Esztergom és Vidéke, 1922 (44. évfolyam, 1-132. szám)

1922-05-14 / 56. szám

XLIV. évfolyam 56. szám Keresztény magyar sajtó. Vasárnap, 1922. május 14. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztőjel Főmunkatársi FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős > LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árakt egy évre . 240 K. félévre . . 120 K. negyedévre 60 K., egy hőre . 20 K Egyet szára­zra t hétköznap 1.50 kor., vasárnap 3 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Dj vidék Esztergom piacán. (Sz . . . i.) Minden apró-cseprő falu azon iparkodik, hogy közlekedési utak és szállító­­ eszközök szaporod­janak, mert ezáltal nagyobb forgal­mat tud elérni a község. Esztergomnak a megszállás óta olyan különleges helyzete van, mint kútban a kutyának. Van egy ország­úth a Pilismarót Dömös irányába. Az első község még termel némi feles­leget, amely piacunkra kerülne, ha nem kellene azt méregdrága lófogat­tal beszállítani, vagy egész napot igénybevevő gyalogszerrel behozni. Másik, a Duna melletti országút csak Tátig számít piacunk szempontjából, mert a többi országútmenti község keveset termel és ezt is felemésztik a környékbeli ipartelepek. A beljebb eső községek messze esvén a vasúttól, csak ritkán szerepelnek piacunkon. Dorog­ felé vivő országút élelmezés szempontjából szintén nem számít, mert a távolabb eső termelő közsé­gek részint a távolság miatt, részint pedig a dorogi fogyasztási szűrőn keresztül eresztve­­ maradnak ter­mészetszerűleg távol városunktól. Mindezen körülményeket helyes számításba véve gondoskodni kellett valamely módozat felől, amely meg­könnyíti az élelmezést. A vármegye, főispánja, alispánja és a város polgár­­mestere hónapokon keresztül fára­doztak, hogy Szobtól északra fekvő egész Vámosmikuláig terjedő várost­­nélkülöző, nagy termelésű vidéket bekapcsolják Esztergom piacába. Hosszas utánjárás, tárgyalás után sikerült kieszközölniük, hogy most már hetenkint kétszer van, Nagy­marosról kiinduló hajónk, mely ha mindjárt „öreg teknősbéka“ is, de mindenesetre gyorsabb forgalmi esz­köz a ló, vagy a két munkában agyoncsigázott lábnál. És alig indul meg az első járat, már­is kicsillan, pardon a rossz kifejezésért, melyet így változtatok meg — kisötétlik az esztergomi ósdi felfogás, ok nélküli félelem, az indirekt haszonnak fel­­nem ismerése, a maradiság. Midőn a kételyek és félelmeket eloszlatni akarom, a kérdést tárgyi­lagos boncolás alá kell vennem. Szobtól északra fekvő, termelő köz­ségek ez előtt azért nem gravitáltak Esztergom­ felé, mert egyrészt távol estek, nem volt jó forgalmi eszkö­zük, másrészt pedig régebben köze­lebb is találtak várost. Ma, közelebb eső városuk mint Esztergom nincs és Vámosmikula Szob között közle­kedő autóbusz nagyon megkönnyíti az utat, Szobtól pedig egyelőre he­ 1­yenként kétszer hajójárat áll rendel­kezésükre Esztergomba. Ez a vidék nemcsak Esztergomba fogja hozni termékeit, hanem itt fogja fedezni szükségleteit is. Köztudomású dolog, hogy piacunkat a megszállás óta letkési vállalkozó szellemű asszonyok láttak el legnagyobb részt tejjel, vaj és túróval. Ezeknek az asszonyok­nak Basaharcnál csónakon kellett átkelniük a Dunán és onnét gyalog­szerrel behozni