Esztergom, 1906 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-12 / 32. szám

Augusztus 15-én Nagyboldogasszony napján Toronyzene a Szent István kápolna melletti várfokon. Kezdete az esti 8 órai harangszó után. 1. Felvitetett magas mennyországba, 1651. év. 2. O dicsőséges Asszonyság, 1493. év. 3. Dicsőséges szűz Mária, 1695. év. 4. O nemes ékes liliom, 1695. év. 5. Örült dicsőséges szép Szűz, 1651. év. 6. Szűz Mária, kegyes Anya, 1651. Augusztus 19-én, Szent István napja előestéjén Toronyzene a Szent István kápolna melletti várfokon. Kezdete az esti 8 órai harangszó után. 1. Régi ének szt. István királyról, (török hódoltság kora). 2. Régi ének szt. László királyról, 1695. év. 3. Régi ének szt. Erzsébet asszonyról, 1695. év. 4. Angyaloknak nagyságos Asszonya,­1508. 5. Jézus, Mária dicsőséges nevek, 1695. év. 6. Boldogasszony Anyánk, (török hódoltság kora). Augusztus 20-án, Szent István napján magyar zenetörténeti ének-előadás a Bazilikában. Kezdete déli 12 órakor. 1. Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga, (török hódoltság kora), vegyes kar. 2. Régi ének szt. László királyról, 1695. év vegyes kar, 3. Krisztus­­ anyja, szűz Mária, 1695. év, orgonakiséret mellett énekli: Varjasné Piroska úrnő. 4. Régi ének szt. Erzsébet asszonyról, 1695. év, vegyes kar. 5. Ó Jézus, Jézus, oh édes Jézus, 1674. év, vegyes kar. 6. Nekünk születek mennyei király, 1651. év, orgonakiséret mellett énekli: Magyarászné Etelka urnő. 7. Dicséretes ez gyermek, 1509. év, ve­gyes kar. 8. Imádlak tégedet, 165­1. év, vegyes kar. 9. Csudákkal tündöklő, 1797. év, orgona­kiséret mellett énekli: Csukass Etelka úrhölgy. 10. Jézus, világ megváltója, 1651. év, vegyes kar. 11. Üdvözlégy Mária, tengernek csillaga, 1493. év, orgonakiséret mellett énekli : Peesner Margit úrhölgy. 12. Régi ének szt. István királyról, v. kat. Az összes énekeket régi irott és nyomatott könyvekből összegyűjtötte, négy szólamú vegyes karra átírta és az »Őseink buzgosaga« című zene-és nyelvtörténeti ima- és énekeskönyvben közre­bocsátotta . Bogisich Mihály herpályi prépost, buda­vári esperes-plébános 1888. évben. A rendezőbizottság szerdai ülésén a külön­böző bizottságokat is megalakította. A bizottságok a következők: A fogadó és elszállásoló bizottságban : elnök : Kollár Károly; tagok: dr. Fehér Gyula, Dóczy Ferenc, Brutsy János, Tátus János, Gerenday József, Guzsvenitz Vilmos, Hollósy Rupert, Lindt­ner János, Magyary László, Oltósy Lajos, Unger Hugó, Zsiga Zsigmond. A kalauzoló bizottságban: elnök : Bogisich Mihály; tagok: dr. Prokopp Gyula, Nagy Antal, Marosi József, Osváth Andor, Dvihally Géza, Perger Lajos, Schönbeck Imre, Számord Ignác, Niedermann János, Horváth Mihály, Miklóssy József, Karácsonyi Béla, Táky Gyula, Mattya­sovszky Lajos, Jambrik István, Bagyary Simon, Óbert Ágoston. A szt. István napi menet­rendező bizottságban: elnök : Gyarmathy József; tagok : Neményi Károly, Maros Antal, Vitái István, Szvoboda Román, Burány Ferenc, Fekete Jenő, Szölgyémi Gyula, Varsányi Ignác, Cseicsner Ferenc, Pelczmann László, Mátéffy Viktor, Iványi Lajos, Laiszky Kázmér, Laiszky Jenő, Drozdy Győző. A bizottsági tagok holnap d. u. 4 órakor a városház tanácstermében gyűlést tartanak, mely­ben a legközelebbi teendőket állapítják meg. Meg­említjük, hogy a Szt. István kápolna falain három nagy ívlámpa hirdeti majd a nagy király szüle­tése helyét. 