Ethnographia • 92. évfolyam (1981)

Tanulmányok - Bellon Tibor: A köles termesztése és keleti párhuzamai. 233—258

A kiváló magyar ethnobotanikus, RAPAICS Rajmund szerint a köles már a kőkorszakban elterjedt, melynek maradványai bőven kerültek elő Közép- és Kelet-Európában. A régészeti leletek, valamint a latin szerzők feljegyzései alapján állapítja meg, hogy a köles termesztése Európában a neolitikumtól kezdve megszakítatlan folyamat. 6 Kelet-Európában és Ázsiában a köles termesztése a legutóbbi időkig jelentős volt. A szakirodalom erről sokrétűen tájékoztat.7 Tanulságos JAKUSKIN I. V. megállapítása, amikor azt mondja, hogy a termelt kölesfajták száma kelet felé növekszik, vagyis a génközponthoz közeledve a fajták skálája bővül. 8 A bolgároknál sokáig nagyon fontos kenyér- és takarmánynövény volt a köles.9 MOSZYNSKI, 1. a köles termesztésének ősiségét a szlávoknál azzal is igazolja, hogy valamennyi szláv nyelvben azonos a köles neve: proso, ami abból adódik, hogy már a szétköltözés előtt termesztették ezt a növényt. A növény ősisége mellett másik bizonyítéka, hogy belőle az egyes népek olyan ételeket és italokat készítenek, amelyeknek a szokásokban is szerepük van. 10 A kölessel foglalkozó legutóbbi munka szerzője GAÁL László összefog­lalja mindazokat a növénytermesztési ismereteket, melyeket az eddigi szak­irodalom feltárt. Kifejti azt a véleményét, hogy a nyomásos gazdálkodás kialakulása előtt előbb az egyetlen, később a legfontosabb magyarországi gabonaféle volt a köles. A régisége mellett azt a növényélettani okot hozza fel, hogy rövid tenyészidejű és többféle hasznosítású növény, mely nomád népek számára is lehetővé tette a termesztését. 11 Ezt a fontos tényt a nomá­dokkal foglalkozó valamennyi tanulmány hangsúlyozza, amelyik a magyar köleskultúra szempontjából is lényeges tanulságot hordoz. A XIII. században Magyarországra beköltöző félnomád kunok a kölessel kapcsolatosan több eljárást és felhasználást hoznak be, illetve újítanak fel, melyeknek emléke napjainkig megfigyelhető. 12 A magyar nyelvben a köles honfoglalás előtti szó. BÁRCZI Géza szófej­tése alapján tudjuk, hogy szavunk valószínűleg ugor eredetű. Megvan a vogul­ban is köles formában liszt, kása jelentésben. 13 Az Etimológiai Szótár időrend­ben sorakoztatja fel a szó előfordulásait, jelentésváltozatait. Nyelvtörténeti­leg bizonyítja a köleskultúra folyamatosságát. 14 Nyelvünk írott forrásaiban először 1138-ban találkozunk a köles szóval mint hely­névvel Kölesér formában Bihar vármegyében. 15 1190-ben II. Béla királyunk oklevelében fordul elő. A pécsi egyház tizedjegyzékében olvasható más cereálókkal, illetve hüvelye­sekkel, mákkal és lennel. 16 1271-ben V. István az egri egyházmegye tizedszedési jogát szabályozva a búza, a rozs, az árpa és a zab mellett a kölest is említi, mint a tizedszedés fő tárgyát. 17 1397-ben Dengeledi Miklós egy holdnyi lelegeltetett kölesvetésért három köböl kölest ad kárpótlásul. 18 Ez egyúttal a középkori termésátlagot is mutatja. 1462-ben 6 RAPAICS Rajmund 1934. 95 — 97. ; GOLOMB, L. 1959. 104.; HERMANNS, M. 1949. 244.; ZSUKOVSZKIJ, P. M. 1950. 146—148.; KOZLOVA, P. I. 1964. 29.; DE CANDOLLE, A. 1894. 398-400. 8 JAKUSKIN, I. V. 1950. 176—185. 9 VAKARELSKI, Chr. 1969. 13. 10 MOSZYNSKI, K. 1967. 224—226. 11 GAÁL László 1978. 58. 12 GAÁL László 1978. 58-59. 13 BÁRCZY Géza 1941. 175. 14 MTESz I. 1967. 606. 13 GYÖRFFY György 1963. 636. 16 WENZEL Gusztáv 1887. 167. 17 MÁRKI Sándor 1892. I. 308. (idézi: GAÁL László 1978. 58.) 18 MÁLYUSZ Elemér I. 1951. 559.

Next