árujukat. [Kérdezem, miért nem vásárolták össze eddig is Szobon a tejtermékeket a letkési asszonyoktól a vonaton közlekedhető nagymarosi nyaralók ? És miért vá­sárolnak pont most össze a távolabbi esztergomi piacon ? A közlekedés megkönnyítése fel­tétlen megolcsóbbodása,minden körül­­­mény között Esztergomot fogja egész Börzsönyig piacává tenni az ottani bőségben levő piaci cikkeknek annál is inkább, mert összes szükségleteit is itt tudja legközelebb, legolcsóbb útiköltséggel becserélni. Ha fog is itt történni némi piaci bevásárlás, messze fel fogja azt múlni az eddig nélkülö­zött vidék behozatala Nem szabad figyelmen kívül hagy­nunk kereskedelmünk pangását sem, melynek ütereibe egy eddig Eszter­gomhoz nem tartozó vidék életerejét öntjük bele. Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy városunk ide­gen­forgalma az olcsó tarifa mellett sem volt megközelítőleg sem kieléglő és a tarifák magassága miatt most épen elsorvadna. A kedvezően köz­lekedő propeller Nagymaros, Visegrád, Zebegény és Dömös nyaralóközön­ségét fogja történelmi nevezetességek­ben bővelkedő városunkba hozni, akik különben nem jönnének hozzánk. Az idegenforgalom pedig mindég pénzt, indirekt hasznot jelentett. Megnyugodhat egész bátran min­denki, hogy a propellerjárat csak haszonnal járhat, mert olyan vidéket kapcsol be városunk forgalmába, amely hivatva van pótolni az el­veszett túlsórészt. A sportról, B. lapjuk 51. (máj. 2.) számában az ifjúság testneveléséről szól a ve­zércikk. A cikk­e szerint csak a spor­tokkal lehet az ifjúságot testben lé­lekben erőssé tenni. Engedjék meg, hogy szerény véleményemet elmond­hassam a cikkíró ezen felfogásáról. ő az „ép testben ép lélek“ mon­dást szó szerint érti, pedig ezt úgy is lehet, sőt úgy is kell érteni, hogy csak ép léleknek lehet a teste is ép. A testi romlást mindig lelki romlás előzi meg. Lelki romlás nélkül testi gyengeség nagyon ritkán következik be. A római világbirodalom bukása csak okozata volt a lelki züllöttség­­nek, mint oknak. Velünk sem birtak az antantok, mig lelkileg le nem zül­­lesztettek, tönkre nem tettek minket Ennek bekövetkezte után pedig játszva dőltünk karjaik közé és hajtottuk fejünket szolgaságba. A mai világnak beteg teste, lelke, lelki üresség, testi nyomorúság jel­lemzi a mai embereket; a cikk sze­rint ezt a sportokkal kell és lehet helyrehozni. A mai fiatalság nagy része már sokszor örökségül hozza e világra szülei bűneinek gyümölcsét, de aki egészségesnek született, az sem tudja egészségét megtartani könnyelmű élete miatt. Ha jellemes embert lát­nak, csodálkoznak rajta. Dohányzás, ivás, éjszakázások, kicsapongások kellenek a mai világban ifjúnak, öreg­nek egyaránt; italuk tea, fekete kávé, bor, sör, de azért nem tudják, hogy mitől idegesek. A nők lehetetlen ruhában járnak, magas sarok, fél­meztelen öltözködés, szoros cipő, púderos arc, fűző, férfiak nyakán magas gallér. Mintha készakarva ten­nék tönkre egészségüket; aki jobb viszonyok között van, az annyit eszik — bocsánat a kifejezésért — mint egy állat; azután pedig megy Karlsbadba, viszi ki a magyar pénzt az ellenségnek, mert hát az egész­ség a fődolog. Csak olyan mulatság kell a mai fiatalságnak, mint a far­sangi álarcos bál volt, ahol olyan gyalázatos dolgok