Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-22 / 68. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1973. márc. 22., csütörtök Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) hetőségeket. Hazánknak a világpiacon becsülete, súlya és hitele van. Politikánk, gazdaságpoliti­kánk alapfeltétele, hogy gaz­dálkodásunk eredményessé­gével egyidejűleg emelkedjék népünk életszínvonala. Az öt­éves terv els­ő két évében az átlagkeresetek 9,4 százalék­kal nőttek. A lakosság egy főre utó reálbére 4,3 száza­lékkal, a reáljövedelme pe­dig 8 százalékkal nőtt. A szociálpolitikai intézkedések közül sor került a három- és többgyermekes családok csa­ládi pótlékának emelésére. A kormány a párt határozata alapján március elsejével központi béremelést hajtott végre az ipari és építőipari munkásoknál. Az intézkedés több mint egymillió három­százezer dolgozóra terjed ki, és 1973-ban tíz hónap alatt mintegy 2,3 milliárd forinttal növeli a munkások jövedel­mét. Az elosztásnál előnyben részesültek a nőket nagyobb arányban foglalkoztató ipar­ágak, a nehéz körülmények között­­ dolgozó, valamint a többműszakos vagy folyto­nos munkarendben tevékeny­kedők. A bérintézkedések hatása A bérintézkedések hatására csökkent az alacsony jöve­delmű színvonalon élő csalá­dok száma. A bérezési rend­szer rugalmasabbá tétele ér­dekében a szénbányászatban és a villamosenergia-iparban megszüntettük, hogy a bérek közvetlenül a nyereség alaku­lásától függjenek. Néhány vállalatnál bár tömeggazdál­­kodást vezettünk be. Az il­letékes állami szervek a SZOT-tal együttműködve a bértarifa-rendszer kiegészí­téseként kidolgozzák a szak­mai bérek országos tábláját. A negyedik ötéves terv idő­szakában folytatjuk a mun­kaidő általános csökkentését. 1973. június 1-vel sor kerül az államigazgatásban dolgo­zók munkaidő-csökkentésére is. A kormány még ez évben kidolgozza a további területe­ken történő munkaidő-csök­kentés alapelveit, feltételeit és ütemezését. A jelenlegi béremelés, mint ismeretes, csak az állami ipar és az építőipar fizikai munkásaira és művezetőire terjedt ki. Ez természetesen vitát és nemtetszést váltott ki az állami ipar és más munkaköreiben foglalkozta­tottak között és a népgazda­ság más szektoraiban alkal­mazott dolgozóknál. Úgy gondolom, nem kell hosszan bizonrogatnom, hogy a párt és a­ kormány vezetői ugyan­úgy megbecsülik a műszaki, az adminisztratív munkakör­ben, valamint a gazdaság más területein tevékenyke­dők munkáját, mint azokét, akik jelenleg béremelésben részesültek. Most azonban ezt kellett tennünk, mert itt maradtak el a bérek mások­hoz viszonyítva, és ez már alapvető politikai kérdésként jelentkezett. A nyugdíjasok helyzetét ja­vította a munkában maradás­ra ösztönző nyugdíjrendszer. Arra törekszünk, hogy a kü­lönböző­ időpontban nyuga­­lomba vonultak nyugdja közötti különbség mérséklőd­jék. Az ötéves tervidőszak hátralevő részében a régi nyugdíjak emelésével együtt felemeljük a sajátjogú és özvegyi nyugdíj együttes ös­­­szegét, valamint a házastársi pótlék felső határát. Fock Jenő ezután a lakos­ság áruellátásának biztosítá­­sáról beszélt. A fogyasztási cikkekből bőséges választék áll a vásárlók rendelkezésére. Ezután a termelői árrendszer továbbfejlesztésére hívta fel a figyelmet. Majd aláhúzta, hogy a gazdasági vezetőknek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani az önköltség csökkentésére. Az árszínvonal kérdéséről szólva elmondotta, hogy ja­nuárban felemeltük az ége­tett szeszes italok, a dohány­féleségek fogyasztói árát. A tej- és tejtermékek fogyasz­a­tói áremelésével egyidejűleg többletkiadások részbeni ellensúlyozására növeltük nyugdíjak, a családi pótlékok, a a gyermekgondozási segély és az ösztöndíjak összegét. Március 1-vel csökkentettük egyes ruházati termékek árát. Nagyobb árintézkedésekre, mint például a hús áremelé­sére, ennek ellensúlyozásá­ra a textiláruk tömegét átfo­gó árleszállításra csak a kö­vetkező ötéves tervben kerül­het sor. A költségvetésből évente közel húszmilliárd fo­rintot fordítunk ártámoga­­tásra. A húsfogyasztásról Említésre