Ezermester, 1957 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1957-01-01 / 1. szám
r KÖSZÖNTJÜK az olvasót! Régi szokás, hogy új lap megjelenésekor a szerkesztő köszönti az olvasót, s beszámol terveiről, elképzeléseiről. A mi programunk röviden összefoglalható: a barkácsolók, ezermesterkedők népes táborának szeretnénk segítséget nyújtani. Fiataloknak és öregeknek, akik csak most kezdenek a barkácsoláshoz, de azoknak is, akik már túl vannak a kezdet kezdetén, sőt már az ezermesterkedés »magasiskoláját« járják. De azok is haszonnal forgathatják majd lapunkat — reméljük —, akik nem vallják magukat »hivatásos« barkácsolónak. Ennyit programunkról, most, hogy új lapunk megjelenésével régi vágya teljesül a szerkesztőnek és olvasónak. A legfiatalabbaknak ,még a Járni tanuló kisgyerek is azoknak a játékoknak örül igazán, amelyek gurulnak, mozognak, vagy éppenséggel ő irányíthatja működésüket. Nehéz feladatokat — például kormányzást, pedálozást — természetesen nem állíthatunk eléjük, mert ilyenekkel még nem tudnak megbirkózni. De ha olyan játékot szerkesztünk, amelyet ösztönösen is irányíthatnak, ezzel szívük legtitkosabb vágyát teljesíthetjük. Ilyen szerkezet a fából készült, nagy, önbeálló gumikerekekre épült »robogó«, amelynek megépítését most ismertetjük. Maga a szerkezet igen egyszerű. A legfontosabb alkatrész a négy önbeálló gumikerék, ezeket a nagyobb vasüzletekben lehet beszerezni. Tálalóasztal-kerekeknek nevezik szaknyelven őket. A faalkatrészek megmunkálása és összeállítása után felerősítjük a tengelytőkéket, s 18 mm-es lyukakat fúrunk beléjük a keréktengelyeknek. Az öszszeállítás menete és az alkatrészek méretezése különben jól látható rajzunkon. A csinosításra nem kell túlságosan sok gondot fordítanunk. Elegendő, ha csak az ülést és a csomagtartót festjük pirosra. Nem árt azonban, ha üveg gumicsőből ütközőt is szerelünk a robogóra, hogy megóvjuk bútorainkat a sok »karamboltól». ÉPÍTSÜNK „ROBOGÓT"