történtek, hogy rájuk gondolni is restell az ember, ahol az álarc alatt mindent lehet­ csinálni. Nem csoda akkor, hogy a népfőiskolák olyan kevéssé látoga­tottak voltak, mert az összes far­sangi mulatságokon teljes számmal jelentek meg a fiatalok. Nagyon csalatkozik az, aki azt hiszi, hogy a sportok az egyszerű spártai életmódhoz visszavezetik az ifjúságot. Szenvedélyek teszik tönkre a mai embereket már pedig a spor­tok az ember szenvedélyét csak fo­kozzák. Még nagyon kevés sport­embert láttam, aki ártalmas szenve­délyeiről le tudott volna szokni. (Pl. a dohányzásról, ivásról.) Olyan sport kiasszonyt sem láttam, aki a sporton kívül egészséges életet él, pl. szűk, magassarkú cipőt, fűzőt ne hordana stb. Sőt eggyel több szenvedélye lesz a sport­embernek, t. i. szenvedélyes sport­ember lesz belőle, minek kö­vetkezménye az ily emberek között oly gyakori szív-baj. Hivatkozik a cikk az angolok si­kereire ; szerinte ennek segítségével alapították világ­hatalmukat. Hogy ez nem egészen igaz, csak néhány példát említek meg: a chinai ópium háború, írek elnyomása, a búrok szabadság­harca. Tehát erőszakkal, tiszteségtelen eszközökkel dolgoztak. Nemrég adatott ki egy rendelet az iskolán kívüli ifjúság testi nevelésé­ről. A jóakarat meg van, de azt előre mondom, hogy a rendeletnek semmi eredménye nem lesz. Hiába hivat­koznak a német példákra „Vater Jahn“-ra. A legjobb katonákat min­dig azok a faluk adták a hazának, amelynek a fiai erkölcsösek voltak, józan életet éltek. Pedig ezek nem sportoltak. „John Vater“ fiai sokkal erkölcsösebben éltek, mint a mai fiatal emberek, azt hiszem, minden sikerüknek ez volt az alapja. Az újjáépítés munkáját tehát a lelkekben kell elkezdeni. Az okot kell megszüntetni, akkor az okozat ma­gától meg fog szűnni, ha pedig csak az okozatot szüntetjük meg, ez a még élő ok miatt újra életre fog kelni. Testi-lelki nyomorúságunknak egyedüli oka a bűn. Ettől pedig a sportok nem tudják a fiatalságot visszatartani. Az angolok is már csak mellékesen űzik a sportot, s a fiatal­ságot a sokoldalú cserkész táborokba viszik, hol nemcsak játszanak, ha­nem tanulnak is. Míg nem térünk vissza a régi egyszerűséghez, míg lélekben nem leszünk épek, addig testileg sem leszünk egészségesek. Ide nem tudnak minket a sportok ve­zetni, de viszont a lelki egészéség, okos életmód okvetlen egészséges testet eredményez. Kovács Ferenc, O’sváth Andor nem hivatalos jelöltje a Keresztény Kis­gazda, Földmives és Polgári Pártnak, amelyet Egységes Pártnak is neveznek. Lapunk f. évi május 9-ki számában ifj. Gere János, Viszo­ny József, Kapa Mihály és Holop István] aláírásával egy körmönfont nyilatkozat jelent meg, mely szerint az „Egységes Párt elnökségét viselő államtitkár“ úr „aki is tudomásul vette“ O’sváth Andor jelölését. Ezen nyilatkozattal szem­ben május 11-iki lapszámunkban Reissing Alfréd a Ker. Kisgazd. Földm. és Polg. Párt esztergom megyei párt­titkár nyilatkozata jelent meg, mely leghatározottabban tiltakozik ifj. Gere János és társainak nyilatkozata ellen. A zavarosnak látszó ügyben köz­vetlenül a legilletékesebb helyre for­dultunk, ahonnét a következő felvi­lágosítást nyertük: ifj. Gere János és társai tényleg fent jártak Gömbös Gyula ügyvezető elnöknél, háttérben

Next