többek között az LKM, ÓKÜ, Sör a vár.. HCM, húskombinát beruházásainál. A beruházási döntési rendszer tervbe vett finomítására valóban és feltétlenül szükség van. A másik: az időtényező következetesebb figyelembevétele! A beruházások eddigi megvalósítási ideje hazánkban a lehetőségekhez képest, de nemzetközi mércével mérve is közismerten kedvezőtlen. A gazdasági fejlődés területén ez az ütem veszteséget eredményez és komoly többletkölteteket okoz, ami egyre érzékenyebben érinti országunkat (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Bodnár Ferenc felszólalása Tanácskozik az országgyűlés /