Esztergom, 1906 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-12 / 32. szám

De talán azt mondja a szíves olvasó, hogy maga a liberalizmus sincsen megelégedve a jelen társadalom közismert kereteivel s hogy a szocializ­mussal egy gyékényen árul ? Hogyan lehetséges az mégis, hogy a szocializmus által provokált vérfürdőért és következményeiért a liberalizmus felelős ? Nagyon egyszerűen azért, mert a liberaliz­mus járma alatt nyögtek és nyögnek a népek és nemzetek kormányzói s mint ilyeneknek, legelső­sorban nekik volt a kötelességük javítani a hely­zeten. Hogy a dolgok idáig fejlődtek, a liberaliz­mus az oka, mely saját kényelmét kereste és a hasát tömte, de a kor kívánalmait komolyan figyelmére sohasem méltatta. Port hintett eleget, bujtogatott nyíltan és titokban, de komoly munkát nem végzett; őszin­tén az elhagyatottak helyzetén javítani sohasem akart. Azért fejlődtünk idáig. E szomorú példa nekünk, illetve a vezető­férfiaknak világít, kik a kormány gyeplőjét ke­zükben tartják, vagy kezükhöz kaparitják a jö­vőben. Ha a vérfürdőt el akarják a társadalomtól távolítani, őszinte szándékkal kézbe kell venni a munkás­kérdést és komoly munkával javítani kell a helyzeten, mert a folytonos ígéreteknek nem hisz többé a »nyomorultak « elégedetlenkedő tömege. Evolúció vagy revolúció: e kettős felfogás uralja ma a helyzetet. Ha nem lesz a »törvényes út«-on egészséges evolúció, lesz revolúció, melyet még eddig nem látott a világ. A történelem ítélőszéke előtt a felelős az lesz, ki kötelességeit elmulasztotta. Ezek után visszatérünk azon kérdésekhez, melyekben a nemzetköziekkel egyet nem érthe­tünk s melyekben szeretnénk, ha ők is meg­javulnának. K. L. „A kath. tanitók törekvései és az uj rend­szabály-tervezet."* — Válasz. — Az »Esztergomé 31. számában személyemre vonatkozó állításokra a következőket jelentem ki: 1. Nem igaz, hogy a Tanügyi Tanács leg­utolsó ülésén kellő indokolás nélkül mondottam, hogy a veszprémi javaslat szerencsétlen gondolat. 2. Nem igaz, hogy ugyanezt alap nélkül állítottam. 3. Nem igaz, hogy azért voltam e javaslat ellen, mert szerintem »ha mindazt megadnák, amit a tanítók követelnek és amit a veszprémi javaslat magában foglal, akkor az ártalmára lenne a vallásos nevel­ésnek.« 4. Tehát az sem igaz, hogy a tanács ezen nézet alapján hozta határozatát. Hanem igaz az, hogy én ellene voltam a veszprémiek fegyelmi javaslatának azért, mert szerintem: a) túlságosan korlátozza a tanító szabadságát; c) a tanítót vele vérig lehetne zaklatni; c) a fegyelmi vizsgálatot az esperes szék­helyére tévén, a fegyelmi ügyek egy nagy vidék szájára kerülnének, ami pedig a tanítói tekintély halála; d) rettentő drágává tenné az eljárást és el nincs gondoskodva­ arról, ki viselje a költ­ségeket. f) A szentszék sokkal megbízhatóbb igaz­ságszolgáltató fórum a veszprémi javaslatban tervezettnél. g) Az egyház szervezetének és szellemének sokkal jobban megfelel az, ha a kath. tanítónak a szentszék a bírája, mint bárhonnét toborzott más testület. Mert hát katholikusok is volnánk,vagy mi?! Ezeknél fogva 5. nem igaz, hogy a Tanács tagjait a dön­tésnél féltékenység, vagy irigység, esetleg a »magasak« kegyének hajhászása vezérelte volna. Kartársi szeretettel vagyok Kalocsán, 