Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-22 / 68. szám

YMg mOLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 68. szám óra: 80 fillér Csütörtök, 1973. március 22. Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Szerdán a Parlamentben megkezdődött az or­szággyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelsőbb állam­­hatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Lo­­sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock­ Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, Aczél György, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, továbbá a Központi Bizottság tit­kárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páho­lyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett történelmünk ki­­­magasló forradalmi eseményének évfordulójáról, a Magyar Tanácsköztársaság 1919. március 21- én történt kikiáltásáról. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvény­erejű rendeleteiről szóló jelen­tését az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. A Miniszterta­nács megbízásából dr. Korom Mihály igazság­ügyi miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatot. Az ügyrendnek megfelelően arról is tájékoztat­ta a képviselőket az országgyűlés elnöke, hogy hatan nyújtottak be interpellációt. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról; 2. A büntetőeljárásról szóló törvény­javaslat; 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének meg­választása ; 4. Interpellációk. A napirendnek megfelelően ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Fock Jenő beszéde Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke beszédében a kormány kétéves munkájával foglalkozott. Kormányunk munkájának középpontjában az MSZMP X. kongresszusa határozatai­ból adódó feladatok és az or­szággyűlés által két évvel ez­előtt elfogadott kormányprog­­ram megvalósítása áll. Az 1971-ben jóváhagyott kor­mányprogram időarányos ré­szét végrehajtottuk. Fock Jenő a továbbiakban aláhúzta, hogy az ország bel­politikai helyzete kiegyensú­lyozott, a törvényesség bizto­sított, a közrend és a közbiz­tonság szilárd, fegyveres erő­ink tervszerűen fejlődnek. Tovább emelkedett népünk általános műveltségi színvo­nala. Igyekszünk felkelteni dolgozóinkban az önképzés és továbbképzés igényét. 1972- ben kedvezően alakult a fel­halmozás aránya, a külkeres­kedelem és a költségvetés egyensúlya. Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy ezt a folyamatot továbbra is segít­sük és ezzel a népgazdaság egyensúlyát ez év végére megerősítsük. Reális értékelést adott Belpolitikai életünk ki­emelkedő eseménye volt az MSZMP Központi Bizottsá­gának az elmúlt év novembe­rében megtartott ülése. A Központi Bizottság reális és világos értékelést adott a X. pártkongresszus határozatai­nak eddigi végrehajtásáról. A határozat legjellemzőbb vo­nása, hogy egyértelműen szolgálja a munkásság poli­tikai, erkölcsi és anyagi megbecsülését. A Központi Bizottság meg­vizsgálta azt is, hogyan való­sítottuk meg a negyedik öt­éves terv időarányos felada­tait. Megállapította, hogy gazdaságpolitikánk megfelel a kongresszuson elfogadott irányvonalnak. A párt utób­bi négy kongresszusán kidol­gozott marxista—leninista po­­litikája lényeges elemeiben változatlan. A Központi Bi­zottság tavalyi ülése világo­san megjelölte a politikai, gazdasági, kulturális fejlő­dés további tennivalóit. A kormány november óta igen sok intézkedést tett a párt határozatában megjelölt feladatok megvalósítására. Gazdaságpolitikánk fő irányvonala a társadalmi ter­melés hatékonyságának erő­­teljes növelése és ennek ré­vén olyan ütemű fejlődés biztosítása, amely lehetővé