Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
YMg mOLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 68. szám óra: 80 fillér Csütörtök, 1973. március 22. Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Szerdán a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett történelmünk kimagasló forradalmi eseményének évfordulójáról, a Magyar Tanácsköztársaság 1919. március 21- én történt kikiáltásáról. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. A Minisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatot. Az ügyrendnek megfelelően arról is tájékoztatta a képviselőket az országgyűlés elnöke, hogy hatan nyújtottak be interpellációt. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról; 2. A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat; 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása ; 4. Interpellációk. A napirendnek megfelelően ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Fock Jenő beszéde Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke beszédében a kormány kétéves munkájával foglalkozott. Kormányunk munkájának középpontjában az MSZMP X. kongresszusa határozataiból adódó feladatok és az országgyűlés által két évvel ezelőtt elfogadott kormányprogram megvalósítása áll. Az 1971-ben jóváhagyott kormányprogram időarányos részét végrehajtottuk. Fock Jenő a továbbiakban aláhúzta, hogy az ország belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott, a törvényesség biztosított, a közrend és a közbiztonság szilárd, fegyveres erőink tervszerűen fejlődnek. Tovább emelkedett népünk általános műveltségi színvonala. Igyekszünk felkelteni dolgozóinkban az önképzés és továbbképzés igényét. 1972- ben kedvezően alakult a felhalmozás aránya, a külkereskedelem és a költségvetés egyensúlya. Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy ezt a folyamatot továbbra is segítsük és ezzel a népgazdaság egyensúlyát ez év végére megerősítsük. Reális értékelést adott Belpolitikai életünk kiemelkedő eseménye volt az MSZMP Központi Bizottságának az elmúlt év novemberében megtartott ülése. A Központi Bizottság reális és világos értékelést adott a X. pártkongresszus határozatainak eddigi végrehajtásáról. A határozat legjellemzőbb vonása, hogy egyértelműen szolgálja a munkásság politikai, erkölcsi és anyagi megbecsülését. A Központi Bizottság megvizsgálta azt is, hogyan valósítottuk meg a negyedik ötéves terv időarányos feladatait. Megállapította, hogy gazdaságpolitikánk megfelel a kongresszuson elfogadott irányvonalnak. A párt utóbbi négy kongresszusán kidolgozott marxista—leninista politikája lényeges elemeiben változatlan. A Központi Bizottság tavalyi ülése világosan megjelölte a politikai, gazdasági, kulturális fejlődés további tennivalóit. A kormány november óta igen sok intézkedést tett a párt határozatában megjelölt feladatok megvalósítására. Gazdaságpolitikánk fő irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése és ennek révén olyan ütemű fejlődés biztosítása, amely lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának rendszeres növelését. Társadalmi termelésünk hatékonysága az elmúlt két évben tovább nőtt, de ütemével nem lehetünk elégedettek. Még sok a tennivaló, különösen a beruházott vagyonnal, az álló- és forgóeszközökkel való jobb gazdálkodásban. A kormány egyik legfontosabb feladatának a beruházási munka megjavítását tekintette. E téren javulás következett be. Azonban továbbra sem megnyugtató a befejezetlen beruházások aránya. A szocialista országokkal 1970—1971-ben kialakult külkereskedelmi passzívum 1972- ben megszűnt, a tőkés országokkal lebonyolított forgalmunkban pedig a tervezettnél jobban csökkent, együttesen számítva némi kiviteli többletünk keletkezett. 1971-ben a tervezettnél jobban nőtt az állami költségvetés hiánya, részben a beruházási többletköltségek miatt. Ezen változtattunk. Az elmúlt évet a tervezettnél 3,2 milliárddal szemben 2,7 milliárd forintos költségvetési hiánnyal zártuk. A költségvetési egyensúly teljes megteremtése még további évek feladata. Fokozni kell a vállalati jövedelmezőséget, a költségvetési bevétel növelését. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke ezután az ötven gazdálkodó egység — 180 vállalat — tevékenységének megkülönböztetett figyelemmel kíséréséről szólt. Majd az energiagazdálkodási koncepcióról beszélt. A szénhidrogének előretörése meggyorsult és csökken a szénfelhasználás aránya. Már mintegy másfél millió olajkályhát működtetnek és a háztartások 60 százalékában gázt használnak. Sajnos, az ipari üzemekben a széntüzelést ott is abbahagyták, ahol az ma még nem megengedhető. A népgazdasági érdekeket mellőző átállással most felesleges kiadásokat okoztak. Energiahelyzetünk nem könnyű, még a tervezett atomerőmű megépítése után is nagyon megfontolt, takarékos gazdálkodást követel. Alumíniumprogramunk összhangban beruházási politikánkkal mérsékeltebb ütemben valósul meg. A program végrehajtása során timföldtermelésünk kétszeresére, alumínium félkészgyártmányunk termelése több mint két és félszeresére emelkedett. Folytatjuk a bauxitbányászat bővítését. A közúti járműgyártás fejlesztésének központi programját teljesítjük. A mezőgazdaságról szólva Fock Jenő elmondotta, hogy jelentős változások történtek, átalakult a termelés szerkezete. Nagyarányú gépesítést hajtottunk végre. A műtrágya-ellátás fokozásával erőfeszítéseket tettünk a talajerő utánpótlására. A következő években továbbra is fontos feladatunk a mezőgazdaság intenzív fejlesztése, a hatékonyság javítása. 