méltó, hogy hosszabb ideje zavar mutat­kozik a lakosság ellátásában a­­ tőkehús mennyiségében, helyesebben fajtánkénti meg­oszlásában. Szeretném azon­ban kihangsúlyozni, hogy az 1973. évi húsmennyiség az üzletekben nem kevesebb, hanem több, mint a múlt évi megfelelő ellátást bizto­sító mennyiség volt. Megosz­lásában azonban a sajátos magyar fogyasztási igények­nek kevésbé felel meg. Az el­múlt évi 80 százalékos ser­téshús-arányt tartani. Kérem nem tudjuk a lakosság megértését, legalább néhány hónapra! Egyébként a mar­hahús is hús, a baromfi is az, halat is többet tudunk adni, mint amennyit jelenleg fogyasztanak. A húsfogyasz­tás évről évre emelkedik. 1972-ben 61 kilogramm volt, a folyó évre 63 kilogrammot vettünk tervbe, az ötéves terv utolsó évében pedig 65 kilogrammal számolunk. A lakáshelyzet alakulásá­nak elemzésekor a Miniszter­­tanács elnöke közölte, hogy a párt és a kormány 1960-ban 15 éves lakásfejlesztési ter­vet dolgozott ki, amely 1975- ig egymillió lakás felépíté­sét tűzte ki célul. Az eddig eltelt 12 év alatt 774 ezer lakást építettünk, a még hi­ányzó 226 ezer lakás felépí­tése a hátralevő három év alatt megvalósítható. A la­káshiány azonban még min­dig társadalmunk legége­tőbb problémái közé tartozik. A munkáscsaládok lakásigé­nyeinek kielégítésére különö­sen nagy figyelmet fordítunk. Lakásépítési kedvezmények­kel, állami támogatással el­sősorban a munkások lakás­­helyzetének megjavítását kí­vánjuk támogatni. Áttérve az egészségügyi helyzetre, Fock Jenő kihangsúlyozta, hogy az egészségügy állami feladat. Az ország egész lakossága ingyenes orvosi ellátásban ré­­szesül. A beszéd a követ­kezőkben a népszaporulat alakulásával foglalkozott. 1967-től valamelyest emelke­dett is a népszaporulat, de ez a folyamat megállt. Gyors ütemben nő a nyugdíjasok száma. 1960-ban az összla­kosság 6,4 százaléka, 1972-ben pedig 14,8 százaléka volt nyugdíjas. A lakosság elöre­gedésének jele, hogy a nyug­díjasok száma megközelíti az ipari munkások teljes létszá­mát. Hosszabb távon mind kevesebben lépnek a mun­kaképes korú nemzedék sorá­ba. Csökken az anya tiszte­letreméltó szerepére, az egészséges, új­ élet világra ho­­zására képes nők száma és aránya. Így nemcsak a kor összetétele módosul, hanem a lakosság létszáma is csök­ken. A tudatos családterve­zést továbbra is népesedéspo­litikánk alapjának tekintjük. Nem akarunk­­ megszigorítá­sokat bevezetni. Azt az elvet valljuk, hogy a nők szabadon választhassanak, akarnak-e, illetve hány gyermeket akar­nak. A szocialista társadalom azoknak ad előnyt, megbe­csülést, akik a társadalom jövőjének alakításáért fele­lősséget éreznek. Nem sza­bad eltűrni, hogy hátrányos helyzetbe kerüljenek a szülő nők. Ehhez az üzemi párt- és szakszervezetek segítségét kérjük. Fel kell emelni a két­gyermekes szülők családi pót­­lékát. Növelni kell differen­ciáltan a gyermekgondozási segélyt, már a jövő eszten­dőben. Bővíteni kell az óvo­dai, a bölcsődei férőhelyek számát. Kedvezőbb életfelté­teleket kívánunk biztosítani azoknak, akik a gyermeket világra hozzák, gondozzák és nevelik. Tisztelt Országgyűlés, kép­viselőtársak ! A kormány munkájáról szóló beszámoló áttekintette országunk, társadalmi, politi­kai, gazdasági helyzetét. Szá­mot adott a végzett munká­ról, elért eredményeinkről. Feltárta fogyatékosságain­kat és összegezte a megoldás­ra váró feladatokat. Elmond­hatjuk, hogy a X. kongres­­­szus határozatainak szellemé­ben a fejlődésnek olyan sza­kaszába értünk, ami további bizakodással töltheti el az ország népét. Felelősségünket növeli Igen jelentős feladatok megoldásán munkálkodunk. Mindenütt. Ezt teszik a kor­mányzati szervek is, hiszen nap mint nap tapasztaljuk azokat az erőfeszítéseket, amelyek a X. kongresszus határozatainak maradéktalan végrehajtására társadalompo­litikai céljaink, a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megva­lósítására irányulnak. ^Tisztelt országgyűlés! Részben megkönnyíti dol­gunkat, ugyanakkor felelős­ségünket növeli, hogy a kor­mány beszámolójának érté­kelését pártunk Központi és-A tudomány és az orvosi gyakorlat egyaránt megálla­pította: a terhesség többszöri erőszakos megszakítása nem­csak a nők egészségét veszé­lyezteti, hanem rendkívül károsan befolyásolja a ké­sőbb születő gyermekek fej­lődését is, hogy az anyák kötelességünk, és a nők egészségét sokkal jobban védjük. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az új nemzedék erős és egészséges legyen. Jó alkalom Fock Jenő ezután a két éve hatályba lépett tanács­­törvény végrehajtásának ta­pasztalatait elemezte. Április 15-re tűzte ki az Elnöki Ta­nács a tanácstagok általános választását. Jó alkalom ez politikánk, célkitűzéseink, le­hetőségeink ismertetésére, ugyanakkor az ország népe véleményének megismerésé­re is. Közeledik a nagyüze­mek államosításának negyed­­százados évfordulója, amely jó alkalom arra, hogy végig­gondoljuk a munkásosztály vezetésével elért gazdasági­­társadalmi eredményeinket. A Minisztertanács elnöke beszéde további részében a nemzetközi életben bekövet­kezett enyhülési irányba mu­tató tendenciákkal foglalko­zott. A kedvező helyzet ki­alakulásában alapvető sze­repük van a szocialista or­szágoknak. A fél évszázaddal ezelőtt megalakult Szovjet­unió eredményesen valósítta­tottsága múlt év novemberi határozatának figyelembevé­telével kell végezni. A Központi Bizottság ülé­sétől eltelt több mint négy hónap elegendő ahhoz, hogy ne csak a határozat fogadta­tásáról, hanem a végrehaj­tás kezdeti tapasztalatairól is szóljunk. Elmondhatom, hogy a határozatot és a kormány intézkedéseit Borsod megye közvéleménye is — különö­sen a munkások — megelé­gedéssel és megértéssel fo­gadták. Ez érthető is, hiszen a Központi Bizottság határo­zatának középpontjába a munkásokat foglalkoztató legfontosabb kérdések kerül­tek. A párt és a kormány döntései társadalmunk min­den osztályát és rétegét érin­tik. A IV. ötéves terv cél­kitűzéseinek időarányos tel­jesítése, a gazdaságirányítás továbbfejlesztett rendszere, életszínvonalpolitikánk és más kérdések az egész társa­dalmat foglalkoztatják. Borsodi tapasztalataink megerősítik az elhangzott be­számolót. Már eddig is sok minden történt az elfogadott párt- és kormányhatározatok végrehajtásáért. A beszámo­lóból az is kitűnt, hogy a Minisztertanács idejében és széleskörűen gondoskodik a párt állásfoglalásából követ­kező állami feladatok végre­hajtásának megszervezéséről. Dolgozóink úgy érzik, azt látják, hogy gondjainkat, észrevételeinket a Központi Bizottság, a kormány jól is­meri és a tett intézkedése­ket munkáspolitikának tart­ják. Ennek hatására azok is — akik az árintézkedéseket az első időkben vitatták, ké­sőbb — elfogadták és megér­tették, szükségesnek tartják. Jogos követelmény A nagyüzemi élet színvonalának munkások javítása érdekében végrehajtott bér­emelésnek Borsod megyében is nagyon jó a hatása. Bizo­nyosak vagyunk benne, hogy ez növelni fogja a munkások aktivitását, tudatos cselekvé­sét a termelésben, a politikai meg békeprogramját. A szo­cialista világ, a haladó em­berek sikerei még nagyobbak lehetnének, ha a szocialista országok egységesen lépnének fel az imperializmus elleni harcban. Sajnáljuk, hogy a kínai vezetők mindmáig nem szívlelték meg az utóbbi év­tized e nagyon fontos tanul­ságát. Az országgyűlés decemberi ülésszaka óta a legjelentősebb nemzetközi esemény a viet­nami fegyverszüneti megál­lapodás aláírása. A vietnami nép győzelméhez nagyban hozzájárult az, hogy egy pillanatig sem állt egyedül, támogatták a szocialista or­szágok. A magyar nép kez­dettől fogva testvéri szolida­ritást vállalt a vietnami nép harcában. Megnyugvással vesszük tudomásul, hogy létrejött a fegyverszünet La­­oszban. Reméljük, a kam­bodzsai problémák is megol­dódnak. Sajnos, nincs előre­haladás a közép-keleti feszült­séget illetően. Az agresszió tűzfészkét már régen ki le­hetett volna oltani, ha az USA megvonta volna támo­gatását Izraeltől. Népünk a megtámadott arab nép olda­lán áll. Kormányunk foly­tatja erőfeszítéseit hazánk és más országok kétoldalú kap­csolatainak fejlesztésére. Különösen drága nekünk a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság viszonya, mindent megteszünk annak s még bensőségesebbé tételére. A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés lenini elve alapján változat­os közéleti tevékenységben egyaránt. A tervezett és be­vezetett intézkedések a mun­kások alkotó tehetségének elismerését tükrözik. Meg­győződésem, hogy mindez nö­velni fogja a munkások ön­becsülését, felelősségtudatát. Úgy vélem, jogos az a köve­telmény, hogy a vezetés min­den szintjén legyünk követ­kezetesek a m­unkáspolitika érvényesítésében. A munkások, elfogadták és helyeselték az értelmiség, a műszakiak, a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók bér­emelését, most részükről is jogos elvárás, hogy ezek is helyeseljék, hogy a nagy­üzemi munkás kapott bér­emelést. Tisztelt Országgyűlés! Ismeretes tisztelt képvise­lőtársaim előtt, hogy Borsod megyében a IV. ötéves terv­ben nagy beruházások meg­valósítására kerül sor. Ezért Borsodban sajátos helyzet alakult ki, a népgazdasági­val azonos tendenciák mel­lett, attól lényegesen eltérő vonások is tapasztalhatók, s azokból bizonyos általánosít­ható következtetések is le­vonhatók. A felhalmozási arány­ter­­vezetet meghaladó túllépé­sért, a beruházási tevé­kenységben tapasztalható negatívumokért, feszültségek­ért, a párt­ és kormány meg­állapítása szerint is számos szervet terhel a felelősség. A­lanul törekszik viszonyának fejlesztésére a tőkés orszá­gokkal. Reméljük, hogy az USA-val most aláírt vagyon­jogi megállapodás után köztünk meglevő egyéb ren­­­dezetlen kérdésekre is meg­találjuk a megoldást. Meg­elégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az NSZK jelenlegi kormánya felhagyott elődei­nek anakronisztikus törekvé­seivel. Az NSZK-val való diplomáciai kapcsolatok mi­előbbi rendezése nekünk ér­dekünk és úgy tudjuk, hogy az NSZK kormánya ugyan­ezt vallja. Céljaink reálisak Fock Jenő befejezésül a következőket mondotta: Cél­jaink, terveink reálisak. Tö­rekvéseinket úgy tudjuk megvalósítani, ha támogat bennünket az ország dolgozó népe. Mi, a kormány tagjai igyekszünk úgy dolgozni, hogy megfelelhessünk a biza­lomnak. A kormány bízik abban, hogy a KB határozata nyomán kialakult aktív, al­kotó, politikai légkörben újabb sikereket érünk el. Fock Jenő nagy tapssal fo­gadott beszédét szünet követ­te, majd Varga Gáborné vet­te át a tanácskozás elnöki tisztét és dr. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei Pártbizott­ság első titkára (23. vk.) fel­szólalásával megkezdődött a miniszteri expozé vitája. feszültségek feloldása min­denekelőtt a kormányra, az ágazati irányító szervekre, de a területi párt- és állami szervekre, valamint a válla­latokra is komoly feladato­kat ró. A beruházási feszültség okai sokrétűek. Azt hiszem, ma már ele­gendő tapasztalat áll rendel­kezésre a tervezési és a be­ruházási rendszer olyan jel­legű továbbfejlesztésére, amely az elmúlt években ki­alakult hasonló feszültségek keletkezése ellen nagyobb védelmet nyújt. A beruházási tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében két tapasz­talatot tartanék fontosnak és tanulságosnak. Beruházási­­ indok Az egyik: a jövőben, a be­ruházások megkezdésére csak megfelelő előkészítés —­­kü­­lönösen a műszaki jav­alom tisztázása után kerül1­­­ssn sor. Ugyanis a megyében szervezett ez irányú tapasz­talataink meglehetősen ked­vezőtlenek. őszintén meg kell mondani, hogy az utóbbi években a­­ legnayobb mérvű gondok éppen emiatt követ­keztek be: többek között az LKM, ÓKÜ, Sör a vár.. HCM, húskombinát beruházásainál. A beruházási döntési rend­szer tervbe vett finomítására valóban és feltétlenül szük­ség van. A másik: az időtényező következetesebb figyelembe­vétele! A beruházások eddigi megvalósítási ideje hazánk­ban a lehetőségekhez képest, de nemzetközi mércével mérve is közismerten ked­vezőtlen. A gazdasági fejlő­dés területén ez az ütem veszteséget eredményez és komoly többletköl­teteket okoz, ami egyre érzéke­nyebben érinti országunka­t (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Bodnár Ferenc felszólalása Tanácskozik az országgyűlés /

Next