Esztergom és Vidéke, 1988 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1988-03-01 / 3. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE GONDOLATOK a Dunakanyar kapujában A híres, már Európa-szerte nevet szerzett Dunakanyar itt, Esztergom­nál kezdődik, városunk a Kanyar be­lépő kapuja. A természeti értékek őrzésének és gondozásának tisztét a kormány egy külön szervezetre bízta: a Közép-Dunavidéki Intézőbizottságra, de ezen belül is Esztergom és a környe­ző települések számára kisebb szer­vezet szolgálja e nemes célokat: a Komárom Megyei Területi Bizottság. E bizottság — természetesen fel­sőbb támogatással és irányítással — évről-évre kollektív szorgoskodással, gondossággal szervezi, koordinálja, ellenőrzi, szorgalmazza a munkákat, melyek az előbbiekben jelzett ren­deltetéssel folynak — immár 20 éve, de még különösebb intenzitással 1980—1931 óta. A bizottság legutóbbi ülését 1988. január végén tartotta, amelyen ös­­szefoglalva értékelték az 1987. évi munkákat­­ az e tájegységhez tarto­zó pilisszentléleki, dömösi, kesztölc­klastrompusztai munkákkal együtt, valamint ugyanezen a tárgyaláson foglaltak állást az 1988. évi tenni­valók ügyében is. Itt most csak az esztergomi 1988. évi legnagyobb két célkitűzést em­lítjük, amelyek a szigorúbb feltéte­lekkel induló VII. ötéves terv korlá­tai között kiemelkedőknek mondha­tók: — A várhegyi műemlék-feltárá­sok folytatására, helyreállítására, a Sötét-kapuval kapcsolatos munkák­ra, további parkosításra, parkoló-ki­egészítésekre, a lépcsők, csigalépcsők kiképzésére, a Víziváros felőli hegy­oldal rendbetételének megkezdésé­re, az oldalon felvezető út alapjai­nak megteremtésére stb. a felsőbb szervek 9 millió forintot bocsátottak rendelkezésre, csak erre az évre.­­ A másik — s a turizmus szem­pontjából igen fontos létesítmény — a vaskapui kiránduló központ to­vább­építése, tovább­fejlesztése. Is­meretes, hiszen minden látogató szá­mára ott gyönyörködtet a teljesen újjá varázsolt Király Jenő turista­ház, a toldalék terasszal, és most­már erről a korszerűen megalkotott magaslati pontról hatalmas ívben szemlélhető az alant szétterülő nagy­szerű táj. Most az 1988. évi feladat, hogy a turistaházhoz csatlakoztatva a Pilisi Parkerdőgazdasággal összefogva, a Közép Dunavidéki Intézőbizottság és annak Területi Bizottsága, a Városi Tanáccsal közösen a folyó évben, esetleg 1989-re áthúzódóan mintegy 50 férőhelyes turistaszállót is léte­sítsen. A fedezetet az illetékesek rendelkezésre bocsátották. Mindezek csak részletei — igaz legnagyobb részletei — annak az egyébként igen sokrétű munkának, melyet a KDNB illetve annak Területi szorgalmaz, segít és gondoz. Bizottsága Z. F. 10 MŰSORFŰZET — KULTURÁLIS TÁJÉKOZTATÓ MAGYAR VÍZÜGYI MÚZEUM 2500 Esztergom, Kölcsey u. 2. Nyitva: hétfő kivételével naponta 9—17 óráig. Kiállításaink: A Duna és a magyar vízgazdálkodás története (állandó kiállítás) Beszédes József (1787—1852) (időszaki kiállítás) ÓVJUK ÁRVÍZTÁBLÁINKAT! 150 éve, 1838. március 13-án tető­zött Esztergomnál a leghíresebb és mindmáig legnagyobb dunai árvíz. A város víz alatt állt. Ha sétára in­dulunk, szinte a város minden je­lentősebb utcájában márvány táblák­kal találkozunk, amelyek szinte hi­hetetlen vízmagasságról tanúskod­nak. Egyetlen utcán kell csak végig­mennünk, a Deák Ferenc utcán, ahol öt ilyen táblát is találhatunk. Ezek szintvonalából az egész város szinte­zési helyzete elénk tárul. A táblá­kat 1987 nyarán a városvédő tábor gimnazistái megtisztították, a már­ványlapokat kifényesítették, a fel­iratokat aranyfestékkel kitöltötték. Most még szépek. Jó lenne, ha ilye­nek is maradnának. Vigyázzunk rá­juk! A Magyar Vízügyi Múzeum kimu­tatása szerint az alábbi utcákban vannak emléktáblák: Kossuth Lajos u. 1. (volt Gyógyszer­tár). Kossuth Lajos utca 58. Erzsébet park — Prímási palota ke­rítése. Széchenyi tér 10. (a volt MSZMP-székház épülete) Széchenyi tér 1. (a Tanácsháza De­ák Ferenc utcai oldala) Deák Ferenc utca 16. Deák Ferenc utca — Belvárosi temp­lom fala. Deák Ferenc utca 34. Deák Ferenc utca 59. Bottyán János utca 3. Mikszáth Kálmán utca 7. Mikszáth Kálmán utca 16. Bajcsy-Zsilinszky E. utca 1. (kapu­aljban) Rózsa Ferenc utca 18. Ha valaki ezeken kívül tud még va­lahol, kérjük jelezze a 325-ös tele­fonszámon. A Magyar Vízügyi Múzeum több kiállítással is megemlékezik a „nagy árvíz"-ről: — 1988. március 11-én dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgaz­dálkodási miniszter nyitja meg Bu­dapesten a Várban a Budapesti Tör­ténelmi Múzeum és a Magyar Víz­ügyi Múzeum közös kiállítását „Jég­szakadás és­­ Duna áradás..." cím­mel. — 1988. március 14-én ugyancsak Budapesten a Rákóczi u. 41. sz. alatt nyílik egy kiállítás a Középduna­völgyi Vízügyi Igazgatóság és a Ma­gyar Vízügyi Múzeum közös rende­zésében „A dunai árvizek története és az árvédekezés fejlődése" cím­mel. — A Magyar Vízügyi Múzeumban 1988. április 15-én nyíló kamara-ki­állítás korabeli esztergomi fotók se­gítségével mutatja be az elöntött vá­rost. Szeder Balázs mérnök-muzeológus Finn-Magyar Baráti Kör A Hazafias Népfront Magyar—Finn Baráti Köre I. negyedévi összejöve­telét március 14-én, hétfőn 17 óra­kor tartja a Technika Házában. A programban szerepel: színes fil­mek vetítése Finnországról. A Baráti Kör tagjai külön meghí­vót is kapnak. Minden érdeklődőt szívesen látunk. Magyar—Finn Baráti Kör vezetősége

Next