teszi a lakosság életszínvo­nalának rendszeres növelését. Társadalmi termelésünk ha­tékonysága az elmúlt két év­ben tovább nőtt, de ütemé­vel nem lehetünk elégedet­tek. Még sok a tennivaló, kü­lönösen a beruházott vagyon­nal, az álló- és forgóeszkö­zökkel való jobb gazdálko­dásban. A kormány egyik legfon­tosabb feladatának a beruhá­zási munka megjavítását te­kintette. E téren javulás kö­vetkezett be. Azonban to­vábbra sem megnyugtató a befejezetlen beruházások ará­nya. A szocialista országokkal 1970—1971-ben kialakult kül­kereskedelmi passzívum 1972- ben megszűnt, a tőkés orszá­gokkal lebonyolított forgal­munkban pedig a tervezett­nél jobban csökkent, együtte­sen számítva némi kiviteli többletünk keletkezett. 1971-ben a tervezettnél job­ban nőtt az állami költség­­­­vetés hiánya, részben a be­ruházási többletköltségek mi­att. Ezen változtattunk. Az elmúlt évet a tervezettnél 3,2 milliárddal szemben 2,7 milli­­árd forintos költségvetési hiánnyal zártuk. A költség­­­­vetési egyensúly teljes meg­teremtése még további évek feladata. Fokozni kell a vállalati jövedelmezőséget, a költségvetési bevétel növelé­sét. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke ezután az ötven gazdálkodó egység — 180 vál­lalat — tevékenységének megkülönböztetett figyelem­mel kíséréséről szólt. Majd az energiagazdálkodási kon­cepcióról beszélt. A szénhid­rogének előretörése meggyor­sult és csökken a szénfel­használás aránya. Már mint­egy másfél millió olajkályhát működtetnek és a háztartá­sok 60 százalékában gázt használnak. Sajnos, az ipari üzemekben a széntüzelést ott is abbahagyták, ahol az ma még nem megengedhető. A népgazdasági érdekeket mel­lőző átállással most felesleges kiadásokat okoztak. Energia­helyzetünk nem könnyű, még a tervezett atomerőmű meg­építése után is nagyon meg­fontolt, takarékos gazdálko­dást követel. Alumíniumprogramunk összhangban beruházási poli­tikánkkal mérsékeltebb ütemben valósul meg. A program végrehajtása során timföldtermelésünk kétszere­sére, alumínium félkész­gyártmányunk termelése több mint két és félszeresére emelkedett. Folytatjuk a bauxitbányászat bővítését. A közúti járműgyártás fej­lesztésének központi prog­ramját teljesítjük. A mezőgazdaságról szólva Fock­­ Jenő elmondotta, hogy jelentős változások történtek, átalakult a termelés szerke­zete. Nagyarányú gépesítést hajtottunk végre. A műtrá­gya-ellátás fokozásával erő­feszítéseket tettünk a talaj­erő­ utánpótlására. A követ­kező években továbbra is fontos feladatunk a mező­­gazdaság intenzív fejleszté­se, a hatékonyság javítása. 1971-ben a mezőgazdasági termelés 9 százalékkal, 1972- ben pedig újabb 5 százalék­kal nőtt. Gyors ütemben nö­vekszik az­ állattenyésztés. Elsősorban a sertés- és ba­romfitartás fejlődött örven­detesen. Nagyon fontos fel­adatunk az elért színvonal tartása, az állatállományban elterjedt száj- és körömfá­jás okozta károk és gondok felszámolása. Növekedni fog szarvasmarha-állományunk Fontos feladat A szocialista társadalom építésében fontos helyet fog­lal el a tudományos alkotó­munka. Minden eszközzel segítjük hazánkban a tudo­mányos és műszaki fejlő­dés kibontakoztatását. A ve­zetésben, a tervezésben egy­re inkább alkalmazzuk a korszerűbb módszereket. Minden szinten tovább kell fejlesztenünk tervezői mun­kánkat. Nagyobb aktivitásra van szükség a termelés gaz­daságosságának javításában. Sokkal több segítséget kell nyújtani a vállalatok szer­vezési munkájának javításá­­­hoz. Megkezdtük az elő­készületeket az Állami Terv­­bizottság létrehozására, mely a Minisztertanács szerveként dolgozik majd. E bizottság alapvető feladata lesz job­ban összehangolni a tervező­­munkát. Megkezdtük