1906. augusztus 6-án. Dreisziger Ferenc tanítóképző­-intézeti tanár. A helyreigazító válasz a jövő számban jön. HIREK. Krónika. Én sem élek most olyan hússal, Amelynek híg vónt a leve . . . Megérezem a szerb határzárt És panasszal vagyok tele. Csak egy hibám van a panaszban, — Lehet, hogy nagy hiba bizony! (Vázsonyiék úgy vélik, tartják:) Az uj kormányt én nem szidom! Várom a híres jogreformot, — Várják ám ezt ezren, — sokan . . . És van témám a társaságban: »Mikép is lesz az? ... Mit? . . . Hogyan? . . . « Csak olyan együgyűség nincsen ínyemre, — hogy majd meghízom, Ha behozzák a jogreformot . . . — Az uj kormányt én nem szidom. Jekelfalussyt ... ezt épen nem A »Népszavá«-ból ismerem . . . Tudom, tudom, hogy nagy hibám ez, — Mért is van olyan rossz szemem? Az egész ügyhöz mit sem szólok, , Én ezt a bírákra bizom És nem bántom Jekelfalussyt S az uj kormányt én nem szidom. Ha Polónyi őméltósága A rossz lapok ellen kikel, Mi nem tetszik a vörösségnek; — Lelkem egykedvűen tűri el . . . S nem ontja szám a szép jelzőket. Nevére nem fog­ el iszony ... . Rettenetes lehet az mégis, Hogy az uj kormányt nem szidom. Mit is tesz a közoktatással Appponyi! . . . S nem szól kritikám! Sőt benne még nagy embert látok . . . Mind meglehet, hogy nagy hibám — És én, ki csak félév előtt is Neki eresztem vad csikóm A sok szorgalmas darabom­nak. — Most az uj kormányt nem szidom. Nem ! Nem! Fennen kiáltom, zengem. — Én most kormánypárti vagyok , mert várni kell a javulásra. Remélve, bízva várhatok. Bár megérzem a szerb határzárt. Annyira mégis van eszem, Hogy a mostani ellenzékkel Egy tálból — hagymát nem eszem! * • Padokról zengtem s újra zengem, A pad nem elégít ki engem. Pedig ha pad van és van nyár is. Rajta pihenni — ideális! Élvezet ám az a nyári hőben . . . A pihenés erőt ad bőven S a korzónép mégsem pihenhet . . .• Ez az, amiről én is zengek! Nyár van . . . Nap is van . . . Hőség is van, A hőmérő 100 °-ra illan . . . S dacára, hogy a Nyár ... — az Nyár, még Ha pad is van — de nincsen árnyék! Hans Sachs: Szent István ünnep. A nagy király emlékünnepének előkészületei megtörténtek s a programm is immár minden részletében meg van állapítva. Az ünneprendező városi tanács a következő szövegű falragaszokon tudatta az ünnepélyt: Nemzeti ünnep. A Patrona Hungáriáé és szent István király tiszteletének ünnepi hete Esztergomban. (Augusztus 15-től 21-ig.) Augusztus 11-én Magyarország védasszo­nyának, Szűz Máriának búcsúja az esztergomi főszékesegyházban, az ország legnagyobb bazili­kájában. Búcsújáratok fölvonulása a várba. Ünnepi nagymise. Utána sz. beszéd. Délután kirándulás a csavargőzössel. Augusztus 16-án az ősi, történeti emlékek­ben gazdag város megtekintése. (Balassa Bálint költő elestének helye, Bottyán kuruc generális palotája stb.) Délután térzene a primási parkban. Augu­sztus 1y-én. a) Kirándulás Visegrádra, a Duna legszebb szakaszán, a hajdani vár rom­jaihoz, továbbá a Salamon tornya műtörténeti emlékhez. b) Kirándulás a Dömösi hegyekbe, Béla király egykori vadászkastélya vadregényes völ­gyébe, valamint a pilisi hegylánc Dobogó-kő csúcsára, az ott levő báró Eötvös Lóránt turista lakhoz. Augusztus­­ 18-án ő felsége, dicsőségesen uralkodó apostoli királyunk születési évfordulójá­nak