20-án pedig nagy körmenet tartotik, melyre a helybeli összes egyesületek meghivattak. Mindezen előkészületek után most már reménykedve, teljes lelkesedéssel várjuk az ün­nepély napjait és kívánjuk, hogy a programm minden száma a legnagyobb sikerrel végződjék, maradandó nyomokat hagyva a résztvevők lel­kében. A siker pedig fokozza mindnyájunk önér­zetét, hogy teljes erőnket összpontosítsuk a jövő évi Szent István ünnepre. Legyen ez Esztergom­nak speciális ünnepe, melytől helyreáll a városunk iránti ősi közöny és épen nagy Szülöttünk emléke által lendüljön fel az a város, amelynek falai között szent királyunk idejében azóta ismeretlen virágzás és gazdagság honolt. * Ünnepélyes istentisztelet. F. hó 15 én, azaz Nagy­bol­dogasszony ünnepén s egyszersmind a főszékesegyházi búcsú napján d. e. 9 órakor ünnepélyes szentmise lesz a főszékesegyházban, melyet fényes segédlet mellett Rainer Lajos dr. felszentelt püspök és ált. érseki helynök fog mon­dani. A szent beszédet, mely után Eszterházy Pál herceg és nádor imája mondatik, Csernoch János dr. prelátus-kanonok, főszékesegyházi plé­bános tartja. A bazilikában ugy e napon, vala­mint az ünnep egész nyolcadán át teljes búcsú nyerhető. * Ő Felsége a király 76 éves. I. Ferenc József apostoli királyunk f. hó 18-án tölti be éle­tének 7­6-ik évét. E napon bizonyára minden ma­gyar ember szívből eredő őszinte fohásszal fordul az egek Urához, hogy felséges királyunk drága életét és azt a jó viszonyt, mely közötte s a nemzet között ismét helyreállott, továbbra is tartsa fönn ugy édes hazánk, mint hűséges alatt­valóinak legnagyobb örömére. A bazilikában e napon d. e. 9 órakor ünnepélyes szentmise mon­datik Te Deummal, amelyre a helybeli katonai és polgári hatóságok is hivatalosak. A szentmisét Rajner Lajos dr. felszentelt püspök és ált. érseki helynök mondja. * Esküvő. Szép esküvő folyt le kedden d. e. 11 órakor a belvárosi plébánia­ templomban. Ekkor vezette oltárhoz Háber János reáliskolai rajztanár Schönbeck Jusztina városi tanítónőt. Es­küvő után az ifju pár Salzburgba ment nászútra. * Nagyboldogasszony. Még csak két nap választ el minket a Boldogságos Szűz egyik legnagyobb ünnepétől, a Nagyboldogasszonytól. Ünnepet ül az ég, oda borulnak eléje az angyalok, a szentek, s megharsan ajkaikon a közös dicsőítő szózat: »Üdvözlegy királynénk !« De ünnepet ül egyszersmind a föld is, mert hiszen a mai naptól fogva van az egekben minden katholikusnak egy biztos szószólója, nagy közben­járója, kegyes jó anyja. A magyar embert pedig nemcsak a katholikus, hanem egyúttal a hazafias érzés is hajtja a Nagyboldogasszony tiszteletére, mert nemzetünk viszontagságos története az égre irányítja szemeit, hogy ott, a mindenható Istennél és a hatalmas Nagyboldogasszonynál keresse az ő fentartó erejét. Nemzetünk Áldott apostola, szent István első királyunk volt az, a­ki végrendeleté­ben elrendelte, hogy szűz Máriának ezentúl Nagy­boldogasszony legyen az igazi magyar neve; s dicső utódainak szavai, törvényei, kegyeletes intézkedései hasonlóképen ezt kiáltják világgá : »Magyarország Máriának, a Nagyboldogasszony­nak országa, mert a Boldogságos Szűz Mária Magyarország örökös és dicsőséges királynéja! « És a­hogyan éreztek királyaink a Nagyboldog­asszony iránt, ugyanúgy érzett iránta a nemes lelkű magyar nép is, s a szent Szűz meg is segí­tette a derék magyar népet minden bajában, min­den szenvedésében. De vájjon elismeri-e hódoló tisztelettel és hálás szeretettel a régi hires, nemes magyarok mai elcsenevészedett korcs ivadéka Nagyboldogasszonynak a boldogságos szűz Máriát? Nem igen. Felverte már a gaz hazánk hajdan oly gyönyörű kertjét, nem hiszitik azt már annyira az erkölcsi és hazafias erények, mint mikor e kertet »öntöző hiven szűz Maria!« Szomorú jelenünk ezt hangoztatja: »Nem boldog a magyar !