1971-ben a mezőgazdasági termelés 9 százalékkal, 1972- ben pedig újabb 5 százalékkal nőtt. Gyors ütemben növekszik az állattenyésztés. Elsősorban a sertés- és baromfitartás fejlődött örvendetesen. Nagyon fontos feladatunk az elért színvonal tartása, az állatállományban elterjedt száj- és körömfájás okozta károk és gondok felszámolása. Növekedni fog szarvasmarha-állományunk Fontos feladat A szocialista társadalom építésében fontos helyet foglal el a tudományos alkotómunka. Minden eszközzel segítjük hazánkban a tudományos és műszaki fejlődés kibontakoztatását. A vezetésben, a tervezésben egyre inkább alkalmazzuk a korszerűbb módszereket. Minden szinten tovább kell fejlesztenünk tervezői munkánkat. Nagyobb aktivitásra van szükség a termelés gazdaságosságának javításában. Sokkal több segítséget kell nyújtani a vállalatok szervezési munkájának javításához. Megkezdtük az előkészületeket az Állami Tervbizottság létrehozására, mely a Minisztertanács szerveként dolgozik majd. E bizottság alapvető feladata lesz jobban összehangolni a tervezőmunkát. Megkezdtük az 1976-tól kezdődő ötéves tervünk kimunkálását. Nemzetközi gazdasági tevékenységünk szorosan összefügg hazánk fejlődésével, gazdasági életünk alakulásával. Gyors ütemben növekedtek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. A szocialista országokkal való kapcsolataink továbbfejlesztésének céljait a KGST-országok integrációs programjának soron következő feladatai határozzák meg. Az elmúlt években a nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelemben is jelentős eredményeket értünk el. Arra törekszünk, hogy jobban kihasználjuk nemzetközi gazdasági szervezetek működésében rejlő le(Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Tanácsköztársaság 54. évfordulóján Ezer fiatal fogadalma Koszorúzási ünnepségek Miskolcon •Fiatalok százai töltötték meg tegnap, március 21-én, Miskolcon a megyei pártbizottság előtti teret. Ünnepségre gyűltek egybe, KISZ- fogadalomtételre. Fiatalokról lévén szó, gitármuzsikától, énekszótól volt hangos a tér. A fegyelmezett sorokban álló 500 fiatal közül soknak a szülei is eljöttek, s ott voltak a barátok, ismerősök. A külsőségekben is díszes ünnepséget érdeklődők, járókelők százai nézték meg. A megye, a város vezetői közül jelen volt Vaskó Mihály, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára, dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára, Bárczi Béla, Miskolc város tanácselnöke, Tóth Gyula, a Miskolc járási Pártbizottság titkára, Dudla József, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első titkára, Mráz Ferenc, az SZMT elnöke. Egyenruhás ifjúgárdisták hozták a zászlót, úttörők vegyültek piros nyakkendőkkel a fiatalok, de közülük most már „kiöregedett” barátaik, testvéreik közé, akik érthetően ünnepélyesen mondták el a fogadalomtételt. Ünnepi beszédet Németh Tibor, a KISZ Miskolc városi Bizottságának első titkára mondott. A fogadalomtétel után a munkásmozgalmi emlékműnél a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 54. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek. Koszorút helyeztek el az emlékműre a pártbizottságok, a tanácsok, tömegszervezetek, a KISZ-bizottságok képviselői. Fogadalomtételi és koszorúzási ünnepséget remdeztek tegnap Diósgyőrben, a Leninszobornál is, ahol több száz fiatal jelenlétében emlékeztek meg a Tanácsköztársaság kikiáltásának 54. évfordulójáról. Ott voltak az ünnepségen a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár politikai, gazdasági, valamint tömegszervezeti vezetői, köztük Koszti Lajos, az LKM nagyüzemi pártbizottságának titkára, Énekes Sándor, az LKM vezérigazgatója, Mándity József, az LKM és Beneczkó Béla, a DIGÉP KISZ-bizottságának titkára. Az ünnepség részvevőit, a fogadalomtételre felsorakozott fiatalokat Járói János, a KISZ Borsod megyei Bizottságának titkára köszöntötte. Szavai után 500 fiatal ajkáról hangzott el az ünnepélyes fogadalom, majd egyenruhás úttörők piros nyakkendővel avatták őket a KISZ teljes jogú tagjaivá. A fogadalmat tett fiatalokat Teszárovics Miklós, a KISZ városi bizottságának titkára köszöntötte. Ünnepi beszédében emlékeztetett a forradalmi évfordulók jelentőségére, történelemformáló szerepére. Hangsúlyozta, hogy az 1848-as szabadságharc és az 1919-es Tanácsköztársaság hőseinek véráldozata nem volt hiábavaló, a fiatalok példaképüknek tekintik forradalmi elődeiket, munkájukkal és életükkel az ő gondolataik, eszméik valóra váltásán fáradoznak. Koszorúzás a Népkertben, a nép, munkásmozgalmi emlékműA KISZ zászlaja előtt tettek ünnepélyes fogadalmat az ifjúsági szövetség új tagjai Miskolcon, a Lenin téren. Fotó: Laczó József