ünnepe. Délelőtt 9 órakor hálaadó isteni tisztelet a bazilikában, katonai diszszel. Délután kirándulás vasúton a lábatlan­ hires cementgyárak és az annavölgyi bányatelep tanulmányozására. Augusztus 19-én a főszékesegyház gazdag kincstárának, a főkáptalan történeti műemlékei­nek megtekintése, a kincstárőr mélt. Maszlaghy Ferenc praelátus-kanonok úr szakelőadása mellett. Délután kirándulás csavargőzösön (50 fill, oda­vissza) a Kovácspatak nyaraló és klimatikus gyógy­helyre. Este zene a primási parkban, tánc. Augusztus 20-án szent István első nagy királyunk nemzeti ünnepén délelőtt fél 8 órakor gyülekezés a Széchenyi-téren, vármegye és város tisztikarával és közönségével, körmenetekkel fel­vonulás a bazilikába. Ünnepi nagy mise. Emlék­beszéd a templomban és a bazilika főterén a szabadban. Délben közös ebéd a »Fürdő«, «Magyar Király«, »Korona« és »3 szerecsen« szállodákban (teríték 2 kor.). Délután 4 órakor szent István születési helyének megkoszorúzása a nagyemlékű Simor primás által műtörténetileg restaurált várkápolná­ban. Egész héten nyitva. Kirándulások, szórakozások, fürdők stb. Az utazók kalauzolásáról, előzékeny felvilá­gosításokról a városi hatóság ünnepi bizottsága, közegei és a város minden polgára készséggel gondoskodik. Olcsó lakások és ellátás iránt hatósági intéz­kedések tétetnek. Mindennemű előzetes felvilágosítással kiküldött bizottság szívesen szolgál. Cim.­sz. István a ünnepi bizottság Esztergomban, hol folyó hó 14-ig a kirándulásokra is jelentkezni lehet. (Városház, tanácsterem.) * Esztergom, ez az ősrégi szab. kir. város, melynek századok viharaival megdacolt várfalain a nemzeti lobogó az ezer éves Magyarország dicsőségét hirdeti, — örömmel kéri és várja a nemzeti búcsújárás ünneplő közönségét. Kelt Esztergomban, a képviselőtestület 123/900. kgy. sz. a. hozott határozata alapján. A programm azonban előnyösen bővült a két főünnepen a Szent István kápolna előtti vár­fokon rendezendő toronyzenével, továbbá a bazili­kában tartandó magyar zenetörténeti előadással, melyet Kersch Ferenc karnagy vezetése mellett a főszékesegyházi énekkar ad elő. A toronyzenét a helybeli 76. sz. gyalogezred zenekara szolgál­tatja. Az egész ünnepélynek bizonyára fény­pontjait képező eme zeneelőadások programmját a következőkben adjuk : 1906. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján zenetörténeti ének-előadás a Bazilikában. Kezdete déli 12 órakor. 1. Angyaloknak nagyságos Asszonya, 1508. év, vegyes kar. 2. Felvitetett magas mennyországba, 1651. év, vegyes kar. 3. O dicsőséges Asszonyság, 1493­ év, orgonakiséret mellett énekli: Vajasné Piroska úrnő. 4. Ó dicsőült szép kincs, 1651. év, vegyes kar. 5. Dicsőséges szűz Mária, 1695. év, vegyes kar. 1 . 6. O nemes, ékes liliom, 1695. év, orgona­kiséret mellett énekli: Magyarászné Etelka úrnő. 7. Bűnösök kegyes segítsége, 1509. év, vegyes kar. 8. Örült dicsőséges szép Szűz, 1651. év, vegyes kar. 9. Redemptoris mater, a szentséges szűz Mária, 1674. év, orgonakiséret mellett énekli: Csukass Etelka úrhölgy. 10. Szűz Mária, kegyes anya, 1651. év, vegyes kar. 11. Jézus, Mária dicsőséges nevek, 1695. év, orgonakiséret mellett énekli : Pécsner Margit úrhölgy. 12. Boldogasszony Anyánk, (török hódoltság kora) vegyes kar.

Next