« S ki annak az oka, csak ő maga. Vissza tehát a szűz Mária szép nagy időkhöz ! Vissza a keresztény­ség üdvhozó forrásához ! A zsidó liberális és szociál­demokrata szellem, mely Magyarország dekrisz­tianizálását tűzte céljául, hasztalan fondorkodik ellenünk, ha híven kitartunk a Nagyboldogasszony tiszta, hófehér, szeplőtlen zászlaja mellett, ha a magyar nemzet ismét a hatalmas Magyarország­nak égi pártfogásába ajánlja magát. Csak akkor fogja a szent Szűz újra virágos kertté varázsolni a hajdan oly híres Pannoniát! *• Papi lelkigyakorlatok, A papi lelki­gyakorlatok az esztergomi papnevelő-intézetben Schlick János és Bányik Ignác jézustársasági atyák vezetése alatt fognak megtartatni. Felhív­juk a tiszti papság figyelmét Ő Eminenciája XI. sz. körlevelének ama rendelkezésére, mely szerint a jelentkezésnek e lelkigyakorlatokra f. hó 20-áig kell megtörténnie az esztergomi érseki irodában. Az augusztus 24-én túl beérkező jelentkezések figyelembe vehetők nem lesznek. * Uj Ítélőtáblai biró. Helc Ferenc váci kir. járásbirót, dr. Helc Antal helybeli ügyvéd, volt polgármester bátyját a király ítélőtáblai bíróvá nevezte ki. * Német felirás katonaságunknál. A hely­beli katonaság a város tulajdonát képező laktanyák és a kórház épületein német felírást használ. A helyettes polgármester az elmúlt héten egy átira­tot intézett a parancsnoksághoz és felhívta, hogy a katonai épületeken levő német felírások mellé a miniszteri rendeleteknek és a közjognak meg­felelőleg magyar felírásokat alkalmazzon. Tehát új cégtábláik lesznek a bakáéknak. Tulipánt azon­ban nem festenek rájuk. Talán ezért is nem lesz­nek cégtáblák ... * A közigazgatási bizottság szerdán tar­totta havi rendes ülését, melyen dr. Perényi Kál­mán alispán elnökölt. A szakelőadók jelentéseit minden vita nélkül tudomásul vették. Dr. Thu­ránszky Lajos muzslai főszolgabiró fegyelmi ügyé­ben a bizottság fentartotta határozatát a komáromi járásbiróság ítélethozataláig. * A doroghi állomás kibővitése. A doroghi állomás kibővitése — mint tudjuk — a kedvező vasutösszeköttetéseknél fogva szükségessé vált. A munkálatok ma már gyorsan haladnak, bár még igen sok építkezés hátra van. A szerződés októberig követeli a vállalkozótól az építkezések befejezését. Azontúl a vállalkozó tartozna kár­pótlással. * A törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlése. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 7-én d. e. 10 órakor rendkivüli közgyűlést tartott, melyen a bizottsági tagok nagy számmal voltak jelen. A közgyűlésen Gyapay Pál főispán elnökölt, kit beléptekor zajos éljenzéssel fogadtak. A főispán megnyitó beszé­dében röviden vázolta a lefolyt politikai esemé­nyeket. Ezután a felsőbb rendeletek tudomásul­vétele került sorra. A közgyűlés 18. és 19. pontjai Gavora és Hausner Templomberendező és oltárépitő vállalat.­­ Egyházi szerelvények és zászlók gyártása. Budapest, IV. ker., Váci­ utca 41. szám. == RÁDIUM. Már a régiek sejtettek némely ritka ásványvízben oly titkos gyógyerőt, melyet mágneses jelenségekkel magyaráztak. Az igazi okot azonban csak a legújabb korban ismerték meg, amidőn néhány gyógyforrásban rádiumot fedeztek fel. Hazánkban ezen csodás elem­ed­ |p|W|ÁMni­l/OQOrM\/Í7h0n t­aláltatott s­­ érthető a vele elérhető meglepő gyógyeredmény. Mij­dig egyedül a Schmidthauer-féle lulVInIMUI KBoul UVIZUUI­ félpohárral használva eltávolítja a gyomorban és belekben fészkelő sokféle komoly betegség csiráját, s ezzel elejét veszi a baj kifejlődésének. Mint ivó­kúra gyomor- és bélbajokban, továbbá elkövéredés szivelhájasodás s az azzal járó fulladásnál, sárgaság, máj- és lépdaganat, cukorbetegség, aranyér, csúz és köszvénynél, vérbőségnél stb. kitűnő eredménnyel használható. Kapható Esztergomban minden jobb fűszerkereskedőnél. Nagy üveg 50 fillér, kis üveg 30 fillér. Főszet­küldés a­ forrástulajdonos: Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromban.

Next