az 1976-tól kezdődő ötéves ter­vünk kimunkálását. Nemzetközi gazdasági te­vékenységünk szorosan össze­függ hazánk fejlődésével, gazdasági életünk alakulásá­val. Gyors ütemben növeked­tek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. A szocialista országokkal való kapcsolata­ink továbbfejlesztésének cél­jait a KGST-országok in­tegrációs programjának soron következő feladatai határoz­zák meg. Az elmúlt években a nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelem­ben is jelentős eredményeket értünk el. Arra törekszünk, hogy jobban kihasználjuk nemzetközi gazdasági szerve­­­zetek működésében rejlő le­(Folyta­tás a 2. oldalon) A Magyar Tanácsköztársaság 54. évfordulóján Ezer fiatal fogadalma Koszorúzási ünnepségek Miskolcon •Fiatalok százai töltötték meg tegnap, március 21-én, Miskolcon a megyei pártbi­zottság előtti teret. Ünnep­ségre gyűltek egybe, KISZ- fogadalomtételre. Fiatalok­ról lévén szó, gitármuzsiká­tól, énekszótól volt hangos a tér. A fegyelmezett sorokban álló 500 fiatal közül soknak a szülei is eljöttek, s ott voltak a barátok, ismerősök. A külsőségekben is díszes ünnepséget érdeklődők, járó­kelők százai nézték meg. A megye, a város vezetői kö­zül jelen volt Vaskó Mihály, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára, dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára, Bárczi Béla, Miskolc város tanács­elnöke, Tóth Gyula, a Mis­kolc járási Pártbizottság tit­kára, Dudla József, a KISZ Borsod megyei Bizottságá­nak első titkára, Mráz Fe­renc, az SZMT elnöke. Egyenruhás ifjúgárdisták hozták a zászlót, úttörők ve­gyültek piros nyakkendőkkel a fiatalok, de közülük most már „kiöregedett” barátaik, testvéreik közé, akik érthe­tően ünnepélyesen mondták el a fogadalomtételt. Ünne­pi beszédet Németh Tibor, a KISZ Miskolc városi Bi­zottságának első titkára mon­dott. A fogadalomtétel után a munkásmozgalmi emlékmű­nél a Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltásának 54. év­fordulója alkalmából koszo­rúzási ünnepséget rendeztek. Koszorút helyeztek el az em­lékműre a pártbizottságok, a tanácsok, tömegszerveze­tek, a KISZ-bizottságok kép­viselői.­­ Fogadalomtételi és koszorú­zási ünnepséget remd­eztek tegnap Diósgyőrben, a Lenin­­szobornál is, ahol több száz fiatal jelenlétében emlékez­tek meg a Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 54. évfor­dulójáról. Ott voltak az ün­nepségen a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gép­gyár politikai, gazdasági, valamint tömegszervezeti vezetői, köztük Koszti Lajos, az LKM nagyüzemi pártbi­zottságának titkára, Énekes Sándor, az LKM vezérigaz­gatója, Mándity József, az LKM és Beneczkó Béla, a DIGÉP KISZ-bizottságának titkára. Az ünnepség részvevőit, a fogadalomtételre felsorako­zott fiatalokat Járói János, a KISZ Borsod megyei Bi­zottságának titkára köszön­tötte. Szavai után 500 fiatal ajkáról hangzott el az ünne­pélyes fogadalom, majd egyenruhás úttörők piros nyakkendővel avatták őket a KISZ teljes jogú tagjaivá. A fogadalmat tett fiatalokat Teszárovics Miklós, a KISZ városi bizottságának titkára köszöntötte. Ünnepi beszé­dében emlékeztetett a forra­dalmi évfordulók jelentősé­gére, történelem­formáló sze­repére. Hangsúlyozta, hogy az 1848-as szabadságharc és az 1919-es Tanácsköztár­sa­ság hőseinek véráldozata nem volt hiábavaló, a fiata­lok példaképüknek tekintik forradalmi elődeiket, m­un­­kájukkal és életükkel az ő gondolataik, eszméik valóra váltásán fáradoznak. Koszorúzás a Népkertben, a nép, munkásmozgalmi emlékmű­A KISZ zászlaja előtt tettek ünnepélyes fogadalmat az if­júsági szövetség új tagjai Miskolcon, a Lenin téren. Fotó: Laczó József

Next